Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-21 / 93. szám
A kapacitás jobb kihasználásáért Különböző tanácskozásokon sok szó esett már arról, hogy az idén jóval többet kell termelnünk, mint tavaly. S ez így is van. Megyénk minisztériumi iparának tervkiszabása 11 százalékkal haladja meg a tavalyit. Nőttek a feladatok helyi- és a szövetkezeti iparban is. Megoldásukhoz sok segítséget ao az állam. Megyénk üzemeinek gépi rekonstrukciójára például 106 millió forintot költött 1959- ben. A jászberényi Aprítógépgyár 43 vas- és fém- megmunkáló gépet kapott, o törökszentmiklósi Mező- gazadsági Gépgyár 12, o szolnoki Járműjavító Vállalat 77 szerszámgéppel gyarapodott. A szükséges berendezéseket tehát biztosítja az állam. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a termelésnöveléshez elég-e ez? Látszólag igen, hiszen megyénk ipari üzemeinek termelése rohamléptekkel nőtt 1959-ben. Terven felül 132 millió forint értékű terméket állítottak elő. Van azonban a kérdésnek másik oldala, mégpedig az, hogy kisebb gépi beruházással is érhettünk volna el ilyen eredményt. Miből lehet ezt a következtetést levonni? Egyszerű a kérdés, csupán azt kell megvizsgálnunk, hogy esztergáink, maró-, fúró, gyalu- és egyéb gépeink kihasználási foka milyen. S ha ezt vizsgáljuk, nyugodtan megismételhetjük, hogy tervszerűbb, gondosabb munka kell a gépbeszerzéseknél. A malomiparban például nyugodtan be lehetne zárni néhány üzemet, semmi kár nem származna belőle, hiszen a gépek kihasználási foka csak 52 százalék. Ennek ellenére apró-cseprő malmokat is üzemeltetünk, jelentős összegeket költünk fenntartásukra, felújításukra — senki sem tudja pontosan megokolni, hogy miért. Az volna az ésszerű, hogyha a nagyobb, korszerűbb malmok is kielégíthetik az igényeket, akkor azok kihasználási fokát növeljük, a kisebbeket pedig zárjuk be. Fontolóra vehetjük azt is, hogy mennyiben indokolt a vasipari üzemek gépparkjának nagymérvű növelése. Az utóbbi vizsgálatok szerint ugyanis a vasipar gépeinek kihasználási foka csak 50—60 százalék megyénkben. Az építőanyagipari gyártógépeké meg mindössze 40 százalékos. Mindez arra vall: korántsem használunk ki minden lehetőséget, nem elemezzük megfelelően, hogy a rendelkezésünkre álló gépeket, berendezéseket miként tudnánk több műszak szervezésével, vagy valami más módon jobban kihasználni. Sokat lehetne azon is vitatkozni, hogy az üzemeltetett gépeket kihasználják-e? Látszólag igen: dolgoznak velük. De ideje volna egyszer már azt is megnézni, hogy mit Általános tapasztalat ugyanis (konkrétabban a szolnoki Járműjavítóban és a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban is), hogy korszerű, félautomata esztergapadokon egyszerű, egyműveletes munkát végeznek. Nem szerszámozzák fel ezeket a gépeket következményeként a termelékenység sem nő úgy, ahogy az kívánatos lenne. Az ilyen esetek is hozzájárulnak ahhoz, hogy nagyarányú gépi beruházásaink ellenére megyénk iparának termelékenysége nem emelkedik kielégítő mértékben. Az előző két év alatt például a termelésnövekedésnek mindössze egyhetede származott termelékenységnövelésből. Kielégítő állapot ez? — Korántsem nevezhető annak. S megváltoztathatatlannak sem. Ha a műszaki vezetők mindenhol arra törekednek, hogy felhasználják az üzemek belső tartalékait, nem tűrik, hogy drága pénzen beszerzett félautomata gépek. .i egyszerű „leszúráso- kat” végezzenek, hanem azok teljes kapacitását a termelés szolgálatába állítják, akkor eredményt érhetünk el a termelékenység növelésében is. Persze, korántsem amellett kardoskodunk, hogy szüntessük be üzemeink gépparkjának növelését. Nem erről van szó, hanem arról, hogy ésszerűtlen forgácsoló gépeket beszerezni addig, míg a rendelkezésünkre állók kihasználási foka ilyen alacsony. Ha ilyen viszonyok között gépeket szerzünk be, akkor arra kell törekednünk, hogy korszerű, nagytermelékenységű célgépeket vásároljunk, előrehaladjunk a forgácsolás nélküli technológia alkalmazásában is. Mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk azonban, hogyan lehet meglévő gépeinket Jobban kihasználni. Megfelelő íelszerszámo- zással, másoló- és adagoló- berendezések stb. alkalmazásával teljesítményük növelésére kell törekednünk. A műszaki fejlesztési tervek ilyen feladatokat is megoldhatnának. üzemi vezetőinknek be kell látni, hogy az eddigi állapotokon sürgősen változtatni kell, ha gazdaságosan akarunk termelni. Milyen jelek figyelmeztetnek erre? A szolnoki Járműjavítóban például tavaly 18 millió forint értékű szerszámgépet állítottak üzembe. S milyen előnnyel járt ez? — 3531 óra megtakarítást hozott. Ilyen „megtakarítási” tempót tartva, többszáz év alatt térül csak meg a gépekre fordított összeg. Ilyen példák felsorolása után határozottan állítható: van még sok belső tartalék üzemeinkben, kiaknázásuk — elsősorban a rendelkezésünkre álló berendezések teljes kihasználása halasztást nem tűrő feladat, Közös lengyel-magyar szénbányászati meddökitermelö üzem A Haldex lengyel—magyar szénbányászati Meddő-Kiter- melő Vállalat, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának országai között elsőnek valósítja meg két Arról nincs statisztikai kimutatás, hogy a felszabadulás előtt hány dolgozó paraszt részesült a téli hónapok alatt mezőgazda- sági szakoktatásban. Arról viszont van, hogy hazánkban alacsony — európai viszonylatban is utolsó —szintű volt a mezőgazdasági termelés. A mezőgazdasági tudományok széleskörű terjesztésével aa akkori uralkodó osztály vajmi keveset foglalkozott. A felszabadulás után teljesen megváltozott a helyzet, de széleskörű, nagy tömegeket érintő mezőgazdasági szakoktatásról voltaképpen 1952-től kezdve beszélhetünk. baráti ország együttműködését vállalati formában — Budapesten tartotta felügyelőbizottsági ülését Tadeusz Laskowskinak, a Felügyelő Bizottság elnökének, a Lengyel Bányászati Egyetem rektorának vezetésével. ^z ötnapos tanácskozáson megbeszélték a lengyelországi Mihal bányában most épülő közös meddőfeldolgozó üzem műszaki és gazdasági kérdéseit. Az üzem, amely előreláthatólag szeptemberben kezdi meg működését magyar eljárás és magyar tervek szerint magyar gépekkel — a medőhányóban levő, eddig értéktelennek vélt szenet használhatóvá teszi, a megmaradt tényleges meddőanyagot pedig tömedékelésre, valamint építőanyagipari célra dolgozza fel. Foglalkozott a Felügyelő Bizottság új üzemek tervezésének és beruházásának kérdéseivel is. (MTI). A Megyed Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya tegnap a SZOT székház nagytermében ankétot rendezett a megyed termelőszövetkezetek és állami gazdaságok állattenyésztői számára. A nagysikerű tanácskozáson megjelent Horváth Imre elvtárs, a MSZMP megyei bizottságának titkára, a mezőgazdasági tud.mányok legkiválóbb képviselői, többek között dr. Schandl József Kossuth-dí- jas akadémikus, az Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója, Rimler Károly, a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet igazgatója, dr. Bamberger Károly, az Állatéi Kzségügyi Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, valamint a három intézet tudományos kutatói is részt- vettel-. Megjelent Nyíri Béla, a Megyei Tanács VB. mg. osztályvezetője, Magas László megyei főállattenyésztő és több mint ötszáz termelőszövetkezeti, illetve állami gazdasági állattenyésztési szakember. Az értekezletet Nyíri Bélit elvtárs nyitotta meg. Elmondotta, hogy a tanácskozás új formáját valósítják meg; mégpedig úgy, hogy nem lesz előadó. Megkérte a megjelent gyakorlati szakembereket: tegyenek fel olyan kérdéseket, vessenek fel olyan problémákat, amelyekkel mindennapi munkájuk során találkoznak, s a megjelent tudományos kutatók ezekre választ adnak. Ezután dr. Schandl József akadémikus szólalt faL Többek között ezeket mór,. i: — Ezen a különleges, újszerű tanácskozáson olyan dolgokról beszéljünk, amelyek valamilyen formában A szövetkezeti parasztok igényelték a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges megfelelő műveltséget, szaktudást. Ahogyan nőtt a termelőszövetkezetek száma és ahogyan változott a dolgozó parasztok életkörülménye, úgy növekedett a falusi lakosság tanulási vágya is. A múlt években ezrek és ezrek sajátították el a téli hónapok alatt a legszükségesebb tudnivalókat. Tavaly történt a A mezőgazdasági tömeg- oktatás legkedveltebb és legelterjedtebb formája az ezüst- kalászos tanfolyam. Az idei oktatási évben 95 működött, közel kétezerötszáz résztvevővel. Az ezüstkalászos tanfolyamokon szinte kivétel nélkül mindenütt azokkal a növénytermesztési, állat- tenyésztési problémákkal foglalkoztak, amelyek az adott gazdaságban legfontosabbak. így például a jászapáti Alkotmány Tsz-ben. ahol az állat- tenyésztés fejlesztésére különösen nagy gondot fordítagáiolják az állattenyésztés fejlesztését, s amelyek az állattenyésztőket leginkább érdeklik. Mi segíteni akarunk a különböző nehézségek leküzdésében, mert meggyőződésűnk, hogy Magyarország mezőgazdaságának további fejlődése csak a nagyüzemek útján biztosítható. Dr. Schandl József akadémikus rövid bevezetője után a megjelentek többszáz kérdést tettek fel, amelyek az állattenyésztés minden ágát felölelték. A kérdésekre adott tudományos válaszok ismertetésére holnapi számunk „Termelőszövetkezeti élet’’ című rovatában visszatérünk. Lapzártaikor az értekezlet még tart. Török lap Hruscsov és Menderes kölcsönös látogatásáról S t a m b u 1 (TASZSZ). — „Törökország számára a múlt hét legfontosabb politikai eseménye Hruscsov és Menderes kölcsönös látogatásának bejelentése volt — írja az Aksam című lap. — „Törökország és a Szovjetunió kormányfőinek kölcsönös látogatásai fordulópontot jelentenek a szovjet— török viszonyban ... Hruscsov közvetlen tárgyalásai az ország politikájáért felelős török államférfiakkal előmozdítják a középkeleti helyzet enyhülését” álapítja meg a lap, majd rámutat: „A csúcstalálkozó csak az első lépés a nemzetközi kérdések redezésében. A csúcstalálkozót további békés célú erőfeszítéseknek kell követniük.” [MTI). legnagyobb változás, a mező- gazdaság szocialista átszervezését követően. 1959 őszén a technikumok levelező tagozatára több mint ötszázan jelentkeztek Szolnok megyében. A jelentkezők 80 százaléka tsz-tag. A hallgatók azóta rendszeresen tanulnak, a technikumi, szakiskolai tanárok segítségével. Többezer ember az általános iskola VII., illetve nyolcadik osztályát végzi esti tagozaton. nak, az állattenyésztés és ezen belül a szarvasmarhatenyésztés kérdéseire fordítottak több időt. Jól beváltak a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya által kezdeményezett, úgynevezett speciális tanfolyamok. Túrkevén baromfiEz is nagyon hasznos formája a továbbképzésnek. Itt részesültek oktatásba a szövetkezeti agronómusok, s vezetők. Az előadásokat az ország legjobb szakemberei tartották. S ami igen lényeges, a mezőgazdasági szabadegyetem anyagát a résztvevők odahaza saját tsz-ükben tovább adták a szövetkezeti gazdáknak. Jól beváltak a különböző szaktanfolyamok. Karcagon, Kisújszálláson, Mezőtúron és Tiszafüreden öntözéses tanfolyam volt. Jelenleg is folyik kétszer háromnapos időtartammal Kisújszálláson nyolcvanöt hallgatóval. A tél folyamán kétszázötven tsz-tag részesült öntözéses képzésben. Eredményesek voltak me- gyeszerte a havonként megrendezett növénytermesztési tapasztalatcserék, amelyeket járásonként, városonként egy- egy termelőszövetkezetben rendeztek. A szakemberek, a szövetkezeti gazdák egymástól tanulhattak. A téli oktatás értékelésekor külön dicséret illeti az állattenyésztőket. Az itatásos borjúnevelésről 41, a tejkezelésről 31, a szarvasmarhahízlalásról 22, az apaállathízlalásról 45, a legelőgazdálkodásról 59, a méhészetről 37. a halászatról 15, a baromfitenyésztésről 289 szövetkezeti gazda részvételével tartottak tanfolyamod Minden járásban és Karcagon tanfolyamot rendeztek az állattenyésztési brigádvezetők részére, valamint a szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó munkacsapatvezetőknek. Zárszámadási és tervkészítési oktatásban részesültek a tsz-elnökök, könyvelők és agronómusok. A mezőgazda- sági szakoktatás széles skálája a vadászokról sem feledkezett meg. A hivatásos vadászok részére hathónapos levelező tanfolyam indult. tenyésztésből, másutt méhészetből és halászatból vizsgáztak a hallgatók kiváló eredménnyel. E tanfolyamok arra hívják fel az illetékesek figyelmét, hogy a jövőben tovább kell haladni a speciali- zálás útján. Ezenkívül a tematikát a nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelően kell átdolgozni. Az ezüstkalászos tanfolyamok vizsgái megye- szerte befejeződtek, s arról tanúskodnak, hogy mintegy kétezerötszáz szövetkezeti gazda sokat tanult négy hónap alatt Érdemes megemlékezni a megyében működő egyéb tanfolyamokról is. A kétéves mezőgazdasági szakiskolákra, valamint az itt működő téli gazdasági szakiskolákra több mint százhatvanan jártak, zömmel olyan emberek, akikből brigádvezetők vagy munkacsapat vezetők lesznek. Ezenkívül mintegy ötszázan vettek részt elméleti oktatásban. A szövetkezeti gazdák zöme szívesen tanul E rövid értékelés csak vázlatos képet ad arról a hatalmas munkáról, amely a szakoktatás terén folyt. A tsz- tagok zöme szívesen tanul. Józsa János a jászladányi Kossuth Tsz tagja, a szarvasmarhatenyésztés elismert szakembere. Elmondotta, hogy harminchárom éves, de mióta az általános iskolából kikerült, azóta nem volt ideje továbbképzésre. Most került erre sor, hogy termelőszövetkezeti tag lett. Katona Endre, aki tizenöt hold földjével lépett a Kossuth Tsz-be, az ezüstkalászos tanfolyam záróvizsgáján így beszélt: „A múlt évben még gondolni sem mertem a tanulásra, hiszen nem volt rá időn. Most egyszerre kettőhöz fogtam”. Az ezüstkalászos tanfolyamra járt és az esti tagozaton most végzi a VII. általánost. Negyven éves ember, de még a mezőgazdasági technikumot is el akarja végezni. Szerencsi Miklós, a tiszaroffi Kossuth Tsz elnökhelyettese hasonlóképpen vélekedik. A nyilatkozatok százait sorolhatnánk annak bizonyítására, hogy a szövetkezeti gazdák sokat törődnek szaktudásuk gyarapításával A hivatalos temaitikával működő tanfolyamokon kívül többszáz előadást tartott a Hazafias Népfront a TIT-tel és a megyei tanács vb. művelődési osztályával közösen. A karcagi és a törökszentmiklósi termelőszövetkezetek jelenleg is rendszeres előadásokat tartanak az üzemszervezésről. A téli mezőgazdasági szakoktatás eredménye majd most tavasszal és nyáron Jelentkezik mázsákban, literekben. A szövetkezeti gazdák, akik képezték magukat, őszig a gyakorlatban bizonyítják be, hogy érdeme* volt tanulniok. V. K. Nem egy dolgozó paraszt, szövetkezeti gazda vágya az agrárdiploma megszerzése A mezőgazdasági tudományok úttörői találkoztak a termelő- szövetkezetek szakembereivel A múlt év őszétől négy mezőgazdasági szabadegyetemi előadás volt VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 XL évfolyam, 93. szám. Ara 50 fillér I960, április 21. csütörtök. A téli mezőgazdasági szakoktatás (_ mérlege I Piros pontokból - televízió I EGY ANKÉT TANULSÁGAI ■ Ki, kiv©’f mit nyert? ■ \ NAPFÉNYES OTTHONOK B
