Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, április 6. De Gaulle elnök üzenete Nyikita Hruscsovhoz Moszkva (TASZSZ) — Moszkvában közzétették an- . nak az üzenetnek a szövegét, amelyet Charles De Gaulle tábornok, a Francia Köztár­saság elnöke intézett Nyikita Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöké­hez. — őszinte megindultsággal fogadtam azt a szívélyes üd­vözletét, amelyet Ön, Fran­ciaország határait elhagyva, hozzám intézett — írja üze­netében De Gaulle tábornok. — Magam is úgy gondolom, hogy az Ön látogatásakor folytatott megbeszéléseink, — amelyekben nagy érdeklődés­sel vettem részt és amelyek nagy megelégedésemre szol­gáltak, nagymértékben hasz­nosak voltak a régi barátság szálaival összetartozó francia és szovjet népnek, valamint a világ békéjének, örülünk annak a lehetőségnek, hogy a közelgő csúcsértekezleten ismét üdvözölhetem Önt Pá­rizsban. Kérem önt Elnök úr, fogadja jókívánságaimat, — amelyeket az ön nagy hazá­jához és személyesen Önhöz intézek. Újabb gyilkos «őrtüzek Dél-Afri kában Johannesburg (MTI). Nyu­gati hírügynökségek jelentése szerint a nyugalmasnak ígér­kező hétvége után újult erő­vel lángolt fel Dél-Afrika fe­kete lakosságának harca. — Nyanga térségében az afri­kaiak hatalmas tömege tün­tetett a jogtalan személyi iga­zolvány-rendszer ellen. A rendőrség páncélkocsikkal tá­madt a tömegre, majd sortü- zet nyitott. Meg nem erősített jelentések szerint két néger meghalt, sokan megsebesül­tek. Durbanban szintén nagy tö­meg tüntetett a délafrikai kormány fajgyűlölő politiká­ja ellen. A franciaországi út Az ember, aki csaknem két héteh át Franciaország vendége volt, néhány évtize­de egy szénbányában dolgo­zott. Egyike volt Monsieur Lebrun, az oroszországi fran­cia tőkés sok kizsákmányolt bányászának. Szenet bányá­szott és profitot termelt Leb­run úrnak. Most néhány nap­ja bemutatták neki Rotschil- dot: íme, a leggazdagabb francia — mondták Hruscsov- nak. A Rotschild név foga­lom *— a bankár apja és nagyapja olyan hatalmas köl­csönöket folyósított a cári Oroszországnak. Ezek a köl­csönök arra bírták a cárt, hogy az antant oldalán har­coljon az első világháború­ban. Talán ez volt az a talál­kozás, amelyről leginkább el­mondhatjuk, hogy történelmi volt. Ott állt egymással szem­ben Lebrun úr hajdani bá­nyásza és a mai Franciaor­szág legnagyobb bankára, s ekkor Hruscsov, a volt bá­nyász így szólt: „Mi már gaz­dagabbak vagyunk”. Mi — vagyis a szovjet nép. Nem egy ember, hanem egy nép, amely lerázta a tőke jár­mát. A tavaly nyáron, Hrus­csov amerikai útjával meg­kezdődött új korszakot első­sorban az jellemzi, hogy ma már a legnagyobb kapitalista hatalmak is a Szovjetunió hatalmas eredményeinek elis­merésére kényszerülnek. Az jellemzi, hogy az amerikaiak milliói, a Mr. Smith-ek és Mr. White-ok s most legutóbb a franciák, a Monsieur Duval- ok és Monsieur Rose-ok újabb milliói a szputnyikok égi hírnökei után Hruscsovon keresztül saját szemükkel al­kothatnak képet a szovjet népről, a Szovjetunió békés törekvéseiről. Mi tette mind­ezt lehetővé? Hiszen nem is olyan régen még Nyugaton a hidegháború apostolai ural­ták a porondot, s valóságos kereszteshadjáratot indítottak mindenki ellen, aki a szocia­lista országokkal való meg­egyezést hirdette... A válasz ott van Hruscsov megjegyzé­sében: „Mi már gazdagabbak vagyunk”... Ha a Szovjet­unió nem ért volna el óriási sikereket az élet minden te­rületén, a porondot nyilván ma is a hidegháború meg­szállottjai uralnák. A szovjet kormányfő láto­gatásának jelentősége tehát először is már magában a lá­togatás tényében rejlik: az, hogy Hruscsovot az Egyesült Államok után Franciaország­ba is meghívták, az idők vál­tozásának kétségtelen jele. A látogatás előtt so­kan akadtak, akik fagyos fo­gadtatást jósoltak a szovjet kormányfőnek — ezek azon­ban sem a francia nép érzel­meit, sem Hruscsov egyénisé­gét nem ismerték. Hruscsov meghódította Párizst — írták először a lapok, pártállásra való tekintet nélkül. Volt, akinek — a megegyezés el­lenfeleinek — ez nem tet­szett, de a tények így is té­nyek maradnak. A vidéki út pedig mindent elsöprő sikert hozott. A Combat című pol­gári lap írta, hogy soha kül­földi államférfinak nem lesz még egyszer 12 napon ke­resztül ilyen óriási hallgató­sága. A francia nép szerete- téről tanúskodik a szovjet nagykövetségen ögtönzött kiállítás, amelyen a szovjet kormányfőnek átnyújtott több mint 400 ajándékot mu­tatták be, köztük az egyszerű munkások felajánlotta arany- tolltól, egy fiatalember vásá­rolta egyszerű ingtől, egy sze­mélygépkocsiig számtalan Kedves, értékes, sok szívről beszélő tárgy — de még in­kább tanúskodik a százezrek lelkes fogadtatása, a Champs Elysé-es periszkóp-erdeje, a távoli vidékekről Hruscsov elébe utazó egyszerű emberek serege: egyszóval a francia nép forró, baráti magatar­tása. íme, az utazás második nagy eredménye. Ahogy az Humanité megjegyzi: erről a látogatásról még sokat fo­gunk beszélni Franciaország­ban. Nem maradhat minden úgy, mint azelőtt volt. A szovjet kormányfő láto­gatása azonban mindezeken túl konkrét politikai jelentő­séggel is bírt. A csúcsértekez­let előtt néhány héttel került rá sor, olyan nemzetközi helyzetben, amikor minden­nél élesebben folyik a harc a nemzetközi porondon, az enyhülés hívei és a megegye­zés ellenfelei közi t. Olyan helyzetben, amikor ismét ve­szedelmes gyorsasággal jele nik meg az európai és a vi­lágpolitika színterén az újjá­születő német militarizmus. Hruscsov Franciaországban mondott beszédeiben rámuta­tott, hogy a német militariz­mus több ízben támadt Fran­ciaországra és a Szovjetunió­ra egyaránt. Hangsúlyozta, hogy ha a Szovjetunió és Franciaország összefog, biz­tosítani lehet a békét. Egyes burzsoá kommentátorok ek­kor arról beszéltek, hogy a Szovjetunió éket akar verni Franciaország és szövetsége­sei közé. A Szovjetunióba visszatérve, a Luzsnyiki-sta- dionban mondott beszédében Hruscsov ostoba koholmány­nak nevezte ezeket az állítá­sokat. Rámutatott viszont, hogy ha a Szovjetunió, Fran­ciaország és a két német ál­lam barátságban él majd egy­mással, Európában megszű­nik minden ok a nyugtalan­ságra és aggodalomra. Amire Hruscsov figyelmeztetett, az a német militarizmus veszé­lye volt: s a német hódítóktól annyit szenvedett francia nép kétségtelenül érzékenyen rea­gált a közös veszély iránti figyelmeztetésre. Igen nagyjelentőségűek vol­tak a De Gaulle elnökkel folytatott politikai tárgyalá­sok is. Mindkét államférfi ki­fejthette és jobban megis­merhette a másik nézeteit és ezek a nézetek — mint erre a szovjet kormányfő a luzs- nyiki-stadionban mondott be­szédében rámutatott — sok tekintetben „igen közel áll­nak egymáshoz”. Sőt, a lesze­relés kérdéseiben a szovjet államférfiak és De Gaulle ál­láspontja — Hruscsov szavai­val élve — „mondhatnánk, megegyezik”. Természetesen a békét — ahogy Debré fran­cia miniszterelnök mondta Hruscsov búcsúztatásakor — nem lehet néhány órai tár­gyalással, vagy akár egyetlen értekezlettel megteremteni — de a jobb megértés, a jobb légkör is haladást jelent. Ez a látogatás har­madik legfontosabb aspektu­sa. Végül a szovjet kormányfő utazásának során fontos atomegyezményt írtak alá, kulturális megállapodást kö­töttek, s elhatározták a gaz­dasági kapcsolatok további növeléséi Ezek az egyezmények mindkét félnek előnyösek és ugyanakkor a békés egymás mellett élés kézzelfogható előnyeit is példázzák. A Hrus- csov-látogatás tehát a ko- exisztencia elve mellett an­nak gyakorlati oldalára is példát adott. Au revoir, Nikita Khroucht- chev — búcsúztak a franciák a szovjet kormányfőtől. Hat hét múlva Hruscsov visszatér Párizsba — megkezdődik a csúcsértekezlet, amelynek tet­tekre kell váltania az enyhü­lés irányzatát. Elmondhatjuk, hogy a franciaországi látoga­tás jól készítette elő ezt a nagy találkozót. B. D. A kérdések többségében felfogásunk koséi áll egymáshoz Hruscsov beszéde a moszkvai nagygyűlésen Moszkva, április 4. (MTI). Moszkva, Kijev, Voronyezs, Harkov és sok más város te­levíziós közönsége, a szovjet rádió millió és millió hallga­tója volt szem- és fültanúja annak a lelkes hangulatú gyű­lésnek, amelyet hétfőn dél­után a moszkvai Sportpalotá­ban rendeztek abból az alka­lomból, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke visszatért fran­ciaországi utazásáróL Az ünnepi ülésen 15 000 moszkvai ünnepélyesen talál­kozott a szovjet kormány fe- jéveL A gyűlés elnökségében he­lyet foglalt N. Sz. Hruscsov. Ott volt az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének szá­mos tagja, élükön K. J. Vo- rosilovval, A. I. Mikojánnal, Fr. R. Kozlovval. Ugyancsak az elnökség tagjai voltak azok a magasrangú állami szemé­lyiségek, akik a szovjet kor­mányfőt elkísérték franciaor­szági útjára. A megjelentek lelkes taps­sal fogadták N. Sz. Hruscso­vot. A gyűlést B. I. Usztyinov, a moszkvai városi pártbizott­ság első .titkára nyitotta meg. Üdvözölte a szovjet kormány­főt kimagasló sikerű utazásá­nak befejezése alkalmából. Köszönetét mondott azért á munkáért, amelyet N. Sz. Hruscsov a béke, a népek ba­rátsága érdekében Franciaor­szágban végzett. Hangsúlyoz­ta: az a fogadtatás, amelyben Franciaország népe a szovjet kormányfőt részesítette, őszinte baráti érzelmek kife­jezése volt. — A szovjet emberek mély­ségesen elégedettek azzal, hogy az utazás elmélyítette a szovjet és a francia nép ba rátságát, tovább enyhítette a nemzetközi feszültséget. Ez azt jelenti, hogy az olvadás amely az elmúlt évben N. Sz. Hruscsov amerikai látogatása nyomán a nemzetközi életben megindult, folytatódik mondotta. Usztyinov. Április 4. ünneplése külföldön Fogadás Szófiában A Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete a nagykö­vetség épületében nagysza­bású fogadást adott, melyen pohárköszöntőt mondott Kál- ló Iván nagykövet, valamint A. Jugov, a Bolgár Minisz­tertanács elnöke. Fogadás a belgrádi ma­gyar nagykövetségen Cséby Lajos, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete hétfőn este foga­dást adott április 4-e tiszte­letére. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. (MTIk A szovjet himnusz elhang­zása után a moszkvai mun­kások nevében V. A. Petrov- szkij, a Dinamó-gyár munká­sa köszöntötte Hruscsovot. A Moszkva-környéki ’kolhozpa­rasztok üdvözletét Z. A. Ka- pusztyina, a Lenin-kolhoz brigádvezetője tolmácsolta. A moszkvai értelmiség köszön­tését A. A. Fjodorov tervező- mérnök, a francia ellenállási mozgalom egykori részvevője adta át. A fiatalok nevében Z. Szemenkova fonónő be­szélt. Valamennyi felszólaló kife­jezésre juttatta a szovjet em­berek örömét azzal kapcso­latban, hogy N. Sz. Hruscsov látogatása eredménnyel járt Valamennyi felszólaló kö­szönetét mondott N. Sz. Hrus- csovnak áldozatos, fáradha­tatlan munkájáért. Azt mon­dották, a szovjet emberek békés, alkotó munkájukkal, a hétéves terv feladatainak tel­jesítésével akarják erősíteni országukat és ezzel a világ békéjét. Hatalmas tapssal, helyük­ről felállva köszöntötték a gyűlés részvevői a szónoki emelvényre lépő N. Sz. Hrus­csovot. A moszkvai nagygyűlésen mondott beszédében Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy franciaországi látogatása „elég sikeres volt”. A szovjet kormányfő „igen komolynak és igen hasznos­nak nevezte azokat a beszél­getéseket és tárgyalásokat, amelyeket De Gaulle tábor­nokkal folytatott. Hangsú­lyozta, hogy a széleskörű esz­mecsere megmutatta „a kér­dések többségében felfogá­sunk közel áll egymáshoz”. Kijelentette, hogy a lesze­relés kérdéseit illetően „a mi álláspontunk és de Gaulle álláspontja, mond­hatnám, megegyezik”. — Azt hiszem — folytatta Hruscsov —•, hogy Franciaor­szág elnöke és kormánya most már jobban ismeri és megérti a Szovjetuniónak a német kérdésben elfoglalt ál­láspontját, mi pedig konkré­tabb képet kaptunk a német kérdéssel kapcsolatos francia álláspontról. Hruscsov kijelentette, hogy tétovázás nélkül keresni kell a német kérdés olyan meg­oldását, amely minden nép érdekeit szolgálja. „Rendkí­vül veszélyes” Adenauer kan­cellár álláspontja. Adenauer az Egyesült Államokban és Japánban tett látogatásai so­rán arra próbálta mozgósíta­ni a hidegháború híveit, hogy akadályozzák meg a meg­egyezést a német békeszerző­dés megkötésére vonatkozó­lag. — Mi továbbra Is min­dent elkövetünk — jelen­tette ki a szovjet kor­mányfő —, hogy a nyugati hatalmak számára is el­fogadható alapon jusson megoldásra a német béke- szerződés kérdése. Hruscsov megállapította, hogy De Gaulle tábornokkal lezajlott találkozói és beszél­getései során kiderült, „megvan az alap, hogy egész sor fontos nemzet­közi kérdésben kidolgoz­zuk országaink egyetértő álláspontját.” Hruscsov azt is kijelentet­te, hogy ha a Szovjetunió és Franciaország „egyesíti erőfe­szítéseit a többi békét kívá­nó állammal, akkor ily mó­don leküzdhetetlen akadályt gördítenek Európában egy újabb agresszió és egy újabb háború elé”. Hruscsov ostoba kohol­mánynak nevezte azt az állí­tást, hogy a Szovjetunió vi­szályt akar kelteni Francia- ország és Nyugat-Németor- szág között, a franciákat a németek ellen akarja hangol­ni. Kijelentette, hogy ha a Szovjetunió, Franciaország és a két német állam barátság­ban él majdi egymással, ak­kor Európában megszűnik minden alap a nyugtalanság­ra és aggodalomra. Hruscsov kijelentette, az eszmecserék során kiderült, hogy Franciaországnak és a Szovjetuniónak nagy érdekei fűződnek gazdasági és kultu­rális kapcsolataik fejlesztésé­hez. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, milyen szívélyes­séggel és melegséggel fogad­ták a franciák a szovjet nép képviselőit. Megjegyezte azt is, hogy Franciaországban vannak olyan erők, amelyek ellensúlyozni' igyekeznek a francia nép békeszerető tö­rekvéseit, de hangjuk elvész az egyszerű franciák általá­nos hangulatában, amely a szovjet és a francia nép ba­rátsága, a béke megteremté­se mellett nyilvánul meg. Hruscsov elmondta, hogy De Gaulle elnökkel Párizsban és Rambouillet-ben lezajlott találkozói és beszélgetései őszinték, melegek, barátiak voltak. Hangsúlyozta, hogy De Gaulle tábornoknak a Szovjetunióban teendő láto­gatása lehetővé teszi majd, hogy folytassuk hasznos ta­lálkozásainkat és beszélgeté­seinket”. Hruscsov kijelentette, fran­ciaországi látogatása és De Gaulle tábornokkal folytatott tárgyalásai elősegítik, hogy a május 16-án Párizsban sorra kerülő csúcsértekezleten a négy nagyhatalom kormány­fői kidolgozzák a legfonto­sabb nemzetközi kérdésekre vonatkozó együttes felfogásu­kat. (MTI) Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére — a szolnoki Szigligeti Színházban rendezett díszünneDsés el nökséee. F. Kozlov beszélt a I moszkvai magyar nagy- követség ünnepi fogadá- | sán MOSZKVA (MTI). Bol- doczki János, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete hazánk felszaba­dulásának 15. évfordulója al­kalmából hétfőn este nagy­szabású fogadást adott Moszkvában­A rendkívül szívélyes, me­leg hangulatú fogadáson Bol- doczki János nagykövet és Frol Kozlov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségé­nek tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese mondott pohár­köszöntőt. A prágai magyar követ­ségen PRÁGA (MTI). Marjai Jó­zsef, a Magyar Népköztár­saság prágai nagykövete hétfőn este fogadást adott. A fogadás, amelyen mintegy nyolcszáz vendég vett részt, kitűnő hangulatban folyt le. * Fogadás és nagygyűlés Varsóban Magyarország felszabadu­lásának 15. évfordulója al­kalmából Katona János var­sói magyar követ nagyszabá­sú fogadást adott a nagykö­vetség összes termeiben. A rendkívül szívélyes, ba­ráti hangulatú fogadáson A. Zawadzki, az Államtanács elnöke, a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja és Katona János magyar nagykövet, mondott Dohárköszötőt 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom