Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-10 / 85. szám

1960. április 18 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Társadalmi ügyünk legyen a tsz építkezések segítése — Műszaki értelmiségi ankét Jászberényben — A Hazafias Népfront hasznos kezdeményezésére a Szolnok megyei termelőszövetkezetek építkezéseinek segí­tése érdekében megyei műszaki értelmiségi ankétot tar­tottak pénteken Jászberényben. Csótó István, a Hazafias Népfront megyei elnöke meg­nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy tavaly többszázmillió forint értékű gazdasági épület készült megyénkben. S mi­vel ilyenirányú feladataink az idén sem kisebbednek, tár­sadalmi üggyé kell tennünk a termelőszövetkezetek minél korszerűbb, a lehető legolcsóbban végzett építkezését. A megye minden részéből összesereglett műszakiak­nak Stiller Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium Beru­házási Igazgatóságának vezetője tartott előadást. Így például az, hogy vasbe­tonkarámok helyett egyszerű drótkerítés is megfelel a ser­téseknek. Javasolták a salak- betonfalakat is. hiszen készí­tésük egyszerű. — mésszel kell csak összekeverni, s több évtizedig sziklaszilárd. Az ankéton résztvett és felszólalt Szobek András elv­társ, az Elnöki Tanács tagja. Többek között arról beszélt hogy építési gondjaiban ma­gára hagyni a parasztságot azt tartani: boldoguljon ahogy tud, — bűn volna. Dolgozó parasztságunk, a munkásosz­tály hű szövetségese megér­demli a támogatást. A különböző tervekhez va­ló igazodásról azt mondotta: a helyi anyagokat szabvány­méretre készíteni vagy pa­zarlás. vagy lehetetlenség volna legtöbb esetben. Ezért jó a helyi tervezés és nagy szerepe van abban a műszaki értelmiségnek. Jó, ha a mű­szakiak névre, helyre szóló patronálást vállalnak. így a helyszín teljes ismeretében tudnak tanácsokat adni, gyengébb anyagokból is tar­tós épületeket készíteni. Érdemes volna egy-egy ta­nácsi téglagyárat úgynevezett vasas tégla gyártására állíta­ni. Igaz ez valamivel több szénfelhasználást követelne, de megérné. Kifutók készíté­sénél az eddig felhasznált cement felét megtakaríthat­nánk ezáltal. S egészségesebb volna a jószágok számára is a vasas-tégla aljazat, mint a beton. Támogatni kellene a szénporos téglaégetést Az a lényeg — hangsúlyoz­ta a továbbiakban, — hogy ne ragaszkodjunk minden áron a tradicionális építészeti megoldásokhoz, hanem in­kább a helyi lehetőségekhez. A tsz-ek építő brigádjainak szervezése ezért is helyes. Szakmai színvonaluk emelé­séért szintén sokat tehetnek a műszakiak. S azért is, hogy a vályogvetést a szénporos téglaégetéshez a préselést gé­pesítsék. mentesítsék az em­bereket a nehéz munkától. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA ne­vében felszólaló Dr. Reisehl professzor arról beszélt, hogy a műszaki értelmiségtől kért segítség sokrétű, nem korlá­tozódik csupán a szerfásépít- kezésekre, hanem kiterjed a tiszta, egészséges falu megte­remtésének ezernyi problé­májára. A parasztságban rejlő alkotó erő a műszaki értel­miség segítségével megtíz­szerezhető, — mondotta. Több műszaki vezető — így Nemes Gerzson főmérnök a Vízügyi Igazgatóságtól, Kö­vér István, az Épszer válla­lattól társai nevében is fel­ajánlotta támogatását. JOGGAL ÁLLAPÍTHAT­TA tehát meg Pallai Sándor- né, a Hazafias Népfront me­gyei titkára: bízunk abban, hogy országépítő terveink megvalósításában mellénk áll a műszaki értelmiség. Biz­tosíték erre az is. hogy a múlt évben mintegy 5—600 ezer forint értékű társadal­mi munkát végeztek me­gyénkben, tsz bekötőutak ter­vét dolgozták ki, segítettek minden módon. Életüket maguk formálják A tomajmonostorai Petőfi Tsz-ben a korábbi években, s még tavaly is voltak akik a pártmunkáról így véleked­tek: ott a párttitkár, csinálja, ahogyan tudja. Ez a helyte­len nézet már a multté. S milyen jó, hogy így történt, mert nagy baj lenne, ha je­lenleg is csak a párttitkár tenne erőfeszítéseket a fel­adatok megoldásáért. Most már nem 270 holdon gazdál­kodnak, hanem több mint kettőezren, a huszonhárom helyett kétszáznyolcvanhá­rom tsz tag nevelése vár a pártszervezetre. S ez nem kis feladat Egy, vagy néhány ember bármilyen szorgal­mas, tettrekész is nem tudja megoldani. Valamennyi párt­tag munkája szükséges ah­hoz, hogy a jelentősen meg­nőtt területen jól szervezzék meg a gazdálkodást, helyes munkarendet alakítsanak ki, s a nevelő munka eredmé­nyeként az „enyém” helyett a „miénk” honosodjon meg, minden tsz tag magáénak érezze, szeresse a közöst Jó érzés leírni, hogy a Pe­tőfi Tsz pártszervezete sok nehézséget leküzdött egy esz­tendő alatt s különösen az utóbbi hónapokban tervsze­rűbbé, hatékonyabbá vált munkája. Mi a titka eredményeiknek1 Nem egyéb, mint az erők összevonása, s annak megér­tése, hogy a feladatok meg­oldásáért, a termelőszövetke­zet sorsáért mindannyian fe­lelősek. Erősebb; egysége­sebb lett a pártszervezet, — ahová átigazolták a tanács­nál és más szerveknél dol­gozó kommunistákat is. Mé­száros József tanácselnök, Juhász Ferenc és mások is so­kat segítenek a pártszerve­zetre háruló feladatok meg­oldásában, a tsz megszilárdí­tásában. Számottevő ezek­nek az elvtársaknak a mun­kája, de mégis több vár a tsz-beli párttagokra. A je­lenlegi huszonegy párttag­nak, tagjelöltnek csupán alig több, mint fele dolgozik a közösben. Ez bizony kevés. A pártvezetőség is látja ezt, s ezért munkálkodik az alap­szervezet taglétszámának nö­velésén­Céltudatos, tervszerű munka A pártvezetőség igyekszik kialakítani a helyes munka- módszert. Első lépésként ter­vet készítettek. Papírra fek­tették, hogy milyen főbb ten­nivalókat oldanak meg a ne­gyedévben, s a vezetőségi ta­gok közül kik miért felelő­sek. Közösen, a párttagok munkáját is számbavéve akarják valóraváltani a ter­vezett feladatokat A mun­kaszervezet kialakításánál ügyeltek arra, hogy lehetőleg minden munkacsapatba ke­rüljön. párttag. S ahová nem jutott, ott a vezetőségi tagok adnak fokozottabb segítsé­get. Kocsis Márton a Vékony József munkacsapatát patro­nálja, Mészáros József pedig Negyedszázadra szóló nyersanyag Új bányából termel a mezőtúri téglagyár Ití, az újváros peremén, a Szücs-tanya tőszomszédságá­ban vájja acélkörmeit a sár­ga agyagba a kanalas bagger. Halkan, a tavaszi szélben alig hallhatóan zúg a villanyüze­mű gép. Erős fantázia kell ahhoz, hogy lihegve, verejté­kezve ásó, talicskázó kubi­kos-brigádot képzeljünk he­lyébe — nyolc emberrel. Üj bánya született. A tizedes­pont felrakásában gyakorlat­lan elméjű látogató kezében bizonytalanul tétováz a lo­garléc, mely arról lenne hi­vatott vallani: hány téglához, hány házhoz elegendő anya­got termelnek ki majd innen a túri agyagbányászok ... — Ne töprengjen az efféle számítással, úgysem boldo­gulhat — hessegeti el az ál­modozó hangulatot Bíró Ist- • ván, a Szolnok megyei Tégla­lyenként másfélméter vastag­ságú kékagyag — még a ter­melés fokozódásának figye­lembevételével is, 25—30 év­re elegendő nyersanyagot nyújt Az agyagot mintegy két és fél kilonjéter hosszú — más- félmillió forintos költséggel épített — kisvasúton szállít­ják a gyárba. A téglagyártók — és a népgazdaság számára — nem éppen öröm, hogy az ilyen távolságról történő szál­lítás évente kereken 320 ezer forintba kerül. (Gyors fejszá­molás: tíz év alatt hárommil­lió 200 ezer, harminc év alatt..J Nem; nem indokolt az ijedtség. A téglagyáriak sem ellenségei az állam pénzé­nek. Javaslatuk alapján re­mélhető, hogy a téglagyárat — inkább előbb, mint utóbb — áthelyezik az új bánya mellé, közel a vasúthoz. A régi helyén pedig tovább fej­lődhet, növekedhet a szövet­kezeti város. „ •*» b. z. — immitiMiiiimMiinuMmiiiiiiiiiiimminiimiimiiimimiiiuiiiiiMiiiiimiiiiimmiiiimmiu ÉPÍTKEZÉSEN HANGSÚLYOZTA, hogy a termelőszövetkezetek megszi­lárdítása mellett az iparfej­lesztésről, az iskolák, laká­sok, stb. építéséről sem mond­hatunk le. Erre gondolva, s figyelembevéve, hogy bizo­nyos építőanyagokból csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre, mindent el kell köve4-! a helyileg fellel­hető anyagok hasznosításáért, a helyi kezdeményezések fel­karolásáért. S ebben a mun­kában igen fontos szerep há­rul a műszaki értelmiségre. A helykijelölésben, az anyagbiztosításban, a munka szervezésében és ellenőrzésé­ben tanácsaikkal hasznos módszereket alakíthatnak ki az állam központi anyagkész­leteinek kímélésére. Országo­san több mint négyezer szer­fás épület készül az idén — s kevés a szakember. Ráadá­sul ez a megye szegény helyi építőanyagban — kőben, fá­ban, nádban. Ezért kell szor­galmazni a műszakiaknak, hogy salakból, vert falból, vá­lyogból, repceszár és szalma- iedéllel is készítsenek állatfé­rőhelyeket. VAN A MEGYÉBEN EGY KAVICSBÁNYA, helyes vol­na betonelemeket gyártó üze­met telepíteni oda — hang­súlyozta Stiller elvtárs a to­vábbiakban, majd célul tűz­te: arra kell törekedni, hogy a járásokban minél előbb ki­alakuljon a helyi anyagfel­használást jól ismerő szak­embergárda. Befejezésül arról beszélt, hogy a tsz-vezetőknek igen nagy gondot okoz az építés. S ez érthető. A műszaki ve­zetőknek is problémát okoz­na állattenyésztési, vagy ag­rotechnikai feladatok megol­dása. A műszakiak segítsége helytelen intézkedésektől, ká­roktól mentheti meg a szö­vetkezeteket. Persze, nem ar­ról van most szó, hogy na­gyobb arányú díjtalan mun­kát végezzenek. Arra kell gondolniok, hogy tanácsaik­kal nagyobb megerőltetés nélkül is hasznos munkát vé­gezhetnek. Az előadást követő vitában töEb műszaki vezető és tsz- elnök is felszólalt. Gődér Er­nő, a jászfényszarui Uj Re­ménység Tsz elnöke arról be­szélt, hogy őt szerfás épüle­tet készítettek, s ennek ered­ményeként többet oszthatnak munkaegységenként Tóth Mátyás alattyáni tsz-elnök is a szerfás építkezés haszná­ról szólt A száztíz jószág számára készített istálló 200 ezer forintba sem került, s a jószágok jól kiteleltek ben­ne. Az egyik tsz-elnök arról beszélt, hogy saját elgondo­lásuk alapján átalakították az istállót, s így egy-egy ál­latférőhely alig 800—900 fo­rintba került Sokmindent el tudunk képzelni — mondotta — de az elgondolás valóra- váltásához nagy szükségünk van a műszakiak tanácsaira. SOK HASZNOS JAVAS­LAT elhangzott az ankéton. Húsvétra öltözzön a leg­újabb divat szerint készült áj ruhába a MEZÖTÜRI FÖLD­MŰVES- SZÖVETKEZET 32-es készruha szak­üzletében. AJÁNDÉKOZZON! kölnit, parfőmöt, piperecikkeket 20-as számú ILLATSZER- BOLTUNKBÓL. gyári Egyesülés tervosztályá­nak vezetője. — A cserép, a burkolótégla is agyagból ké- j szül; az utóbbiból pedig össztermelésünk arányát te­kintve is évről évre több. Csöndesen zúg a gép, puf­fanva hull csillékbe az alig nedves agyag. A humusztól letakarított területen kisásó- val, s azt ledodbva puszta kézzel babrál valaki. Barlan­gi medve fogára bukkant, há­romezer évvel ezelőtt össze­tört edény cserepeire. Menti, ami az acélkörmű kanalak elől menthető. S ki tudná megmondani, milyen múzeá- lis értékek kerülnek a tégla­gyár őrlőibe... Nehéz ettől a gondolattól szabadulnunk; jóllehet, igen örvendetes, amiről az egyesü­lés székházában értesülünk. Az új bányaterületet a Tég­la- és Cserépipar Központi Laboratóriumának dolgozói 19 fúrással derítették fel; s azok vizsgálata után ajánlót- ! ták feltárásra. Ez a harminc holdas terület tíz méter mély­ségig kiaknázható; a benne rejlő jóminőségű agyag — he • 1 B t * * ,'X ’ ifi < ' : ' ; - jww­WMM a Somodi Antalét A munka­csapatokban dolgozó pártta­goktól elsősorban az embe­rek nevelésében, gondolata­ik formálásában vár segítsé­get a pártvezetőség. Konk­réten meghatározták, hogy pld. id. Nagy Gábor Kiss Já­nossal és M. Kiss Istvánnal foglalkozik rendszeresen, s mások is így névszerint tud­ják, kit bízott rájuk a párt- szervezet Figyelemmel kiséri a párt­vezetőség a jól dolgozó tsz tagok munkáját is, s közülük a legrátermettebbeknek ki- sebb-nagyobb feladatokat ad. Jelenleg, mintegy harminc tagú pártonkívüli aktíva se­gíti az alapszervezetet. Je­lentős ez azért is, mert meg­sokszorozza a párttagok ere­jét, másrészt a taglétszám számszerű növekedését is eredményezi, tagjelöltek ke­rülnek ki soraikból­Példamutatás, felelősségérzet Mindkettő egyre inkább ér­vényesül a Petőfi Tsz-ben. S hogy ennek mi a gyakorlati haszna, arra néhány példát említek. A 231 munkaképes tag közül közel kétszázan rendszeresen dolgoznak. Min­den tavaszi munkát idejében elvégeztek. Lakatos János, id. Nagy Gábor, Szabó Imre, Nagy Sándor párttaghoz mél­tóan élen jár a feladatok megoldásában. Velük együtt említhetjük Orosz Gábor, id. Lakatos József, Tassi István, Bakó József, Tóth Imre és C. Nagy Mihály pártonkívü- U tsz tagok nevét, akik szin­tén példamutatóan szorgal­masak, s többször tesznek javaslatot, mit hogyan csi­náljanak. A munkaszeretet, a terme- lőszövetkezet fejlődéséért ér­zett felelősség sok cseleke­detben tükröződik. Ilyenek­ben: a tsz tagok minden el­lenszolgáltatás nélkül 15 kis- borjut adtak a közös szarvas- marha állomány szaporításá­ra, vasárnap is készek vol­tak kirakni a vagonból a szé­nát és behordani. Április 4- én az ünnepség után a ta­gok zöme elvetette háztáji területén a burgonyát, hogy más napon ne kelljen elma­radni emiatt a közös mun­kából. Fazekas Mártonná és Vizi Etelka lelkiismeretesen ápolja a gondjaira bízott 2000 csibét a így az elhullás minimális. A rendszeres politikai nevelő munka eredménye­ként mind többen megértik a tsz tagok kpzül, hogy olyan lesz az életük a közösben, amilyenné maguk formálják. Jövedelmük is asszerint ala­kul, ahogyan termelnek, ami­lyen mértékben kihasználják a közösben rejlő lehetősége­ket- Többen mérlegelték mit tehetnek ezért, milyen mó­don teljesíthetik a termelé­si tervben meghatározott fel­adatokat. Kun János kerté­szeti munkacsapatvezető 20 ezer forintos tervtúlteljesítést vállalt. A tehenészet pedig 16 ezer forint többlet bevé­tellel akar hozzájárulni a 30 forintos munkaegység eléré­séhez. E cikkben csak vázlatot adhatunk a tomajmonostorai Petőfi Tsz pártszervezetének munkájáról. Ez is sejteti azonban, hogy nagy erő rej­lik az emberek akaratában, tettrekészségében. S ha a pártszervezet ezt egységbe fogja, helyesen irányítja eb­ben az évben is nagyot lép­hetnek előre a pártszervezet erősítésében, a termelőszö­vetkezet megszilárdításában. Nagy Katalin A törtevei Varäs Csillag Termelőszövetkezet Itép&tUnűvés&eti A kissé szokatlan cím arra utal, hogy a híres turkevei termelőszövetkezet kiállítást rendezett az általa életre hí­vott képzőművészeti szakkör képeiből, szobraiból. A városi olvasókör nagytermének fa­lait zsúfolásig megtölti a ta­nárok és diákok műveinek sokasága. Ha „igazi” kiállításról szól­nánk, kifogásolhatnánk, hogy nem válogatták gondosabban a képeket, de itt nem csupán a képek vannak kiállítva, hanem egy szándék, egy vál­lalkozás alapja is: a turkevei Vörös Csillag Tsz elhatároz­ta, hogy lehetőséget teremt a szocialista mezőgazdaságot ábrázoló képzőművészek mű­vésztelepének létrehozásához itt. Turkevén, a szövetkezet szivében. Fiaiból jó művésze­ket és műértőket kíván ne­velni, jó közönséget egy bi­zonyára elég hamar lérte jövő képzőművészeti központ szá­mára. Ezért hívta életre 1959 szeptemberében e szakkört, és biztosította az oktatást. De nézzük a most kiállított műveket. Az első díjat nyert, munkát ábrázoló akvarell festője Dékány Ilona, hetedik osztályos tanuló. Jól érzékel­teti a szekérre rakodó alakok mozgását, színei egyszerűek, szépek. A második díjjal ki­tüntetett most érettségiző ifj. Mihály István fejlett színér­zékével és komponálókészsé- géyel tűnik ki. Ketten a leg­j tehetségesebbek, de nem sok­I lr«»l ma-rorlrvak 1* ncw^ffrVf-tiílr a többiek. A mintegy húsz „ki­állító” nagyrésze még nem nőtt ki az általános iskola padjaiból. A kiállítás anyagának nagy részét a két művésztanár, Mihályi István festő és Finta Sámuel szobrászművész mun­kái alkotják. Kiérlelt stílusuk példamutató tanítványaik számára. Igen szépek a kiállításon vendégként résztvevő Iván Sándomé rajztanár akvareil- -jei. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet képzőművész szakkörének kiállítását eddig háromezren nézték meg A kiállított képek láttán a fel­nőttek közül is sokan jelent­keztek a szakkörbe. Jövőre a Vörös Csillagnak gondoskod­nia kell egy sokkal nagyobb kiállítóhelyiségről. E sorok írójában felvető­dik: talán nem lenne haszon­talan, ha a Szolnoki Művész­telep alkotói ellátogatnának egyszer-egyszer munkáikkal Turkevére, ahol — mint ez bebizonyosodott — érdeklő­dés ébredt a művészet iránt. Az esetleges vendégkiállítás a turkeveieknek is. a szolnoki festőknek is hasznára válna. Ladányi Mihály Azonnali belépésre termelési Könyvelésben jártas képesített könyvelőt keres felvételre, 1600—1800 forintos fizetéssel a Szolnok megyei Malomipari Vállalat, Törökszentmiklós.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom