Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-12 / 86. szám

1960. április 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Miska kalandjai | eSY bravúros beugrás Magyarul beszélő szovjet film. Játssza a jászberényi Lehel mozi április 14—16-ig. A Szigligeti Színházban a „Cigányprímás” — nagy kö­zönségét vonzó — előadást a napokban komoly veszély fe­nyegette. Az történt ugyanis, hogy Mucsi Sándor — Rácz Laci alakítója — hirtelen megbetegedett. A színház igazgatósága ezért fővárosi művészt kért fel helyettesí­tésére, Nagy Béla személyé­ben, aki feladatát kifogásta­lanul oldotta meg. Szombaton azután Kom- póthy Gyula jelentett bete­get. Első pillanatban szinte megoldhatatlannak látszott helyettesítése. A megoldást Varga D- Jó­zsef, a színház népszerű mű­vésze szolgáltatta, aki négy óra leforgása alatt nemcsak betanulta Kompóthy Gyula szerepét, hanem igazi nagy * * Igaz gyönyörűséggel — Szivébe zárta a Szovjet Hadsereg művészegyüttesét Turkeve népe — Ötszázan szorongtak vasár­nap délután a turkevei mű­velődési házban. Félezer tur­kevei tapsolt, hogyvoltozott két és félórán keresztül, hogy átadja a helyét este hatkor a másik ötszáznak. A színpa­don pedig daloló, táncoló ka­tonák, a Magyarországon ál­lomásozó szovjet erők mű­vészegyüttesének tagjai. Régi mondás az, hogy a művészet nemzetközi, nem ismer országhatárokat. Talán módosíthatjuk ezt úgy, hogy a népből fakadó és a népnek szóló realista művészet egy­formán szól szovjet, magyar, román, francia vagy Szíriái emberekhez. És ez az együt­tes ennek a művészetnek a hangján szólt az alföldi pa­rasztokhoz, akik megértették, megszerették ezt a nyelvet. Barátságos, kedves, közlé­keny emberek az együttes ve­zetői és tagjai. Gyorsan meg­tudjuk tőlük, hogy 1957-ben alakultak negyvenkét taggal. Most már a nagy együttesek sorába tartoznak. Nyolcvan­ötén vannak, harminckét énekkari tag, huszonkét ze­nész, tizennyolc táncos, szó­listák, technikai munkatár­sak. Nagyon szeretik, amit csinálnak és a két nép barát­ságának követeiként már sok magyar városban léptek fel. Énekeltek a csepeli munká­soknak és táncoltak a pécsi bányászok előtt. Most először jöttek megyénkbe, hogy egy termelőszövetkezeti város új- arcu parasztságát gyönyör­ködtessék művészetükkel. Mert igazi művészek. Két és félórás tiszta, őszinte gyö­nyörűséget adtak az embe­reknek. Az énekkar fős fér­fias zengésű katonadalait éppúgy nagy siker kísérte, mint a táncosok sokszor ak­robatikaszámba menő telje­sítményét. Nem lenne helye most itta kritikai elemzésnek. Csak egy-két számról szeretnék részletesebben beszélni, ame­lyek különösen mély hatást tettek ránk, nézőkre. A tánckar egy mély forra­dalmi pátosszal telített kom­pozícióval mutatkozott be, amely sok tekintetben a pan­tomimmai rokon. Címe: Di­csőség a hősöknek. A megté­pett matróz és felderítőcso­port szobrához egy öreg néni virágokat helyez. S a hősök megelevenednek: lejátszódik utolsó nagy csatájuk. Aztán újra a szobrot látjuk s előtte térdel az ősszhajú, gyászru­hás asszony. Ennyi az egész. De kell-e szebb elismerés, mint a meg­csillanó könnyék, a gyors, mély lélegzetek, a pillanatnyi csend, amely után vad for- tisszimóval dübörög fel a taps. És a hátam mögött egy fejkendős öreg néni súgja kis unokájának a történést. Meg értette a táncot, mert a szív, a forradalmi művészet nyel­vén szólott. Dicséret illeti ér­te a nagyszerű táncosokat és Nyikoláj Szmirnov táncmes­tert, a mű betanítóját. Két fővárosról szólt az ének. A moszkvai estékről Már hal ezer ötszáz csibe Három termelőszövetkezet foglalkozik csibeneveléssel Tiszaföldváron, az eredmé­nyek azonban még csak egy­nél, a Petőfi Tsz-nél kerül­tek napvilágra. Február fo­lyamán 2 ezer 500 rántani­való csibét adtak át a keres­kedelemnek, s a napokban újabb mennyiség szállítására kerül sor. Most négyezer, 80 —90 dekás, gyenge, rántani- való csirke kerül a fogyasz­tókhoz, a Petőfi Tsz csibene- velőjébőL ITT a tavasz JÓN a nyár!... \JCQpe. tntCf. tnác tnóS-t » SUPER« HŰTŐSZEKRÉNYT Ára 6400 forint $23> fateMev-éfoe. U karaid! Nyikoláj Mitrofanov énekelt finom, iskolázott tenorján. A szép Budapestről pedig Mit­rofanov és az együttes üd­vöskéje, a szép, karcsú, csil­logóhangú Anna Sztrizsenova énekelt kettőst. És mint haj­lékony hangú hangszer, kísér­te őket a kórus. Tapsoltak, lelkesedtek a Vörös Csillag, a Táncsics Tsz, a gépállomás dolgozói és ta­nárok, diákok is szépszám­mal. Kinek ne tetszett volna a „Hajlik a rózsafa” tüzes dallama orosz szöveggel, a sport-tánckompozíció csillo­gó humorú boxmeccse, a kol- hoz-táncjelenet szédítő for­gataga? Tetszett és ezért szív­ből fakadt a köszönet, no meg az ajándékok, a kulacs, a szép kendő és a többiek, az úttörők szép virágai. Amikor kijöttünk, az együttes tagjait körülvette a tömeg. Két úttörő jelvényt cserélt egy fiatal táncossal. Két turkevei lány pedig egy magas fiatal énekes-katoná­nak magyarázott valamit magyarul, mire ő természete­sen oroszul válaszolt. De azért kitűnően megértették egymást. Mintahogy megér­tették itt egymást a szovjet és magyar emberek a szeretet és a művészet nemzetközi nyelvén. Köszönjük ezt a szép estét. És máris bírjuk az együttes ígéretét: a nyáron ellátogat­nak Szolnokra is. Mi, akik láttuk, már előre is nagyon örülünk nekik. * Nagy öröm és megtisztelte­tés érte a mi szovjet bará­tainkat Turkevén. A második előadás szünetében Gyáros László elvtárs, a Kultúrkap- csolatok Intézetének elnöke lelkes ünneplés közepette ad­ta át az együttesnek a mű­velődésügyi miniszter megbí­zásából a „Szocialista Kultú­ráért” érdemérmet. Az együt­tes a kitüntetést a Magyaror­szágon kifejtett kulturális nevelőmunkájáért kapta. Hernádi Tibor művészhez méltóan lelket is öntött 36. Rácz Paliba, a cigányprímásba. Az előadás, — melyet oly sok izgalom előzött meg — talán még nagyobb sikerrel zajlott le, mint máskor. Var­ga D. József mélyen átélt, igazi emberi tulajdonságok­kal, szívvel és humorral ren­delkező cigányprímást vitt színpadra. Nem meglepő ezután, hogy az előadás szünetében a kö­zönség és a kollegák egyaránt melegen ünnepelték a kitűnő művészt, aki ezúttal nemcsak színművészetből, hanem bá­torságból is jelesre vizsgá­zott. Varga D. Józsefet koráb­bi szerepében Sárközy Zol­tán helyettesítette, aki szin­tén dicséretet érdemel me­rész vállalkozásáért. A „Ci­gányprímás” címszerepét a következő előadásokon is Varga D. József alakítja. Fél évszázados jubileum A kunszentmártoni Mátyás király úti általános iskola május 22-én ünnepli fenná- lásánal 50. évfordulóját. Az iskola tanítványai között ma külföldi ösztöndíjasok, tudo­mányos kutatók, politikai- ést gazdasági vezetők is vannak. Az ünnepség szervezésére jubileumi bizottság alakult. Remélik, hogy a régi tanítvá­nyok közül minél többen jönnek el a régi iskolába, az ünnepségre. Véget ért ötszáz hollywoodi sztrájkja Hollywood (Reuter), ötszáz hollywoodi filmszínész és filmszínésznő egy hónap előtt sztrájkba lépett, mert a film­gyárak nem voltak hajlandók részesedést fizetni nekik 1948 óta televíziós közvetítésre bérbeadott filmjeik után. A sztrájk, mely sokmillió dollárral károsította meg a hollywoodi filmipart, vasár­nap véget ért. Felnőtt iskolások Közel százan tanulnak ál­lami oktatási formákon a Járműjavító dolgozói közül. Nyolcán egyetemet, ugyan- ennyien a gimnáziumot vég­zik, többen gépipari, vasút­gépészet!, közgazdasági és mezőgazdasági technikumok­ban tanulnak. Ezen túl az ál­talános iskola osztályaiba harmincán iratkoztak be. Szakmásító tanfolyamokon hatvanan vesznek részt. Testvérlapjaink írják Érdekes, hasznos, s főleg tanulságos néha lapozgatni testvérlapjainkat, más megyé k újságjait. Nemcsak azért, mert ezáltal mi is örülhetün k a tudomásunkra jutott si­kereik híreinek, hanem azért is, mert betekintést nyújta­nak abba a gyors fejlődésbe, változásba, ami jellemzi nap­jainkat. Különösképpen áll ez a tétel megyéink iparára, hiszen ezekben is — akárcsalt minálunk — ez az esztendő a második ötéves terv megalapozásának időszaka. Az alábbi szemelvények nemcsak a jelen eredményei, hanem a további esztendőit termelési sikereinek sejtetöi, előzmé­nyei, s útjelzői is egyúttal. — FÜRDŐT KAP Tisza földvár. Egymillió 900 ezer forint költséggel termálkút fúrás indul június elsején Tiszaföldváron. A kút, a ké­szülő hárommedencés fürdőt látja majd el vízzel, amely­nek költségeire 5 millió fo­rintot fordít az állam. l/a&áutafú epizódok Hosszú sor áll a mozipénz­tárnál. Az ablak előttiek de­rűs hangulatban beszélget­nek, a hátullévők csendeseb­bek, nyakukat nyújtogatják. Könnyen kitalálom miért, hi­szen én zárom a sort, én is azt figyelem: jut-e jegy? Előttem suhancok „jövő- nyári^ legények. Mire sorra kerülnek, kiszólnak « pénz­tárból: — Csak az első sorokba szóló jegyek vannak. — Jobb nincs? — méltat­lankodnak a suhancok, majd dolguk végezetlen továbbáll­nak. Hirtelen egy kép elevene­dik meg előttem. Akkor is — jónéhány éve már — nyurga kamaszok álltak a mozipénz- támál, olyan magamfajta, rövidnadrágot már szégyenlő komolykodó fiúk Aprópénzt csörgetve ugyanilyen mél­tatlankodó hangon kérdezték: — Hogyan? Az első sorok­ba már nincs jegy? • A halászcsárdában víg zene szól, csalogatja a népet. Vállas, kidolgozott kezű em­ber telepszik le egy kisebb társasággal, s felesége háta- mögött barátságosan int a zenekarnak. Nemsokára mel­lette terem az egyik cigány, s széles mosollyal már messzi­ről üdvözli: — Szervitsz Lacikám: A megszólított felesége vé­gigméri a cigányt, s titkot szimatolón kérdi férjétől: — Te, nem voltunk mi még itt, honnan ismered ezt az embert? Az idős zenész gyorsan fel­ismeri a helyzetet, s vihart előzve siet a férj segítségére: “ Á könyvtárból, kezit- csókolom, á könyvtárból. a= i i b é a n\ T akarékoskodnak a Dunai Vasműben A Dunai Vasmű kétszáz szocialista címért harcoló bri­gádja s az üzemek dolgozói a második évnegyedben is a gazdaságosabb termelésért, elsősorban az anyagtakaré­kosságért küzdenek. A mar­tinászok második negyedévre tett felajánlásaikban tovább akarják csökkenteni az acél­gyártáshoz szükséges fémfel­használást és fűtőanyagot. Ugyanakkor terven felül hat­ezer tonna acélt akarnak gyártani, hogy a Meleghen­germű üzembehelyezését zök­kenőmentesen biztosítsák. A kohászok a második ne­gyedév első hat napján 666 tonna vasat gyártottak ter­ven felül. Emellett javítottak a minőségen és minden ton­na vas gyártásához az eddigi legalacsonyabb mennyiségű, vagyis 906 kiló kokszot hasz­náltak fel. (Fejér megyei Hír­lap) Több és jobb szenet < bányásznak A nógrádi szénmedencében a lelkiismeretes munka jelen­tős eredményeket hozott. Kü­lönösen márciusban bontako­zott ki bányászaink vetélke­dése a már nemcsak több, ha­nem jobb minőségű szénért is. Az eredmény: a tervezet­tel szembeni havi átlagban 9 kalóriával javult a szén mi­nősége, fűtőértéke. Emellett az év legjobb eredményét ér­ték el bányászaink a terme­lékenység fokozása terén is. Márciusban — április 4-e tiszteletére — 35 kilogram­mal növekedett az összüzemi teljesítmény. Ez a tavalyi egész évi tervszámhoz viszo­nyítva 43 kilogrammos növe­kedésnek felel meg. (Nógrádi Népújság) Ezer szobához elég A Kecskeméti Parkettgyár­ban az önköltség további ja­vítása céljából a II. negyed' évben új szárítókazánokkal látnak munkához. Ezzel je­lentősen csökkentik az egy négyzetméterre eső előállítási költséget és tovább javítják a fa gazdaságos felhasználá­sát. Ezáltal terven felül je­lentős mennyiségű parkettet adnak a lakásépítkezésekhez. Az első negyedévben 15 ezer négyzetméter lame’lács- ka került ki a gépekből. Eb­ből a mennyiségből ezer új lakószoba parkettázását tud­ják elvégezni. (Petőfi Népe) Elkészült Borsod megye 15 éves lakásfejlesztési programja E program szerint teljes közműves, állami kivitelezé­sű lakás Kazinbarcikán 5600, Özdon 6 ezer, Putnokon 1600. Szerencsen 1400, Tiszapal- konyán 2400, Edelényben 800. Rudabányán 600 és Sajószent- péteren 1000 lakás épül. ösz- szesen tehát 19 400 lakás ké­szül el teljes közművesítéssel. Ezen kívül négyezer olyan la­kás épül, amelynek közmű­vesítését a későbbiek folya­mán fogják megoldani. A szakemberek a helyszíni vizsgálatok alapján részlete­sen elemezték egy-egy tele­pülés adottságait és annak alapján határozták meg a feladatokat. (Északmagyaror- szág) Makón lesz Dél-Magyarország legkorszerűbb malfaa Az idén mintegy 4 és fél millió forintot fordítanak a malmok korszerű átalakítá­sára a Csongrád megyei Malomipari V-oál. Az egyik jelentősebb üzem, a Hódmezővásárhelyi Malom korszerűsítését most fejezték be. Erre mintegy fél millió forintot fordítottak. Ugyan­csak korszerűsítik két sze­gedi és a csongrádi malom gépeit. Ezeknél együttesen több mint fél millió forint értékű energia-megtakarí­tást érnek el. Augusztus elejéig a szege­di Tisza, és Gőzmalmot, va­lamint a Csongrádi Malmot alakítják át villanymeghaj­tásúra. A két szegedi malmot automatikusan vagonkirakó gépiekkel is ellátják, míg a szentesi malomban gabona­felszedő és forgató berende­zést állítanak fel. A vállalat makói üzemét Dél-Magyar­ország legkorszerűbb mal­mává fejlesztik. Az 5 millió forintos átalakítási kölség- ből az idén 1 millió 200 ezer forintot ruháznak be. (Csong- rád megyei Hírlap) Kilencven százalékos termelékenység növekedés Még 1959-ben elkezdték a Szegedi Vasöntödében az úgynevezett kisgépesítési, — ami annyit jelentett, hogy a formázogépekhez légdöngö- lőket szereztek be. Ez, vala­mint az öntőszekrénypark korszerűsítése, a formázó­minták minőségének és a for­mázógépek karbantartásának javulása összesen 30 százalé­kos termelékenység-emelke­dést eredményezett. Kiss Lajos héjformázó ja­vaslatából szintén több önt­vény születik. Két héjformá­zógépe volt a Vasöntödének» de eddig egyszerre csak egy dolgozott. Miután a második negyedévben felgyülemlik a munka, szóbakerült, hogy úiabb munkaerőt állítanak be a második gép mellé. A ja­vaslat szerint azonban egy munkás is elláthatja a két héjformázót, miáltal 90 szá­zalékos termelékenység-növe­kedés érhető el, valamint te­temes megtakarítás. (Délma- gyarország) Harcban I millió tonna kőért Az Építő- és Építőanyag­ipari Minisztériumnak 9 kő­bányaipari vállalata van- Az uzsai bánya jelentőségét mu­tatja, hogy a többi 8 válla- let együttesen 4 millió, az uzsai bánya 1 millió mázsa követ termel ebben az év­ben. Szemléltetésként, bizo­nyára nem érdektelen meg- jev’ezni, hogy az 1 millió tonna kőből 600 kilométer kettős nyomtávú (6 m. széles) új betonútat lehet megépíte­ni. Ez a kőmennyiség ele­gendő lenne három Budapest —Szeged közötti út építésé­hez. (Középdunántúli Napló) Termelés és tanulás Az inotai November 7 Erő­műben az idei oktatási év­ben hárman tanulnak esti egyetemen, harminchármán technikumban. Nagyon so­kan általános iskolában és gimnáziumban képezik to­vább magukat. Egyetemi elő­készítő tanfolyamra tizen­öten járnak, közülük az egyi­kük a Műszaki Egyetem nap­pali tagozatán üzemi ösztön­díjjal folytatja tovább tanul­mányait. Tanulnak a mér­nökök is. Az érdeklődés ki­elégítésére nemrégiben ti­zennégy hallgató részvételé­vel orosz nyelvtanfolyamot szerveztek az üzemben." A tanulás a legjobb, leg­több haszonnal járó befekte­tés. Az is fontos, hogy a párt- szervezet alapvetően lénye­ges kérdésként kezeli a ta­nulást, s ezzel magyarázható az is, hogy a műszaki fejlesz­tés az üzemben már nemcsak vezetőket foglalkoztatja» hanem majdnem minden dol­gozónak személyes ügye. (Középdunántúli NaplóJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom