Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf [SZOLNOK Jjg A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP J­XI. évfolyam, 79. szám. EMBERTFORMÁLÓ NAPOK A MAGYAR ÉG ALATT Heti rádió és televízió-műsor 'Úttö-i&k, jÁlima A lottó tárgynyeremény- sorsolás nyerőszómat Ara 50 fillér 199«. április 2. szombat L Fehér Lajos elvtárs átadta a kongresszusi versenyzászlót a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság dolgozóinak Hruscsov és De Gaulle tárgyalásai Tegnap délután a Tiszaszentimrei Ál­lami Gazdaság sokszáz dolgozója gyűlt össze, hogy fogadja Fehér Lajos elvtársat, a Központi Bizottság titkárát, Czinege Lajos elvtársat, a Központi Bizottság tag­ját, a Szolnok megyei pártbizottság első titkárát, Sándor Kálmán elvtársat, a Köz­ponti Bizottság tagját, Sztrehovszki György elvtársat, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága helyettes igazgatóját. Az ünneplőbe öltözött várakozók számára kellemesen telt az idő. Az állami gazda­ság központi irodaépületének három he­lyiségében 1 millió 448 ezer forint nyere­ségrészesedést, 410 ezer forint prémiumot fizettek ki a kezeikhez. Miért ez az ünnep az álla­mi gazdaságban? Alapját a múlt év hétköznapjai terem­tették meg. A 13 ezer 647 holdon gazdálkodó állami gazdaság kiváló eredményt ért el. 1959. évi nyeresége 9 569 000 forint. Jellemző megemlíteni, hogy 1955-ben és 1956-ban ugyanekkora ösz- szegű veszteséggel zártak Ti- szaszentimrén ... Mint a má­sodik országos kukoricater­mesztési tanácskozás adatai­ból ismeretes, az állami gaz­daság 88 holdon 48,5 mázsás kukorica átlagtermést ért el és ezzel az 1959. évi országos legmagasabb termésátlaggal büszkélkedhetnek. Hatszázötven hold átlagá­ban 27.5 mázsás kukorica- termést takarítottak be: 1500 holdon 16 mázsa búzát ter­meltek — egy hold átlagá­ban; 680 hold területen pe­dig átlagosan 23 mázsa őszi árpájuk termett. Az állami gazdaság terme­lési módszereit 10 holdas Kí­sérleti telepen dolgozzák ki minden évben Gergely Ist­ván, a mezőgazdasági tudo­mányok doktora, az állami gazdaság igazgató helyettes főagronómusának szakirá­nyításával. Országosan kimagasló ered­ményekről számolhatnak be az állattenyésztésben is a ti- szaszentimreiek. Hatszáz­negyven egyedből álló tehén­tenyészetük teljes egészében törzskönyvezett állomány. E tehenek utódait ugyancsak a törzstenyészet számára ne­velik. A 640 tehén átlagban tavaly 3.482 liter tejet adott egyedenként. A gazdálkodás belterjes­ségét mutatja ez a szám: 100 holdra számítva 1 millió 156 ezer forintot tesz ki a ter­melési összhozam. Az állami gazdaság fiatal iái múlt évi eredményeikkel elhódították a KISZ Központi Bizottságnak vándorzászlaját, az ország legjobb kukoricatermesztő ifjúsági csapata címet. Messze környék termelő- szövetkezetei látnak követen­dő példát a gazdaság munká­jában — sőt a tiszaszentim- reiektől értékes anyagi segít­séget is kaptak. A nagyiváni Béke és Uj Utón, valamint a tíszaieari Petőfi Tsz-szel pat- ronálási szerződést kötött az állami gazdaság. Az államia­kat állandóan segítik; rajtuk kívül a kunmadaras! Tán­csics és Uj Barázda, a tisza­szentimrei Aranykalász és Búzakalász, a tomajmonos- tori Petőfi és az újszentgyör- gyi Dózsa Tsz-t. Tavaly átadtak a tsz-eknek 4 ezer mázsa őszi búza. 1400 mázsa őszi árpa vetőmagot; valamennyi fajta kísérleti anyag. Ugyancsak a tsz-ek részére neveltek 165 tenyész­kant. 31 tenyész kocasüldőt, 4 tenyészbkát .továbbá 4 ezer 300 kilogramm ponty-ivadé­kot. A tsz-eknek nyújtott tá­mogatás 2 millió 216 ezer fo­rintot tesz ki. Ez évi terveik még hatal­masabbak a tavaly végrehaj- tottaknál. Hatszázhatvanöt holdon 39 mázsa kukorica át­lagtermést tűztek célul. Sőt 208 holdon (nagyadagú szer­vestrágyával, megfelelő mély­szántással és öntözéssel) hol­danként 50 mázsa termést terveztek. Ellentervükben szerepel 2 ezer hold rizs, ku­korica, cukorrépa és egyéb növényféleségek öntözése. — ötszázharminc hold silóku­koricájukat szójával vetik. — így 105 hold átlagában 300 mázsa termésátlagra számí­tanak. 1960-ban átadnak a népgazdaságnak 35 ezer rán- tanivaló csirkét. 60 ezer vá­góbaromfit. Továbbá 18 ezer sertést, 20 ezer mázsa súly­ban szállítanak. Az állami gazdaság dolgozói már mo6t vállalták, hogy a tervezett eredményjavuláson felül 9 millió 812 ezer forintot tesz­nek a népgazdaság asztalára. A gazdaságba érkezett ven­dégeket Aradi Béla igazgató és Cs. Tóth Imre elvtárs, párt­titkár fogadta. A gazdaságban tett rövid látogatás után a kultúrteremben megkezdő­dött az ünnepség, melyen Fehér Lajos elvtárs mondott beszédet. Történelmi visszapillantá­sában emlékezett a magyar nép évszázados szabadság­küzdelmeiről, melyeket ti­zenöt évvel ezelőtt a Szovjet­unió hadseregének a fasisz­tákon aratott győzelme vitt diadalra. Utalt arra a hatal­mas segítségre, melyet a szo­cialista tábor népeinek ösz- szefogása jelent számunkra. Hazánk felszabadulás utáni fejlődéséről szólva elmondot­ta. hogy ipari termelésünk- ma már több mint há­rom és félszerese az 1938. évi­nek. Gazdasági fejlődésünk­kel együttjár szociális fel- emelkedésünk is. Magyaror­szág lakosságának 75 száza­léka biztosított. Beszélt a Központi Bizott­ság titkára az Elnöki Tanács által gyakorolt részleges köz­kegyelemről is, mely a nép­hatalom további megszilárdu­lásának, mélységesen huma­nista szemléletének kifejezé­se. Hazánk fejlődésének meg­gyorsítására hathatós eszköz­nek bizonyult a kongresszusi munkaverseny. Ennek ered­ményeként termelési tervein­ket jelentősen túlteljesítettük — így vált lehetővé, hogy be­ruházási összegeinket is fel­emelhetjük így voltaképpen több jutott a mezőgazdaság szocialista átszervezése során alakult termelőszövetkezetek állami támogatására. A megjelentek érdeklődéssel hallgatták, hogy az állami aazdasáook országos szinten 600 millió forintos eredmény- javulást értek el az elmúlt évben. Feltörő lelkesedés fogadta Fehér elvtárs bejelentését ar­ról, hogy az állami gazdasá­gok versengésében a tisza- szentimreiek vívták ki az el­sőséget. Fehér elvtárs a to­vábbiakban javasolta, hogy a termelőszövetkezetek példá­jára az állami gazdaságok is vegyék ki részüket a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomból. Már csak azért is, mert mint a tények bizo­nyítják, a kukoricatermesz­tésben gyakorlatilag nincs felső határ. Az állami gazdasági dolgo­zók örvendetes anyagi hely­zetének értékelése után Fe­hér Lajos elvtárs a nemzet­közi politikai élet időszerű kérdéseiv .-1 foglalkozott. A Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt, az állami gazdaságok és a Ti­szaszentimrei Állami Gazda­ság dolgozóinak éltetése után adta át a Központi Bizottság titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának versenyzászlaját és olvasta fel a Kádár János elvtárs aláírta oklevelet. Ezt követően dr. Gergely István igazgatóhelyettes főagronó- musnak a „Szocialista Mun­káért Érdemérmet" nyújtotta át. Hunya István elvtárs, a MEDOSZ titkára a Minisz­tertanács és a SZOT vándor­zászlajával tisztelte meg az állami gazdaság dolgozóit. Ezután Czinege Lajos elv­társ, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. A me­gyei pártbizottság, a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vándorzász­lajának átadása előtt elmon­dotta, hogy ezen kitüntetése­ket csak nagyon komoly mun­kával lehet elérni. A szocializmusban az elis­merés a végzett munkát kö­veti. Hangsúlyozta többek között: — Mi nagyon örülünk az önök eredményeinek és őszintén kívánjuk, hogy a most megérdemelten kapott zászlók mellé még sok-sok sorakozzék fel. Ehhez az kell, hogy még több húst, lisztet és több tojást adjanak a nép­gazdaságnak. A nagy tapssal fogadott üdvözlést a gazdaság dolgo­zóinak nevében Aradi Béla igazgató elvtárs köszönte meg. Az állami gazdaság leg­szorgosabb jai közül Bodó Ist­ván és Tripsánszki József ag- ronómust, Ancsák József ra­kodómunkást, Andrási Imre főállattenyésztőt, Kontra Já­nos tehenészt és Menyhárt Miklós szerelőkombájnost az „Állami Gazdaságok Kiváló Dolgozója” címmel és jel­vénnyel tüntették ki. További negyvenegy dolgozó kapott „Kiváló Dolgozó” jelvényt és ötvenen elismerő oklevelet. PÁRIZS (MTI). „A kastély zárva van” — ez a szűkszavú tábla jelzi a Rambouillet-i köztársasági elnöki kastély kapuján, hogy a párizsiak kedvelt kirándu­lóhelyén pénteken reggeltől kezdve a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és a Francia Köztársaság elnöke nagyjelentőségű politikai tár­gyalásokat kezdett. Hruscsov és felesége csütörtökön érke­zett a kastélyba. De Gaulle tábornok és neje fogadta őket. Együtt töltötték el az estebédet, amelyen még az Elysée palota főtitkára és De GauX’e személyes kabi­netfőnöke vett részt. 11 óra­kor a kastély minden ablaka elsötétült. •. Kiszivárgott hírek szerint vacsora után Marie Antoi­,.Munkaebédek“ és egészítik ki a politikai tár­gyalásokat. A legszűkebb körben, közvetlen munka­társaival együtt jelenik meg a kastély ebédlőjében fehér asztal mellett Hruscsov és De Gaulle. Szombaton délután fél hat­ra hirdették meg Hruscsov sajtóértekezletét. Nem a kas- ; télyban, hanem Rambouillet! legnagyobb előadótermében, amely mintegy 1000—1200 személy befogadására alkal­mas, rendezik meg a sajtóér­tekezletet. Este 8 órakor Hruscsov1 valószínűleg a késő esti órák­ban. A Libération hasábjain Jean-Maurice Hermann arról ír, hogy a tárgyalások légkö­rét megváltoztatta az a ba­ráti fogadtatás, amelyben a francia nép részesítette ven­dégét De hozzájárul a lég­kör megváltozásához Eisen­hower és Macmillan meg­egyezése is. Pierre Courtade az Huma- nité hasábjain megállapítja: a franciák milliói ismerik most már Nyikita Hruscso- vot és Nyikita Hruscsovnak megvan Franciaországról az eleven képe. Látta és hallot­ta, hogy a francia nép béké­ben akar élni és végtelen többségében a Szovjetunióhoz fűződő barátság szálai megerősítését kívánja, hogy milyen mértékben lesz köz­vetlen hatása a diplomáciai tárgyalásokra Hruscsov kőr­útjának és a közvélemény megmozdulásának, azt ter­mészetesen nehéz felbecsül­ni és hiábavaló lenne jóslá­sokba bocsátkozni. Bár De Gaulle tábornok leginkább csak saját magától fogad el tanácsot, nehéz lenne neki tudomást nem venni a fran­nette egykori szalonjában Hruscsov és De Gaulle fél­órát beszélgetett, a szovjet kormányfő franciaországi kőrútján szerzett benyomá­sairól. Hruscsov az éjszakát a kas­tély tornyában berendezett hálószobájában töltötte. Pénteken néhány perccel 10 óra után kezdődött Hruscsov és De Gaulle politikai meg­beszélése. Négyszemközt, il­letve csak tolmácsaik jelen­létében kezdték meg a tár­gyalást, amelynek a hírek szerint nincs kötött napi­rendje. A délután folyamán csatlakozik hozzájuk Michel Debré, francia miniszterel­nök, valamint Gromiko szov­jet és Couve de Murville francia külügyminiszter is. „munkavacsorák“ beszédet mond, amelyet a francia televízió és rádió is közvetít A korábban elter­jedt hírekkel szemben jelen­leg még nincs szó arról, hogy De Gaulle tábornok is rádió­beszédet mond. Viszont a köztársasági elnök környeze­tében azt mondják. De Gaul­le fenntartja magának a jo­got, hogy a francia-szovjet tárgyalások befejezlekor esetleg maga is rádión és te­levízión át közvetített be­szédben forduljon a franciák­hoz. Nem hozták még nyil­vánosságra, hogy ciák százezreinek „Éljen a béke!” kiáltásairól. Befejezésül Courtade ar­ról ír, hogy nem elég csak a remény, hanem további cse­lekedetekre van szükség. — Folytatni kell a magyarázó és meggyőző munkát • Hruscsov és De Gaulle négyszemközti tárgyalásain szerepel az atomrobbantások és a gazdaságilag elmaradott országoknak nyújtandó se­gély kérdése is. (MTI) Az Izvesztyija kommentárja Moszkva (T ASZSZ). — Zikov és Mihajlov, az Izvesz­tyija párizsi különtudósítói írják: — Mától kezdve az általá­nos figyelem a Rambouillet-i kastély felé fordul, ahol Hruscsov és De Gaulle tá­bornok folytatja tárgyalásait E tárgyalások óriási érdeklő­dést keltenek, nemcsak Fran­ciaországban. — Vajon Rambouillet új szakaszt jelent-e majd azon az úton, amely fél évvel ez­előtt Hruscsov és Eisenhower Camp David-i találkozójának eredményeként vált járható­vá, vajon elősegíti-e Ram­bouillet a nemzetközi fe­szültség enyhülését és a. hi­degháború megszüntetését? A jelek szerint nincs ma egyetlen amerikai vágy euró­pai ia^i, amely ne tenné fel e kérdéseket — Természetesen, a nyu­gati sajtó nem vall egységes véleményt erről. Egyes la­pok, amelyek a haladó vagy egyszerűen reális gondolko­dású körök nézeteit tükrö­zik, nagy reményeket táplál­nak! Azt kívánják, hogy a nagyfontosságú francia-szov­jet találkozó hasznos legyen és könnyítse meg a májusi csúcsértekezlet sikerét. Más körök viszont riadalommal fogadták a francia-szovjet megbeszéléseket: a nemzet­közi együttműködés ellensé­gei. A fegyverkezési verseny szószólóit a hideg leli még arra a puszta gondolatra is, hogy a Rambouillet-i összejö­vetel előmozdítja a Kelet és a Nyugat kapcsolatainak a javulását. (MTI). Holnapi ünnepi számunk 12 oldal terjedelemben - sok érdekes olvasnivalóval jelenik meg! D« Gaulle üdvözli Hruscsovot a Rambouillet kastélyba ér- kezesekor csütörtökön est*. mikorra várható a tárgyalásokról kiadandó közös közlemény,

Next

/
Oldalképek
Tartalom