Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

I960, április 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s c Őícal&xiá A TŰZ? A kertész kutyája Szerződés... nemcsak papíron írások vannak előttem. Ahogy Ghurzó László elvtárs, a jászapáti járási KISZ tit- ká • és a tsz-fiatalok nevezik, szerződések. Szerződések tsz- vezetök és fiatalok között. "Erekről akaratlanul is áttere­lődik a sző a Néplapban fo­lyó „Kialszik a tűz?’* vitájára. F tál, 20 éves lányok keresik a „kiutat" a faluból, a tétlen­ségből. Mindenfelé keresik. Jártak üzemekben hivatalok­ban, a szerkesztőséghez for­dultak ... El a faluból, ez a törekvésük. El a faluból most, amikor a falusi élet tartalmassá, gaz­daggá formálásának oly biz­tos út*át járjuk! Miről szólnak a szerződé­sek? Mi a céljuk? Honnan indult a kezdeményezés? Lás­suk. Jászalsószentgyörgyön is, mint sok más faluban, gon­dot okozott a fia­talok visszatartása. Különö­sen az elmúlt évben, a tsz- községgé alakulás után ége­tett ez a gond. És most a KISZ tagok, tsz vezetőségi tagok kigondolták ezt a szer­ződést, melyben a fiatalok és a tsz vezetők meghatározzák, mit tesznek azért, hogy min­denki megtalálja helyét. Nincs elég kultúrálás lehe­tőség a faluban? Majd kö­zös erővel, egyesített akarat­tal teremtenek. Nincs elég pénzük a fiataloknak? Majd úgy dolgoznak, hogy legyen, hogy „teremtsenek”. A mun­kakörülmények városon von­zóbbak? Majd itt is az lesz. Itt lehet csak igazán azzá ten­ni. Itt, ahol van az otthon, ahol élnek az ismerősök. Mit tehetnek ezért? Mert lenni kell. Mégmeg sokat, fiataloknak, időseknek, veze­tőknek, s minden egyes tag­nak, ki mit tud tenni, A fiatalok vállalják: fegyel­mezetten, mindig rendesen dolgoznak. Részt vesznek a 30 mázsás kukoricatermeszté­si mozgalomban és e munka minden követelményét ma­gukra vállalják. Mindenki úgy dolgozik, hogy legalább a 200 munkaegységet elérje. Vetésterületükkel beneveztek a 200 mázsás cukorrépater­mesztési mozgalomba. Úgy termelnek, hogy ne érje mi­attuk szégyen, se veszteség a t&z-t. A munka, a fegyelme­zett, szorgalmas, jövedelmező termelés, ezt tartják minden bőség alapjának. És a tsz vezetőség mit vál­lalt magára a fiatalok „meg­tartásáért”? A legjobbakat, legszorgalmasabbakat a KISZ vezetőség javaslata alapján külön jutalmazzák. Három hold földet a KISZ szervezet rendelkezésére bocsájt a szö­vetkezet, melynek jövedelmét a szervezet elevenítésére for­dítják, hogy minél több szó­rakozási, kulturálódási lehe­tőséget teremtsenek. Ezen túl az év során öt alkalommal átengedik a fiataloknak a gépkocsit, hogy kirándulhas­sanak, országot lássanak. A hír nem maradt meg a Petőfiben. Eljutott a Béké­be, sőt a község határán túl, a jászkiséri Táncsics, a jász- szentandrási Petőfi Tsz-be is. Az alsógyörgyi Béke kiszistái már a kezdeményezőknél is bátrabbak. 250 munkaegység teljesítésére vállalkoztak, s arra: fásítanak és állandóan rendben tartják a tsz központ udvarát. Az idős tagoknak pedig társadalmi munkában segítik a háztáji földek meg­művelését, A kultúrát, amit — tagad­hatatlan, hiányolnak — meg­teremtik ők. Bekapcsolódnak a helyi népi együttesbe. Női röplabda csapatot és moto­ros kört szerveznek. S a vezetőség? Állandó helyiséget biztosít a fiatalok­nak. Negyedévenként értéke­lik, hogy az adott szóból mit váltottak valóra. Azt a fia­talt, akit legrátermettebbnek vélnek, kétéves szakiskolára küldik. Ezeket, s hasonló pontokat rögzítenek a szerző­dések. A jászkiséri Táncsics Tsz-ben kötött szerződés első pontja így hangzika „Részt veszünk az orszá­gos sálózási versenyben. Vál­laljuk a 149 hold silókuko­rica betakarítását, 1500 köb­méter silótakarmány elkészí­tését társadalmi munkában. Részt veszünk a 30 mázsás kukoricatermesztési mozga­lomban, s vállaljuk 30 kh öntözéses kukoricavetés há­romszori kapálásáért a fe­lelősséget.” A viszonzás az adott szó megtartásáért: ju­talomüdülés, a 30 mázsán felüli termés kiosztása, ki­rándulás lesz. A jászszentandrásiak szer­ződése is hasonló. Ök a tsz egészével KISZ helyiséget építenek, hogy munka után legyen hol összejönni. Mind­ezt, a vályogvetéstől a kő­műves és ács munkán át a vakolásig, társadalmi erővel, ötszáz suhángot ültettek el az idén. Ugyanakkor a szín­játszó- és tánccsoportot, az énekkart felélesztik, ugyan­így a női- és férfi röplabda csapatokat. így szebb, köny- nyebb, gyorsabb lesz a mun­ka. A „szerződések“, bár a köz­readottaknál is sokkal többet tartalmaznak, nem szüntetnek meg minden gondot egycsa- pásra. Mégis, elismeréssel, bátorítással szólhatunk ró­luk, mert a puszta papírfor­mánál sokkal erősebb kapcsot jelentenek a fiatal és idősebb tsz-tagok között. Üt ez affelé, hogy a vezetők, a szövetkezet egész tagsága belássa: A fia­talok nem csupán munkaerők a szövetkezetben, hanem na­gyon is eleven, mozgékony, olykor robbanékony erők. De ha elevenségük, mozgékony­ságuk kibontakozhat, azt ők a tőlük szokásos hancúrozá­sok, pajkoskodások mellett a munkára sem sajnálják. S ha erről a falu, a tsz-ek vezetői nem feledkeznek meg, nemhogy kialudna a lelkese­dés heve, tüze a fiatalokban hanem fokozatosan éled és terjed tovább, B. E. Amiről nem beszélünk Sajnos, én csak néhány nappal ezelőtt figyeltem fel a Szolnok megyei Néplapban folyó vitára így az előzmé­nyeket nem ismerem ponto­san, de a hozzászólásból ki­veszem, hogy bennünket na­gyon érdeklő kérdésről van szó. A falun élő fiatalok munkájáról, sorsáról. Az mind nagyon szép és nagyon igaz, amit eddig a hozzászó­lók a szövetkezeti tagok jö­vedelméről írtak. Tudom, mert benne vagyok évek óta az itteni tsz-ben. Havi jöve­delmem az ezer forintot jó­val meghaladja. Dehát alaposan téved az, aki azt hiszi, hogy a faluról elkívánkozó fiatalokat a pénz­zel, az ezer, az ezerötszáz, meg a kétezer forintos havi jövedelemmel maradásra le­het bimi. A hozzászólók leg­többje mégis főleg a kereset­ről beszél, mintha az lenne minden. Sokszor úgy érzem, a fiatalok vitája a „Kialszik a tűz?1’, de túlságosan öreges felfogással folyik. Én a magam esze után úgy gondolom, a lányok és a fiúk azért húzódnak a tsz-től, mert fülükbe jutott innét-omnét, hogy rossz a bánásmód. Ná­lunk is tavaly nyáron mi történt? Kértük a vezetőséget, hogy este engedjen bennün­ket egy órával korábban haza, hogy sportolhassunk. Azt mondták: még mit nem? Itt a nagy dologidő és a kisasszo­nyok urizálnak. Ez nagyon bántott bennünket. Nagyon elvette kedvünket. Most kép­zelje el bárki, ha ilyen dolog­nak híre fut, hát még az is meggondolja magát, aki már menni akart a tsz-be. A pénz fontos ugyan, de a mai falusi fiatalok már nemcsak ezzel mérik boldogulásukat. Igény­lik a szórakozást, a művelő­dést, a sportolást, s ha a Bemutató a Szolnoki Szigligeti Színházban tsz-ek idős tagjai mindezt megadják, ha egy kicsit is a fiatalsággal éreznek, akkor szívesen megy a tsz-be min­denki! Egy vezsenyi kislány. A paraszti munka már nem a régi Én annyit akarok hozzáten­ni a Szolnok megyei Néplap­ban folyó vitához, hogy sze­rintem sokan a nehéz paraszti munkától félnek, attól, ami­ben részük volt a szülők földjén. Én jószággondozó va­gyok a kisújszállási Kinizsi Termelőszövetkezetben. Te­henész. A vasútnál dolgoztam és onnét mentem vissza a termelőszövetkezetbe. Havi keresetein 'tt 1400 forint kö­rül mindig megvan. Magam is tartottam egy cseppet a nehéz munkától. De ma már itt nálunk, a Ki­nizsi Termelőszövetkezetben nem annyit jelent jószággon­dozónak lenni, mint a kis­gazdaságban, vagy régen az uradalomban. Az istálló kö­zepében csille fut végig, azzal hordjuk a trágyát, a targon­cát nem ismerjük. S hogyan történik a tehenek itatása? Cipekedéssel, vödrökkel? Dehogy! Amikor eljön az itatás ideje, egyikünk kimegy a szivattyúhoz, bekapcsolja a motort és folyik a víz a jó­szág elé. Van villany, rádió. Minden héten szabadnap. Most vasár­nap fejés közben például a csehszlovák—magyar labda­rúgó mérkőzés közvetítését hallgattam. Nagyon jól tu­dom, hogy az új tsz-ekben még nem ilyen a helyzet, de ilyen lesz hamarosan, különö­sen, ha a község fiataljai is segítik a termelőszövetkeze­tet. Én ennyit akartam hoz­záfűzni a vitához. V. S. Kisújszállás, Kinizsi Tsz. SZELLEMESEN jegyezte meg az előadás szünetében a szolnoki színész-író, hogy ha ő ilyen darabot írna ma, ugyancsak megmosnák érce a fejét. Valóban a darabból nem túlságosan sugárzik az erkölcsi mondanivaló. Fel- magasztosul az írnok, aki ha­bozás nélkül eldobja meny­asszonya szerelmét úrnője kedvéért és tetejébe végered­ményben csalással szerzi meg az úrnőt, grófnak hitetve ma­gát. Sovány vigasz mindezért, hogy Lope de Vega ':orában az elnyomott népből szárma- W) értelmes ember csak úgy lehetett valami, ha valami­lyen formában bejutott az úri társaságba. Ezzel a társa­sággal szemben nem érvénye­sek az erlcölcsi normák, ez lehetne a darab pozitív ki­csengése. Lope de Vega darabja szel­lemes, sziporkázóan vidám és minden hiányossága ellenére ma is sikerre számíthat. A nagy színműíró — mint többi darabjában — itt is vérbő, életteli alakokat mozgat a színen. Nem tételeket szemé­lyesít meg, hanem embere­ket, hús-vér embereket, akik gyarlóságukban is kedvesek, közel állnak hozzánk. Tris- tán, az inas méltó társa a vi­lágirodalom többi nagy fur­fangosának, Figarónak, Sca- pinnak és a többieknek. A nagyhatalmú grófnő pedig a vígjáték eszközeivel remekül megrajzolt, vágyainak kar­mában és az előítéletek háló­jában egyidöben vergődő asszony. A szerelem jogát hirdeti Vega abban a kor­ban, amikor a szerelmet az előítéletek kilométer vastag rétege fullasztotta be és von­ta el a napvilágtól. Ebben és ennyiben feltétlenül bátor, haladó a darab. A színház együttese a da­rab játékosságát a szerelmi bonyodalom sokrétűségét hangsúlyozta. Ezt éreztük Mi szia y István rende­zésén. Az első felvonást azon­ban, véleményünk szerint, pergőbben, élőbben, hatáso­sabban kellene eljátszani. A második és harmadik felvo­násban jól összefogott, pergő, hangulatos, vidám a cselek­mény. Győri Ilona alakította a grófnőt. A szerelmes asz- szonyt, a szeszélyes úrnőt egyaránt jól személyesítette meg. Mindig volt valami új, valami izgalmas a játékában. Neki■ elhisszük ezt a sze­szélyből és szerelemből, duz- zogásból és vidám ragyogás­ból megírt alakot. Partnere a darabban G ell ei Kornél. Róla régóta tudjuk, hogy szé­lesskálájú, sokoldalú művész. Teodórája jól megformált, kedves és szélhámosságában is rokonszenvesre hangolt alakítás. Nekünk nagyon tet­szett Halász László Tristanja. Igazi vidám, népi alak, ha néhol túlzásokba is téved. Balogh Rózsa nagy igyekezettel formálta meg Teodoro több ízben el­hagyott menyasszonyának alakját. Kár, hogy Vega ezt az alakot elnagyoltan írta meg. Kitűnő kabinetalakítás volt U p or P ét e r és Ta­tár En^ r e két kérője és Markó Sándor öreg gróf­ja. Talán ők valósították meg legtökéletesebben az író el­képzeléseit. Kis szerepében is jót nyújtott Sebestyén Éva, Sárközi Zoltán. Jánosi Olga. KÜLÖN DICSÉRET illeti a káprázatosán szép kosztü­möket. Szenkár Dezső zenéje fölösleges és egy-két helyen stílusában is elütő a kortól. Lope de Vega mulatságos, könnyed, kedves vígjátékát lelkesen megtapsolta a be­mutató közönsége. Az elő­adásnak megérdemelt sikert jósolunk, — ht — DIZENTÉRIA — hastífusz — KÖJÁLL vezető orvosának nyilatkozata a tavaszi, nyári járványos betegségek megelőzéséről — A fiatalok rendetlenek ? A pórteleki kislányoknak, akiket ismeretlenül is barát­nőimnek "evezek, nincs okuk félni a jövőtől. Én évek óta termelőszövetkezetben dolgo­zom és nem bántam meg, hogy szüleimmel együtt járok kapálni, cukorrépát egyelni a végezni azt ami jön. Véget ért a tavaszi nagy influenzajárvány, a Szolnok megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson azon­ban nem csökkent a munka. A nyári fertőző megbetegedé­sek egyike-másika gondot okoz. A KÖJÁLL vezetőor­szoktak tekinteni, az legtöbb­ször coli bacilus által okozott fertőzés. Éppen ezért foko­zott mértékben ügyelni kell arra, hogy fertőzött étel vagy ital, esetleg eszköz ne kerül­jön a gyermek szájába és in­nen tovább az emésztőrend­szerbe. Másik oka a csecse­mők és kisgyermekek nyári bélmegbetegedésének, hogy táplálékukat vagy nem fris­sen, nem kellő alacsony hő­mérsékleten tartás után kap­ják. De egyet szeretnék monda­ni. Sok sérelem ért bennün­ket, fiatalokat az idősebbek részéről Néha magam is el- keseredek, s ilyenkor arra is gondolok: otthagyom a tsz-t. Most tavasszal, amikor a munkacsapatokat felállítot­ták, a mi ifjúsági csoportun­kat feloszlatták, s a lányokat az idősebbek közé osztották be. Pedig mi nagyon jól összeszoktunk már és szeret­tük is egymást. Ilyet szerin­tem nem lenne szabad csinál­ni. A vezetőség azt mondja, mindig rendetlenkedünk, hangoskodunk, komolytalan- kodunk. Igaz, nem húzzuk össze magunkat, dehát fiata­lok vagyunk, s az talán nem baj, hogy vidámak is va­gyunk. Levelemet nem mer­tem aláírni, nehogy kellemet­lenségem legyen. így írják alá: „Beszéljünk őszintén”. A Szolnoki Rádió műsora Jászkunsági krónika. — A ka­nyargós Tisza partján: a ma­gyarnóta kedvelők műsora. — Pajtáshíradó. — Tánczene. — AUTÓBUSZ társas ki­rándulás indul május 8-án az IBUSZ és a megyei TIT-szer- vezet rendezésében, Eszter­gomba. Az utazás részvevői megtekintik Dobogókő, Esz­tergom, Visegrád történelmi és egyéb nevezetességeit. — Részvételi díj: 97.30 forint. Jelentkezni lehet május 4-éig az IBUSZ-iródában. vosát kértük meg: számoljon be ezzel kapcsolatos munká­jukról. — Szokatlan számban je­lentkezett a dizentéria, fő­ként Kisújszálláson — mon­dotta. — Megfékezésére szé­leskörű felvilágosító munkát indítottunk és állandó kuta­tásokat végzünk. A meglehe­tősen kellemetlen és sokszor igen komoly megbetegedés a legtöbb esetben elkerülhető, ha minden étkezés előtt jól megmossuk a kezünket, és élelmiszereinket, italainkat is tisztán tartjuk. Sajnos, dizen­téria ellen nem rendelkezünk olyan megfelelő oltóanyag­gal, mint például a gyermek- bénulásnál vagy akár a has­tífusznál is. Az úgynevezett bélmegbe­tegedések, vagyis a szájon keresztül történő fertőzés megelőzésének leghatéko- konyabb fegyvere a tiszta­ság. Ebben az évben a köz­ségfejlesztési verseny kereté­ben az egészségügyi appará­tus, a Vöröskereszt és a nő­tanács segítségével nagyará­nyú harcot indított a tiszta­ság érdekében. Többszázezer forintnyi jutalom kerül szét­osztásra a győztesek között. A nyári fertőző megbete­gedések egy képviselője a hastífusz is. Hét-nyolc évvel ezelőtt megyénkben évente 80—90 hrstífuszos megbete­gedés volt, az utóbbi két év­ben már sikerült ezt a szá­mot 20—25-re leszorítani. Csecsemők és kisgyerme­kek között terjed nyári idő­ben a coli dispepsia. Amit az emberek, a csecsemők egy- i azerű „gyomorrontás”-nak A bZüLlSOk MLG1L1 filmszínházak műsora Április 28—május 1-ig: Abádszalók 28—29 Gerolsteini kaland — Kn. 30—1 Csodálatos ma­lom — Kn. Matiné: 1. A gitáros lány Cibakháza 29—1 Kölyök — Kn. Matiné: 1. Nehéz anya nélkül Fegyvernek 29—1 Szombattól hétfőig —10. M: 1. Rendkívüli nyár Jánoshida 28—29 Az utolsó visszatérés — 14. 28— Mesesorozat (ifjúsági). 30—1 Sabella nagymama — 10. Matiné: 1. Kati és a vadmacska Jászalsőszentgyörgy 28—29 Sabella nagymama — 10. 30—2 Nyo­morultak II. — 10. Matiné: 1. A neveletlen kiskacsa Jászapáti 28—1 Számíthatsz rám — Kn. Matiné: 1. Kék vércsék erdej ében Jászárokszállás 29—1 12 dühös ember — 10. Ml. Turistaszerelem Jászberény Lehel 105 százalékos alibi — 10. Matiné: 1. Amit nem lehet elfelejteni Jászberény Déryné 28—l Isten és ember előtt — 14. 28—30 Pa­pírsárkány (ifjúsági) Jászdózsa 28—29 Nyomorultak II. — 10. 30—1. Az utolsó vissza­térés — 14. 30— Mesesorozat (ifjúsági). Matiné: 1. Bot­csinálta sofőr Jászfény szaru 29—1 Csodálatos malom — Kn. Matiné: 1. Hetei % egy csapásra Jászjákóhalma 29—1 A cirkusz lánya — Kn. M: 1. Rumjancev­Ügy Jászkisér 29—1 A nagy Caruso — Kn. Matiné: 1. Nehéz napok Jászladány 29—1 Kálvária — 10. Matiné: 1. Tengerészrevű Kenderes 29—1 Rosemarie — 18. 29—30 Az ügyetlen kapus (ifj.) Matiné: 1. Eltűnnek a kísértetek Kisújszállás 29—1 Halál a nyeregben — Kn. Matiné: 1. ördögi találmány Kunhegyes 28—1 Vörös tinta — 14. Mat.: 1. Moszkvai találkozó Kunmadaras 29-4 A dzsungel könyve — Kn. M: 1. Dollárpapa Kunszentmárton 28—1 Szegény gazdagok — 10. Matiné: L Az élet küszöbén Mezőtúr Szabadság 28—1 Meztelen igazság — Kn. Mezőtúr Dózsa 28—1 Téves kancsolás — Kn. Matiné: 1. Cirkusz Öcsöd 29—1 Életem árán — 10. Matiné: 1. Polónia-express Rákóczifalva 29—1 Főnyeremény — Kn. Mat.: 1. Papírsárkány Szolnok Vörös Csillag 28—1 Francis — 14 Szolnok Tisza 28—4 Tamangó — 14. Matiné: 1. Fekete zászlóalj Szolnok Millennium 29—a Halál a nyeregben — Kn. Tiszaföldvár 29—1 A törvény az törvény — 10. Matiné: 1. A hajdúk esküje Tiszafüred 28—1 Virrad... — Kn. Matiné: 1. Áruló Jel Tiszaiért 30—1 Halál a nyeregben — Kn. Matiné: 1. Zsiska a nép élén Töröksz^n+miklós 28—1 Két fiú, egy kislány — Kn. Matiné: 1. A kikötő gyermekei Túrkeve 28—1 Két év után — 10. Matiméműsor: 1. Déryné Ujszász 29—1 Rendkívüli történet n. — 10. Matiné: 1. Azon az éjszakán Karcag 28—1 Merénylet — 14. Matiné: 1. A Fecske küldetése 10=10 éven alul nem ajánlottl l8=Csak 18 éven felülieknek] 14=14 éven alul nem ajánlottl Kn.=Korhatár nélkül«

Next

/
Oldalképek
Tartalom