Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

4 SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP I960, április 14. Hatvan idény és mozgó boltot létesítenek a földművesszövetkezetek a nagy mezőgazdasági munkák idejére Az elmúlt negyedévben za­vartalan volt Szolnok megye áruellátása. A földművesszö­vetkezetek kiskereskedelmi tervüket száztizenkét — ven­déglátóiparit pedig száztizen­öt százalékra teljesítették. Most a második negyedévben azonban hiány mutatkozik a mezőgazdasági kisgép és ké ziszerszám ellátásban. Kevés a hengerelt áru is: a kerék- sínvas. gömbvasak, drótok és a gyümölcsösök megvédésé­hez nélkülözhetetlen kerítés­fonat. A villanyárammal még el nem látott tanyákon tele­pes rádió alkatrészeket vásá­rolna a lakosság, de ezt az igényt a földművesszövetke­zeti boltok eddig csak ötven százalékban tudták kielégí­teni. — A dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezetekbe va­ló tömörülése minden téren megnövelte az áruforgalmat — mondja Lökös Miklós, a MÉSZÖV elnökhelyettese. Minőségi konfekcióból, nylon áruból, mosógépből, mo­torkerékpárból. televíziós ké­szülékből meg sem tudjuk állapítani, mennyi kellene, mert készleteink eddig még mindig kevésnek bizonyultak. — Az elmondottakból úgy tűnik — folytatja tájékozta­tóját Lökös Miklós —. hogy kereskedelmünk talán nem tud megbirkózni feladataival. Ez nem így van. A vásárló­képesség és az ie Ínyek erősen megnövekedtek ugyan, mi azonban ehhez mérten egyre több boltot létesítünk, hogy kiszolgálhassuk vevőinket. Fennakadást csak az okoz, hogy az áruk részesedési ará­nya országos viszonylatban különböző s nem alkalmazko­dik az üzletek megnöveke­dett számához sem. Így pél­dául: három év előtt har­mincöt ruházati szaküzletünk volt a megyében, most ötven van, mégsem kapunk ennek megfelelően több árut. Belát­juk, hogy az iparvidékek el­látása a legfontosabb, de megtörtént. hogy nekünk egyetlen kerékpárunk sem volt, Salgótarjánban pedig százával álltak a visszama­radt gépek. A földművesszövetkezet igyekszik a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák ide­jére is biztosítani a paraszt­ságnak a legszükségesebb élelmiszerekkel és ruhane- műekkel való ellátását. E cél­ból utasította a MÉSZÖV köz­pont az összes boltokat, hogy legalább két heti élelmiszer­készletet tartsanak állandóan raktáron. A nagvobb termelő- szövetkezetekben. állami gaz­daságokban pedig idénybolto­kat létesítettek és hatvan lesz a mozgóboltok száma. Ezek­ben az üzletekben a legfon­tosabb cikkeket: aratónadrá­got, kaszát, kapát, fenőkövet, sót, ecetet, cukrot, hűsítő ita­lokat. bambit, sört árusítanak majd. Az áruellátás korszerűsíté­sére április negyedikéig negy­venhárom új önkiszolgáló és önkiválasztó bolt létesült s ez a szám ebben az évben száz­ra fog emelkedni. Érdekes, eddig még nem próbált újítás a cukrászdák önkiszolgálóra való átalakítása. A nyárra még négy cukrászda és há­rom bambi üzlet is nyílik a megyében. — ke írásunkat követően Mindössze két cikket ír­tunk arról, hogy a szolnoki vasútállomás perronbüfféjé- ben sajnálják a szendvicsfo­gyasztóktól a papírszalvétát A MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat mindkét írás megje­lenését követően intézkedett — másodjára kielégítő ered­ménnyel. ....... ■■ — A KERTVÁROSI Vö­röskereszt alapszervezete csütörtökön este hét órakor filmvetítéssel egybekötött előadást rendez a rákról. A betegség okairól, gyógymód­járól doktor Csömör Gábor beszél majd­Kuncsorbai bosszúságok Hármasban beszélgettünk. Mai falusi problémákról, gon­dokról. Sem Földes Lajos, a kuncsorbai községi tanács el­nöke, sem Hodossy Mihály a titkár nem panaszkodott. — Csak meséltek, de amit el­mondtak, érdemes figyelembe venni. Van és mégsincs Kuncsorba kicsit „kiesik” a forgalomból. Nemcsak úgy, hogy ritkán keresik fel láto­gatók, hanem egyébként is. Például az ellátás tekinteté­ben. Hodossy Mihály mond­ja: — Április a tisztaság hó­napja. Takarítanak, meszel­A becsületesség magától értetődik nek mindenütt, csak nálunk nem... S ezért hiba volna elma­rasztalni a csorbaiakat. Pró­báljon valaki meszelni mész _ nélkül. S miért nincs mész? Nem szállítanak, mert a fa­lunak csak 50 mázsa kellene. — Valamikor pedig valahol megfogalmaztak egy rendel­kezést, amelynek értelmében csak vagon tételben, 150 má­zsát lehet valahova küldeni mészből. S ha véletlenül a csorbaiaknak ez nem vigasz, akkor autóbuszra ülnek, s ha engedik hoznak meszet Tö- rökszentmiklósról, útiköltség­gel együtt dupla áron. Öthetven — 220 forintért Senki se lepődjön meg. — Nem. számtani csodáról vagy kereskedelmi bűvészmutat­ványról van szó, hanem egy szimpla Northon-kút szelep­ről és — bürokráciáról. Történt a közielmúltban, hogy elromlott Kuncsorba Northon kútja. Űj szelepgyű­rű kellett volna a szivattyú­ba, s annak rendje-módja szerint hozzá is láttak a be­szerzéshez. Csak éppen az eredmény váratott magára, mert — megfoghatatlan, hogy miért — a már említett s 5 forint 70 fillérbe kerülő szelepet csak személyesen le­het átvenni a fővárosban, a Váczi úti boltban. Postán nem küldik, de ott annyit adnak, amennyit akar az em­ber. Az arrajáró utasok jól is­merik a mindig udvarias Tass Károly kalauzt, aki a kisújszállás — törökszentmik­lósi vonalon teljesít szolgála­tot. Szívesen segít mindenki­nek a leszállásnál s a cso­magot is leemeli, ha látja, hogy nehezen boldogul vele az utas. Most azonban nem azért fogtunk tollat, hogy ezért a rég ismert jótulajdonságáért megdicsérjük. Más, jelentősebb esemény történt a napokban a török­szentmiklósi vonaton: Szik­szói Ferenc, a Tiszamenti Ve­gyiművek mérnöke elveszí­tette értékes bőrtárcáját, amelyben nagyobb pénzösz- szegen kívül, nehezen pótol­ható személyazonossági iga­zolványa, vasúti és gyári iga­zolványa, katona könyve és bérlete is benne volt. A veszteség utáni napon, amikor Szikszai odaadta je­gyét a kalauznak, az figyel­mesen megnézte őt s azt mondta: — Miért váltott új jegyet, hiszen önnek bérlete is van? — Csak volt — válaszolta szomorúan a mérnök. — Teg­nap elveszítettem a tárcám­ban lévő négy igazolvánnyal együtt. A kalauz újra ránézett a mérnökre, azután a zsebébe nyúlt s elővette a tárcát, ame­lyet az elmúlt napon az egyik kocsiban talált. A mérnök boldogan vette át tulajdonát s a kellemetlen epizód egy hálás „köszönöm"-mel be is fejeződött. Lehet, hogy nem nagy do­log az egész, hiszen minden becsületes ember így cseleke­dett volna. Mégis megírtuk, mert — mint utóbb értesül­tünk róla — Szikszai Sándor ezúttal már harmadszor ve­szítette el a tárcáját. S a má­sik két megtaláló nem tartot­ta kötelességének, hogy visz- szaadja! Pedig a címet ők is tudták, mert azokban a tár­cákban is voltak igazolná nyok... — ke — Negy ven évi házasság után • • A megyei bíróság dr. Feke­te István büntetőtanácsa teg­nap délután hirdetett Ítéle­tet a jászfényszarui Meny­hárt Sándor ügyében. Mint a tárgyalások során kiderült: Menyhárt Sándor január 25-én este — enyhén ittas állapotban — összeszó­lalkozott feleségével. A szó­váltás hevében Menyhárt felkapta az asztalon heverő kenyérvágókést és azzal fe­lesége baloldalán mély se­bet ejtett. Mint dr. Földesi Vilmos orvosszakértő meg­állapította: a szerencsétlen asszony harminc percen be­lül meghalt. Menyhárt igyekezett me­nekülni tettének következ­ményei elől — ezért hajnal­ban azzal a mesével keltette fel a szomszédokat, hogy fe ön éviik osságot köve­tett el. Az orvosszakertoi vé­lemény azonban megdöntötte a primitív próbálkozást. A vádat képviselő dr Hi­mer Dezső ügyész vádbeszé­dében utalt arra, hogy Menyhártot már korábban elítélték erőszakos cselek­mény és üzérkedés miatt- A vádlott számára csak a va­gyongyűjtés és az ital volt fontos; másegyébbel alig tö­rődött. Utalt a tanúvallomá­sokra is, melyek szerint Menyhárt Sándor izgága, ve- rekedős természetű ember. A megyei bíróság Meny­hártot házastárson elköve­tett szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bű­nösnek és ezért 14 évi bör­tönre ítélte, továbbá mellék- büntetésként 10 évre eltiltot­ta egyes jogai gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. A szelep kellett s mit lehe­tett tenni: a titkár felkereke­dett, elutazott Budapestre. Megvette a gyűrűt, kicsit vi­tatkozott is az eladóval s vé­gül az útiszámla összege meg­haladta a 220 forintot Gyümölcsös — de véletlenül Ha már a kuncsorbai bosz- szúságoknél tartunk, érdemes elmondani, hogy az ottaniak még mindig nagyon várják: mikor küldik már részükre a megrendelt facsemetét. — A pénzt ugyanis befizették, de a küldemény valahol elakadt. Ügy történt a dolog, hogy tanácshatározat alapján 10 ezer forintos költségen, tár­sadalmi munkával 3 hold er­dőt akartak telepíteni. A kény- szerűség miatt azonban gyü­mölcsös lett belőle, mert cse­mete helyett a sokkal drá­gább suhángot szállították volna a községnek. Ha nincs a Csorbái Állami Gazdaság, gyümölcsös sem lesz az idén. A gazdaságban nem sokat kérdeztek: juttattak a köz­ségnek egyszerűen 1500 gyü­mölcsfa-csemetét, ott meg el­ültették. • — Korántse higgye senki, hogy a kuncsorbai bosszúsá­gok általánosak. Erről szó sincs, arról azonban annál inkább, hogy még gyakran hiúsulnak meg a legneme­sebb szándékok is egy-egy ügy bürokratikus intézésén. N. L A Nap kel: 4.58 h-kor, nyugszik: 18.31 h-kor. A Hold kel: 21.47 h-kor, nyugszik: 6.47 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felhős idő, többhelyen eső, néhány helyen zivatar. Mérsékelt szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 18—22 fok között. — GÉPKOCSIVEZETŐK feleségeinek részvételével rendez érdekesnek Ígérkező ankétot Szolnokon még ápri­lisban a rendőrség közleke­dést ellenőrző csoportja. A balesetek okairól és megelő­zésről szóló ankétot követő­en vetítik a „Sorompó" s a „Végzetes úton" című közle­kedési filmeket, — ISMÉT NAGY LOTTÖ- NYEREMÉNYEKET fizettek ki tegnap Szolnokon. Ez al­kalommal Pintér Gyuláné és Gánóczi Ferencné szolnoki lottózók vették fel négytalá- latos szelvényükre 152 ezer forintos nyereményüket — TIZENKÉT KÖZKUT- TAL gazdagodik az idén Szolnok megye több községe. A tanácsok a kutak elkészí­tésére több. mint 2.6 millió forintot fordítanak. GYUFÁVAL JÁTSZOTT Tiszaszöllősön a Szarvas Sán­dor Tsz egyik házában Kocsis István kislánya. Meggyújtotta a konyhában felhalmozott szalmát. Az épület teljes pusztulását a gyorsan kivo­nult tiszaszöllősi és tiszafüre­di tűzoltók akadályozták meg. — ŰJABB KÜLFÖLDI tár­sasutazás indul Szolnokról április 18-án Csehszlovákiá­ba. A Vendéglátóipari Válla­lat dolgozói, negyvenegyen, autóbusszal tesznek köruta­zást a szomszédos államban. Felkeresik többek között Kas­sát. Eperjest, Lőcsét valamint több kirándulást tesznek a Tátrában. — TIZENNYOLC HELY­SÉGBEN készítenek ez év­ben város és községrendezési térképet Szolnok megyében. A térkének elkészítésére a tanácsok 614 ezer forintot költenek. — MÁR TÖBB, MINT 140 EZER CSOMÖ zöldhagymát szállított el a MÉK az ország különböző részébe a Szanda- szöllős környéki termelőszö­vetkezetek kertészeteiből. — JÚNIUS VÉGÉN készül el Jászdózsa község egészség­háza. A korszerű elvek figye­lembevételével épülő új léte- sítmény felépítésére, beren­dezésére több százezer forin­tot fordítanak községfejleszté­si alapból és állami beruhá­zásból. — RAJTA HAGYTA a von­tató mozdonyon az elektro­mos gyújtást Farkas István, a mezőtúri téglagyárban. A motor felmelegedett s kigyul­ladt, éghető részei elpusztul­tak. Farkas István ellen tűz­rendészet! szabálysértés mi­att eljárás indul. Köszönetnyilvánítás Köázönetünket fejezzük ki azoknak, akik szeretett édes­anyánk, özv. Abel Ferencné temetésén fájdalmunkat rész­vétükkel enyhítették. Külön a Járműjavító és Tiszavirág cuk­rászda dolgozóinak, valamint mindazoknak, akik a temeté­sen résztvettek. Abel család Szolnok Nagy húsvéti vásár a Karcagi Föld­művesszövetkezet áruházában és szakboltjaiban Legújabb divat szerint készült férfi és női ru­hák, férfi és női cipők, háztartási, mezőgazdasági, ’'*** és kozmetikai cikkek, valamint tavaszi külön­legességekkel várjuk ked­ves vásárlóinkat. Só nélkül ízetlen a leves S ándor a hasát fogta, Imre nekidőlt az ajtó­félfának. Álla alatt lógott a tokája, mint a táska. Csak a táskának nincs az a vörös színe. Balogh Ferenc nem vitte túlzásba, illetlenség sa­ját találmányon hahotázni, ezért szerényen és szendén mosolygott, de ez meg úgy állt neki, mint azon a bizo­nyos kecskén az a bizonyos Eehérnemű. Az ilyen szőrös tepsiképű ember arcára a ha- hotázó nevetés passzol. De hát most az egyszer nem le­het, mert szerénység is van j világon. Imre tokája viszont remegett, Sándor gégéje pedig úgy járt e, s fel, mintha szilvásgom- DÓcokat nyelne egészben. Ez a Balogh jópofa. Ilyen Isszel akár ügyvédnek is el- nehetne, csak ránézne a pol­gárra és máris kitalálná: ha- lyadán áll. — Megszakadok. Ilyet tíz esztendeje se nevettem — nondogatta Sándor és gém- lyakát ide-oda lóbázta, mint ihogy a szél teszi a dűlő vé- ;ibe vetett cirokkal. Dehát látra van még az ötlet kivi- elezése, vagyis a dolog leg- lehezebbje és legfontosabb ja. K alapos Vas István eszét helyére kell billenteni, nert az kificamodott. Még­hozzá szembetűnő módon, bár az ilyen agyficamodás nagyon ritka dolog, annyira, hogy még az orvosi tudomány sem tartja nyilván. Mindezen fe­lül Kalapos Vas István ész- ficamodása inkább Balogh Ferencre tartozott, nem pe­diglen az orvosi tudományra, öt, Balogh Ferencet nyaggat- ja az elnök, hogy no, szép egy brigádvezető, a száját tátja. Kalapos Vas Istvánt el­hanyagolja, s az a szegény jó ember/otthon kénytelen üldö­gélni, miután nem törődnek vele. Erre a beszédre Balogh Ferenc úgy vicsorog mindig az elnökre, mint az éhes ku­tya a csontra. Már a szája is kipállott, annyiszor hívta azt a máié Kalapost. Mondott ne­ki mindent, szépet is, csúnyát is, rosszat is. Kalapos Vas István meg hallgat, bámul és minden alkalommal megígéri: — Komám, holnap reggel megyek. Balogh tegnap este már vagy huszadszor járt nála. Csoda-e, hogy elfogyott a tü­relme? — Idefigyelj, István — mondta neki — bolondítsd az öreganyádat, de ne minket. Jössze, vagy nem jössz? Azt hiszed, nem boldogulunk nél­küled? Tévedsz! Tőlem akár a penész is megehet, csak az elnök nem hágy békén. Neki az a bogara, hogy mi öntuda- tosabbak vagyunk, s a mi fe­lelősségünk a te jövőddel tö­rődni ... Hosszú, szívreható és szép előadást tartott Kalapos Ist­vánnak az udvar közepén, az esőkút mellett. Kalapos any- nyira meghatódott, hogy ap- jára-anyjára esküdözött: nem vár tovább semmit, másnap reggel megyen. Az idő is na­gyon szép, dologra való, te­hát számítson rá a brigád. — Ott leszek, meglásd, ott leszek. Hat órakor. Ott én, komám! M ásnap reggel hírét sem látták. Ezután már méginkább bebizonyosodott róla, hogy kificamodott az esze, úgy mint másnak a lá­ba, vagy a keze. Utána egész­napos hosszas töprengés nyo­mán Balogh Ferenc előállott azzal a bizonyos találmány­nyal, ami Imre és Sándor nevetése után ítélve, nem is lehet valami utolsó. Sőt. Az ilyenfajta betegségre leghatá­sosabb gyógymódnak ígérke­zik. Mindenesetre majd elvá­lik. A brigád elhatározta, hogy most már se nem oszt, se nem szoroz, hát másnap reggel kipróbálják. Vagy meggyógyul Kalapos Vas Ist­ván, vagy felkopik az álla. M ásnap reggel a Balogh- brigád — olyan har­minc ember — a szokástól el­térően nem a határba, ha­nem Kalapos Vas István há­zának irányába indult. Az udvaron szépen elhelyezked­tek, elővették az elemózsiás tarisznyát és falatoztak. Ki ide ült, ki oda. Nem szóltak semmit. Kalapost meg egyál­talán nem háborgatták. Az a konyhából lesett kifelé és nem volt se holt, se eleven. Értette, mire megy a játék. Ezek innét most már nem tá­voznak másképp, csak vele. Dehát majd meglátjuk, ki győzi tovább szusszal. Kala­pos elhatározta: ki se moz­dul, lesz, ami lesz. De a bri­gád se izgult túlságosan, et­tek, ettek, méghozzá olyan nekifelejtkezéssel, mintha ítéletnapig abba se akarnák hagyni. Múltak az órák, s a nap már jócskán felhúzott a falu fölé, amikor Kalapos nem győzte tovább. — Só nélkül ízetlen a le­ves — dörmögte, aztán el­szánt mozdulattal sarkig ki­vágta a konyhaajtót. Feje fö­lött meglóbálta vászontarisz­nyáját és mivel legjobb vé­dekezés a támadás, elkiáltot­ta magát: — Talán mennénk már, vagy mi az isten? Szekulity Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom