Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-23 / 95. szám
I960, április 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mire ügyelj link a kukorica négyzetes vetésénél Ezekben a napokban az ország egész területén megkezdődött a szemnek és silónak termesztett kukorica vetése. Amíg a múltban a kukoricát szinte teljes egészében sorosan vetették, addig most az ország kukoricavetésterületének mintegy egyötödén lehetővé válik a jelenlegi legkorszerűbb vetési módszernek, a kukorica négyzetes fészkes vetésének az alkalmazása. A múlt évi kedvező tapasztal átok feljogosítanak bennünket arra, hogy bizalommal nézzünk ennek a több figyelmet és nagyobb műszaki ismeretet igénylő munkának sikeres végrehajtása elé. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jól szervezett munkával, gondosan kijavított, illetve ösz- szeszerelt gépek és megfelelő szakképzettséggel, gyakorlattal rendelkező gépkezelők munkábaállításával nagy előnyökhöz jutnak a négyzetes fészkes vetéssel. A kereszt- és hosszirányú kapálás megvalósítása gondos, lelkiismeretes munkát és gyakorlatot kíván, mind a gépet javító és karbantartó, mind a vetést végző dolgozóktól. A felkészülést a gépek javítására, a traktorosok és gépkezelők oktatására már januárban megkezdtük. A g'pek javítása megtörtén' a traktorosok és munkagépkezelők egyhetes bentlakásos tanfolyamokon ismerkedtek meg a négyzetes vetési móddal. Ennek ellenére mégis felhívjuk néhány olyan dologra a figyelmüket, amelyektől döntően függ a vetés sikere. Mindkét típusú négyzetbe- vetögépnél az alábbiakat ellenőrizzék ismételten minden állami gazdaságban és gépállomáson a főmérnökök és a vetést végző traktorosok, mielőtt a néwvzetes fészkes vetéshez hozzáfognak. 1. Gondosan vizsgálják meg, hogy a négyzetbevetőgép csúszó és szerkezeti részéinek mozgása biztosított-e. Amennyiben festék vagy öntés után visszamaradt egyenetlenség a csúszó és szerkezeti részek mozgását gátolja, azokat haladéktalanul távolítsák el. 2. Pontos négyzetes vetés csak úgy lehetséges, ha a vetőcsoroszlyák szelepei egyidejű nyitással és azonos nyitási mértékkel működnek. A szelepeket a vetés megkezdése előtt az állami gazdaság vagy a gépállomás telephelyén feltétlenül a fentieknek megfelelően kell beállítani. 3. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a bütyökfogók kapcsolóvillái rugóhatásra kiindulási helyzetükbe szorulás nélkül, hirtelen visszatérjenek. 4. A feszítőállomások kiadásánál gondoskodni kell arról, hogy egy-egy géphez azonos, 21—25 kilogramm fékező erejű feszítőállomások kerüljenek. Erről feltétlenül mérés útján kell meggyőződni és nincs helye találgatásoknak, becsléseknek. 5. Minden négyzetbevetőgéphez álljon rendelkezésre elegendő patentszem és vezérlőhuzal, esetleges elszakadásának gyors rendbehozásához. Az előzőeken kívül a TDV 6-os típusú gépnél meg kell vizsgálni, hogy a bütyök- ' fogó automatatartó gerendely működő hossza legalább 500 milliméter legyen. Ahol ez nincs meg, a meghosszabbítást haladéktalanul végezzék el. Biztosítani kell, hogy a korábbi években beszerzett gépeknél a bütyökfogó automatái a keret síkja alatt körülbelül 60—80 milliméter távolságra legyenek, és hogy a vezérlőhuzalok osztása patentszemek közbeiktatásával minden gépnél megtörténjen. Az SzKGN 6 V-típusú négyzetbevetőgépeknél pedig azt kell külön megvizsgálni, hogy a szinkronizáló automata görgője bekapcsolt helyzetben a kapcsolókorong- biztosan támaszkodik-e és kikapcsolt helyzetben a görgő nem ér-e a kapcsolókorong bordájához. Amennyiben az ismételt gondos felülvizsgálat, vagy a próbavetések alkalmával hiányosságot észlelnek, haladéktalanul fogjanak hozzá a hibák kijavításához. A gépek ellenőrzése után mindazok a traktorosok, munkagépkezelők, akik a tanfolyam elvégzése óta négyzetes napraforgó- vagy kukorica-próbavetést még nem végeztek, mielőtt a vetés helyére kivonulnak, legalább egy napon át feltétlenül végezzenek próbavetést. Hiába tanulták meg ugyanis a gép működési elvét, összeszerelését, valamint a vetés elméletét a téli oktatáson, a vetés gyakorlására nem volt olyan alkalom, mint a vetést megelőző napokban. A traktorosok részére a gyakorlással eltöltött idő bőségesen megtérül, mivel a vetést végző gépállomási traktorosok az őket megillető teljesítménybéren kívül 5 forint jutalomban részesülnek minden kataszt- rális hold olyan jóminőségű négyzetes vetés után, ahol a művelés kereszt- és hosszirányban géppel végezhető. MÉSZÁROS ISTVÁN, a Gépállomás! és Gépesítési Főigazgatóság helyettes vezetője KISZ élet A kunhegyest járásban 45 ifjúsági munkacsapat működik 661 fiatal részvételével. Tizennyolc munkacsapat 712 hold területen — amelyből 270 holdat öntöznek is — kukoricából 30 mázsát akar termelni holdanként. A silózási versenyben 15 munkacsapat vesz részt. A fiatalok 530 holdon termelnek holdanként 300 mázsa silókukoricát. Megígérték, hogy 29.750 köbméter jóminőségű silót készítenek. * Mezőhéken a Táncsics Tsz KISZ1 szervezetének tagjai a kultúrház rendbehozásánál, a fásításnál és a táncparkett elkészítésénél 1200 társadalmi munkaórát teljesítettek * Április 21-én Jászberényben a városi KISZ VB ülést tartott, ahol a KISZ-re vonatkozó párthatározatok végrehajtását értékelték, s meghatározták az ezzel kapcsolatos további feladataikat, * A kengyeli Dózsa Tsz fiataljai a tavaszi fásítás során 2400 gyümölcsfát és 3 ezer suhángot ültettek el a közös gazdaság területén, • Törökszentmiklóson az Alkotmány Tsz-ben huszonöt fiatal kötött szerződést aratási munkákra. EREDMÉNYEK ES HIBÁK Előzetes mérleg megyénk üzemeinek három havi munkájáról Megyénk ipari üzemeiben részben elkészültek, részben készülőben vannak az 1960. év első negyedévének eredményeit értékelő mérlegbeszámolók. Rövidesen teljes képet alkothatunk arról: mit csináltak vállalataink három hónap alatt. Milyennek mutatkozik az összkép? Jónak. A minisztériumi ipar például 4,5 százalékkal teljesítette túl termelési tervét. Az egy főre eső termelési érték 5 százalékkal emelkedett. 1959. első negyedéhez viszonyítva 31 százalékkal növekedett az egy napra eső bruttó termelési érték, míg színtér. 1959. első negyedéhez — a bázishoz — képest 13 százalékkal a munkáslétszám. Üzemein’- tehát alapjában jól dolgoztak, kivéve néhányat, melyek nem érték el a kívánt eredményt. Népfront-bizottságot választottak Kócson Itt a Hortobágy szélén. Tiszafüredtől jó 20 kilométerre terül el egy új település, melyet eddig Kócs pusztának neveztek. De mostmár, hogy lakott hely, Tiszafüred—Kócs a neve. Csinosan épített X—2 szobás, kertes házaiban a Tiszafüredi Állami Gazdaság és a Petőfi Tsz dolgozói laknak. Április 20-án az iskolát díszbe öltöztették, mert ekkor tartotta választási gyűlését a Hazafias Népfront. Az asztalon virágok, amiből arra lehetett következtetni, hogy asszonyi kezek szorgoskodtak a díszítésen. Lassan gyülekeztek az emberek, mert mind az állami gazdaságban, mind a Petőfi Tsz-ben most a legszorgosabb a mezei munka. így a gyűlést csak 7 órakor tudták megkezdeni. Kecskés István választási elnök bevezető szavai után Koltay Győző, a Hazafias Népfrontbizottság helyi titkára ismertette a népfront kétéves munkáját, valamint az elkövetkezendő feladatokat és a Hazafias Népfront elnöksége és bizottsága újraválasztásának szükségességét. Rámutatott azokra a hiányosságokra is, melyeknek kijavítását feltétlenül szorgalmazni fogják. Különösen az ivóvízellátás gondjait tette szóvá. Csak egy kút ad jó ivóvizet. Ez is távolabb, a debreceni országút mellett van. Ezután javaslatot tett a tisztasági mozgalom elfogadására. A jelenlévők egyhangúlag vállalták, hogy a házak kerítését rendbehozzák, a ház előtt levő kis szabad földet felássák és virágokat ültetnek, parkosítanak. Víz elvezető árkokat ásnak, melyeknek szélét beültetik facsemetékkel. A választás hivatalos része is rendben lezajlott, majd a gyűlést levezető elnök megköszönte a jelenlévők közreműködését. Mind az elnökségbe, mind a bizottságba egyhangúlag a régi tagokat választották meg, így Kecskés Istvánná lett újból a Hazafias Népfront elnöke, Koltay Győző pedig a titkára. Dénes András Tiszafüred—Kócs. A Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban 4,5 százalékos a tervlemaradás. Igaz, voltak anyagellátási problémáik, de az „ütemes" termelés olyan követhetetlen példáinak mégsem szabad lett volna előfordulni, hogy január—februárban tíz. márciusban pedig 190 palántaültetőt gyártsanak. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat sem teljesítette tervét (85,1 százalékot értek el) s az eredményes munkát gátló okokat a továbbiakban fel kell számolnia a vállalat vezetőségének. Részletesebben meg kell vizsgálnunk a megyei építő- és építőanyagipart. Mig a Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói 115,3 százalékot értek el, addig a minisztériumi és tanácsi építőiparban egyaránt elmaradtak a tervtől, méghozzá olymódon, hogy ez a létszám- és béralapkeret túllépéssel párosult .. s A tervszerűtlen munka mellett, igaz, némileg indokolja az itteni lemaradást a sok anyagellátási probléma. Egyedül a szolnoki Építőipari és Javító Vállalat végzett kifogástalan eredményességű munkát — tervüket 111,7 százalékra teljesítették az első negyedben. A Szolnok megyei Űtépítő Vállalat viszont március végén csak 41,6 százaléknál'tartott.„ Az 51. AKÍJV-nél a 100 forint munkabérre eső termelési értéknél van javítani való. A tervezett szinttől 0,9 százalékkal maradtak le. Fokozni kell az egy ledolgozott órára jutó hasznos-kilométert is a teherautó- és a taxi közlekedésnél, s a szekérfuvarozási bevételi terv teljesítése is fontos feladat. Előzetes adatok szerint a Martfűi Tisza Cipőgyárban az egy munkaórára jutó termelési érték 5,7 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. Mindez természetesen együtt járt a munkáslétszám és a béralap megfelelő arányú emelkedésével. A hiba viszont az volt, hogy az előirányzott 94 százalékos minőséggel szemben mindössze csak 92,6 százalékot értek el. Nem adnánk azonban hű képet a megyei ipar első negyedévi munkájáról, ha a hibák mellett elhallgatnánk az eredményeket. Az állami helyiipar például 112 százalékra teljesítette első negyedévi tervét, betartva a tervezett létszámot — a termelékenység 13 százalékkal való növelésével. A szövetkezeti iparban szintén születtek szép eredmények. 126,4 százalékra alakult az egy főre eső teljes termelés, míg a teljes termelési érték 46,8 százalékkal magasabb az előirányzottnál. És folytathatnánk a sort a minisztériumi ipar szép eredményeivel, azokkal a sikerekkel, amelyek a megye könnyű, közép és nehéz gépipara, valamint közlekedése már az első negyedben is a magáénak mondhat. Hogy a minisztériumi ipar kapcsán elsősorban a hibákkal foglalkoztunk, nyomós okunk van rá. Mégpedig ama hibák felszámolása érdekében, melyek máig is kísértenek nem egy üzemünkben, méghozzá úgy, hogy gátolják a termelékenység fokozását, a terv teljesítését. Ilyen hibák: a tervszerűtlenség, az ütemes termelés hiánya, a tervfegyelem figyelmen kívül hagyása. Szinte krónikus „betegség” a létszám- és béralapkeret túllépése, ám sokszor akadályozza a tervszerű munkát anyaghiány, vagy a szervezetlen anyagellátás. Vagy itt van a munkaverseny. Három-négy hónapja szervezik már egyes üzemeinkben, anélkül, hogy végre magára a versenyzésre is gondolnának... Még van idő — ez igaz. Van rá mód, lehetőség, hogy a későbbiek folyamán kijavítsák a hibákat, pótolják, amit elmulasztottak az első negyedévben. De ha üzemeinkben megtartják az első negyedévi munkáról szá- motadó, s a további feladatokat meghatározó termelési tanácskozásokat — őszintén tárgyalják meg a vezetők és a dolgozók a hibákat is, hogy közös erővel kijavíthassák azokat B. G* Jő kezdés után, jó folytatást! Sokat ígérő az idei tavasz. Nem csak azért, mert kedvező az időjárás, hanem azért is, mert nincs olyan területe a megyének, ahol ne találkozna az ember a sok-sok eleven kezdeményezéssel. Az indulás — ahogy mondani szokták — jól sikerült. S ezt elismételhetjük akkor is, ha a községfejlesztési tervek végrehajtásának megkezdéséről szólunk. Községi és városi tanácsaink helyesen ismerték fel az első tennivalókat. Azokat a feladatokat vették előre, melyeket mindjárt a tél után el lehetett végezni. így például a fásítást és parkírozást. Nincsenek még végleges összesítő adatok, annyit azonban már most is meg lehet állapítani, hogy a tervezett 100 ezer facsemeténél többet ültettek el, s becslések szerint az 57 négyzetkilométernyi parkosításra váró területen is nagy részben befejezték a munkát. A korábbi években a tervek végrehajtásának megkezdésénél bizonyos várakozás volt tapasztalható. Az idén változásról számolhatunk be. Jóformán alig tudunk olyan helyet, ahol ne alkalmaznák sikerrel a karcagi kezdeményezést, s ne szerveztek volna házi brigádokat, felszabadítva ezzel — a más területen is igénybe vehető — építő kapacitást. S hogy ez célravezetőbb, mint a várakozás, arról tanúskodik több, már befejezett, illetve befejezéshez közeledő létesítmény. így például a cserkeszöllő—kor- hányi orvosi rendelő, az épülő tiszaföldvári sportpálya. Szinte pótolhatatlan előnye ezeknek a brigádoknak, hogy a tanács megfelelő munka- szervezés esetén egyidőben több helyen is foglalkoztathatja tagjait. Jól oldották meg ezt Tiszaföldváron, ahol a már említett sportpályán kívül négy utcában készítik a járdát, ugyanakkor az épülő tüdőgondozónál sem áll a munka. Nyilvánvaló, hogy a földvárihoz hasonló tempót a kisebb községektől nem lehet elvárni. Azt azonban igen, hogy a tanács végrehajtó bizottsága, az állandó bizottságok, a népfront bizottságok összefogott erővel biztosítsák, hogy a jó kezdést jó folytatás is kövesse. S hogy ez így legyen, ahhoz első-, másod- és harmadsorban szervezés szükséges. S tegyük hozzá mindjárt. nem is akármilyen, hanem alapos, minden körülményt figyelembe vevő. Ez vonatkozik többek között a tanácstagi beszámolókon, kisgyűléseken a lakosság által felajánlott társadalmi munkára is. A tavalyi községfejlesztési verseny győzteseinek eredményei cáfolha- tatlanul bizonyítják ugyanis, hogy e nélkül az eredmény csak féleredmény lehet. Az idei tapasztalatok is e mellett szólnak. A legutóbbi jelentések arról számolnak be, hogy a kunhegyesi, kunszentmártoni, szolnoki járásban halad legjobban a munka. S mellette a jelentés másik része: a kunhegyesi járásban 100 ezer, a szolnokiban pedig 52 ezer forint volt a már elvégzett társadalmi munka értéke. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert köztudott, hogy a megyei tanács erre az évre is meghirdette a községfejlesztési versenyt. A legjobb eredményt elérő két város és 5 község között 750 ezer forintot osztanak majd ki a verseny lezárulása után. Érdekessége az idei versenynek, hogy nem csak az építkezésben elért eredmények alapján bírálják majd el a helyezéseket, hanem azt is figyelembe veszik, hogyan vett részt a község vagy város a „Tiszta falu — tiszta város” mozgalomban. Alig hihető, hogy csupán szervezeti intézkedésektől számottevő eredményt lehet várni. Teljes a siker csak akkor lesz, ha a község vagy város lakossága fog össze a mozgalom keretében. Ahhoz, hogy ez így legyen, több minden szükséges. Legfontosabb, hogy a lakosság ismerje a célkitűzéseket. S hogy megismerhesse, a tanácstagok. a népfront bizottságok munkáját igényeljük. Szelvényen például követésre méltóan oldották meg az ismertetést. Tudomására hozták a község lakóinak, hogy tavalyi eredményükért 50 ezer forint jutalmat kaptak, de mellette mindjárt ott szerepeltek az idei tennivalók is. így nem is lehet csodálkozni, hogy Szelevény idén is jó helyezésre számít a versenyben, s azon sem, hogy a megfelelő időpontban mindig hozzá kezdenek a napirenden lévő feladatok végrehajtásához. s a lakosság támogatásával be is fejezik azt. Jó kezdést, még jobb folytatás kövessen — mondtuk más helyen. S ezt alig lehetne elégszer ismételni. Ha ugyanis tanácsaink a közel 94 millió forint értékű községfejlesztési alapot eredményesen akarják gyümölesöz- tetni, elengedhetetlenül fontos. hogy körültekintő szervezéssel biztosítsák a terveik ütemes teljesítését. Nagy István Porozzák a cukorrépát A Szolnoki Állami Gazdaság (volt Cukorgyári Célgazdaság) 58 holdas maghozó és 50 holdas ipari célra vetett cukorrépáját porozza Csömör Sándor fogatos. Ugyanis néhány nappal ezelőtt liszteshátú és fekete répabarkót észleltek s ezek a répabolhával együtt nagy kárt okoznának a különösen féltett maghúzó cukorrépa vetésben.
