Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-13 / 62. szám

1960. március 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Családiig/?... Nemcsak... Egyre gyakrabban hoz posta kedves, megindító hau gú meghívókat. Máskor leve­lek, telefonhívások segítsé­gével avatnak be bennünket az emberek legbensőségesebb családi örömükbe, boldogsá' gukba. Nemrég Tiszaföldvár ról, Törökszentmiklósról, — tegnap pedig Kisújszállásról küldtek levelet: „Március 20- án délelőtt a városi tanács tanácstermében két tiszt elv­társ gyermekének névadó ün­nepségét tartjuk.. * melyre az elvtársakat szeretettel meghívjuk.’ Hasonló, a társadalmi szer­vek rendezte esküvőkre szin­tén gyakran kerül sor, s az ifjúság berkein belül mái csak úgy mondjuk: KISZ es­küvő lesz. Arról már tudjuk, hogy a fiatalok szövetsége vállalja a védnökséget az új életre induló jegyesek egybe­kelésének ünnepélyessé, fe­lejthetetlenné tételéért Ha Kisújszálláson, s még jóné- hány helyen ezekről érdek- 'ődik az ember, azt mondják: Iwjn, nagyon szépen meg tudják szervezni. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a családi, az emberek legbensőbb dolgaiban, életük ’legjelentősebb eseményei­ben is tudunk már segíteni. Itt is — mint az élet annyi más területén — megtaláljuk azokat az új formákat, ame­lyek elfoglalják jogos helyei két a régi egyházi szertartá­sok mellett. Sőt. Nemcsak annyit nyújtanak már ezek, mint a régiek, hanem jóval többet, tartalmasabbat. — Mert a mi ünnepségeinken mindazok ott vannak az if­jú párok mellett, akik nem­csak az ünnepi alkalomra szegődnek barátul az élet ne­hezebb felébe indulókhoz, hanem ott maradnak akkor is, amikor már a köznapi gondok következnek, örö­mük, barátságuk tehát iga­zibb, átérzőbb, őszintébb, — mint bárkié másé. Szólnunk kell azonban a családi élet egy másik, nem az örömet, hanem bánatot okozó eseményéhez is, a ha­lálozások, a temetkezések gondjához. Az örömben, vi­gasságban, boldogságban ta­lán mindannyiunknak köny- nyebb osztozni, mint a gyász­ban, a fájdalomban. De kit ne fognának meg a fájdalom, a keserűség érzései, ha gyer­meket, szülőt, testvért, ked­vest sirat valaki. A mély fájdalom legnemesebb or­vossága a jó szó, a kedves­ség, figyelmesség, az együtt­érzés lehet. Talán sohse érez­zük ennyire: kell hogy meg­értsenek, gyámolítsanak ben nünket, mikor szívünk gyász- szál, fájdalommal teli. Mikor örökre kell búcsúznunk, mi­kor visszahozhatatlanul elve­szítünk valakit, a legkedve­sebbek közül. Mégis az ilyenkor szük­séges együttérzés kifejezését ’nláljuk meg legnehezebben. Sár számos várost, községet 'mlíthetnénk meg, ahol az “lőző két családi eseményhez hasonlóan gyász esetén is kinyilvánítjuk már együtt- ■<-7PQiinirf>t. Különösen ak­kor, ha elvtársakat, pártta­gokat veszítünk eL Nemrég zajlott le Kunszentmárton- ban egy olyan temetés, ahol elvtársak búcsúztattak elv­társat, kommunistát. S a köz­ség legfanatikusabb hívői is tisztelettel, könnyezve emlé keztek vissza a gyászszertar­tásra. Mintegy elismeréséül annak, hogy lám, a kommu­nisták is mélyen, szívből ér­ző emberek, azoknak is fáj, ég, sajog a gyász. Olyan sokat kellene ten­nünk mégis azért, hogy ez ne csak helyenkénti, hanem ál talános vélemény legyen. — Most már nemcsak párttag halottaink búcsúztatása okoz gondot. Nemrég elhunyt egy édesanya, aki pártonkívüli volt. Néhai férje tagja volt a pártnak, s gyermekei is mind azok. Tűnődtek, kihez forduljanak, ki vegyen tőle búcsút utolsó útján, hisz ha utódaik azok is, ő nem volt kommunista. Beszélnünk kellene ezek­ről többet, mert hisz a gyász anélkül is fáj, ha nem sú­lyosbítják hasonló tanácsta­lanságok. S talán már nem is valami új, valami eddig ismeretlen dolgot kellene ki­gondolnunk. Itt-ott elhang­zott már a javaslat, s míg esetleg megfelelőbb adódik, talán el is fogadhatjuk. Az, hogy a Hazafias Nép­front közeledjen ilyen eset­ben a csaladokhoz. Kun­szentmártoniján a járási nép­frontbizottságnál nemrég alakítottak egy bizottságot, hogy mély emberi szeretettel, együttérzéssel istápolja a gyászoló családokat és gon­doskodjon az életből 'távo­zók búcsúztatásáról, sőt itt a névadó ünnepségek szerve­zését is a népfrontra bizzák. Azért is időszerű ezt i dolgot szóvá tennünk, mert egyre többen vannak párton- kívüliek is, akik nem ragasz­kodna^ már úgy az egyházi temetéshez, szertartáshoz, mint régen. Ha mi a régiek helyett szépet, bensőségeset nyújtunk számukra olyat, — ami halálozás esetén kitölti a lelkűkben keletkezett űrt, enyhíti a keserűséget, köze­lebb kerülünk hozzájuk. Gon­doljanak ezekre más társa­dalmi szervezeteink is, hogy ha ilyen esetekben hozzájuk fordulnak, tudjanak segíteni, választ adni Borsi Eszter Kiváló szövetkezet lett a kunmadaras! A KISZÖV vezetősége ér­tékelte a „kiváló kisipari szövetkezet” címért folyó munkaversenyt. Az első he­lyezést a kunmadarasi Ve­gyesipari Ktsz érte el. A mé­retes munkában, illetve javítás- szolgáltatásban 470 ezer forintos tervüket 868.000 forintra teljesítették. Ezzel elnyerték a „Kiváló kisipari szövetkezet” címet, a velejá­ró oklevéllel és a 8 ezer fo­rintot. Második helyezett a nagy­körűi Vegyesipari Ktsz lett. Az okleyél mellett 3 ezer fo­rint pénzjutalmat kapott. Harmadik helyre a kisújszál­lási Asztalosipari Ktsz került. Pedams klub nyílt Tegnap este a Damjanich Múzeum épületében megnyi­tották a Pedagógus Szakszer­vezet klubját. A három szé­pen berendezett helyiségből álló klubot Kaposvári Gyula múzeumigazgató rövid beszéd kíséretében adta át rendelte­tésének. A klubhelyiségben rádió, te’evíiió, könyvtár, különbö­ző folyóiratok állnak a neve­lők rendelkezésére J?CtWCtS'tZ' (C’tőédőS X A CSÉPAI KEMENCE MELLŐL Csépán ebben a kis tisza- zugi faluban találkoztunk ve-; lük. Reggel hatkor fogtak munkához, érthető hát, hogy négy órakor, délután, útraké- szen állt mindahány. Jófor­mán a bicikliről szólítottuk le őket. amint kifelé haladtak a téglagyárból. Mert szavunkat ne felejtsük, a község tégla­gyárában épül az új téglaége- tő-kemence. •— „Ára”? Takács Sándor telepvezető gondolkodás nélkül rávágja. — Egy millió. Sokmindent megtudtunk ezután az új létesítményről. Évi 6—7 millió tégla ég majd ki benne. 740 légköbméter az űrtartalma. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdik a munkát, Cseh Sándor válaszolt. Egyik legidősebb munkás a tégla­gyárban. •— A felszabadulás 15. év­fordulója tiszteletére vállal­tuk, hogy április 4-én már égetünk is az új kemencében. — Ám, mást is tudott Cseh Sándor. Nevezetesen azt. hogy hányszor annyi téglát égetnek majd itt, mint a régiben, amely még Mészáros Mihály idejéből származott . Hogy ki volt ez a Mészáros Mihály? — Tulajdonos, — mondja Cseh Sándor, aki 1936—39-ig talicskázta a téglát, bányász­ta az aevaeot Mészáros úr­nak. ami még a kisebbik volt Az már nagyobb baj volt, hogy a kemény csépai agyag­ra hullajtott verejtékkel (12 órát dolgozott naponta) 80 fillért, 1 pengő 20 fillért ke­resett. — Ennyi volt a napszám, — így Cseh Sándor. <— És most? — Napszám már nihcs — fog meg a válasszal. — Tudom. A keresetre ér­tettem. — Az más. 15Ó0 körül, öt­venhárom éves vagyok és elé­gedett. ötven voltam, mikor két-szoba-konyhás házat épí­tettem. ötven évig várt hát Cseh Sándor, amíg rendes lakást szerzett, s a ház egyidős há­rom esztendős unokájával. A kemence két véee áll már, a közéoső rész még igen hiányos. Belső falát sós, sala­kos agyagburkolat fedi több mint egy millió téglát építe­nek bele. A tűztér vonala már most látszik, a légsza­bályzó harangok helyükön állnak. A 25 méteres kémény most nem pipál füstöt, kor­mos nyaka odafönn mintha bánatra akarna horkadni Érthető, hiszen a 112 méteres körpályájú 4,8 méter magas tűztér „halálra ítélte”. — Oj, 50 méteres kéményt építünk v — magyarázta Takács Sándor telepvezető. A nyolc éve itt dolgozó Ki­rály István vajon miért örül az új kemencének? — Többet termelünk majd, még jobb lesz a kereset — Mi-RC. Htvalés határozza meg materiális egyszerűséggel. De aztán hozzáteszi: — Meg aztán könnyebb lesz a munka. — Eme vélemény­ben Palotai Lajos is oszto­zik. Valóban, a modern gumi­kerekű téglahordó kocsik ola­jozottan fénylenek, munkára- készen állnak a gépházban. Halla Albert, s még többen azért kívánják mielőbb késznek a kemencét, a kéményt, mert több mint 1 millió nyerstégla áll a szín­ben. . s a kőművesmesterek Csépáról, Tiszafüredről, sőt még mindszentiek is akad­nak közöttük, húzzák felfelé a falakat, a présházban mun­kára kész a téglavágó auto­mata, s az agyagmegmunkáló gépek. Év végéig még egy vákuum téglaprést is beállí­tanak, s teljesen villamosít­ják a gyártást. A gépházban pedig szerelésre vár a régi, 60 lóerős Diesel-motor monst­rum helyébe kerülő — új 100 lóerős villanymotor. S ezer olyan jelről írhat­nánk még, ami bizonyítja: a csépai téglagyárban kedvvel készülnek a kampányra arra. hogy év végén jelenthessék: 4 millió téglaégetési. 4,5 mil­lió nyerstéglagyártási és fél millió válaszfaltégla tervün­ket teljesítettük. Ám, az igye­kezet, a sürgés-forgás, egy­szóval az előkészületek azt is bizonyítják, nem lesz semmi baj, áprilisban, az égetés megkezdésekor. Csak jöjjön a tavasz minél előbb.".,! Bubor Gyula ??? Ez a mosoly csak annyit árul el, hogy tulajdonosa fiatal, csinos és vidám. Az olvasó ügyességére és megfigyelőkész­ségére bízzuk a titok megfejtését. Irjáft meg néhány sor­ban a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségének (Szol­nok, Tisza Antal a. 2.) mit gondolnak, hogy a fénykép után ítélve kicsoda és mit dolgozik ez a fiatal csinos is­meretlen. Akik válaszukban legjobban megközelítik a va­lóságot, azokat jutalmazzuk. A három kérdőjelre április 4-én válaszolunk. A megérdemelt jutalom A cigányprímás premier­jén a második felvonás finá­léja után összement, majd megint felgördült a függöny. Ott állt az egész népes sze­replőgárda és a darab fősze­replője, az öreg és nagyon meghatott Kompóthy Gyula bácsi. Egy negyvenéves sze­rény, szép és példamutató színészi pálya ünnepi ak­kordját láthattuk. Varga D. József beszélt. Az örökké vidám, mókára min­dig kész komikus most meg­hatottsággal küzdött, amikor mint pályatárs köszönti az idős művészt. Kompóthy Gyula meghatottan hallgatja őt is, meg utána következő­ket, akik ajándékaikkal az igazi szeretetet és a közönség köszönetét is kifejezték. Megölelték, megcsókolták Gyula bácsit. És a színház világában megszokott udva­riassági gesztus itt meleg, őszinte érzelemmé színező- dött át. Kompóthy Gyulát a Szig­ligeti Színház örökös tiszte­letbeli tagjává választották. És a közönség, amelyik moz­dulatlanul ült a szép ünnep­ség alatt, forró, percekig tar­tó tapsviharban tört ki. A második felvonás szünete ne­gyedórával tovább tartott De ezért senki sem haragu­dott Gyula bácsi megérde­melte. — ht — Mosógép és lemezjátszó, gyermekmérleg és nyári sátor — kölcsön Kölcsönzöboltok a lakosság szolgálatában Ács, állványozó, kőműves, építő­ipari gépkezelő, épületlakatos és három villany­hegesztő szak­munkást keres felvételre a 44. sz. Állami Építőipari Vállalat. — Cím: Budapest, V. kér. Kossuth Lajos tér 13—15. Szállást, étkezést biztosítunk. Néhány éve, hogy a keres­kedelemben feltűnt ez az új kiszolgálási forma, s egyre nagyobb tért hódít. Minden városban, minden nagyobb községben létesítettek — ha nem is önálló kölcsönzési boltot, de — a különféle szakboltokban ilyen rendel­tetésű részlegeket. Ilyen például Jászberényben a KERAVILL vagy Szolnokon a Vasbolt. Törökszentmikló- son külön kölcsönző üzlet van. Mosógépet, varrógépet, ke­rékpárt, gyermekkocsit, kü­lönféle elektromos és egyéb háztartási cikkeket kaphat­nak itt ideiglenes használat­ra az igénylők naponkénti, heti vagy havi díjazás elle­nében. A szolnoki kölcsönző ta­valy hat varrógéppel, hét mosógéppel, huszonhárom gyermekkocsival, tizenkilenc kerékpárral, tizennyolc gyer­mekmérleggel rendelkezett, ezenkívül több parkettkefé­vel, permetezőgéppel, festő­hengerrel, de lemezjátszót, nyári sátort is kölcsönzött, sőt üstházat üsttel, üveg- és porcelár.edénveket és evő­eszközt is Az egész év összforgalma kölcsönzésből Szolnokon 41 ezer 480 forint. Ebből is lát­ható, hogy a kölcsönzési díj minimális összeg, hiszen mo­sógépet csak ezerhatvanszor igényeltek és használtak, ke­rékpárt is néhányszáz eset­ben, s hasonlóan például par­kettkefét. Más a helyzet a gyermekkocsinál, varrógép­nél, amit hónapokig vesz igénybe egy-egy kölcsönző. Milyen változás várható ez évben? — kérdeztük az arra legilletékesebbtől, az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat áruforgalmi osztályának vezetőjétől. — Bővül a kölcsönözhető cikkek választéka — mondja Budai elvtárs. — A tavalyi kölcsönzésből befolyt össze­get a megrongálódott ház­tartási gépek javítására for­dítjuk, az elhasználódott gé­peket kicseréljük, s újfajta cikkeket szerzünk be. Ha nö­vekszik a forgalom, az igé­nyekhez mérten szaporítjuk a kölcsönözhető cikkeket. Nem lehet fennakadás.. Nyugodtan kérhetünk mérle­get arra a néhány hónapra, míg kicsi a baba; vikendez- hetünk kölcsönsátor alatt, varrhatunk, permetezhetünk és festhetünk — kölcsön esz­közzel. néhány forintért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom