Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, április 19t ’ Kállai Gyula: 11 párt Vil. kongresszusa az eddigieknél nagyobb feladatok elérésére ösztönzi a tudományt A Magyar ludományos Akadémia közgyűlésével végeiért az ötnapos nagygyűlés Tegnap az akadémia dísztermében rendezett közgyű­léssel véget ért a Magyar Tudományos Akadémia idei öt­napos nagygyűlése. A közgyűlésen megjelent Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Friss István és Szerényi Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Ligeti Lajos és Novobátzky Sándor, az akadémia alelnökei, Erdei Ferenc, az akadé­mia főtitkára, Hevesi Gyula, Jánossy Lajos és Szigeti György, az akadémia titkárai, az akadémia elnökségének tagjai, valamint társadalmi és ,kulturális életünk számos kiválósága. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy sokan csak a díszteremhez csatlakozó kisebb teremben foglal­hattak helyet. mm t Örökös vezetőségi lag Rusznyák István megnyitó beszédében méltatta az idei nagygyűlés munkáját, majd Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány els3 elnökhelyettese Ez a közgyűlés — mon­dotta — egybeesik hazánk felszabadulásának 15. évfor­dulójával: az akadémia ün­nepe hozzátartozik az egész dolgozó nép nagy ünnepéhez. — Az elmúlt tizenöt év Magyarország életében tör­ténelmi jelentőségű változá­sok ideje volt. Élni tudtunk a szabadsággal, amelyet szá­munkra a hazánkat felszaba­dító Szovjetunió hozott. A magyar munkásosztály veze­tésével népünk kiemelkedett a nemzeti elnyomás és a tő­kés kizsákmányolás rablán­caiból, elindult a nemzeti függetlenség, s a társadalmi haladás útján. Ennek köszönhető, hogy van szocialista nagyiparunk, amely biztatóan fejlődik to­vább. Ennek köszönhető, hogy mezőgazdaságunk túl­nyomó része kiemelkedett a kisparcella haladást fojtogató gyűrűjéből és a korszerű nagyüzemi művelés alapjára tért. Ennek köszönhető, hogy fejlődik és virágzik hazánk tudománya és kultúrája, hogy népünk jólétben él és bizakodva tekint a jövőbe. Az a forradalmi fejlődés, amely megváltoztatta az or­szág életét, hatott a Magyar Tudományos Akadémiára is: azt a • szocialista átalakulás részesévé tette. Az újtípusú akadémia tevékeny részt vál­lalt a szocialista építőmunká­ból. A szocializmusért folyta­tott közös harcban alakult és alakul át maga az akadémia is. Horthyék fasiszta Ma­gyarországában is működött a Magyar Tudományos Aka­démia, de az az akadémia, amelynek elnöke József fő­herceg volt, nem a nép, ha­nem az uralkodó osztályok érdekében fejtette ki tevé­kenységét és erre igyekezett kárhoztatni a tudósokat is. —■ Államunk nem nélkü­lözheti a tudomány támoga­tását. Ahogy megyünk előbb­re céljaink megvalósításá­ban, úgy növekedik a tudo­mány szerepe és jelentősége az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra fejlődésében, né­pünk életszínvonalának eme­lésében. Szocialista államunk ezért anyagi téren is gondos­kodik fejlődéséről és a nép­gazdaság erőfeszítéseihez mérten évről évre nagyobb támogatásban részesíti a tu­dományt. Hazánkban az el­múlt tizenöt évben 95 új tu­dományos kutatóintézetet hoztak létre, s ma 121 inté­zetben folytatnak tudomá­nyos kutatómunkát. Az intézetekben foglalkoz­tatott kutatók száma az 1953-as 2500 főről 1960-ra 4600-ra emelkedett. Évről év­re növekedik a kutatásokra fordított pénzösszeg is; erre a célra tavaly 677 millió i&- rintot költhettünk. szólt a közgyűléshez. Tolmá­csolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a forradalmi mun- kás-parszt kormányának me­leg, baráti üdvözletét A tudomány szerepe és je­lentősége nemcsak hazai, de nemzetközi méretekben is növekszik. A haladás és a reakció, a szocializmus és a kapitalizmus küzdelmében nagy szerepe van a tudomá­nyos versenyeknek is. A szo­cializmus a tudomány terü­letén történelmi jelentőségű győzelmeket aratott a kapita­lizmus felett. A szovjet, a szocialista tudomány nyil­vánvaló fölénye a társada­lom- és természettudomá­nyok döntő ágaiban nem a véletlen, hirtelen felfedezé­sek eredménye, hanem lo­gikus következménye a szo­cialista gondolat évszázados, s a szocialista társadalmi rend negyvenhároméves fej­lődésének. A Szovjetunió mai előrelépése a kommunizmus­hoz, megteremtette a szük­ségességét és lehetőségét egy új, nagyarányú tudományos és technikai forradalomnak. A kommunizmus építése és felépítése a tudomány olyan hatalmas arányú fellendülé­sével jár, amelyet a kapita­lista világ nem tud követni. A fejlődésnek ez a távlata már jelzi a tudomány nagy­arányú előrehaladását is. — Pártunk hetedik kongresszu­sa a szocializmus építésének meggyorsítását, az alapok le­rakásának befejezését tűzte ki közvetlen célul. Ez a cél­kitűzés meggyorsítja a tudo­mány fejlődését is, s a jelen­leginél nagyobb feladatok megoldását állítja a magyar tudományos akadémia elé. A magyar tudománynak a mai­nál szorosabb kapcsolatot kell teremtenie a gyakorlat­tal, az eddiginél nagyobb se­gítséget keli nyújtania a szocialista iparnak, a szocia­lista mezőgazdaságnak és a szocialista kultúrának. Népünk meleg szeretettel és büszkeséggel néz tudósai­ra. Azt kéri tőlük, hogy mun­kájukban legyenek bátrak igényesek és nagyratörők. — Ismerjék meg a világ leg­jobb tudományos eredmé­nyeit, dolgozzanak szorgal­masan, öregbítsék tovább a magyar tudomány hírnevét. Legyenek népünknek, szo­cialista hazájuknak hű fiai, alkotásaikkal növeljék a Ma­gyar Népköztársaság hírne­vét, becsületét. Segítsék be­fejezni azt a nagy történel­mi művet, amelyet népünk 15 éve elkezdett, s amelynek célja a virágzó gazdag haza, a szocialista Magyarország megteremtése. Hangsúlyozta, hogy az új alapokra helyezett akadémia az eléje tűzött feladatokat nagyrészt sikeresen megol­dotta. A magyar tudomány, hazánkban a korábbit mesz- sze felülmúló színvonalra emelkedett. Igen jelentős, a külföld által is elismert ered­ményeket ért el a természet- és társadalomtudományok te­rületén egyaránt. Kállai Gyulának nagy taps­sal fogadott beszéde után Do­bi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa nevében melegen üdvözölte az akadémia tag­jait és az akadémiai nagy­gyűlés minden résztvevőjét. A Magyar Tudományos Akadémiának a hazai tudo­mány fejlesztése érdekében kifejtett eredményes tevé­kenységét a párt és a kor­mányzat az ország erejéhez mérten, eddig is mindenkor támogatta. Kifejezésre jutott ez a támogatás az eltelt tíz év alatt létesített kutatóinté­zetek számában. Anyagi el­látottságuk növekedésében, a tanszéki kutatások fokozott elősegítésében. — Elismerés nyilvánul meg abban is, hogy az akadémikusok és az aka­démiai dolgozók közül 125-en Kossuth-díjban és 274-en kü­lönböző kormánykitüntetés­ben részesültek, a tudomány műveléséiben kimagasló ered­ményeket elért tudósok és most, hazánk felszabadulá­sának 15. és az akadémia új­jászervezésének 10. évfordu­lóján, az évtizedes munka elismeréseképpen, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa különösen szükségét érez­te, hogy nagyobb számú ki­tüntetés adományozásával is­merje el a tudomány műve­lőinek és szervezőinek érté­kes munkásságát. Akadémikusok kitüntetése Dobi István nagy tetszés­sel fogadott beszéde után át­nyújtotta az Elnöki Tanács kitüntetéseit. Az Elnöki Tanács hazánk felszabadulásának 15. és a Magyar Tudományos Akadé­mia újjászervezésének 10. ájas János ráfordította a zárat az asztalfiókra. A kabátját is úgy kapta le a fogasról, szinte kirohant az irodából. Vágtatva ment vé­gig a Tisza parton a Pacsirta utcába az apósa házáig. Be­vágta maga után a kapuaj­tót, hogy csak úgy zengett. A kutya körül-körül szaladozva a pányvát, rángatva a láncot veszett csaholással fogadta a jövevényt. — A, de ritka vendég! — szaladt ki örvendezve Parla­gi Áronná. — Kerülj beljebb, fiam. — Nemigen. Apám itthon van-e ? — Itthon. Lepihent egy ki­csit ebéd után. Jött már az is a kutyauga­tásra kifelé. — Gyere, János, úgy is ré­gen láttalak. — Meg soká lát. — Nem akarok én idő előtt megvénülni, fiam — tréfál­kozott Parlagi Áron. — Azt nem is kívánom. De mi elköltözünk a faluból. Erre már elszállt Parlagi Áron tréfálkozó kedve. Após, anyós elképedve néztek Já­nosra. — Elhelyeztek volna? — Magam megyek. Nem szégyenkezem mégegyszer az apósom miatt. Mindenki a határban. Csak éppen a ta­nácselnök apósa pihen otthon ebéd után. Mit akar, azt mondja meg? Hányadszor tesz csúffá, az úristenit ma­gának, hogy ezt kelljen mon­danom. évfordulója alkalmából a tudományok művelésében és a tudományos munka szer­vezésében kifejtett kimagasló érdemeik elismeréséül ;.. a Munka Vörös Zászló érdem­rendjét adományozta Man- ninger Rezső és Vadász Ele­mér akadémikusnak. Munka Érdemrendet kapott Babies Antal, Bognár Géza, Erdei- Grúz Tibor, Erdei László, Hajós György, Jánossy La­jos, Ligeti Lajos, Somos András, Straub F. Bruno, Szabó Imre és Trencsényi Waldapfel Imre akadémikus, Rajka Ödön, az akadémia levelező tagja,Bernét György, az A adémiai Kiadó igazga­tója és Erdős Péter, a köz- gazdasági tudományok kan­didátusa. Ezenkívül 23 Szo­cialista Munkáért Érdemér­met és 10 Munka Érdemér­met nyújtott át az Elnöki Tanács elnöke. A kitüntetettek nevében l-anninr's- Rezső akadémi­kus mondott köszönetét. A következőkben Erdei Ferenc főtitkár előterjesztette az elnökség beszámolóját. Bevezetőben visszapillan­tást nyújtott az akadémia munkásságának elmúlt tíz esztendejéről, — kiemelte a bekövetkezett nagyarányú változásokat és hangsúlyozta, hogy múlhatatlanul szükség volt előtérbe ámítani és fej­leszteni a természettudomá­nyokat és a műszaki tudomá­nyokat. (MTI). Franciaország földalatti atom- robbantásra készni Korzika szigetén PÁRIZS (MTI). A francia atomerőbizott- ság szerdán közölte, tanul­mányozza annak lehetőségét, hogy földalatti atomrobban- tást hajtson végre Korzika szigetén. Az atomerőbizottsághoz közelálló körök szerint a terv elfogadása esetén, kis erejű vegyi, vagy nukleáris robbantásokat végeznének Korzika szigetén az atom­robbantások észleléséhez szükséges tapasztalatok bőví­tése céljából. (MTI). Erre már Parlagi Áronban is felforrt a vér. — Lassabban a testtel, hal­lod-e. Mi bajod? — Még kérdezi? A fejlesz­téskor is a járás röhögött rajtam. Tán még a megye is. Most a búzakalászbeliek, holnap az egész Tisza-kanyar népe. — Mit törődsz vele? — Mit ugye? Mert a sze­membe nevetnek a lógósok, hogy az én apósom is az. — Elhallgass az istene­det! Tán a fejedbe szállt a tanácselnökség ? — En hallgassak? Azt hiszi, hogy a veje vagyok, magá­nak dolgozni se kell már? — Nem szorulok hozzád kenyérért. Akkor se, ha nem megyek dolgozni, ha nem veszem fel a munkát. — Szóval nem is akarja? — Nem! A kiáltása szinte harsant. Hájas János nem tudta to­vább türtőztetni magát. — Akkor maga egy utolsó ingyenélő. Az öregasszony csak most jutott szóhoz először a vesze­kedés óta. — Jaj istenkém, jaj édes- istenkém! — Takarodj a portámról, te! — ódult meg Áron a ku­tyaól felé. — De még a lányának is megtiltom, hogy többet ide betegye a lábát. W arkonfordult. Köszönés *-* nélkü1 faképnél hagyta a két öreget. Jókor, mert az apósa elengedte a kutyát t Hosszabb ideig ágyhoz kö­tötte a betegség. Most lába­dozik. Nehéz, nagyon nehéz a kényszerpihenő. Olyan ember, akinek vérébe ivó­dott a munka, kedvét, örö­mét leli a feladatok sokasá­gában. A szoba, a kicsinyke udvar minden zuga ismert, megszokott. Nincs ott válto­zás, nem úgy, mint az ezer­arcú határban, a pezsgő, lüktető életű több ezerholdas közös gazdaságban. Nem csoda, ha oda vágyik. Ott szeretne lenni az emberek sűrűjében, mint annyi éven át. 1948 októbere óta, hogy ti­zen szövetkeztek, mindig a közösért dolgozott, fáradha­tatlanul, sokszor éjszakával toldva a napot. Éveken át elnöke volt a termelőszövet­kezetnek, s azóta is, hogy másnak adta át helyét, min­dig vezetőségi tag. Szűksza­vúan beszél erről. Nem akarja, ,hogy mondókája di­csekvésnek tűnjék. S talán még azért is neheztel, hogy felesége előszedte a szek­rényből az okleveleket, ki­tüntetéseket. A szavaknál is ékesebben bizonyítják azok kiváló munkáját, a közösség javát szolgáló tevékenysé­gét. Az egyik díszoklevélen Ez évben is tovább bővül­nek a KISZ nemzetközi kap­csolatai. Az idén is több baráti és nyugati ország ifjúsága látogat el hazánkba. A Komszomol küldöttségei, illetve a magyar fiatalok Szovjetunióbeli látogatásai biztosítják a baráti kapcso­latok szélesedését, A tavasszal és a nyáron a KISZ Központi Bizottság, Illetve a megyei és vidéki városok KISZ bizottságainak meghívására ellátogat ha­zánkba az Ukrán, a Bjelorusz valamint Leningrád megye, illetve város ifjúságának küldöttsége. A Német Demokratikus Köztársasággal ez évben ist kölcsönös brigádcserére ke­rül sor. Nyár elején megér­keznek hazánkba Romániá­ból a bukaresti fiatalok kül­döttei, ugyanakkor Buda­pestről Romániába látogatnak a nagy komondor éktelen ugatással ugrott utána. Az utcaajtóban még hallot­ta, hogy az anyósa nyüszítő bőgéssel felzokog. A Pacsirta utcában kint álltak az embe­rek a kapuban, hallgatták a veszekedésüket. Agócs Mi­hály ijedten köszönt. Nem fo­gadta. Kikelve rontott haza. Előkapta Bözsit, a feleségét is. De az mintha csak arra várt volna, hogy az ura kezdje. — Jól van az neked! Ma­gadnak köszönheted. Olyan vagy apámékhoz, mint az idegen. Neked kellene ma­gyarázni neki, hogy smint. Ö nem tudhatja, ő belefúlt a nyolc hold földjébe világéle­tében. Nem értheti, mi törté­nik körülötte. Neked kéne a kezét fogni. En még ilyen embert nem láttam! Itt élünk egy faluban, de alig nyitod rájuk az ajtót. Csak ilyenkor, amikor baj van. Még a ku­tyájuk se ismer. Nem szé­gyened? Próbálta csittítani, de az asszony méginkább fellob­bant. — Ezt tetted az apámék- kal? Velem cselekedted ezt. Azonnal menj vissza bocsá­natot kérni. Vagy én megyek, de vissza se jövök hozzád. Ez nem sírt. Nem az anyja fajtája, a nyelve teremtésit! Csak ez hiányzott. Mindjárt jönnek haza az iskolából a gyerekek és meghallják, hogy ők civódnak. A levet ott pá­1952 a dátum. Ekkor még elnöke volt az akkori Petőfi nevet viselő tsz-nek. Azóta egyre szaporodott a kitünte­tések, oklevelek száma. 1953- ban a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” lett, egy évvel később megkapta a „Szocia­lista munkáért” érdemér­met, 1958-ban pedig másod­szorra vált e kitüntetés bir­tokosává. Szűkszavú, szerény, de melegszívű és töretlen aka­ratú ember Szöllősi Lukács elvtárs, a kisújszállási Ki­nizsi Tsz tagja. Szeretik, tisztelik a szövetkezeti gaz­dák. Betegsége alatt sokan bekopogtak a Bartók utcai kis hajlékba, meglátogatták, hírt vittek a közösről. Na­gyon örülnek tagtársai, hogy most már botjára támasz­kodva el-elsétál a tsz-irodá- ra, újra köztük van, s né­hányszor kocsival már a ha­tárt is bejárta. A tsz egykori alapitó tag­ja most is tisztséget visel a vezetőségben. S ez már így lesz mindig. A tsz tagsága azzal is kifejezésre juttatta tiszteletét, szeretetét, hogy Szöllősi Lukács elvtársat megválasztotta örökös veze­tőségi tagnak. N. K. a magyar ifjak. Több határ- találkozóra kerül majd sor a Békés megye és román ha­tármenti városok ifjúsága között A tervek szerint idén je­lentősen bővül a KISZ bará­ti kapcsolata a nyugati orszá­gok ttjaival is. Április köze­pén az angol fiatalok öttagú delegációja érkezik hazánk­ba. A Német Szövetségi Köz­társaságból szintén ellátogat­nak majd Magyarországra. A KISZ ezenkívül meghívta baráti látogatásra a francia, a finn, a dán és a norvég ifjusáy képviselőit is. Irakból öttagú küldöttség érkezését várják. Számítanak még az afrikai országok gyarmati, vagy fél­gyarmati sorban élő, illetve a szabadságukat nemrég el­nyert országok ifjúságának látogatására is. (MTI). rolgott az asztalon. Éhes volt, érette a gyomrán, de egy falat le nem ment volna a torkán. Ahogy jött, úgy ment vissza a tanácsházára. T\ úlva-fúlva temetkezett M f az ügyiratokba, hogy lehiggadjon. Nem tudta össz­pontosítani figyelmét. Min­dig az apósa meg a felesége járt az eszébe. Dühös volt. Ügy érezte, az apósa olyan mellette, mint a rossz kőmű­ves. Ö építi az egyik oldalon a falu nagy házát. Minden igyekezete azon van, minél magasabb, minél szebb le­gyén ez az épület. Az apósa meg a másik oldalt falazza. De hogyan? Az a fal mindig lemarad, így az ő építménye sem lesz kész soha. Már a fejlesztéskor meny­nyit pirult miatta. A pérési határrészről jött akkor haza kerékpárral. Pobeda állt a ta­nácsháza előtt, a járás kocsi­ja. A mezőgazdasági osztály- vezető várta, Suba Dénes. Sietett eléje, beszámolni az örömhírről, — Sába elvtárs, az ördög- háti, a peresi sarokról jövök. Ott már mind szövetkeztek az emberek. — Na, akkor már csak a. tanácselnök apósa marad egyéni. De ezzel még nem fejező­dött be. A mezőgazdasági tennivalókról tanácskoztak a járásnál. Ott volt a járás minden községének tanács­elnöke, párttitkára. Mielőtt a tanácselnök megkezdhette volna előadását, szót kért, “ Egy pillanat figyelmet, elvtársakl Tiszakanyar köz* Kállai Gyula elvlárs beszéde x Az após kutyája Tovább bővülnek a KISZ nemzetközi kapcsolatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom