Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-17 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf SZOLNOK MIM! ^ _ _ W ^Tfeniun A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 91. szám. Ara 60 fillér »I960, április 17. vasárnap. Még többet termelésért Az MSZMP VII. kongresz- szusát megelőző taggyűléseken, a járási és megyei párt- értekezleteken nagyon sok szó esett a termelés jelenlegi helyzetéről, a megvalósításra váró feladatok végrehajtása közben követendő módszerekről. A kongresszuson pedig az egész országra vonatkozó ösz- szegezéssel tárta a párt legfelső fóruma elé a Központi Bizottság beszámolója és az azt követő vita a tennivalókat. Jelentőségüknek megfelelően sok szó esett itt az állami élet, a közigazgatás helyi irányítóiról, a tanácsokról is. S ez nem azért történt így, mert talán a tanácsok, s konkrétan megyénk községeinek és városainak választott szervei nem kielégítően munkálkodtak volna. Inkább azért, mert az ötéves terv kidolgozását segítő helyi tervek és javaslatok elkészítése, összegezése a közeli jövőben még nagyobb feladatok elé állítja tanácsainkat. Csak érzékeltetésül említsünk néhány adatot. A párt javasolta. hogy az ipari termelést az ötéves terv végére 60—70 százalékkal. míg a mezőgazdaság terméshozamait 30—32 százalékkal emeljük. Megyénk elsősorban mező- gazdasági jellegű megye. Természetes, hogy az ország elsősorban e területen vár tőlünk nagyobb eredményeket. Így született meg a megyei pártértekezlet azon határozata, hogy megyénk mezőgazdasága az ötéves terv végére az országos átlagnál magasabb, 40—45 százalékos hozamemelkedést érjen el. E feladat megoldására adottságaink megvannak. Megyénk dolgozó parasztjai termelőszövetkezetekbe tömörültek, kialakultak a nagyüzemi táblák, megtettük az első lépéseket afelé, hogy korszerű agrotechnika minden vívmányával megoldhassuk dolgozó parasztjaink jól ismert szorgalmát. S ebben benne van tanácsaink, tanácstagjaink s az államigazgatásban dolgozó szakapparátus munkája is. A pártértekezlet elhatározása, célkitűzése az első lépésnek számít. Alap, amire építeni lehet, s hogy ez az épület milyen lesz. az nem kis részben függ tanácsaink termelést szervező munkájától is. A megyei tanács e kérdésben kimondott állásfoglalásában helyesen tükröződik a kívánalom: a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítását és fejlesztését, árutermelésük fokozását nem szabad csak egyszerűen gazdasági kérdésként felfogni. Meg kell érteni annak nagy politikai jelentőségét, s ezért kettőzött gonddal, körültekintéssel, főleg alapos szervező munkával kell eljárni. Még tovább menve: a termelőszövetkezetek megszilárdítása, árutermelésük fejlesztése egyetlen pillanatra sem kerülhet le a tanácsülések napirendjéről. Elemzőén, eredményeket és hibákat egyaránt feltáróan foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Felmerülhet az az aggály, hogy a tanácsok időszakonként üléseznek, a termelés szervezése, irányítása viszont állandó munkát igényel. Ismét a megyei tanács végrehajtó bizottságának munka- módszerét kell követendő elvkén t javasolni helyi tanácsainknak. Á végrehajtó bizottság ugyanis minden ülésén napirendre tűzi az akkor legaktuálisabb termelési kérdések megtárgyalását. Gyakorlati tanácsaival igyekszik segítséget nyújtani a termelő- szövetkezeteknek egy-egy időszaki feladat végrehajtásához. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a módszer jó. A mezőgazdaság szocialista átalakulása tanácsaink termelést irányító munkáját bizonyos értelemben megköny- nyítette. Nem csak azért, mert a sok kisparcellás gazdaság helyett a nagyüzemi táblákon folyó termeléssel kell foglalkozniuk, hanem elsősorban azért, mert tagjaik, az állandó bizottságok vezetői és tagjai többnyire maguk is valamelyik közös • gazdaságban dolgoznak. S ezt az erőt felhasználni a munkában annyit jelent, hogy a termelésben résztvevő tanácstagokon keresztül a mindennapi élet ütőerén tarthatják kezüket a tanácsok, a végrehajtó bizottságok. Az állandó bizottságok és a szakapparátus munkája külön figyelmet érdemel. Az állandó bizottságok ugyanis — helytelenül — sokszor a szak- igazgatási szervek függvényei voltak. Rendeltetésükkel ellentétben csak operatív ellenőrzésekre korlátozódott tevékenységük, holott ez a szakosztályok munkája tulajdonképpen. Az állandó bizottságoknak tovább kell nézni és látni. Elemzéseikkel mélyebbre hatoljanak, mint a szakigazgatási szervek, né részletkérdéseket, hanem az '’gesz szakterület, ielen esetben az egész termelés helyzetét vizsgálják. Korántsem léphet fel ez az írás a teljesség igényével, A tanácsok termelést irányító munkája ennél sokrétűbb. S ezért módszerbeli útmutatásokkal. részfeladatokat érintő kérdésekkel foglalkozni alig lehetséges. Ezeket az esetek többségében a helyi adottságok, a termelés mennyiségi és minőségi fokozásának éppen napirenden szereplő problémái határozzák meg, melyek között eligazodni, s a végrehajtás tennivalói közül a legcélravezetőbbet kiválasztani, tanácsaink legfontosabb, s tegyük hozzá: legnemesebb feladata. Nagy István Readfng-be érkezett az aldermastoni békemenet Reading (Reuter). Az atomleszerelés híveinek békemenete elindult az aldermastoni atomkutató központból London felé. A tömeg szemerkélő esőben pénteken megérkezett Reading-be. A menetelük között igen sok asszony és gyermek van. A békeharcosokat Reading-ban zenekarral és meleg étellel fogadták. Mint a Reuter jelenti, útközben sokan csatlakoztak a békemenethez. Aldermaston- ból hatezres tömeg indult el Readingbe. (MTI). Lelkes tömegek fogadták Csou En-lajt Burmában R a n g u n (MTI). Valamennyi burmai lap vezető helyen számol be Csou En- laj megérkezéséről. A sajtó kiemeli, hogy a fogadtatás rendkívül szívélyes volt. Még az AP hírügynökség is csupán egyetlen „incidensről” tud beszámolni. Ez alkalommal a lelkes tömeg a kínai miniszterelnök közelébe akart jutni. A rendőrség gumibottal igyekezett távoltartani a tömeget, mire a bur- maiak szandáljaikkal dobálták meg a rendőröket. Burmában most tartják a víz ünnepét. Ez alkalomból mint az AP jelenti — Ran- gunban éppen úgy locsol- kodnak vízzel, mint ahogy a nizzai karnevál idején az olaszok konfettiket dobálnak. A kínai miniszterelnöknek Rangunban kristályserleget adtak, hogy ő is. részt vehessen a kedves ünnepségen. A Rangoon Daily a kínai miniszterelnök burmai látogatásáról a következőket írja: — a két ország ragaszkodása a békés együttélés öt alapelvéhez erősíti az afroázsiai országok egységét és megszilárdítja az egyetemes békét. A Zin Min Pao vezércikkben üdvözli Csou En-lajt, s rámutat, hogy Kína és Burma jó szomszédok. A Kínai Népköztársaság kikiáltása után a két ország kapcsolataiban új fejezet kezdődött. 1954 júniusában a két ország miniszterelnöke együtt fektette le a békés együttélés* öt alapelvét. Azóta Burma és Kína viszonya napról napra javul. 1960. januárjában — folytatódik a cikk — Csou En-laj és Ne Vin volt burmai miniszterelnök aláírta a kínai—burmai barátsági és kölcsönös meg nem támadási szerződést és a kínai—burmai határkérdésről szóló megegyezést. Ez a megállapodás végeredményben az első békeszerződés, amelyet ázsiai országok kötöttek egymással. Nagygyűlésen találkozott dr. Szukarno elnök a budapesti dolgozókkal Dr. Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke szombaton délelőtt a Sportcsarnokban nagygyűlésen találkozott a budapesti dolgozókkal. A nagygyűlést a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte. A feldíszített Sportcsarnokban hosszantartó taps, éljenzés fogadta a kedves vendégeket ’ Dr. Szukarno elnökön kívül a nagygyűlés elnökségében helyet fogiáit dr. Su- bandrio külügyminiszter, dr. Suharto helyiipari miniszter, dr. Tamzil, a köztársasági elnök kabinetfőnöke, valamint B. M. Diah, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete. Az elnökségben helyet foglalt Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kiss Károly és Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettesei, Marosán György, az Elnöki Tanács tagja, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Biszku Béla, Benke Valéria, Incze Jenő, dr. Sik Endre miniszterek, valamint a társadalmi szervezetek képviselői. Az indonéz himnusz elhangzása után KISZ-fiatalok virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek, majd dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszöntötte az indonéz államfőt, a vendégeket. Ezután Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Minisztertanács első elnökhelyettese mondott beszédet Kállai Gyula beszéde Mikojan elutazott Bagdadból Bagdad (TASZSZ). — Anasztasz Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettes szombaton reggel IL—18 típusú repülőgépen Bagdadból hazautazott Moszkvába. (MTI). A magyar dolgozó nép minden rétegét magába foglaló hazafias népfront-mozgalom nevében meleg szeretettel köszöntőm dr. Szukarno elnök urat — mondotta Kállai Gyula. (Taps.) Az indonéz nemzet kiemelkedő képviselőjét és a kíséretében megjelent többi indonéz barátunkat. Nagy öröm számunkra, hogy önök ellátogattak hazánkba. Ez lehetőséget biztosa arra, hogy tárgyalásokat folytassunk és újabb szálakkal fonjuk szorosabbra a magyar és az indonéz nép baA verseny élenjárói ' ■ • A jászberényi Aprítógépgyár nagyszereldéjében 350-es vacuum téglaprést készítenek jugoszláv megrendelésre. A szerelők résztvesznek a „szocialista munkabrigád” cím elnyeréséért indított mozgalomban. Képünkön Sándor László.. Lakatos László és Mészáros István, a brigád vezetője szerelés közben. rátságát. Népünkben mély rokonszenvet s nagy örömet keltettek Szukarno elnök úrnak a repülőtéren elmondott szavai: „Azért jöttem, hogy hozzájáruljak az indonéz, a magyar nép barátságának erősítéséhez”. (Viharos taps.) Az Indonéz Köztársaság sokezer kilométerre fekszik a Magyar Népköztársaságtól, sok hegy és tenger választja el egymástól országainkat. De ismerős előttünk az indonéz nép mélytartalmú mondása: lehet a szemünktől messze, de közel a szívünkhöz. Teljesen egyetértünk ezzel a bölcs mondással. Más a nyelvünk, mások a szokásaink, más a társadalmi berendezkedésünk, de népeink múltját, jelenét és jövőjét megannyi közös vonás jellemzi. És, ami a legfontosabb: korunk nagy, alapvető kérdéseinek megítélésében egyetértés van közöttünk. 1945-ben kiáltották ki Indonézia függetlenségét (taps), 1945-ben tehát ugyanabban az évben lett újra szabad és független a mi országunk is. (Taps.) Ezért érezzük át és támogatjuk az indonéz nép harcát függetlensége megszilárdításáért, nemzeti fel- emelkedéséért. Ez a harc még nincs befejezve. Az imperialisták ma sem mondtak le arról, hogy visszaállítsák uralmukat a felszabadult népek felett. Ezért törtek fegyveresen a fiatal indonéz államra, s ezért igyekeznek gazdasági, politikai és katonai eszközökkel, ellenforradalmi lázadás szervezésével, gyilkos merényletek kísérletével megakadályozni az indonéz nép felemelkedését. Ezért kellett nemrégiben a mi népünknek is elszánt fegyveres harcban megvédelmezni szabadságát és függetlenségét. Ezután Kállai Gyula rámutatott: napjainkban a gyarmati rendszer — a kapitalista világnak, az úgynevezett „művelt Nyugatnak” ez a szégyene — a nemzeti öntudatra ébredt népek csa-. pásai alatt úgy omlik össze, mint a kártyavár: napról napra úgy zsugorodik össze, hogy a végén semmivé váljék, — mint a szamárbőr Balzac regényében. Nincs olyan erő, mely képes megállítani a népek felszabadulásának hatalmas áradatát. Ez korunk történelmének egyik legjelentősebb folyamata. Az imperializmus gyarmati rendszere ellen vívott harc élén olyan hatalmas népek állnak, mint Kína, Indonézia és India. A még fel nem szabadult népek példaként tekintenek rájuk, népeiknek szabad élete ösztönző erővel hat a felszabadulásért folytatott küzdelmükre. A mi népünk, a magyar nép, miután a hatalmas Szovjetunió segítségével lerázta magáról a külső és belső elnyomók igáját, a szocializmus építésében találta és találja meg a nemzeti fel- emelkedés útját, ezen az úton ért el elismerésre méltó eredményeket. Kállai Gyula ezután ismertette népünk gazdasági és kulturális eredményeit, s hangsúlyozta: népünk szilárdan halad tovább a szocializmus útján, mert az elmúlt tizenöt évben meggyőződött arról, hogy számára ez a fel- emelkedés útja. A szocializmus és a dolgozó magyar nép elválaszthatatlanul összeforrott egymással. Majd hangoztatta Kállai Gyula: nagy örömünkre szolgál, hogy a szabadságát visz- szanyert indonéz nép is sikerrel fejleszti országa gazdaságát és kultúráját. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ezek a sikerek és eredmények mind nagyobb számban jelentkeznek a jövőben, hiszen minden előfeltétele megvan az indonéz nép gyors felemelkedésének. Vannak természeti kincsei és ami a legfontosabb, a legnagyobb kincs: vannak az imperializmus ellen a gazdasági és kulturális felemelkedésért csatasorba álló milliós tömegei. Vannak az országnak nagy államférfiai — amilyenek a körünkben időző Szukarno (Folytatás a 2. oldalon.)
