Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

1960. április 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 /-> Piros pontokból — televízió — Verseny nyilvánosság a Mezőgépgyárban — Székely elvtárs sze­Képzeljen el az olvasó egy hosszútávfutót, aki vi­lágcsúcs’-4- akar futni. Ho­gyan tó.,inhet ez? Világos, csak úgy, ha a minden eddi­ginél rövidebb idő alatt „hajtja” végig a megadott távolságot. Edzője tervet ál­lít össze számára, melyben szerepel a távközbeni időmé­rés, melynek az a lényege, hogy a futó tudja verseny közben állandóan a lefutott távolságot, s a futás idejét. S ha tudja, akkor azzal is tisztában van, hogy mikor kell fokozni az iramot, s ál­talában hogyan ossza be ere­jét,. hogy sikerüljön időben elszakítania a célszalagot. Itt tehát a technikai segítség, a könyörtelenül haladó stop­peróra a nagy segítség. Ám­ha hozzávesszük, hogy van még egy-két versenytársa is, akinek hasotiló körülmények között, ugyanez a célja, már könnyebb a dolga futónk­nak. Könnyebb, mert látja: hol tartanak társai is táv­közben,; s a győzelem vágya ezáltal még erősebb. A FENTI elmefuttatás a napokban vetődött fel Szé­kely Lajos, a Törökszentmik­lósi Mezőgazdasági Gépgyár igazgatója és köztem. — A munkaversenyről, vagy még konkrétabban: a verseny nyilvánosságáról folyt a szó. Abban megegyeztünk, hogy a verseny nyilvánossága, az hogy a dolgozók időben, fo­lyamatosan, tehát megfelelő szervezettség alapján ismer­jék egymás eredményeit, — mert ez igen nagy hajtóerő. Hát még ha hozzávesszük mindehhez azt is, hogy a „vi­lágrekord” perspektívája itt is adva van, ha nem is a cél- szalag, de televízió, gázpa­lack és rádió képében... — A munkaverseny leg­jobbjai ugyanis ezeket a tár­gyakat nyerhetik el — mond­ja sz igazgató. — Mind az egyéni, mind a szocialista brigád címért folyó verseny­ben résztvevők bekapcsolód­tak a „televízió és gázpalack csatába”, melynek sikere a gyár részére sem közömbös, hiszen félmillió forint költ­ségcsökkentést szeretnének elérni. Az üzem-vezetőség minden munkahelynek ki­dolgozta a speciális adottsá­goknak megfelelő versengési és eredményközlési formát. Ha ez a forma nem is hibát­lan még, mégis egyik leg­jobb a megyében, s ezért ta­nulságos. Tudvalévő, hogy a kötött béralap miatt jelentős mennyiségi terv túlteljesítés­re nincsen mód. A hangsúly ezért a szerszámrezsi, a se­lejt további redukálására, az újításokra, a balesetmentes munkára s a munkaidő tel­jes kihasználására tevődik. Amit most felsoroltunk, sze­repel mindegyik műhelyben, a falrafüggesztett munka- versenykiértékelő lapokon. S amikor a dolgozó reggel hétre megjelenik munkahe­lyén, tudja előző napi telje­sítményét, hiszen ezen a la­pon megnézhette sajátját, de a többiekét is. S ha olyan eredmény születik, amely az átlagnál jóval magasabb, az üzem dekoratőrje már ké­szíti a külön plakátot, hogy így is hírt adjanak erről. Az üzemben ha sokfelé lát­tunk is különféle plakátokat, melyek a több, jobb éssze­rűbb termelésre hívják fel a figyelmet, mégis keveseljük ezeket. Az a tény, hogy változatos a gyártás, megnehezíti a rendszeres, folyamatos, szer­vezett értékelést, Így közlést is. Ilyen problémák a dara- bolóban, de több más mű­helyben is adódnak. Talán az esztergaműhelyben a leg­jobb a helyzet. E műhely mű­vezetői irodájának falán szin­tén szerepel a versenyérté­kelő lap. A lapon a műhely dolgozóinak neve látható, a nevek mellett kék és piros — A piros a jó, a kék a rossz pontot jelzi — magya­rázza Hirt László művezető. — Ha valaki például eltört egy szerszámot, vagy igazo­latlanul hiányzik stb. aznap­ra kék, vagyis rossz pontot kap. Ha viszont elfogadható újítást ad be, az előírtnál nagyobb mértékben csök­kenti a selejtet, takarékos­kodik az anyaggal, vigyáz a szerszámra, már jó, azaz pi­ros pontot kap. ... S a kis pontok, a szá­mok összegyűlnek, értékelik őket, s a legjobb eredmény elérőit nemsokára jutalmaz­zák is a már említett díjak­kal... — Hol van még javítani­való rint? — Még mindig nem tud­tuk megoldani azt, hogy egy összesített kimutatást készít­sünk napról napra az egyéni és brigádverseny-eredmé­nyekről. Egyedül hó végén van erre lehetőség, ám a ha­vi eredményt összesítő lista — kevés. Ezt mi is tudjuk. Ezt a kérdést me­gyénk nem egy üzemében már sikeresen megoldották. Érdemes volna a Mezőgép­gyár vezetőinek ezekbe az üzemekbe ellátogatni. Min­den bizonnyal szívesen átad­nák az ezen a téren szerzett hasznos tapasztalataikat... — bgy. — Több mint tizenhat milliót fordítanak az idén a malmok korszerűsítésére Malmaink egyrészt befe­jezték, másrészt a közeljö­vőben valósítják meg, vég­zik el a szokásos évi karban­tartási munkálatokat. A Szolnok megyei Malomipari Vállalat főmérnökénél, Sző- nyi Nándornál érdeklődtünk. — Hol és milyen mérték­ben kerül sor műszaki, tech­nikai fejlesztésre, az őrlési technológia további javításá­ra? — Megyénk 21 malma közül — ahol csak lehetőség, szükség van rá az általános karbantartáson túlmenően — jelentős korszerűsítésekre ke­rül sor. — Például a karcagi őrlő- üzemet — teljes mértékben pneumatikussá alakítjuk át. A közlőműveket kiiktatjuk, s a gépek egyedi, illetve blokkhajtással működnek majd. Itt alkalmazzuk a világhírű magyar találmányt, a Rajkai-féle gabonaszelete­lőt. Emellett központi ve­zénylőasztaltól irányítják az őrlési munkát. A körülmé­nyektől függően, eddigi szá­mítás. 'nk szerint, mintegy 5—10 forinttal csökken az egy mázsa búzára eső költség. És szeptember elején, amikor befejeződnek az átalakítási munkálatok, melyeknek költ­sége eléri a 6—7 millió fo­rintot, a dolgozók az eddigi­eknél sokkal jobb, sokkal égé: ' gesebb munkakörül­mények között dolgozhatnak. Ebben az évben azonban nemcsak a malmok korsze­rűsítése a feladat. A karcagi hántolómalomban egy új malomipari ág megszületé­séről is beszélhetünk. Mint köztudomású, megkezdte mű­ködését itt a karcagi barom­fitáp üzem, amely naponta öt vagon értékes apró jószág­takarmányt készít nemcsak a város, hanem a megye, sőt a környező megyék közös gazdaságaiban nevelt csibék részére. Népgazdasági szem­pontból mi sem jellemzőbb az üzem jelentőségére, hogy ez a baromfitáp egyharmad- dal csökkenti a baromfine­velés idejét, így a költségeket is. Itt kell még megemlíte­nünk a szintén Karcagon fel­épülő 240 vagonos rizs kész­áruraktárt, melynek építésé­hez már hozzá is fogtak. A 9 millió forint beruházással épülő raktárt a tervek szerint 1961 augusztus 31-én adják át rendeltetésének; Malmaink idei műszaki fejlesztésének mi a legfőbb célja a program szerint? — tettük fel a következő kér­dést Szőnyi főmérnöknek. — Fő célunk az energia felhasználás csökkentése és a minőség javítása. Mindezt általában nagyobb beruházás nélkül, jóformán egyszerű szíj tárcsacserékkel kívánjuk megoldani. A fő tendencia a hengerek kerületi sebességé­nek csökkentése Törökszent- miklósom, Szolnokon, Kun- szentmártanban, Jászberény­ben, Mezőtúron és általában minden malmunknál. Itt kell még megemlítenem annak a műszaki brigádnak a munká­ját, amely nyolc malomban vizsgálta felül a műszaki technológiát, s amelynek ta­pasztalatai értékes segítséget nyújtanak a munkához. Az idén mintegy 10—12 százalé­kos költségcsökkentést vá­runk a műszaki fejlesztéstől, ami összegben több mint 200 ezer forintot jelent vállalati szinten. Am ez még csak a kezdet. E munka gyümölcse jövőre, s a további években éri!, máj., be igazán. — bgy. —* A uáifalafaUidentík. Mely tsz-ek adtak eddig az idén a legtöbbetcsiri(M zöldségféléből Miből lesz a forint? Hízósertésből, csirkéből, zöldségféléből. Egyszóval a ter­mények és a termékek nagy tömegéből. Minél többet és jobbat állítanak elő, s ad­nak el a szövetkezti gazdák, annál több a bevételük. Ehhez nem fér semmi kétség. Olyan igaz, mint a kétszer kettő. Az is igaz viszont, hogy csakis abban a termelő- szövetkezetben van már kora tavasszal el- adnivaló, amelyikben a vezetőség és a ta­gok előrelátúak. Idejében gondoskodtak arról, hogy ne csak aratás után és betaka­rításkor, hanem az esztendő minden sza­kában jöjjön a pénz: januártól decemberig. Szolnok megye több termelőszövetkezete az idén eddig már százezreket bevételezett. Ezekről adott jelentést három vállalat: az Állatforgalmi, a Törökszentmiklósi Barom­fifeldolgozó és a MEK. Guruló hízók, csengő forintok Kruzsicz György elvtárs­sal, az Állatforgalmi Vállalat szerződéses osztályának ve­zetőjével az 1960. évre szer­ződött hízók eladásáról be­szélgettünk. Arról, van-e olyan termelőszövetkezet, amelyik az 1960-ra szerződött mennyiségből már adott át nagyobb mennyiségű hízó­sertést Kruzsicz György elv­társ tájékoztatása szerint több termelőszövetkezet berendez­kedett a folyamatos hizlalás­ra. Ebből következően a rend­szeres eladásra s az állandó pénzbevételre. Megemlítette pl. a túr- kevei Táncsics Termelőszö­vetkezetet és a mezőtúri Ber­csényi Tsz-t. E két közös gaz­daságban hatalmasat léptek előre a hízóállomány növelé­sében. A mezőtúri Bercsényi Termelőszövetkezet tavaly 540-et értékesített, az idén ezt a mennyiséget megduplázza. S ami különösen nagy érde­me a Bercsényi Termelőszö­vetkezet gazdáinak, már meg­kezdték a hízók szállítását. Ez évben eddig 171 darabot adtak el az Állatforgalmi Vállalatnak s az eladás ná­Jeleníkezés a karcagi mezőgazdasági technikum levelező tagozatára A Karcagi Mezőgazdasági Technikum a következő tan­évben is három osztályt in­dít levelező tagozaton, amelyre már megkezdődött a tanulnivágyók beiratkozása. A jelentkezők nagyrésze 25— 35 év közötti. Eddig elsősor­ban az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, föld­művesszövetkezetek dolgozói jelentkeztek továbbtanulásra. A jelentkezési határidő még nem zárult le. A beirat- kozóknak az első vizsgákig kell megszerezni az általános iskola VIII. osztályának el­végzéséről szóló bizonyít­ványt. Az oktatási idő négy év, amelynek elvégzése után a hallgatók érettségi vizsgát tesznek. luk folyamatosan történik egészen decemberig. A túr- kevei Táncsics Termelőszö­vetkezet szintén előkelő he­lyet foglal el az Állatforgal­mi Vállalat szerződéses osz­tályának kartonjain és még- inkább a közellátásban. Ta­valy 1426 hízót adtak el, az idén 3 ezerre kötnek szerző­dést a vállalattal. Ilyen mó­don még a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetet is meg­előzik, bár ott is jelentős az előrehaladás, mert a tavalyi 1463-al szemben az idén 2350 hízósertést értékesítenek s a hízók eladását már megkezd­ték. Kruzsicz György elmondot­ta, hogy még több tsz-t fel­sorolhatna, mivel az első ne­gyedévben a termelőszövet­kezetektől 18 ezer 665 hízó­sertést vásárolt az Állatfor­galmi Vállalat. Ahol a kisújszállási Búzakalász Tsz neve márka A törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet neve márka. Január 18-án ez a közös gazdaság 2659 jóminő­ségű pecsenyecsirkét adott az élelmiszeriparnak Szolnok megye termelőszövetkezetei közül elsőként. A szorgalom és a fáradozás meghozta gyü­mölcsét, mert a csirkék kilo­grammjáért 30 forintot kap­tak, a gyengébb minőségűért 28 forintot. Az idén eddig még a következő tsz-ek ad­ták a legtöbb és a legjobb minőségű csirkét. Január 19-én a tiszaföld- vári Petőfi Tsz 2024-et, majd március 15-én a többi között magasan kiemelkedve a tur- kevei Búzakalász Tsz 6315-öt szállított. A karcagi Béke Termelőszövetkezet március 9-én 3407 pecsenyecsirkével, a ottani Dimitrov Tsz 4381 pecsenyecsirkével gyarapítot­ta élelmiszeriparunkat. A mezőhéki Táncsics Termelő- szövetkezet — ez az országos hírű nagyüzem — a török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat jelentésében is szerepel, mivel március hó­napban 1427 pecsenyecsirkét adott el. A felsorolt tsz-ek gazdái elégedettek lehetnek, viszont az egész megyét te­kintve az a szépséghibája a dolognak, hogy a számtalan termelőszövetkezet közül mindössze csak ez a néhány tart még itt, holott az lenne a hasznos, ha már valameny- nyi tsz adott volna el né- hányezer pecsenyecsirkét Jelentkezik a MÉK A megye lakosságának zöldségfélékkel történő ellá­tását több termelőszövetke­zet az év első negyedében primőráruval segítette. A MÉK eddig jelentősebb téte­leket vásárolt a tiszaőrsi Rá­kóczi Termelőszövetkezettől: nagyobb mennyiségű zöld­paprikát, salátát és retket. A szandaszöllősi Vörös Mező Termelőszövetkezet gazdái már szintén szállítottak kü­lönböző zöldárut. A tiszaje- női Üj Tavasz Termelőszö­vetkezet parajt és sóskát adott át a MÉK-nek. A felsorolt tsz-ekből a zöldségfélék egyrészét Buda­pestre és az ipari centrumok lakosainak ellátására szállí­tották. A MÉK jelentésében nem szerepel a karcagi Béke Termelőszövetkezet, a cibak- házi Vörös Csillag Tsz, mert ezek a nagyüzemek más vál­lalattal állnak közvetlen kap­csolatban. Sz. P. X Példamutató asszonyol zon munkák idején, szervez­nek be maguk közé annyi asszonyt, hogy ne maradja­nak szégyenben. A magasabb termés elérése érdekében 16 helyen fúrnak kutat, melynek vizével szóró­fejes és csörgedező öntözést végeznek. Megszervezték a közös munkát a baromfine­velésben is. 2000 naposcsibé­ből mindössze 19 hullott el csupán. A csirkeólnak ma­guk verték a falat, ezzel is többezer forintot takarítottak meg a közös gazdaságnak. Hetenként 800 tojást adnak át a baromfikeltetőnek, s még 4000 naposcsibét várnak* melynek felnevelését szintén biztosítják. A helyi nőtanács mosógépet ad és porszívót is beszerez­nek, hogy ezzel is könnyítsék az asszonyok házimunkáját. Esténként és ebédidő alatt a munkában élenjárók nótát kapnak, s a moziba is együtt mennek. Év végén amikor a zár­számadásra kerül a sor — megelégedve számolják majd az átvett pénzt, s viszik ha­za a természetbeni járandó­ságot. Mi pedig erőt és jó­egészséget kívánunk a ter­melőszövetkezet asszonyai­nak az egész évi fáradságos, sokrétű munkához. f ülemen Lajot A mikor néhány nappal ^ ezelőtt Jászfényszaru- ban jártunk, a hűvös szél t begomboltatta a felöltőt. Az i Űj Reménység Termelőszö- ; vetkezet asszonyai azonban nem féltek a hűvös időtől. Nótázva, viccelve, hangos jó- ’ kedvvel készítették a meleg- ' ágyat, a gyeptéglákat, majd - elhelyezték azokban az elő- . csíráztatott magokat. ; A termelőszövetkezet az elmúlt évben alakult. Arról már hírt adtunk lapunk ha­• sábjain is, hogy öt bátor asz­■ szony kezdeményezése nyo- . mán alakult a termelőszövet­kezet. Előbb szakcsoportot akartak életrehívni, de a 1 nagy versenyben — mely az l elmúlt évben dolgozó pa- ; rasztjaink között kialakult — • — termelőszövetkezetté vál­tak. Ma már a termelőszövetke- 1 zetnek százötvennégy tagja ' van. Igen sok asszony követ­■ te a kezdeményezőket, s az ■ egyik női brigádnak — me­lyet „Dallos brigád”-nak ne­i veztek el — már húsz tagja i van. Jáger Béláné, a brigád t mindenese, vezetője. A* el­múlt évben 278 munkaegysé­get teljesített, s ha kiszámol­juk ennek értékét, azt látjuk, hogy érdemes volt dolgozni. Ugyanis a tervezett 35,— Ft helyett 42,05 Ft-ot fizettek munkaegységenként. J5T övetői is akadtak a veze- tőnek. Kovács Jánosné és Borbély Péterné már jó- néhány évvel túl vannak az ötvenen, de nem sokkal ma­radtak le Jágemétól. Kovács néninek 213, Borbély néni­nek pedig 206 munkaegység után vitték haza a járandó­ságot. Idekívánkozna minden asszony neve, oly példamuta­tóan dolgoznak, idősek és fia­talok egyaránt. Rácz Marika még 19 éves csak, de nem kívánkozik el semmi pénzért a termelőszövetkezetből. A közelmúltban járási érte­kezletet tartott a jászberényi nőtanács. Ezen a megbeszé­lésen az Üj Reménység Tsz asszonyai versenyre hívták a járás valamennyi női terme­lőszövetkezeti tagját a 300 munkaegység elérése érde­kében. Háromszáz munka­egységet elérni nem könnyű feladat Ezt csak az tudja, aki a házi munkák elvégzése mellett részt vesz a közösben is. De aki látta és látja a Dallos-brigád tagjait munka közben — tanú arra, hogy amit ezek az asszonyok vál­laltak, azt teljesítik is. A brigád majdnem minden tagjának megvan már erre az évre is a 40—45 munka- agysége. A télen fát csonkol­tak, a melegágyakhoz fale­velet gyűjtöttek, kacsát töm­tek, s minden olyan munkát elvégeztek, melyet erejük engedett. Több mint 1500 üvegalja melegágyban nő a kis vetemény. A paprika 4— 5, a tök 3—4 levélben volt, amikor ott jártunk, s azóta talán ki is rakták a sza­badba. A zon munkálkodnak, hogy mielőbb piacra vigyék a korai paradicsomot, ubor­kát, tököt, paprikát és a iinnyét. A termelőszövetke­zet 1023 hold földterületen gazdálkodik. Ebből 120 hol- 3at rendeztek be kertészet­nek. A húsz asszony vállalta, nogy a kertészetben minden munkát elvégeznek, s ha neta- áa kevesen kennének a gze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom