Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-30 / 101. szám

4 # . SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április 30. Egy kiállítás margójára Csütörtökön este a jász­apáti gimnázium nagytermé­ben megnyitották a „Német- alföldi festészet a XVII. szá­zadban’’ c. kiállítást. A kiál­lítás Rembrandt, Rubens, Van Dyck és más híres németal­földi festők legszebb festmé­nyeinek Balló-féle olajmáso­lataiból tevődik össze. A kiállítás a budapesti XIV. kerületi pártbizottság támo­gatásával a Szépművészeti Múzeum és a TIT járási osz­tálya rendezte. A kiállításon Gurzó László, a Járási Párt- bizottság nevében mondott megnyitó beszédet, majd dr. Harasztiné, Takács Marianne művészettörténész, a Szépmű­vészeti Múzeum tudományos munkatársa méltatta a XVII. század németalföldi festésze­tét, majd tárlatvezetést tar­tott. A kiállítás szervezése, il­letve berendezése során egy nagyszerű kezdeményezés született: a jászapáti gimná­zium KISZ szervezete véd­nökséget vállalt a kiállítás felett. A fiatalok már a ki­állítás szervezésébem a kiál- lítóterem berendezésében is alapos munkát végeztek, a kiállítás folyamán pedig el­látják a teremőri szolgálatot, így lehetséges, hogy május 8-án záró kiállítást minden hétköznap du. 3 órától, este 7 óráig nyitva tudják tartani, vasárnap délelőtt is fogadnak látogatókat. A kezdeményezés annál is inkább figyelemre méltóbb, mert a megyében sok kultu­rális megmozdulás kudarcá­nak elejét vennék, ha a KISZ esetenként védnökséget vál­lalna az egyes kulturális ren­dezvények felett. Amennyire örülni lehet a jászapáti KISZ fiatalok áldo­zat vállalásának, annyira el kell marasztalnunk a me­gyénkben dolgozó függetlení­tett kultúrotthon igazgatókat, akik nem igényelték a kiál­lítás megrendezését, noha az illetékesek a Művelődési Mi­nisztérium Képzőművészeti Főosztályától kapott értesülés alapján a kiállítások rende­zésére idejében felhívták fi­gyelmüket. A mulasztást an- ná, is in..-ob hanyagságnak kell tartana: mert a ren­dező kulturo ,nont a kiállí­tással kapcsolatban semmifé­le költség nem terhelné, ugyanis a felmerülő kiadást a Szépművészeti Múzeum fe­dezi, (sz. I.) t?t?2kíass2íkus ámas és da lest Kissé izgatottan és eléggé különböző felkészültséggel álltak közönség elé a héten a Bartók Béla Zeneiskola énektanszakának növendé­kei a Ságvári Endre Műve­lődési Ház színháztermében, hogy énektudásból vizsgáz­zanak és közönséget szóra­koztassanak. Az esten kelle­mes meglepetéssel vehettük tudomásul, hogy a javarészt első, másodikos növendékek­ből álló énekesjelöltek kö­zött sok tehetség van. Hogy az est magasabb igényekkel mérve mégsem sikerült a leg­jobban, annak oka nem utol­sósorban az is, hogy a perklasszikus művek bemu­tatása a nagy énekkulturá- ju énekest is komoly feladat elé állítja. Helyesebb lett volna talán, ha az est mű­sorát nagyobb zenei anyag­ból választották volna ki. Az együttes néhány éne­kese így is szép eredménnyel szerepelt. Petrovics Katalin magas művészi fokon tolmá­csolta Handel: Rinaldó cí­mű operájának egyik áriáját. Hangja, kulturált, ízléses elő­adásmódja már opareszínpa- don is jól érvényesülne. Az elsők között szerepelt a má­sodéves Széplaki Katalin is, aki szintén Händel mű­yd gáiz-JCun (Jotoktuk fényképltiállítása nyosan megoldott és szürke képet díjaztak, míg figyelmet érdemlő képeket hagytak fi­gyelmen kívül. Kiemelkedő, részleteiben is finom és ötletes ifj. Szekeres Ferenc „Nyár a Tiszán” című képe. Az emberábrázolásban bátor, de kidolgozásban ke­vésbé megoldott Trömböczky Péter „Elmélyülés“ című fo­tója. Rendkívül megkapó és érdekes id. Szekeres Ferenc „Tiszapart” című képe, me­lyet éremmel jutalmaztak. A hangulatot elkapó, tehát a fényképezés egyik legalkal­masabb témakörében szépet nyújt Bálint István: „Ütőn", Dezső Pál „Szakítás”, Tóth István „Alvóbabák” és „Tár­laton” című képe. A kiállí tott képek között témában és megoldásban legkiemelke­dőbb színvonalúak Farkas Ferenc, Keresztúri Ferenc, Komlóssi György, Meggyessi László és id. Szekeres Ferenc képei. Ma nyílik meg a Megyei Jász-Kun Fotoklub V. fény­képkiállítása a szolnoki Ság­vári Endre Művelődési Ház­ban, amelyen a megyei fotó­sok legsikerültebb munkáin kívül a vendégként résztvevő Ceglédi Fotoklub, Heves me­gyei Fotoklub és a Kecske­méti Fotoklub alkotásai is szerepelnek. Amit már elöljáróban meg kell jegyezni: a 138 kiállított fénykép 80—90 százaléka úgynevezett „örök” témákat ábrázol: csendéletet, kompo- zíciós egységet alkotó tájat, árny-fény-motívumot, s csak a képek kis része foglalkozik az emberrel és a munka áb­rázolásával. Jórészt a meghí­vott klubok képein találko­zunk a 30-as években diva­tos fotótémákkal, sokszor rendkívül rutinos kidolgozás­ban. Különösen így van ez a színes fényképek esetében. A beküldött színes képek nagy­része jó kidolgozású, színhű alkotás, de kissé túlsók a szokványos csendélet. A zsű­ri nem túlságosan töreke­dett az újszerű témák nép­szerűsítésére. A színes felvé­telek csaknem valamennyi díját csendéletet ábrázoló ké­pek kapták. Pedig a színes fényképezés már túljutott azon a kezdeti stádiumon, amikor örülhettünk, ha szín­helyes képet kapunk. A tech­nikai megoldások ötlet, em­beri téma nélkül ma már nem hatnak különösebben a szemlélőre. A színes képek közül kiemelkedik Palkovits József oklevéllel jutalmazott „Első séta” című és Demény Lajos „Alkonyodik” című, szintén csak oklevéllel díja­zott felvétele. A fekete-fehér képek szé­lesebb témaskálája bizonyít­ja, hogy az élet minden terü­lete szinte kínálja a jobbnál jobb fotótémákat. Bár itt is találkozunk csak a rutinra alapozott, mondanivaló nél­küli, formalista képekkel, amelyeken az ötlet kimerül a különböző fényeffektusok ábrázolásában. Bírálható a zsűri munkája a képek e csoportjának dí­jazása miatt is. Sok szokvá­/Íutpalcoínédia A szolnoki művésztelep egyik lakója mesélte a na­pokban: — Van a telepünkön há­rom kutya, s ráadásul az egyik nőstény, mindig köly- kezik. Állandóan kutyakiál­lítást tudnánk tartani. Se­hogy sem tudunk megszaba­dulni tőlük. Félünk, hogy megharapnak valakit, s az­tán kész a baj. — Miért nem szóltak a sintérnek? — Azok csak az utcáról vi­szik el a kutyákat. A múlt­kor már reménykedtem. Azt mondták tanítványaim: — „Majd intézkedünk tanár úr.” S hatalmas husángok­kal felfegyverkezve másnap nagy csapat srác jelent meg a telepen. Ádáz futkosás után elfogtak két kutyát, majd ki­mondták az ítéletet: a Zagy­vába kell azokat folytani. A határozatot tett követte, a hullámok összecsaptak a ku­tyák felett. Korán volt azonban az öröm. A két kutyának nem ízlett a hideg zuhany, bun­dájukat rázva vonultak visz- sza a telepre. A helyzet te­hát változatlan, legfeljebb annyiban módosult, hogy a kutyák azóta mégjobban vi­csorítanak az idegenekre. — sibé — Vélemény a „Csintalan brigádírnohiS-ról Lapunk április 26-i számban megjelent Megyei Deka- merőn (A csintalan brigádírnok) című cikkel kapcsolatban több megkeresés érkezett szerkesztőségünkbe. Olvasóink érdeklődnek, hogy az említett brigádírnok valóban léte­zik-e, vagy csak költött személy. A kengyeli Dózsa Tsz-ből Tóvízi István például azt kéri: „Amennyiben lehetőség van rá, kérjük, szíveskedje­nek velünk közölni a tsz, illetve a brigádírnok nevét, hogy meg tudjuk adni a választ arra vonatkozóan, mi a kötelessége egy brigádírnoknak.” Levélírónk kérésének egyelőre nem teszünk eleget. Csupán azt közöljük, hogy a „csintalan brigádírnok” való­ban létezik. Hisszük, hogy nemcsak ő, hanem valamennyi, beosztásával ilyen, vagy hasonló módon visszaélő vezető­ember magára ismer. Amennyiben ez mégsem következne be, úgy természetesen nemcsak levélírónkkal, hanem minden olvasónkkal közöljük az illető nevét is. Az említett cikkel kapcsolatos véleményeknek egyéb­ként szívesen helytadunK (A szer k.) A megyei fotoklub munká­ja végsőfokon dicséretet ér­demel. Az előző évi kiállítás­hoz viszonyítva mind látás­módban, mind mesterségbeli tudásban feltétlen gazdago­dásról beszélhetünk. De kí­vánatos volna, ha a legköze­lebbi kiállításig elmélyültebb emberábrázolásra törekedné­nek és szakítanának a be­vált, de szokványos, elavult témákkal, amelyek a mosta­ni kiállítás összbenyomásán sokat rontanak. L. M. vet énekelt. Szép hanganya­ga mellett dicsérendő tiszta szövegkiejtése. Az est egyik legjobban kidolgozott mű­sorszámát produkálta. A többiek közül Hargitai Gyöngyi, Fancsali Klára, Ba­logh Éva, Szabó Jolán, Hor­váth István és Csíki Pál éneklését dicsérhetjük. MIIIIIHtlIIIIIIIIMtlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIKIIIimilllM Baráti találkozó A Néplap néhány héttel ezelőtt hírt adott arról, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szervezésében ha­ladó fokú orosz nyelvtanfo­lyam működik városunkban. A tanfolyam hallgatói ápri­lis 25-én délután a Pedagó­gus Klubban szovjet elvtárs­nőket láttak vendégül, fel- szabadulásunk 15. évforduló­ja tiszteletére A tanfolyam hallgatóit dr. Nagy János mutatta be a vendégeknek, majd a hallgatók vették át a szót és elmondották, mi kész­tette őket az orosz nyelv ta­nulására, hogyan kívánják tudásukat hasznosítani, stb. stb. Szabó elvtárs, a tanfo­lyam legidősebb hallgatója első világháborús élményeit mesélte el, amikor hadifo­golyként élt hosszabb ideig a Szovjetunióban, Szűcs elv­társ viszont arról beszélt, hogy nemrégiben tért visz- sza második szovjetunióbeli útjáról. luiiiHiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiii Sváfci elektromechanikai kardra Még az idén megjelenik a piacon az első svájci elektro­mechanikai férfikaróra. Az órát miniatűr elem üzemel­teti. Svájcban nyolc évig ta­nulmányozták a villamosság felhasználásának lehetőségét a kisméretű óráknál. (A svájci „Vorwärts"-bői) — A SZOLNOKI ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁG május elsején ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. A cser- keszöllői erdőben rendezendő ünnepségen kitüntetik azokat, akik tíz éve dolgoznak a gaz­daságban. Ki a felelős? Egy évvel ezelőtt a szolnoki vasútállomásról az Alcsl- ban lévő csonkavágányra tolattak és összetörték a ké­pen látható néhány kocsit. A nyilvánosság előtt kérdez­zük meg az illetékeseket: ki a felelős és meddig ma-j radnak itt a vasúti kocsik? A Nap kél: 4.29 h-kor, nyugszik: 18.53 h-kor. A Hold kél: 7.41 h-kor, nyugszik: 23 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: túlnyo­móan felhős idő, többfelé esővel, egy-két helyen ziva­tarral. Mérsékelt szél. Még néhány helyen, elsősorban a Dunántúlon lesznek gyenge talajmenti fagyok. A nappali hőmérséklet keleten kissé emelkedik. — Legmagasabb nappali hőmérséklet általá­ban 10—13 fok között, kele­ten helyenként 13 fok felett. — FÁKLYÁS felvonulást rendeznek a KISZ szerveze­tek Kunhegyesen május el­seje előestéjén. Vasárnap zenés ébresztővel, majd színpompás felvonulással, délután pedig kultúrműsor­ral, sportrendezvényekkel és tánccal ünnepük meg a kun- hegyesiek május elsejét. — JANGCE NÉVEN új kínai teafajtát hoznak forga­lomba. Az új cikk 25—50 grammos aluminiumfólia, valamint 100 grammos bádog­csomagolásban kerül forga­lomba. TÜZELŐANYAG MEGRENDELŐ IRODÁINK 1960. május 2-től üzemelnek a dolgozók kényelmesebb kiszolgálása ér­dekében. SZOLNOK: Kossuth tér 10. József Attila u. 45. Verseghy u. 47. Vöröshadsereg út 15. SZOLNOKI TÜZÉP V. 51. SZ. AKÖV VÁLLALAT. — DIVAT- és árubemuta­tót rendez Martfűn május közepén a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. A bemutatott cik­keket a látogatók meg is vá­sárolhatják. “ ÜJRA KAPHATÓ a német gyártmányúi Aspectar diavetítő az OFOTÉRT bolt­ban. Érkezett hordozható Adjutar, táskanagyító és len­gyel gyártmányú Meteor Color nagyítógép is színes felvételekhez. Tudományos célra Exacta produkáló és mikrofotografáló készülékeket árusít az OFOTÉRT, — AZ ELMÚLT ÉVBEN megyénkbe látogatott 22 szovjet turistacsoporttal el­lentétben az idén 40 csoport látogat el hozzánk. Az első csoport május 15-én érkezik, Szolnokon egy találkozón vesz részt a város dolgozói­val, s ellátogatnak a kör­nyék üzemeibe és termelő- szövetkezeteibe is. niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiimni A lottó nyerőszámai A 18. játékhéten 4 697 411 lottószelvény érkezett a Sportfogadási és Lottóigaz­gatóságra. Egy-egy nyerőosz­tályra ennek megfelelően 1 761 529 forint nyeremény jut A bácsalmási sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 4, 26, 34, 55, 83 A tárgynyeremény sorso­láson a 15. játékhét szelvé­nyei vesznek részt. (MTI) Ui üstökös az égbolton Négynapos tátrai repülőutat nyerhet Kilencszáz taggal alakult meg megyénkben 1959. feb­ruárjában a Pedagógusok Biztosító és önsegélyező Csoportja, s létszáma ma már megközelíti az 1500 főt. A Csoport eddig ötvenhat esetben utalt ki segélyt tag­jai számára (általában egy­éves tagság után folyósíta­nak). A létszám növekedése lehetővé teszi, hogy az in­dokolt segélykérelmeknek nagvobb mértékben tudjanak eleget tenni. Ezen felül az 1960. júni­us 1-ig érvényes tagsággal rendelkező pedagógusok kö­zött két teljesen térítés- mentesen négynapos „Tát­rai” repülőutat sorsolnak ki. A sorsolás Szolnokon lesz a Pedagógus Nap alkal­mával, később ismertetett helyen. A létszám további emelke­désével remélhetőleg újabb hasznos utazással is kedves­kedik tagjainak a Pedagógu­sok Biztosító és önsegélyező Csoportja. Róbert Burnham, az arizo­nai Lowel obszervatórium munkatársa által a múlt év december utolsóelőtti napján felfedezett új üstökös ha­zánkban is látható volt már április utolsó napjaiban. Az új üstökös április 27-én köze­lítette meg legjobban Föl­dünket. Távolsága ekkor „csak” 30 millió kilométer volt Földünktől. Május X—6 között — de­rült idő esetén — a késő esti órákban még szabadszemmel is megfigyelhető lesz. Ezek­ben a napokban a Hold nem világítja meg az esti égbol­tot, miután a délelőtti, illet­ve déli órákban kel fel és éjfél, illetve éjfél után nyug­szik le. Hamuszürke fénye nem hat zavarólag. Ugyanis újhold ideje van és Így a sö­tét égbolton könnyen kive­hető a csillagok között az üs­tökös. Az üstökös fényessége a környező csillagokéhoz ha­sonló és halvány kis csóvájá­ról ismerhető fel. Hogyan keressük meg az égbolton az üstököst? Nem kell ahhoz csillagász­nak lenni, hogy az esti égbol­ton megtaláljuk a közismert Kisgöncöl és a Nagygöncöl néven ismeretes csillagképe­ket. A Kisgöncöl az égbolt északi sarkvidékének csillag­képe. A Nagygöncöl fenti na­pokon a késő esti órákban, úgy 10—11 óra körül az ég­bolt északi sarka és a látóha­tár közötti féltávolságban van. Ha észak felé fordulunk, úgy a fejünk feletti égbolt tetőpontja és a látóhatár kö­zötti féltávolságra megtalál­juk a Kisgöncöl jellegzetes csillagképét, melynek „rúd- ja” hegyét képező csillag, az úgynevezett Sarkcsillag. A Sarkcsillagtól merőlegesen lefelé a látóhatárhoz képze­letben merőleges vonalon, a Sarkcsillagtól lefelé mérve, mintegy 10°-nyi távolságban meg fogjuk találni május 1- én este 9—10 óra között az üstököst. Ettől a naptól kezd­ve, ha körülbelül a fentebb említett órákban esténként fi­gyelemmel kísérjük útját, azt vesszük észre, hogy minden nap jobban közeledik az ugyancsak közismert Nagy­göncöl csillagkép felé. Május 4-én az esti órákban már a Nagygöncöl „testében”, azaz a szekér derekában lesz lát­ható. Ha a csillagkép négy kerekét képező csillagokat képzeletben egy-egy egyenes vonallal összekötjük, akkor a közel négyzetalakú idom kö­zepetáján lesz látható. Május 5-én este még mindig a Nagygöncöl testében fog tar­tózkodni, de már a négyzet­alakú idomból kilépőiéiben. A következő napon már a négyzetalak alatt lesz látha­tó. Még egy-két napig meg­figyelhető lesz, de rohamo­san közeledőben a látóhatár felé, amikoris a levegőréteg fánykioltó hatása következté­ben már csak csillagászati távcsövekkel figyelhető meg. Az üstökös szabad szem­mel is meglehetősen jól lát­ható. Egyszerű színházi lát­csővel vagy jobb tábori lát­csővel pedig igen szép lát­ványt nyújt. Erősebb látcső­vel jól kivehető az üstökös feje és csóvája is. A csóva a megfigyelőtől jobbkéz felé hajlik, körülbelül keleti irányban. Az új üstökös a világmin­denség egyik örök vándora, mely a végtelenből jön és el­tűnik ismét oda, hogy esetleg soha többé vissza ne térjen. Tokody Lajos Szolnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom