Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-29 / 100. szám
I960, április 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tájékoztató a karcagi termelőszivet' kezeli szakiskoláról A termelőszövetkezetek vezetői (brigádvezetői vezetőségi tag) és többéves mezőgazdasági gyakorlattal rendelkező, 26 éven felüli tagok a 2 éves mezőgazdasági szakiskola elvégzésével szakképesítést. szerezhetnek további jó munkájukhoz. A karcagi szakiskola két tagozatból áll: általános és állattenyésztési tagozatból* Az iskola mindkét tagozatán és évfolyamán az oktatási év elméleti és gyakorlati félévre oszlik. A beiratkozott hallgatók csak az elméleti félévben vesznek részt az iskolai oktatásban, a gyakorlati félévet a beküldő termelőszövetkezetben töltik, rendszeres tanári ellenőrzés mellett. Az állattenyésztési tagozat gyakorlati féléve szeptember 1-től január 29-ig, elméleti féléve február 1-től június 30-ig tart. Az általános tagozat elméleti féléve szeptember 1-től január 29-ig, gyakorlati féléve február 1-től június 30-ig tart. A felnőtt termelőszövetkezeti tagok részére indított ezen szakiskolába azok a termelőszövetkezeti tagok vehetők fel, akiket a közgyűlés javasol és a felvételi vizsgán megfelelnek, A tanítás ingyenes. A kollégiumi ellátás (elhelyezés, ágynemű, mosás, napi négyszeri étkezés, orvosi ellátás) díjtalan. A hallgatók az iskolától az elméleti félévben havi 360 forint és családtagonként 60 forint keresettérítést kapnak. (Lásd a Mező- gazdasági Értesítő 1954. évi 7, számát.) A felvételi kérelmet az iskola igazgatóságához a következő melléklettel kell beküldeni: utolsó iskolai bizonyítvány (lehetőleg VIII. ált.) orvosi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat, tsz aján- [tt*, eltartott és családi pátriákra jogosult családtagok számát igazoló hivatalos bi- zonyítvány. Jelentkezési határidő mindkét tagozatra: i960, július 1. HAJDÚ BÉLA igazgatós Rendeletek A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki az amerikai burgonyabogár elleni védekezésről és a kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos határjárásról. F. M. rendelet szabályozza az amerikai fehér szövőlepke és hernyója ellen való védekezés módját. A földművelésügyi miniszter 14/1960. (Mg. É. 13.) F. M. számú utasítása az állami gazdaságok és egyes szak- vállalatok által a tsz-ekben végzett gépi munkákról szól. A földművelésügyi miniszter 13/1960. (Mg. É. 14.) F. M.-Ä. H. számú utasítása a talajjavításra használt lápföldek árának megállapítását tartalmazza. «miiiiiiiiiiimuiiiimiiiiMiiHMHiiHiHifiiiiiii Mikor illeti meg a tsz-t a közreműködési díj A Szolnok megyei Néplap április 26-i száma közli a Szolnok—Heves megyei Al- latforgalmi Vállalat igazgatójának nyilatkozatát a jelenleg érvényben lévő különböző kedvezményes szerződéses akciókról. Egyebek között szó esett az 1960. évi háztáji sertéshizlalási akcióról. — Amennyiben a termelőszövetkezet közreműködése folytán a háztáji gazdaságok, vagyis a tsz-tagok egyszerre történő átadásra lekötnek 20 —50 hizót, úgy kilogrammonként 50 fillér illeti meg a termelőszövetkezetet, ötve- nen felül egy forint. Tehát a közreműködési díj már 20 hizó egyszerre történő átadása esetén megilleti a termelőszövetkezetet. A ázakuntec toUá&ót Szarvasmarhák szabad tartásával kapcsolatos tapasztalatok és javaslatok TERMELŐSZÖVETKEZETI st A szarvasmarhák elsősorban a növendékszarvasmarhák — szabad tartása hazánkban csak néhány éves múltra tekint vissza. Szolnok megyében nagyobb számmal először 1959-ben épültek szabadtar- tásos növendékszarvasmarha- istállók. Ezek általában igen jól beváltak, ami természetes is, hiszen közismert, hogy a szarvasmarha a hideget sokkal jobban tűri, mint a for- róságot és a tiszta, hideg, szabadlevegőt sokkal inkább kedveli, mint a zárt istállók legtöbbször párás, meleg levegőjét. A mezőtúri Bercsényi Tsz-ben megfigyeltük például, hegy mínusz 8 Celsius fokos hidegben a növendékek kivétel nélkül a sza- badtartású istálló kifutójában tartózkodtak, havon feküdtek, szemmel láthatóan nagyon jól érezték magukat, makk-egészségesek voltak. Jó tapasztalatot szereztünk a fejlődéssel kapcsolatban is. A mezőhéki Táncsics Tsz szabadtartásos istállójában például a növendéküszők átlagos napi súlygyarapodása 1,10 kilogramm volt A szabadtartásra való áttérés természetesen egyáltalán nem ment zökkenőmentesen és az ilyen istállók üzemeltetésénél számos hiba, nehézség merült fel, melyekről azért is szólnunk kell, hogy azokat a jövőben már elkerüljék a termelőszövetkezeteit. Egyik legfontosabb feladat a termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek, állat- gondozók, szakítsanak a tartási rendszerrel kapcsolatban tanúsított konzervatív felfogásukkal. A közös gazdálkodás útjára lépett dolgozó paraszt egyéni gazdálkodó korában télen sok helyen még az istálló ablakát is betömte, hogy hideg ne érje az állatokat. Maga is szívesen bent dolgozott a meleg, de ugyanakkor párás, rossz levegőjű istállóban. A termelő- szövetkezetbe lépve ez a felfogás azonnal nem változott meg, így a legtöbben most is féltik az állatokat a hidegtől, a megfázástól. Ezzel magyarázható. hogy sok termelő- szövetkezet a szabadtartásos növendékistállókat úgy „téliesítetté”, hogy az eredeti jellegét elvesztette. A nyitott részt befalazták, ajtókat, ablakokat létesítettek, a növendékállatokat lekötötték, sőt néhány helyen mindkét hosszanti fal mellé jászolt ál Irtottak be és így az istállót túlzsúfolták. Az így üzemelő istállókban mind a gondozók, mind a növendékállatok sokat szenvedtek a télen a szakszerűtlenül lezárt istálló zsúfoltsága, magas páratartalma miatt. Az állatok nem fejlődtek megfelelően, több helyen megfázásból eredő állatbetegségek léptek fel, így tekintélyes veszteség érte a termelőszövetkezetek közös állatállományát. A fent vázolt helytelen üzemeltetési gyakorlatot mielőbb fel kell számolni és az idén megépülő új szabadtar- tású istállóknál ezeket a hibákat feltétlenül el kell kerülni. Annak érdekében, hogy a mind nagyobb számban létesített szabadtartású szarvasmarhaistállók mindenütt sikeresen üzemeljenek, a következők megvalósítását tartom szükségesnek: 1. A szabadtartásos istállókat szélvédett és talajvízmentes helyre kell telepíteni. Ha a szélvédettség másképp nem lehetséges, védőfásításról kell gondoskodni. Ugyancsak kívánatos — amennyiben természetes legelő nem biztosítható — az istálló körül mesterséges gyeplegelők létesítése. 2. A tervben leírt mellvéd magasságon felül az istállót a kifutó térhez csatlakozó oldalon feltétlenül nyitottan kell hagyni. A helytelenül lezárt istállókat pedig nyitottá kell tenni. 3. Az istállóban a növendékeket feltétlenül lekötés nélkül kell tartani, mert egyébként eredeti rendeltetését és jellegét elveszíti. 4. A kifutókkal el nem látott növendékistállókhoz mielőbb saját erőforrásból növendékállatonként legalább 10—15 négyzetméter alapterületű kifutót kell létesíteni. A kifutó teret úgy kell kiképezni, hogy az az istállókü- szöb magasságától egyenletesen kifelé lejtsen és így a csapadék, valamint trágyalé elvezetése biztosítható legyen. A kifutó térben rendszeresen kell almozni. 5. Az istállótér fedett részében a padozatot a középfelé történő lejtéssel, döngölve, a terv leírása szerint kell kiképezni. A több trágya nyerése és az állató'.: egészségvédelme érdekében a száraz almot folyamatosan biztosítani kell. A felhalmozódott trágyát a fekvőtérről, ha körülbelü 50 centiméter magasságot elérte, 3—4 hónaponként ki kell hordani. A kihordást úgy szervezzük, hogy a téli időszakban a mélyalmot lehetőleg ne kelljen megbontani. 6. A növendékállatokat választási kortól kezdve a szabadtartásos növendékistállókban kell elhelyezni. Ajánlatos kisebb termelőszövetkezeteknél, ahol több istálló nincs, a növendékistálló és hozzácsatlakozó karámrészek szakaszokra osztása, mert így az üszők korcsoportonkénti elhelyezése is megoldható. 7. A növendékeket a szabadtartású istállóban — de ez minden elhelyezési formában így van — bőségesen kell takarmányozni, hogy a fiatalkori fejlődési erélyt kihasználjuk és a növendéküszők jól fejlett, erős, edzett szervezetű tenyészállatokká váljanak. 8. A szabadtartásra való áttérés egyik fontos előfeltétele a növendékállatok borjúkori szarvtalanítása. Az állami gazdaságokban általánosan végrehajtják a szarvtala- nítást. A termelőszövetkezetekben is mielőbb meg kell ezt Valósítani. így megelőzhetjük a döfésből, szúrásból eredő sérüléseket, amellett pedig a szarvtalanított állatok, támadó fegyverüktől megfosztva, általános tapasztalat szerint, nyugodtan viselkednek. Mégegyszer hangsúlyozni kívánom, hogy a növendék szarvasmarhák szabadtartása megyénkben is jól bevált és ha az ismertetett hibákat kijavítják, a javaslatokat megfogadják termelő- szövetkezeteink, akkor a szabadtartást nemcsak annak olcsósága, hanem tenyésztési és állategészségügyi előnyei miatt is néhány év múlva kizárólagos tartási módként fogják alkalmazni. MAGAS LÁSZLÓ megyei főállattenyésztő Szerkesztőségi közlemény Czakó Ignácz tiszajenői szövetkezeti gazda kérésére közöljük, hogy ő nem azonos az április 22-i Szolnok megyei Néplapban megjelent „A közösség erkölcse” című írás brigádvezetőjével. VASÁRNAPTÁR Május 1-én Szentmárton- kátán, május 2-án Kőtelken, május 3-án Jászfényszarun, május 5-én Jászapátin országos állat- és kirakodóvásár. Özv. Darin Antalné Mezőtúr. Panaszos levelét kivizsgálás végett az illetékes szervhez továbbítottuk. Kérjük a válasz megérkezéséig türelmét. Máj zik Emilné nagykörűi olvasónknak javasoljuk, hogy forduljon ismételten a tsz vezetőségéhez felvételének közgyűlés elé vitelével; Ha férje régi munkahelyén dolgozik, az nem akadálya az ön tsz tagságának, sőt helyeselni való, hogy kis földjével fiatal asszony létére a térT-ifyy.d& A szövetkezeti gazdák és vezetők figyelmébe ajánljuk a múlt napokban megjelent alábbi cikkeket. Április 27-én, szerdán a Népszabadság „Milyen tenyésztési és bizlalási szerződést lehet kötni” című írását. A Szabad Föld legutóbbi száma a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tehenészetéről tudósít „ötven tehén, hatezer literes átlag” címmel. A Figyelő április 26-i száma Jiri Karlik cikkéből a Vap- roszi Ekonomiki nyomán tájékoztatja olvasóit a csehszlovák mezőgazdaságban alkalmazott új ösztönzőkről. melőszövetkezetben kívánja megtalálni boldogulását, * Medgyesi Gyula Abádsza- lók. Kérésére rövidesen felkeressük, hogy ügyes-bajos dolgokról szóló panaszait meghallgassuk. Ha azok jogosak, segítségére leszünk. Addig is kérjük türelmét Szűcs Antalné Kisújszállás. Panaszával forduljon bizalommal a városi tanács mezőgazdasági osztályához, ahol érdemében és a rendelkezésnek megfelelően fognak intézkedni ügyében. A közösség erkölcse Kovács Péter tavaly tavasszal belépett a tsz-be, de az aláíráskor Kijelentette; — Csak azért, mert már minden környékbeli belepett. Tehát nem teljes meggyőződésből tette. Kovács Péter esete minden bizonnyal nem egyedülálló. Azóta több mint egy év telt el, s ezalatt azok jórésze, akik csak a „többiek kedvéért” léptek be, meggyőződtek arról, hogy a nagyüzemi gazdaság valóban előnyösebb, mint a kisparcella, még akkor is, ha pillanatnyilag nem tudja azt a jövedelmet biztosítani, amit néhány jobban gazdálkodó egyéni paraszt elert. Kovács Péter azonban — úgylátszik — nem is akar erről meggyőződni, mert — magyarán — felé se néz a tsz-nek. Többen vannak ilyen kovács péterek. Vagy otthon tesznek-vesznek a ház körül, vagy eljárnak ide-oda dolgozgatni, de a tsz-be nem. Egyrészük azzal biztogatja a brigád-, vagy munkacsapatvezetőt, hogy: — „Majd holnap, vagy holnapután bemegyek. Még ezt, azt el kell intéznem”, másrészük kerek-perec kijelenti: — Nem. az istennek se! Többnyire azok, akiknek egy, néha két évre való biztos kitartásuk van. Jó, jó, de mi lesz azután? A parasztember nem úgy van, mint aki havi fixet kap. Itt a jövöévi kenyeret idén kell megkeresni. Mi lesz jövőre, ha idén nem dolgozik? Mindezt azonban magánügynek is lehetne tekinteni. De a munka megtagadása mégis közügy, mert ha a kovács Péterek nem veszik fel a munkát, az mindenképpen a dolgozók rovására történik. Egy-egy tsz-ből ha csak tizenöt-húsz ember is hiányzik, az már anyagi kárt okozhat. Csak egy kapálás maradjon el, kukoricából 5, cukorépából 20 mázsa Is lehet a holdanként! terméscsökkenés. Az eső a réten éri a szénát — tönkremegy és venni kell a takarmányt. Késik az aratás? — holdanként egy-két mázsa szem is kipereghet. Mindez százholdakban számolva tízezer forintos kieséseket jelent és végsősoron két-három forinttal is csökkenhet egy munkaegység értéke. Nem telik mind a három gyereknek új nagykabátra, cipőre, vagy nem lesz meg a férjhezmenendő lány bútora. Ezt akrják? Senkinek sincs joga ahn0z, hogy a többiek rovására tétlenkedjék. Ezt minden Kovács Péternek, Nagy Jánosnak, vagy bárhogy is nevezzék — be kell látnia. Mégpedig minél előbb, annál jobb. A belépési nyilatkozat aláírásával minden egyéni gazda kötelezettséget vállalt a közösséggel szemben. A közösség erkölcse e vállalás valóra váltását követeli. *— kős “ Frissen, vidáman... * Néprtánc-bemutató Kunhegyesen Nagy érdeklődéssel fogadták és nagy lelkesedéssel vettek részt a kulturális szemle járási táncbemutatóján a fiatalok. Szállítóeszköz hiányában sok csoport szekéren rázatta be magát a járási székhelyre, csakhogy részt vehessen az ünnepségen. Az egyes csoportok elfogadható teljesítményt nyújtottak, sőt több csoport igen színvonalas táncbemutatót tartott. Ez annál is inkább becsülendő, mert a járásban igen kevés a táncoktatással foglalkozó szakember és a csoportok tagjai nehéz fizikai munkát végző szövetkezeti fiatalok. Különösen kiemelkedett a kunhegye si MTH, a kunhegyest járási művelődési ház tánccsoportja és a tisza- roffi dgány-tánccsoport. A kenderest traktoros iskola növendékei a »botos tánc“» ot matatják bet A kunbegy«d művelődési ház leánycsoportjának csal csárdása. Kalo• If). Bognár János örményes. Első kérésére a szövetkezetnek keli megadni a választ. Érdeklődje meg a vezetőség a járási tanács mezőgazdasági osztályán a munkaegységen felüli díjazásokra vonatkozó rendelkezéseket. A második kérdésével kapcsolatosan javasoljuk, hogy a termelőszövetkezet javaslatával kérje a BM. Szolnok megyei Főkapitányság közlekedési osztályától a megyére szóló motorkerékpár-jogosítvány kiadását. Vessük szakaszosan a silókukoricát A silókukorica vetését szét kell húzni, hogy a kombájn alá érés is szakaszosan történjék. Tavaly a betakarítási igény egyszerre jelentkezett, s a rendelkezésre álló gépek nem győzték. Ezért kell már most a silókukorica vetésénél gondolni a betakarításra is. T ermefőszövetkezeti parasztok/ Erősítsétek szövetkezeteiteket!
