Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-09 / 84. szám
1960. április 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászberényiek szeretik városukat Jászberény — a szervezések városa. Szinte kuriózumként emlegetik, hogy itt mindenki szervez valamit. Beszélni nem szeretnek erről, szerényebbek annál. De tetteik annál beszédesebbek. A láz, — amelyben most égnek — a város további fel- emelkedéséért hévül. Eddig is nagyszerű eredmények születtek itt, — most a községfejlesztési alapot akar- iák megtoldani saját erőikkel. Jellegére nézve két részre bomlik a társadalmi munka. Jelenleg az egyik rész — az egész város lakosságát %intő — munkák szervezése folyik. Fő szervező erő: a városi tanács Községfejlesztési és Műszaki Állandó BizottságaAz ÁB előre kidolgozta, hogy a városban lévő vállalatok, intézmények milyen segítséget tudnak adni, milyen jellegű társadalmi munkát képesek elvégezni. Ezt ismertették a vállalatok és intézmények képviselői előtt. A hajtai részen mesterséges megtermékenyítő állomás épül — itt az építőanyag szállításánál igénylik a társadalmi munkát. Járdaépítéseknél a régi, rossz járdák bontása, összerakása, földmunka, s a megépült járdák karbantartási munkája végezhető el társadalmi utón. Negyven ágyas szülészeti pavilont kap a város az idén- 1 millió 300 ezer forint előreláthatólag az építési költség, — s mindössze 700 ezer forinttal rendelkezik a város. Itt mindenféle társadalmi munka felajánlását örömmel veszi az ÁB. Segédmunka, kőművesmunka, villany-, víz, központi fűtés szerelése, asztalosmunka — a lakosságra vár. Ugyancsak a lakosság segítsége és az ÁB. jó szervezőképessége ad a városnak egy új, húsz férőhelyes bölcsődét. Ez nem szerepel a községfejlesztési tervben, — azonban a régi renoválásra szánt összegből s egyéb hozzájárulásokból és persze társadalmi munkából ez Is megszületik az idén. A 400 ezer forint költségből mintegy 140 ezret a város lakói, vállalatok, intézmények, társadalmi szervek társadalmi munkával helyettesítenek. A terv ismertetésekor már a helyszínen jelentős felajánlások hangzottak el. A Községgazdálkodási Vállalat a bölcsőde festését, a Nőtanács a kórház és bölcsőde elkészülése utáni takarítását vállalta, az Áramszolgáltató Vállalat szerelési munkát ajánlott fel, a Fodrász, a Műszerész KTSZ, Vízügyi Igazgatóság, Szabó KTSZ „felsorakozott”. A helyi kisiparosok 100 munkanapot ajánlottak fel az építkezéshez. Nap-nap után érkeznek postán az újabb felajánlások: általános iskolák, gimnáziumok, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet, termelőszövetkezetek, Vendéglátó Vállalat és sok egyéb ajánlkozó levele. S a többi is befut a napokban — így mondják a tanácsházán. A társadalmi munka másik részének — egy-egy utcát vagy utcacsoportot érintő munkálatoknak — szervezésére ezután kerül sor. Ennek mozgatói, szervezői a tanácstagok és a Hazafias Népfront aktívái is minden bizonnyal jelentős erőket mozgatnak meg. ■— rónai —■ „Évrövidítésretörekednek Q a Mezőgépgyárban A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár igazgatójának irodájában két új díszoklevél függ a falon néhány nap óta. Egyik a kohó és gépipari miniszter elismertjét tolmácsolja, a másik a megyei kongresszusi munika- venseny III. helyének megszerzéséről tanúskodik. A múlt évben tehát sikerrel dolgoztak. S az idén? Erről kérdezzük Székely elvtársat, az üzem igazgatóját. — Az első negyedévi terv- teljesítést elősegítő munkaversenyben szép eredmények születtek — kezdte Székely elvtárs. — Pótalkatrészből például 650 ezer forint értékűvel többet gyártottunk a tervezettnél. Termelési előirányzatunkat 101,6 százalékban váltottuk valóra. — Az első negyedévvel azonban csak a verseny első szakasza zárult le, hátra van a második, s úgy is mondhatnám: a munka neheze. Az általunk gyártott mező- gazdasági gépeik ugyanis általában idényjellegűek. Palántaültetőket, lógereblyéket, kultivátorokat hiába gyártunk a negyedik negyedévben, az idén már nem tudják hasznukat venni. Márpedig nagy szükség volna rájuk. A kereskedelmi szervek ezért — tolmácsolom a mezőgazdasági üzemek óhaját — azt kérik: ne éves bontásban gyártsuk az idényjellegű gépeket, hanem minél előbb. Az év utolsó hónapjainak programjába vett kultiváto- t okát például gyártsuk le már most, a 11. negyedévben. Ugyanúgy a lógereblyegyár- tásban is legalább négy hó- nimiiiiiiniiiinniiiiMiiiiiiimmiiíliiiiimiiii A Lenin Tsz történetét bemutató kiállítás nyílik Karcagon Április 10-én nevezetes esemény színhelye lesz Karcag. A Lenin Tsz központi székházában Bártfai Sándor, — Kossuth-díjas elnök megnyitja a termelőszövetkezet történetét bemutató kiállítást. árusítással egybekötött nagy lakberendezési kiállítást rendez, a kuitúrházban április 9—10-én a KUNSZENTMÁRTONI FÖLDMUVESSZÖ VETKEZET. A kiállított bútorok a helyszínen megvásárolhatók. Ha lakását csinosítani akarja, - ícltétlenUl tekintse meg a kiállítást. iMMMMWMWUMMMM nappal rövidítsük meg az évet — kérik tőlünk. — A felszabadulás évfordulójának tiszteletére vállaltuk, hogy éves tervünket jóval túlszárnyaljuk. Megígértük például, hogy 7,5 millió forint értékű — egész évre előirányzott — pótalkatrészt gyártunk november 7-ig. Ilyen viszonyok mellett a kereskedelmi szervek kérésének kielégítése egyáltalán nem könnyű. Üzemünk kollektívája mégis vállalta, hogy ha a felsőbb szervek segítenek az anyagbiztosításban, eleget tesz a kereskedelmi szervek kérésének. Ez lesz a verseny következő szakaszának súlypontja. — Persze ehhez nem elég csak a jószándék, különböző intézkedéseket kell foganatosítanunk. Nincs például edzőkemencénk a lógereblye-fo- gak edzéséhez. Ezért kezdtünk rohamléptekkel építeni egy elektromos edzőkemencét. A TMK & a szerszám-műhelyre, a villanyszerelőkre nagy munka vár most, hogy az edzőkemence sikeres próba- üzemelését mielőbb megtarthassuk. Ez az első lépés ahhoz, hogy a lógereblyéket az eredeti határidő előtt elkészíthessük. — Megvizsgáltuk azt is, hogy a kultivátorokat csak akkor tudjuk a kért időben szállítani, ha a daraboló és a présműhely az átlagos erőfeszítésen felüli teljesítménynyel rukkol ki. Üzemünknek egyetlen nagyoló lemezollója van. Már egy éve főjavításba kellett volna adnunk. Nem adtuk, mert az két hónap kiesést jelentett volna. Mondhatnák: erre: miért nem darabolják le előre a szükséges mennyiséget, s aztán javíthatnák az ollót. Igenám, de honnan vegyünk annyi lemezt. Ezért az a feladatunk, szombat-vasárnaponként úgy karbantartsuk egyetlen ollónkat, hogy kibírja a feszített üzembevételt. — Űj célkitűzésünk való- raváltása fokozott terhet ró hegesztőműhelyünkre is. Át kell térnünk ott is a három műszakra. Mivel tartalék hegesztőgépünk nincs, a hegesztőberendezések karbantartása szintén elsőrendű feladat. Dolgozóink tudják mind ezt, s készek mielőbb küldeni a gépeket a dolgozó parasztoknak, segíteni nekik a mezőgazdaság fellendítésében. A tervezettnél nagyobb teljesítmények elérése számunkra is előnyös közvetlenül is, mert csak így biztosítható az év végén a nyereségrészesedés. — simon —• Tavaszi méhvédelemSzolnok megye termelőszövetkezeteiben örvendetesen növekszik a méhcsaládok száma. 1959-ben 2678 méhcsaládból állt a termelőszövetkezeti méhészetek állománya, 1960- ban újabb 800 méhcsaláddal gyarapítják az állományt. A számszerű fejlődés is követeli, hogy eredményesen és szakszerűen méhészkedjenek termelőszövetkezeteink. A „méhek munkája” érezhető legyen a munkaegységre eső jövedelemben is. Most tavaszon elmulaszthatatlan teendő a permetezés és a porozások által okozott károk megelőzése. Mindenütt be kell tartani az FM. 16091/1950. sz. rendeletet, amely kimondja, hogy virágzás ideje alatt a sziromhullásig a Menipax nevű porozószer kivételével tilos a permetezés és a porozás. A méhcsaládok fejlődésének érdekében tavasszal fűzre, gyümölcsre, repcére vón- doroltassuk a méheket Az áruméz termelés legjobb időszaka az akácosok virágzása, ekkor biztosítsuk az áruméz behordását. Kétszeri akácra vándoroltatással 10—15 kilogramm méztermelést is elérhetünk. A magyar mézet világszerte keresik. Komoly kiviteli cikkünk. Ugyanakkor növényeink és gyümölcsöseink méhek által történő beporzásával termésemelkedést is elérünk. A méhek által bepor- I zott területen lucernamagból 20—25 kilogrammal, napraforgóból 150—200 kilogram, mal kapunk többet holdanként. Mindez arra bizonyíték: korántsem lebecsülendő jövedelemforrás a méhészkedés. Most, e napokban teremthetjük meg a méhek védelmével ezévi méztermelésünk alap ját. Berta József a megyei tanács méhészeti felügyelője Egyesítsék az előrehúzó erőket! A termelési tervek teljesítése seholsem megy egy- csapásra. Naponta, óránként, s szinte percenként meg kell valósítani belőle egy-egy részt. Csakis így lehet év végére valóraváltani a célkitűzést. A kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben sokat vitatkoznak most a tervről. Nem arról, hogy jó-e, hisz azt már megvitatták, jóváhagyták egyszer. Hanem arról, hogy melyek a jóváhagyott tervek megvalósításának legjobb formái, módszerei. A legutóbbi viták során alapvető feltételként fogadták el a szigorú munkafegyelem kialakítását. Sokan a saját munkaterületükről példák alapján elmondták, hogy mivel lehetne segíteni. Szó esett arról, hogy egyesek a dugványrépa ültetésnél nem tartották be az agro- tecnnikai követelményoket- Mások azt kifogásolják, hogy a kovácsok közül néhányan ittasan járnak munkába. — Többen azt, hogy nem elég szakszerű a malacok táplálása, és hogy a baromfitelepre soká jutnak ki a dolgozók. A sertéstelepen a szennyes víz visszafolyik a kútba, fertőzi a jószágokat. Mindezt épp oly szenvedélyesen kifogásolták, mint ahogy követelték: elejét kell venni a munkaegység-hígításnak. S azt, hogy rendet kell tenni a csirkék gondozása körül, mert csak itt 3 millió 200 ezer forint forog kockán. Nincsenek egetverő hibák a szövetkezetben. Rendjén végzik a tavaszi munkákat, szórják a műtrágyát, építkeznek, simítóznak, hamarosan kapálják a szépen soroló répát, vetik a kukoricát, bükkönyt, stb. A közelmúltban felvett ötven ember is segít majd abban, hogy így már több, mint négyszázan tovább csiszolják, fényezzék az ötezer holdas közös gazdaság ióhírét. Sokan szenvedélyes szavakkal ostorozzák a hibákat. A pártszervezet, a pártveze- töség azonban — bár az egyik legfontosabb dolga lenne — nem szervezi eléggé az erőket, hogy egyöntetűen lépjenek fel a hibák ellen. Pedig, ha nem tekintenék főleg a gazdaságvezetés feladatának a hibák megszüntetését, hanem a pártszervezet is hathatósabban, nagyobb felelősséggel hadakozna ezért, több lenne a siker. Most már többek között azon tanakodnak a szövetkezet vezetői, hogyan arassanak, csépeljenek. Gép nem jut mindenre. Kézi erőre is szükség lesz. Sokan belátják ezt- De olyanok is vannak, akik már most fújják: — Hadd keressen más is. S emögött valójában ném a mások iránti „figyelmesség”, hanem a megalkuvás rejlik: az a gondolat: mindegy hogy lesz, kicsire nem adunk. Pedig ha a pártszervezet most megmagyarázza, ha nem tesznek erőfeszítése- kat, a munkaegységrészesedésre való alapösszeg: 25—30 forint úgy is összejön kétségtelenül. De ha minden fillért megfognak, az már mind a meglévő alaphoz gyűlik. ötvenezer gyöngytyúkot várnak a szövetkezetbe. Az asszonyok, s a vezetők már töprengenek, hogy lesz, mint lesz. Sokan pedig a többiek háta mögött előre azon kuncognak, hogy el fognak hullani az apró jószágok. Ha a párttagság nyiltan állástfog- lal, megakadályozhatják, hogy ilyen vélemények terjedjenek. A Vörös Öktóber Tsz tagságának többségében él, vagy éled a közösért érzett felelősség. A pártszervezet tudatos, nevelő, szervező munkáján múlik, hogy az egyes emberek felelősségérzetét mind a közös javára, boldogítására tudják-e fordítani. Hogy a rendet szeretők ne álljanak a közömbösek tekintetének kereszttüzében, hanem inkább fordítva. Lehet ezt úgy, ha a pártvezetőség egybeforrasztja az előrehúzó erőket, s mindig oda irányítja azokat, ahol legtöbbet tehetnek a munkafegyelem, a rend fenntartásáért, s ilymódon a gazdasági év sikeréért. Üzemi fiatalok sikerei A Szolnoki Fűtőház KISZ szervezete tavaly megszervezte az önköltségcsökkentő brigádot. A brigád munkájának tavalyi eredménye 1 millió 300 ezer forintos megtakarítás. Az üzemben emellett egy ifi-brigád a szocialista címet nyerte el, tizennégyen pedig a Szakma Ifjú Mestere címet szerezték meg. A Járműjavítóban két brigád érte el a megtisztelő szocialista brigád címet és száztízen tanulnak azért, hogy ők is a szakma ifjú mesterei lehessenek- A Fűtőház dolgozói összesen 12 és fél millió forintra teljesítették 6 millió forint kongresszusi felajánlásukat. Az eredményekhez a fiatalok munkája is jelentősen hozzájárult. r Érettségire készülnek Tiszaföldváron is sokan járnak a dolgozók gimnáziumába. Néhány nappal ezelőtt éppen akkor toppantunk az igazgatói irodába, amikor beszámolóra jöttek össze a „gimnazisták”. Bognár Sándor már jóval felül van a 30 éven, vasúti pályamester, s mégis tanul, érettségizni akar. Cseuz Zoltán az Építőipari Títsz festőrészlegének dolgozója. Czégény Bálint, a Martfűi Állami Gazdaságból jár ide Bl- Tóth Károlyné háai- asszony létére készül a matúrára. B. Tóth Károlyné biológiából felel.
