Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-23 / 95. szám

1960. április 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ■^PSHIfPP A száraz bőr ápolása Az áprilisi napfény bőven tartalmaz ultraviola sugarat, s ez idézi elő azokat a vegyi hatásokat, amelyek foltossá, szeplőssé teszik arcbőrünket. A szabad levegőn dolgozónak a szél kiszárítja, ráncossá, vörössé teszi a bőrét nemcsak az arcán, hanem a kezén is. Különösen érzékenyek a ta­vaszi, szeszélyes időjárásra azok. akiknek máskor is szá­raz a bőrük. A szeplők kibújása ellen fényvédő krémeket, a már látható foltok szintelenítésére citromlevet használjunk. Tel­jesen eltüntetni azonban ezek­kel a szerekkel legtöbbször nem lehet őket, azért azt ta­nácsoljuk: süttessük le olyan barnára a bőrünket, mint amilyen színűek a szeplőink. Ha dióolajjal bekenjük s időnként megnedvesítjük ar­cunkat, rövidesen elérjük, hogy a nemkívánt foltok lát­hatatlanokká lesznek. A száraz bőr gondozása nagy körültekintést kíván. Elsősorban a lúgos szappa­noktól, forró víztől óvakod­junk. Ezek helyett olajjal, arctisztító krémmel, vagy tiszta vízzel mossuk le arcun­kat. Nappali kikészítéshez zsíros krémet, vagy krém­púdert használjunk: A-vita- min és magas Colesteryn tar­talmánál fogva nagyon jót tesz a bőrnek a tojássárgájá­val való bekenés. Ezt szára­dás után tiszta vízzel mos­suk le arcunkról. Nagyon jó hatású még az esti arcmasszázs, amelyet minden különösebb szakérte­lem nélkül bárki megcsinál­hat magának. A száraz bőrű­Receptek Töltött rostélyos Két szép szelet rostélyost csont­tól és faggyútól megtisztítunk, kiverünk, megsózunk. 30 deka csiperke gombát megtisztítunk, finom szeletekre vágunk és zsír­ban pirított kevés hagymával és zöld petrezselyemmel megpárol­juk, azután 3 tojássárgájával összekeverjük. Ezzel megkenjük a rostélyost, összegöngyölítjük, fehér pamuttal átkötjük, forró zsírba tesszük és sütés közben tejföllel locsolgatjuk. Májszeletek 25 deka disznómájat kétszer megdarálunk, 4—5 nyers burgo­nyát megreszelünk és kinyomva, sóval, borssal, zöld petrezse­lyemmel, 2 tojássárgájával ösz- szekavarjuk, a 2 tojás habját hozzávegyítjük, kanállal kiszag­gatva forró zsírban gyorsan ki­sütjük. Ebből a mennyiségből nagyon sok lesz és különösen a zöld főzelékekhez kitűnő. Erdélyi zöldségleves Szép vékonyra metélt sárgaré­pát és petrezselymet, l főzőka- nálnyi zsíron, megsózva puhára párolunk. Mikor zsírjára lesült, 1 kanál finom liszttel behintjük, szép sárgára pirítjuk s felereszt­ve, pár percig forraljuk. Tálalás­kor 1 tojássárgáját tejföllel elha­barunk, folytonos keverés köz­ben leforrázzuk a levessel és zsíron pirított zsemlyekockákat adunk hozzá. Sonkás hajtogatott A kimaradt sonka felhaszná­lására kitűnő a következő re­cept: 28 deka lisztet, 20 deka va­jat és két deci tejfelt kés lapjá­val gyorsan összedolgozunk, kis pihenés után kinyújtjuk (vé­konyra) s megtöltjük darált son­kával. A sonkát tojással és egy kis tejföllel tegyük könnyen kenhetővé. Felkenés után össze- esavarjuk, tetejét tojással meg­kenjük és forró sütőben szép pirosra sütjük. Gombamártást készíthetünk mellé. ek ehhez is zsíros krémet használjanak és ránc-elsímító mozdulatokkal végezzük a masszírozást. Az így meg­élénkülő vérkeringés javítja a bőr táplálását, felfrissíti és rugalmassá teszi az arcot. A kéz gondozása a mezei munkát végzőknél a legfon­tosabb. A szabad levegőtől, széltől, esőtől kivörösödik és megrepedezik a kéz, ezért kenjük be éjszakára gliceri­nes krémmel. Ha azt akarjuk, hogy a bőrünk puha és fehér is legyen, a glicerin közé cit­romlevet keverjünk. KÖRBEÜL Néhány tanács A téli szövetruhának új színt ad és szépen tisztítja a nyers reszelt burgonya. Tíz liter vízbe 2 kiló burgonyát reszeljünk héjastól s a ruhát szappan nélkül mossuk ki benne. Ettől a szövet felfris­sül s a könnyebben oldódó pecsétek is eltűnnek belőle. Mosás után nagyon alaposan öblítsünk, hogy a burgonya­reszelékből ne maradjon sem­mi a ruhában. Az így kitisztított téliruhát rakjuk molyzsákba. A moly­zsákot 3—4-sorosan össze­varrt újságpapírból készítjük Mif viseljünk tavasszal? HETI ETREND Vasárnap Erdélyt zöldségleves. Töltött rostélyos burgonyasalátá­val. Londoni szelet. Hétfő: Faradicsomleves. Son­kás hajtogatott. Kedd: CScntleves. Sóskamártás máj szeletekkel. Szerda: Zöldborsóleves. Tojá­sos galuska friss salátával. Csütörtök: Reszelt tésztaleves. Szerb rizseshús. Péntek: Gulyásleves. Burgo- nyalángos. Szombat: Bableves füstölt csü­lökkel. Parajfőzelék. A tavaszi divat a szép fa­zonok és változatos színek együttes revűje. A dolgozó nő ízlése józan, nem áll a pil­lanatnyi túlzások hatása alatt, s a nyugati divattal összehasonlítva, az egysze­rűbb és jobban kihasználható ruhákat választja. A szélső­séges párizsi irányzatnak ná­lunk alig akad követője, ha van is, az is gyorsan vissza­tér az életkörülményeknek megfelelő öltözködéshez. Idén a divat a klasszikus stílus felé hajlik, a kabátok nagyrészt egyenes vonalúak, jellegzetesen bő, borulós hát­tal. Újdonság ezeknél a ka­bátoknál a széles, gömbölyí­tett váll és a Vs-as, esetleg 3/4-es ujjak. Japán szabás csak a köpenyeknél fordul elő. A gallérok különböző szélességűek, de láthatunk gallér nélküli kabátokat is, 2—3 nagy díszgombbal. A kosztüm — mint mindig — az idén is közkedvelt öl­tözék. Lezser, angol szabású, a tavalyinál kicsit hosszabb kabátokkal viseljük ezeket. Nagyon kellemes, minden­hova megfelelő öltözék ta­vasszal s a hűvösebb nyári IIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII* — ELVETTE az ablakban hagyott gyufát a jászberényi Kovács János kisgyermeke. Játék közben papirt gyújtott meg, amelytől lángra lobbant egy melléképület és a háztáji takarmány. A tűz tovaterje­dését a jászberényi tűzoltók gyors kivonulása akadályozta meg. napokon is a kétrészes ruha és a kiskabátkás kompié. Színekben a pirosas és bar­nás árnyalatú szürke, a lila, a világoskék és a rózsaszín több árnyalata divatos. A pá­rizsi nő az idén a barna szín különböző árnyalatait és a pasztell színeket szereti. Az anyagok szövésében közked­velt a puha szövésű mohair- hatású szövet. Most is divat a csíkos, a kockás és a pepi­ta anyag, újdonság a kézi fes­tésű, törökösmintájú szövet. Alkalmi ruháinkat kézzel fes­tett taftból, organzából, túli­ból, muszlinból, vagy ny­ihSttCHp, ét&vUáp Ionból készíttessük. Nagyon elegáns a madeira és a csipke anyag is. Hiába szép azonban a ru­hánk, ha kellékeink nem di­vatosak. Hordjunk erősen nyújtott, egyenes orrú, 6—7 centiméteres tűsarkú cipőt, I újvonalú, egyik oldalán fel-1 hajtott és visszacsavart szélű angolos kalapot és nylon­antilop táskát. Kesztyűnk színe, anyaga és a derékvonal alatt elhelyezett ízléses csat­tal ellátott bőröv emeli öltöz­ködésünk csinosságát és ele­ganciáját. ' Házi növényeinket aprán-< ként szerezzük be. A vásár­lásnál szóba kerülhet a kar­csú Sansiviera, a kukorica- levél, a plumoza, az aszpará­gusz, a falra akasztott kis kosárban kedvesen ható rep- kény, az örökzöld, vagy a pletyka, amely dugványozás­sal, tőről szaporítható. Évelő virágok közül hortenziát, be­góniát, rezedát, violát tart­hatunk. Leghálásabb csere­pes virágunk a muskátli, ke­vés gondozással télen, nyá­ron virít. Kevés napfényű szobában áz évelő Sodum tabile érzi jól magát, kevés öntözést kíván, s ha ősszel némi hervadt lombbal leta­karva a szabadban hagyjuk, tavasszal újra kihajt. Tőosz­tással szaporítható, húsos le­velű növény, csak kora ősz­szel nyílnak a szép rózsaszín virágai. Bármelyik virágot választ­juk ki, virágtartóinkat csak annyira töltsük meg földdel, hogy a felesleges öntözővíz lefolyhasson róla. Jó táperő­ben lévő, televénydús, közép­kötött fekete földet vegyünk, semmiesetre sem frissen trá- gyázottat. Cserepeket pedig olyanokat vásároljunk, ame­lyeken alul nyílás van, s he­lyezzük őket mázas tányér kákba. így alulról, a tányé­rokba öntve a vizet, locsol hatjuk virágainkat s az csak annyit szív fel belőle, a meny­nyire szüksége van. Tavasz- szal azokat a növényeinket, amelyek már kinőtték rég! cserepeiket új virágtartókba ültetjük át, s ugyanakkor tápsóval is ellátjuk. Cserepes virágainknak leg­kedvezőbb hely a szoba ab­lak előtti része, mivel első­sorban napfényre van szük­ségük. A szellőztetésnél azonban vigyáznunk kell, nehogy lehűtsük, vagy lég­huzatnak tegyük ki őket. Legiobb ha erre az időre a szomszéd helyiségbe visszük át a növényeket. Ha lehetsé­ges állandóan 16—20 fokos hőmérsékleten tartsuk virá­gainkat. A cserepes virág mellett, ha hozzájuthatunk, tartsunk mindig vágott virágot is szo­bánkban, mert ezek széppé, barátságossá teszik otthonun­kat. Ügyeljünk arra, hogy a vágott virágot megfelelő tar­tóba, vázába helyezzük el, olyanba, amely éppen a vi­rághoz illik. A rövid szárú virágot — mint például a hóvirág, ibolya vagy nefe­lejcs — alacsony, a rózsát magas karcsú vázába, a kri­zantémot nagy magas vázá­ba tegyük. Terített asztalra lehetőleg alacsony vázát ál­lítsunk, vagy ha lehet, széles, alacsony tálban rendezzük el a rövid szárú virágokat. Két asszony beszélget Délutáni ruha divatos, eset­leg másszínű betéttel. Bár­milyen szövetből csináltat­hatjuk. Szomorú-ország — Szervusz Irmuskám! — Szervusz! Símán lezaj­lott az ünnep? — Ami a fiamat illeti, igen. Felhasználtam a jótanácsot, s így nem volt a locsolkodás nál semmi baj. — Ezt úgy mondod, mint­ha valami más kellemetlensé­ged lett volna. Talán a ven dégeid nem viselkedtek elég illedelmesen? — Csak egy. Ismered Jucit a keresztlányomat. Eljött hús­vét vasárnapján délelőtt fél tizenegykor. Bevallom, nem nagyon örültem. Ebben áz időpontban van a legtöbb dol­gom. Azért mosolyogva fo­gadtam és ki is tartottam egé­szen fél egyig, amikor végre elment. — Hány éves is az a gye­rek? — Tizenöt, de annyit már tudhatna, hogy nem illik a felnőttek szájába beszélni. Közvetlenül elém állt, s akár­mit is csináltam, úgy köve­tett, mintha össze volnánk nőve. És beszélt, beszélt... Persze így megesik, hogy többször is elmeséli ugyan­azt, de ez őt nem zavarja. Csak úgy dől a szájából a má­sok megszólása. Nem is tu­dom honnan vette ezt a csú­nya hajlamot! — Bizonyára otthon hallja. Az anyja, az idősebb Juci is szívesen szájára veszi isme­rősei apróbb, nagyobb hibáit. — Igaz, azért nem mertem szólni a kislánynak sem. Fé­lek a nyél-vüktől. — Mégis szólnod kellett volna. Neki ártasz, ha így el­nézed neveletlenségét. Az ilyentől mindenki fél s a ren­des lányok, később meg az asszonyok, kizárják társasá­gukból. — Csakugyan rosszul tet­tem. Ha legközelebb eljön, ta­pintatosan megmagyarázom neki, milyen helytelenül vi­selkedik. Szervusz! — Szervusz, Katókám! KERESZTREJTVENY Gyermekeknek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 :::::: 11 12 Ül 13 14 Hl 15 liiil 16 17 Ili 18 19 :::::: 20 21 linn 22 23 24 Üiiii 25 25 min 27 mm üiiii isit:: 28 :::::: 29 30 mm 31 32 33 34 35 ||j||| 36 üiiii 37 38 Iliül 39 40 •jllli Ili 41 42 43 :::::: 44 45 46 iiiii! —► VIZSZINTES: 1. Az úttörők már készülnek rá. — 11. Vonaton van. — 12. Taligával megy. — 13. Pa­rancs kertimunkára. 14. Ferde. 16. Névelővel háziállat. 18. író teszi. 19. Átrepül eleje. 20. Ebéd­lő. 22. A diák örül, ha a tanár nem megy be pontosan erre. 24. I-Ielyrag. 25. Névelővel: angol földbirtok. 27. Ur rövidítése az angol nyelvben. 28. önző ember számára legfontosabb személy. 29. A szalmával együtt szokás emlegetni. 31. Kettőzve: leány becenév. 33. Hű állat. 36. Ilona. 37. Finom vászon készül belőle. 38. Amit meggyújtanak. 39. Éke­zettel: épület-asztalos. 41. Jó az ilyen hűs. 42. Kettőzve öreganyó. 44. Helyrag. 46. Kenyérből teszi az ember. FÜGGŐLEGES: 2. Nemezzel, vagy prémmel fe­dett köralakú sátor. (y=j). 3. Ke­resztüljut. 4. A szó végén van. 5. Kötőszó. 6. Bé előtt monda­nak. 7. O-val fúvós hangszer. 8. Vágószerszám. 9. Csecsemősírás. 10. Táplálkozásunk egyik fontos anyaga. 14. Eső után van köve­zetlen úton. 15. Ilyen a régi sza­lonna. 17. Csúcsa (ékhiba). 20. A? é betű után következik. 21. Vi­gyáz rá. 25. Aki a gyereknek legjobban hiányzik. 26. Apró vi­lágító-eszköz. 28. Ilyen készlet is van. 30. Indulatszó. 31. Bala­toni üdülőhely. 32. Kendőt lo­bogtat. 33. Táborozni ebben men­jünk. 34. Kérdő szó. 35. Amerikai és angol földmérték egység. 37. Vissza: az ember az autóba. 40. Nem jó, ha ilyen a leves. 41. Szö­vetet készít. 43. Nem fő. 45. Léc, mássalhangzót 46. Magánhangzó nélküli síd* Volt egyszer egy király. Ha­talmas országa, szép gyerme­kei, rengeteg kincse volt, s mégsem volt boldog. Az or­szágát úgy hívták, hogy: Szo­morú-ország. Az alattvalói mind sava­nyú arccal jártak-keltek a világban. Immel-ámmal vé­gezték kötelességeiket, s ha az utcán végigmentek, úgy te­kintettek egymásra, mint a halálos ellenségek. S minden­nek a király volt az oka. Egy­szer nagy beteg volt, akkor kihirdették az országban, hogy aki kacagni mer, amíg a király beteg, az halál fia. A király szerencsésen felgyó­gyult, a népe azonban elfelej­tette a kacagást. így lett az országból „Szomorú-ország”. Szegény öreg király száz­szor megbánta már, hogy el­tilt att a népét a nevetéstől, de nem változtathatott immár a dolgokon. Ha végignézett szo­morú gyermekein, ha átha­ladt a néma utcákon, könny pergett ősz szakállára s nagy keservesen felsóhajtott: — Hej, csak mégegyszer hallanék vidám kacajt az or­szágban, de boldog volnék!... Telt, múlt az idő. Szomorú­országban már csak az öreg emberek emlékeztek arra, hogy valaha kacajt, dalolást hallottak. A király már le­mondott arról, hogy valaha is megváltozzék ez az állapot, amikor egyszerre csak meg­jelent Szomorú-országban egy deli legény. Hollófekete haja a vállaira omlott, tarka sipka volt a fején. Amint mende- gélt az utcán, pajkos nótákat vert ki pengő sarkantyúja. A vitéz minden ház előtt meg­állt, és a földbe vetett egy magot, aztán tovább ment. Szomorú-országban sohase törődött egyik ember a má­sik dolgával, hát hagyták a vitézt is menni a maga útján. Nem törődtek vele. Hét napig tartott, amíg a vitéz körüljárta az országot s visszaérkezett magvető útjá­ról a királyi palota kertjébe. A tarsolyába nyúlt és a ki­rályi kertben is elvetett egy magot. Azután belefújt ru- bintos sípjába s az egész or­szágban, minden ház előtt ki­kelt az elvetett magból egy szépséges rózsabokor. A ki­rály kertjének rózsatője volt a legszebb. Amint az embe­rek megpillantották a rózsá­kat, egyszerre, maguk sem tudták miért, táncra perdül­tek, kacagtak, daloltak, na­gyon boldognak érezték ma­gukat. — Ki vagy te jó vitéz? — kérdezte a király a magvető­től. — A vidámság vagyok — felelte barátságos mosollyal a vitéz, s mielőtt a király ket­tőt számolhatott volna, eltűnt a szemei elől, de otthagyta rózsáit, s így lett Szomorú- országból Vidám-orszáa. s jól beszórjuk naftaiinnal. P ruhák zsebeibe is tegyünl naftalint. A téli fűtés nyomai a füg gönyökön is meglátszanak azokat is ki kell mosni. Leg jobb. ha este langyos vízbei átgyúrjuk s másik vizet véve bészappanozva reggelig álln hagyjuk. Másnap több lébei újra kinyomkodjuk, dörzsöln azonban nem szabad. Mé| nedvesen kitűzöget-jük eg; nagy pokrócra s száradé; után vasalás nélkül vissza rakjuk. Tropikál vagy vászon anyag­ból készíthető kompié. A ka­bátkát levetve táncruhának is alkalmas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom