Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-10 / 85. szám

0 új MUNKASIKEREKÉRT L Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Most mindenki vásárol, — mondják a szolnokiak az üzletek zsúfoltságát látva, s hozzáfűzik: érthető is, nyereségrészesedés volt. — Sokan egyhónapi kerese­tüknek megfelelő „tizen­harmadik havi” fizetést kaptak. Így lesz ez jövőre is? — Méginkább így kell lennie, még többet kell, hogy vásároljanak az üze­mi munkások. Ennek ér­dekében kell • munkálkod­nunk mindnyájunknak. Az út nem ismeretlen előttünk. Minek köszönhe­tő a mostani nyereségrésze­sedés? — Annak, hogy a Minisztertanács és a SZOT zászlait. az élüzem címet elnyerő teljesítmények szü­lettek jónéhány üzemünk­ben. Ezt kell célul tűznünk a jövőre nézve is. Ha az erkölcsi megbecsülésre, a plusznak számító anyagi javakra ezután is rá aka­runk szolgálni, — figyelő szemmel kell kutatni min­den tartalékot, számításba venni az üzem minden olyan lehetőségét, amely kevés költség mellett a termékek minőségének ja­vítása, a termelékenyebb, gazdaságosabb munkaszol­gálatába állítható. Persze, ehhez mindenek előtt az szükséges, hogy valljuk: minden üzemben vannak’ korántsem kihasz­nált tartalékok. Gazdasá­gi-, műszaki vezetőink egy része az elmúlt évben nem nagyon számolt ezekkel. Ezért következett be, hogy a terven felüli teljesítéshez felhasznált túlórák mint­egy 5 millió forinttal drá­gították a termelést. A ta­valyi 12 százalékos termés­növelést hasonló arányú létszámbővítéssel értük el megyénkben. Van pedig en­nek más, sokkal jobb mód­ja. Az, amit a martfűi Ti­sza Cipőgyárban alkalmaz­nak. Viták sorozata után dolgozták ki műszaki fej­lesztési tervüket. Valóra váltásától a cipőgyártásban mintegy 7,5. gumigyári vo­natkozásban pedig 18 szá­zalékos termelékenység nö­velést várnak. Az ilyen intézkedések tervezése, s méginkább a kivitelezése korántsem egy­szerű. De ha arra gondo­lunk, hogy a második öt­éves terv megalapozásának időszakában tartunk, s hogy minden ilyen jellegű erő­feszítés országunk boldogu­lását segíti, — nyugodtan mondhatjuk: a belső tar­talékok feltárása és hasz­nosítása minden műszaki vezető becsületbeli köteles­sége. Az üzemek sajátos fel­építése szerint nagyon sok tennivaló van. Követendő példa a Járműjavító is. — Energiafelhasználási tervet dolgoztak ki. Megjavítot­ták az energiahordozó ve­zetékeket, mert korábban a préslevegő mintegy 20 szá­zaléka már a vezetékből el­szökött. Pontosan megálla­pítottak minden elkerül­hető költséget. Náluk a gazdaságos termelés fontos cél. Ehhez hasonlóan, más­más vonatkozásba* min­denhol van lehetőség a termelékenyebb, olcsóbb munkára. Minden üzemünknek más a jellege. Legfontosabb fel­adatuk azonban megegye­zik: a termelékenységet kell fokozni mindenhol. Ezért kell legtöbbet ten- niök a következő hónapok során. Mi írja elő szükség­szerűen ezt? A hároméves terv első éveiben megyénk iparában az egy főre eső termelési érték csak 3 szá­zalékkal emelkedett, ugyan­akkor a munkások átlagke­resete 4,2 százalékkal nőtt. Magától érthető, hogy ez nem jó arány, sokkal in­kább fordított kellene, hi­szen egyre többet adni csak akkor tudunk, ha kellő ütemben nő termelésünk. Ezért sürgető a termelő­berendezések minél jobb kihasználása, a gyártmá­nyok átfutási idejének csök­kentése, s általában a mű­szaki fejlesztés, mely ná­lunk főleg a gyártmányok, a technológia korszerűsíté­sében nyilvánul meg. A most következő hóna­pokban sok új feladatot kell megoldani megyénk­ben is- Most kerül sor pél­dául a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatnál a lánc­talpas erőgépek javításá­nak megszervezésére. Az országban ilyen gépek nagyüzemi javítása még nincs. A gépjavítóbelíektől ezért sok függ. Nekik kell kidolgozni, s tökéletesíteni a munkafolyamatokat. A jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugvárban újtipu- sú hűtőszekrény gyártásá­hoz kezdenek. Az építőipa­ri vállalat kőzépblokkos építőelemek gyártására ké­szül. Az új, ismeretlen felada­tok új lehetőségeket is rejtenek. S nemcsak azok, a régiek, a megszokottnak tűnők is. A Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gépgyárban például a na­pokban vezették be a me- legfestékszórást. —- Egyes gyártmányoknál felére csökkenti ez az átfutási időt. Érdemes tehát gon­dolkozni azon is, hogyan lehet ilymódon elvégezni régi munkafolyamatokat A termékek korszerűsí­téséért is sokat tehetnénk. Az üreges tégla gyártása például gyorsítaná a mun­kát. Egy 55 négyzetméte­res lakás építéséhez mint­egy 2.300 munkaóra kell, kisméretű téglák alkalma­zása esetén- Üreges tégla használatánál ez a szám 1950-re csökken. Téglagyá­rainkban mégsincs kellő előrehaladás az üreges tég­la gyártásában. E néhány példából is megállapítható: nagyon sok módja van annak, hogy termelékenyebbé, gaz­daságosabbá tegyük a munkát. Üzemeink kollek­tívájának ezért a munka­verseny hatékonyabbá té­telével erre kell töreked­nie. A közelmúlt napok­ban kifejezett erkölcsi és anyagi megbecsülés ser­kentse őket további nagy­szerű tettek, új munkasi- kerek elérésér«. Pesti munkások — Jánoshidán Az egyre szélesebbkörű patronázsmozgalom mind nagyobb segítséget jelent a termelőszövetkezeteknek. A budapesti Porcelángyár mun­kásai például 100 férőhelyes borjúnevelőt építenek a já- noshldai Aranykalász Tsz- nek. A munkát ezekben a napokban kezdik meg. A Jövő héttől kezdve nagyobb arányokban megindul a primőrök exportfa A hőforrásvizeket haszno­sító gazdaságok már decem­berben is szállítottak külföld­re salátát. A primőrök na­gyobb arányú kivitele a jövő héten kezdődik meg, ettől az időponttól naponta 6—8 te­herautó viszi majd a zöldség­félét, a salátát, a retket, a zöldpaprikát, s néhány nap múlva a spárgát, majd a zöldhagymát és karalábét is. A magyar primőráruk leg­nagyobb vevői a csehszlová­kok és az NDK, de vásárol­ják több tőkés onszágban is. A termelőhelyeken, Szeged, Hatvan, Gyula, Szentes, Tak­sony környékén az előző nap szedett zöldségfélét másnap már a prágai, bécsi vagy ber­lini piacon vásárolhatják a háziasszonyok. (MTI) Megjelent az MSZMP VII. kongresszusának jegyzőkönyve A Kossuth Könyvkiadónál megjelent a Magyar Szocia­lista Munkáspárt VII. kong­resszusának jegyzőkönyve. A szépkiállítású, 640 oldalas kö­tet tartalmazza a kongresszu­son elhangzott referátumo­kat, a külföldi testvérpártok képviselőinek beszédeit és a magyar küldöttek felszólalá­sait Közli a jegyzőkönyv a párt kongresszusának határo­zatait, az MSZMP szervezeti szabályzatát Anyagát számos fénykép Illusztrálja. (MTI) Tegnap délelőtt 10 órakor a Hazafias Népfront megyei Bizottságának tanácstermé­ben ülést tartott az ország- gyűlési képviselők megyei csoportja. A megjelenteket Váczi Sándor elvtárs köszön­tötte, majd ismertette a na­pirendi pontokat Ezután Oláh György elvtárs, az első napirendi pont előadója tar­totta meg beszámolóját. A tanácsok gazdaságszer­vező munkájáról szólva is­mertette Oláh elvtárs, milyen sokrétű feladat hárul rájuk. Sokan még ma is csak igaz­gatási apparátusnak tekintik a tanácsot, holott szerepe, je­lentősége egyre nő a gazda­sági szervezőmunkában, öt főcsoportba oszthatjuk ilyen irányú feladatukat Ezek a következők: a termelőszövet­kezetek megszilárdítása, ál­talában a mezőgazdaság kér­déseivel való foglalkozás, a költségvetés elkészítése, vég­rehajtása, a kereskedelem, ehhez kapcsolva a mezőgaz­dasági felvásárlást, a termelő ipari és szolgáltató vállala­tokkal kapcsolatos tenniva­lók, beruházások, felújítások s ennek egyik fontos része a községfejlesztési feladatok megoldása. Ez a felsorolás is mutatja, hogy nem lebecsü­lendő, hanem nagyon is fon­tos a tanácsok és tanácsi szer­vek gazdaságszervező mun­kája. A továbbiakban a hatáskör bővüléséről szólt az előadó, amellyel együtt megnöveke­dett a felelősségük is. Pél­dákkal is érzékeltette, bizo­nyította Oláh elvtárs, hogyan fejlődött munkájuk s melyek azok a területek, ahol még elmaradás van. Befejezésként az 1960. évi feladatokat is­mertette. Többen tettek fel kérdése­ket. A vitában résztvett: Nánási László, Ragó Antal, Juhász Imréné dr„ Bajtai Károly, Dr. Bene Zoltán és Mándoki Sándor. Váczi Sán­dor elvtárs foglalta össze a hasznos javaslatokat tartal­mazó vitát, s hangsúlyozta, hogy az országgyűlési képvi­selők segítsék elő a tanácsok szerepét, jelentőségét lebe­csülő nézet leküzdését. A második napirend során Nyíri Béla elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője Szolnok megye ön­tözési helyzetéről, a lehető­ségek feltárásáról, kihaszná­lásáról tájékoztatta az or­szággyűlési képviselő-csopor­tot Petrasovics Imre elvtárs, — a Földművelésügyi Minisz­térium öntözési bizottsága részéről — felszólalásában több megoldásra váró feladat végrehajtásához kérte a képviselő elvtársak segítsé­gét. E napirendi ponthoz is többen hozzászóltak, s a hasz­nos tanácskozás a délutáni órákban ért véget AZ ISMERKEDÉS két év­vel ezelőtt kezdődött Az éter hullámain keresztül lettek barátok a Krasznodári Rá­dió és a Magyar Rádió Szol­noki Stúdiója. Műsorcseré­ken keresztül beszéltek egy­másnak életükről, munká­jukról, terveikről, elképzelé­seikről- Riportokban, dalok­ban szövődött ez a barátság nemcsak a két rádió munka­társai, hanem a kubáni és a Szolnok megyei parasztok, munkások, emberek között. Miről számoltak be egy­másnak ezalatt a két év alatt? Volt miről megismer­tetniük egymást. Kubánban az elmúlt év, a Szovjetunió hétéves tervé­nek indulását jelentette. Au­tomatizált üzemek egész so­rát, gazdagabb, bővebben termő földeket. S a szolnoki­aknak is volt mivel dicse­kedni: termelőszövetkezeti megye lett Szolnok, s szinte gombamódra nőnek ki a földből az új üzemek, lakó­házak, kulturotthonok. S a dalok, melyeket testvéri sze­retettel címeztek egymásnak, mind jobban és jobban meg­pecsételte barátságukat. EZEN A HÉTEN ismét egy küldemény érkezett a szolno­ki stúdióba. Címzése a kö­vetkező volt: a szolnoki rá­diónak — Kubánból. Krasz­Modern bútorok vidéken Érdekes és nagy érdeklő­désre számottartó kiállítást nyitott meg tegnap Kunszent- mártonban a földművesszö­vetkezet. A járási művelő­dési ház nagytermében be­mutatja a mai lakáskultúra minden szükséges kellékét. Magyar és külföldi bútorgyá­rak termékét tekintheti meg a látogató. Komplett kombinált és há­lószobák, modern vonalú konyhabútorok, ízléses, a la­kásban kevés helyet foglaló cserépkályhák, rádióasztalok, s különféle lakberendezési tárgyak között válogathatnak az érdeklődő vásárlók. A lakberendezési kiállítás­sal egyidőben a földműves­szövetkezet szakácsai és cuk­rászai hidegkonyhai és cuk­rászati készítményekből is rendeznek bemutatót. nodári barátaink köszöntöt­ték Szolnok megye lakóit felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján. Mi mindenről szólnak a magnetofonteker­csek? Elhozták a krasznodári Szegyin üzem technikusának hangját, baráti szavait, aki részt vett Szolnok város és megye felszabadító harcai­ban. Hogyan emlékezik vissza Magyarország felszabadítá­sára egy egyszerű kubáni fő­könyvelő? Mi volt a kraszno­dári munkások életében a legjelentősebb esemény 1959- ben? Kik azok az „ezres” dolgozók? — erre mind vá­laszt ad ez az új műsor, me­lyet ma délelőtt 9 órától — 16 éráig sugároz a szolnoki rádió! S bár tervük, szerint erre a vasárnapra más mű­sort készítettek, azonban az ajándékműsort, amely oly vá­ratlanul és oly szeretettel ér­kezett, sietnek továbbítani a megye dolgozóinak. S ha majd a rádióban fel­csendülnek a szebbnél-szebb kubáni dalok, azt jelenti, hogy újabb virágok nyilot- tak ki a szovjet és a magyar emberek barátság koszorújá­ban. VÉGEZETÜL még csak annyit: ne lepődjenek meg a megye üzemeinek, terme­lőszövetkezeteinek munkásai, a háziasszonyok és a diákok, ha egyszer elébük toppannak a szolnoki stúdió riporterei, és arra kérik őket, mondják el, mit üzennek kubáni bará­taiknak. Mert a válasz üd­vözletét a szolnoki rádió munkatársai május elsejére elküldik a krasznodári rá­diónak. A' viszonthallásra tehát ma délelőtt 9 órakor a 223 méteres középhullámhosszon1 T üdőszanatórium avatás — kastély átalakítás Végéhez közeledik Tisza- földvár—Homokon a község korszerű tüdőszanatóriumá­nak építése. A szanatórium ünnepélyes átadását május Msejéré tervezik. Ugyanitt (Homokon) má­gusban befejeződik a Ko­vács kastély átalakítása is. Mintegy 400 ezer forint be­etetésével alakítják át — 'voda és általános iskolai -apkőziotthon kap itt helyet. ezzel megoldódik a község ’gyik igen égető problémája — a dolgozó szülők gyerme­keinek elhelyezése. A jóidőben Ma délelőtt a Krasznodári Rádió _ baráti üdvözletét közvetíti C a szolnoki stúdió VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ííJMsfi XI. évfolyam, 85. szám. Ara 60 fillér I960, április 10. vasárnap. Életükéi maguk formálják Meghaló és feltámadó tavaszi istenek TISZAROFFI KOMÁK Vasárnapi sportműsor

Next

/
Oldalképek
Tartalom