Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-02 / 52. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. március 2. l/a&áutap. tódéul... Befejezéséhez közele­dett a fúrótorony mun­kája a szandai réten. Z'gtak a gépek. A to­rony munkásai örültek az eredménynek, de fél­szemmel mindig a Tisza felé pislogtak. Mert a fo­lyó egyre nőtt és a fúrás területét csak egy kis nyárigát védte. Telefo­náltak hát a Vízügyi Igazgatóságnak, erősítsék meg a gátat. És a munka folyt tovább. Vasárnap délutánra súlyosbodott a helyzet. A vízbetörés onnan érte az olajbányászokat, ahonnan nem is várták. A hídépítés irányából tört elő lassan, alattomo­san, feltartóztathatatla­nul a víz. Nincs más hát­ra, menteni kell a gépe­ket. Tízmillió forint érté­kű géppark várt elszállí­tásra. És a lánctalpas traktorok sorra elakad­tak a vízben, sárban. Ekkor érkezett oda egy terepjáró autó. Egy szov­jet tiszt szállott ki belő­le. Figyelmesen nézte a munkát és megkérdezte, miben segíthetne? — Páncélosra lenne szükségünk, a vontatók nem bírják. — Intézkedem — mondta röviden a tiszt. Egy óra sem telt belé, megérkezett egy páncé­los-mentő. Megkezdte a gépek kivontatását. És mire leszállt az este, biz­tonságba helyezték a gépparkot Szép, gyakorlati meg­nyilvánulása volt ez a magyar—szovjet barát­ságnak. Köszönjük. Viharos vita az Angol Alsóházban London (MTI). Az Angol Alsóház hétfőn folytatta a vitát a tervezett spanyolor- országi nyugatnémet katonai támaszpontok kérdéséről. Selwyn Lloyd külügymi­niszter, aki a múlt héten még óvatos megfogalmazás­ban ugyan, de határozottan helytelenítette Strauss bonni hadügyminiszter külföldi tá­maszponthálózatának tervét, ezúttal feltűnő módon védel­mébe vette a nyugatnémet álláspontot és hangoztatta, hogy „megbízik a nyugatné­met nyilatkozat őszinteségé­ben”. Selwyn Lloyd azonosította magát Adenauer szombati nyilatkozatával, — amelyben a kancellár „megígérte”, hogy Nyugat-Németország csak a NATO beleegyezésével tár­gyal a spanyolokkal. Selwyn Lloyd azt állította, hogy „még nem került a NATO elé a spanyolországi nyugatnémet katonai támasz­pontok terve” kénytelen volt viszont beismerni, a múlt hé­ten nyugatnémet küldöttség utazott Spanyolországba és ott „katonai raktárak és kór­házak építéséről tárgyalt a madridi hatóságokkal.” Selwyn Lloyd munkáspárti kénviselők kérdéseire vála­szolva ismételten kijelentet­te, hogy „hitelt ad a nyu­gatnémet kormány nyilatko­zatának, amely szerint a Né­met Szövetségi Köztársaság nem szándékozik nukleáris fegyvereket gyártani sem odahaza, sem külföldön”. Mint az MTI londoni tudó­sítója jelentette, igen nagy feltűnést és izgalmat keltett Edwards munkáspárti kép­viselőnek az a bejelentése, hogy a spanyolországi Bilbao közelében az I. G. Farben üzeme távirányítású rakétá­kat gyárt a nyugatnémet és a spanyol hadsereg számára. Krupp, volt háborús bűnös, szeptemberben Bilbaóban Járt és a látogatás eredmé­nyeképpen a bilbaói Acél­gyár hárommillió fontster- ling kölcsönt kapott, melyet a nyugatnémet kormány sza­vatolt A külügyminiszter vála­szában megígérte ugyan, hogy „megvizsgálja” az Ed­wards által felvetett kérdé­seket, megismételte azonban, hogy „megbízik” a bonni kor­mányban. í LEHETSÉGES-E RÁDIÓBESZÉLGETÉS más világok értelmes lényeivel? Sklovszkij professzor érdekes nyilatkozata Moszkva (TASZSZ). A Komszomolszkaja Pravda cí­mű lap vasárnap közölte I. Sz. Sklovszkij professzor, az ismert szovjet asztrofizikus érdekes nyilatkozatát a csil­lagok közötti rádiókapcsolat megvalósításának lehetőségé­ről. Sklovszkij néhány érde­kes elgondolása már bejárta a világot — a többi között az ő nevéhez fűződik az a felté­telezés, hogy a Mars holdjai mesterséges eredetűek. A rádiócsillagászat fejlő­déséről szólva Sklovszkij el­mondotta, hogy a rádióloká­ció lehetőségei 1945 óta száz­szorosára növekedtek. A rá­diócsillagászatnak ma már 75 méteres átmérőjű telesz­kópjai vannak, s olyan rádió- teleszkópokat is terveznek, amelyeknek átmérője 250— 300 méter lesz. Ma tíz fény­év távolságra létesíthetünk rádiókapcsolatot — mondot­ta a professzor, megállapít­va, hogy a tervezett óriás te­leszkópokkal a rádiókapcso­lat lehetősége már a jelenle­gi vevőkészülékek mellett is száz fényévre növelhető. Sklovszkij professzor más kutatók és saját méréseinek eredményei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a csillagok közötti rádiókajp- esolat megteremtésére a 21 Szovjet Békebizottság felhívása a genti érte­kezlet részvevőihez Moszkva (TASZSZ). A szovjet társadalom képvise­lői Moszkvában nemrég le­szerelési tárgyú értekezletet tartottak. Az értekezlet el­nöksége megbízásából a Szov­jet Békebizottság most to- vábította az atomfegyverkí­sérletek beszüntetéséről tár­gyaló genfi értekezlet részt­vevőihez a moszkvai tanács­kozás határozatát. E határo­zat szerint a szovjet társada­lom reméli, hogy a nézetelté­réseket sikerül kiküszöbölni és a tárgyaló felek aláírják azt az egyezményt, amelyet minden nép hőn óhajt. A határozatban a szovjet emberek aggodalommal bí­rálják a nyugati küldöttségek álláspontját, amely akadá­lyozza a tárgyalások mielőbbi sikeres befejezését. (MTI). SZERECSENMOSDAT ÁS Egy hete tombol már a vi­har a nemzetközi politikában a nyugatnémet fegyverkezés újabb fejleményei, a Spa­nyolországban és Európa más országaiban tervezett német támaszpontok körül. Egy hét nagy idő, a szenvedélyek las­san a „megfontolásnak” ad­ják át helyüket. A német új- rafelfegyverzés lelkes prófé­tái csatasorba rendeződtek és a nagy nyugati lapok lassan megkezdik a visszavonulást Strauss bonni hadügyminisz­ter hidegháborús állásai felé. íme, hogyan magyarázko­dik, sőt mondhatnánk, mo- sakszik a New York Times, hogyan sikálná fehérre a sze- recsent. Először egy tárgyi­lagos mondat, tényközlő stí­lusban: „Strauss bonni had­ügyminiszter bejelentette, hogy Nyugat-Németország semmiféle megegyezést nem köt Madriddal szövetségesei beleegyezése nélkül”. A mon­dat igen szerény, minden pa- tetikus szárnyalástól mentes, csak egy hibája van. Strauss bonni hadügyminiszter pon­tosan akkor jelentette be, hogy „szövetségesei beleegye­zése” nélkül nem köt szerző­dést Francóval, amikor raj­takapták, hogy szövetségesei háta mögött meg akart egyez­ni a spanyol diktátorral. Ez az ígéret tehát nem ér töb­bet, mint a rajtacsípett tol­vaj fogadkozása, hogy meg­javul. Miután az amerikai lap ilymódon előkészítette a ta­lajt, rátér a lényegre: „Wash­ingtonban egyébként úgy vé­lik — írja — kisebb hiba volt, hogy Bonn az első lépé­seket önállóan tette meg, mint az, hogy az angol sajtó oly hevesen reagált”. Anél­kül, hogy hosszabban időz­nénk az amerikai lap stilisz­A nemzetközi nőnapra írta: MEDALEINE COLIN centiméteres rövidhullám­hossz a legalkalmasabb. Ezen a hullámhosszon rendszere­sen irányított adást kell su­gározni azokra a csillagokra, amelyeknek minden valószí­nűség szerint vannak lakott bolygói. Arra a kérdésre, vajon fel­tételezhető-e, hogy a mai rá­diókapcsolat körén belül egyes csillagok bolygóin ma­gasrendű, értelmes élet léte­zik, a professzor kijelentet­te: megalapozottan lehet állí­tani, hogy Tejút-rendszerünk sok csillagának vannik olyan bolygói, amelyekben ki­alakulhatott ilyen magasren­dű élet. Ezek közül néhány csillag ma már elérhető rá­dió utján. Az első szakasz­ban Nap-rendszerünkhöz ha­sonló csillagokkal, így példá­ul a Bálna-csillagkép Tau csillagával és az Eridanus- csillagkép Epsilon csillagával, amelyek a Naptól mintegy 11 fényév távolságban vannak, lehetséges a kapcsolat felvéte­le. A csillagkép irányában rendszeresn rádiójeleket kell kibocsátani, s meg kell fi­gyelni, nem érkezik-e hason­ló rendszerességű válasz. Magától értetődően nem számíthatunk gyors sikerre A'Nemzetközi Nőnapot ma már egyre több munkásnő, háziasszony, anya és fiatal le­ány ünnepli szerte a vilá­gon, mély gyökerei vannak a nemzetközi munkásmozgalom történetében. 1907-ben, hála több ország élenjáró asszonyai erőfeszí­tésének, első ízben hívták össze a szocialista asszonyok nemzetközi konferenciáját. Titkárául teljes egyetértés­ben Clara Zetkint választot­ták. A következő esztendőben, 1908-ban az Amerikai Szoci­alista Párt Kongresszusa el­határozta, hogy minden év­ben egy vasárnapot a női vá­lasztójogért való küzdelem agitációs napjává tesz. A ha­tározat értelmében 1909 feb­ruár 27-én Amerika számta­lan városában gyűléseket tar­tottak; New Yorkban három­ezer nő részvéteiével. Ha e gyűlésk napirendjén ugyan elsőrendű pontként a női vá­lasztójog szerepelt, komoly formában foglalkoztak azon­ban a nőmozgalom általános kérdéseivel is. 1910-ben a Koppenhágában megtartott Nemzetközi Szo­cialista Kongresszus, amelyen Lenin és az orosz bolsevikok is résztvettek, felhívással for­dult az ugyanakkor ülésező Szocialista Asszonyok Nem­zetközi Konferenciájához és az határozatot hozott, hogy március 8. lesz mindn esz­tendőben a nemzetközi nő­mozgalom napja. * Keserves körülmények kö­zött dolgoztak azelőtt az asszo­nyok, 1835-ben 3 heti sztrájk árán sikerült elérnie a phila­delphiai munkásoknak a tíz­órás munkanapot. 1857-ben nyomorúságosán öltözött asz- szonyok árasztották el New York utcáit, hogy a maguk részére is kiharcolják a tíz­órás munkanapot, világos és tiszta munkatermeket és a férfimumkásokkal_ egyenlő bé­reket Ugyanezekben az évtize­dekben Európában, nevezete­sen Franciaországban, ahoi a kapitalizmus hatalmas fejlő­désnek indult, semmivel sem voltak kedvezőbbek a mur.- kásnők munkakörülményei Lyonban a selyemszövőnők nyáron reggel 3 órától éjfé­lig. télen pedig hajnali 5 órá­tól éjjel 11 óráig dolgoz­tak. 1840-ben az új elnyomó tör­vények ellenére hatalmas sztrájkok folytak le Párizs­ban és egy polgári származá­sú nő, Flora Tristan, aki ala­posan tanulmányozta az an­gol munkásmozgalmat „mun- kásnőszövetség" címén szer­vezetet hozott létre. A szer­vezet megbukott ugyan, azon­ban eszméi tovább éltek és ismét testet öltöttek, amikor arra kedvező alkalom nyi't. Az 1848-as forradalom a barikádokon találja az asz- szonyokat. Az „Asszonyok szava” című lapban számta­lan olyan követelést fektet­tek le. amelyek hosszú időn át szerepelték a március 8.-Í jeliszavakban: „Bölcsődéket, könyvtárakat, termeket a munkásgyűlések részére.” A francia munkásosztály igen nagy áldozatok árán, — 1864-ben kiharcolta a sztrájk­jogot, 1884-ben a gyülekezési szabadságot. Ezekben a küz­delmekben jelentős részt vet­tek az asszonyok is. 1871-ben számtalan nőt deportáltak, 1891-ben többet ki is végez­tek. Évről-évre nőtt a nem­zetközi nőnapok jelentősége. 1914-ben Franciarországban és Németországban ezen a napon hatalmas tüntetések zajlottak le Rose Luxemburg letartóztatása és a háború ellen. A Nemzetközi Nőnap igazi jelentőségét az oroszor­szági szocialista forradalom győzelme után nyerte el, — amely teljes erővel küzdött az embernek ember által tör­ténő kizsákmányolása ellen, szabad utat nyitva az asszo­nyok előtt, Az orosz asszo­nyok példája fellelkesítette a francia nőket is és 1917 ta­vaszán a párizsi midinettek ezrei lepték el a körutakat, követelve a napi húsz sous keresetet, férjeik, bátyjaik, jegyeseik visszatérését. A húszas években egymást követték a jelentősnél. jelen­tősebb asszonyi megmozdulá­sok. A hősiesség számtalan jelét adták a nők a második világháború alatt, Franciaor­szág megszállása idején. „A nők nélkül — mondotta Roll Tanguy ezredes — fele any- nyi eredményt tudtunk vol­na csak a felkelésért folyta­tott munkában elérni.” Ha­sonlóan cselekedtek sok más ország asszonyai is. 1945. márius 8-án Ravensbrückben ünnepelte meg számtalan hős­nő a Nemzetközi Nőnapot. Rosa Thälmann a következő­ket mondotta el erről: „Már­cius 8-án hajnali 5 órakor, mint máskor, sziréna jelezte a felkelés idejét. Ez alka­lommal azonban ügyet sem vetettünk rá, egy cseh társ­nőnk emelkedett szólásra, a következőket mondotta: Sze- rencsekivánataimat fejezem ki nektek drága testvéreim, meg vagyok győződve róla, hogy a következő esztendő­ben ezt a napot már minde­gyikünk saját hazájában fog­ja ünnepelni. Az asszonyok összecsókolóztak és a barakk minden nyelven visszhangoz­ta a kiáltást: „Éljen márci­us 8., a Nemzetközi Nőnap!” • A második világháború be­fejezése után, amely a fasiz­mus bukását eredményezte, a nemzetközi nőmozgalom min­dig szélesebb és szélesebb méreteket öltött, ma már 80 országban gyakorol befolyást a nők társadalmi életére. Mil­lió és millió asszony vés* részt országa függetlenségi mozgalmában, Clara Zetkin felhívása ma is él: „Fogjanak össze a nők a béke, az emberiség boldog­sága és szabadsága érdeké­ben!” Harminc halálos áldozata volt a vi­harnak Mauritius szigetén LONDON (MTI). Az Indiai- óceánban lévő Mauritius brit gyarmati szigeten szombaton és vasárnap borzalmas vihar pusztított. Mint az UPI köz­li a halálos áldozatok száma 30 főre emelkedett, s 150 em­ber megsebesült. A viharnak oly roppant ereje volt, hogy Port Luis városában három nagy temp­lomot rombadöntött és több házat százméterekre elsodort — jelenti az APF. — (MTI). tikai bravúrjánál, amelynek segítségével Strauss törekvé­sét a NATO-partnerek ki­játszására és semmibevételé­re egyszerűen „önálló lépé­seknek” nevezi, érdemes job­ban szemügyre venni ezt a mondatot. Mi is a baj tehát a New York Times szerint? Nem az, hogy Nyugat-Németország a legjobb úton halad, hogy ka­tonai terjeszkedési terveiben Hitler nyomdokaiba lépjen — hanem az, hogy az angol sajtó nem tárgyalta ezt az aggasztó tényt angol hideg­vérrel. Nem az, hogy a bonni hadügyminiszter szűk „kö­nyök térről” beszél, ami ve­szélyesen emlékeztet a hit­leri „élettérré”, hanem az, hogy ezt a párhuzamot a szi­getország újságírói is látják. Nem az, hogy Nyugat-Né- metország a gazdasági sike­rek után katonailag is Euró­pa első hatalmává igyekszik kinőni magát — hanem az, hogy az angol lapok nem tár­gyalják elég illedelmesen ezt a kérdést. Ráadásul akadnak olyan angol lapok is, amelyek gyor­san megfogadják a New York Times tanácsát. Arról írnak, hogy a szegény Bun­deswehr tényleg csak nagy nehézségek árán tudja kiké­pezni repülő- és atom-egysé­geit a szűk országocskában. A tekintélyes Times szerint pedig az a baj, hogy az ese­mény bejelentését „rosszul időzítették s ezzel akaratla­nul is Moszkva kezére ját­szottak”. A Times tehát job­ban fél attól, hogy a német tervek napvilágra kerülte igazolja a szocialista tábor álláspontját a német milita- rizmussal kapcsolatban — mint maguktól a terjeszkedő német tervektől! Azoknak, akik évek óta igvekeztek demokratikus an­gyalszárnyakat festegetni a bonni rendszerre, természe­tesen igen kényelmetlen, hopy a német tábornokok s maga a hadügyminiszter kis­sé elgaloppirozta magát. Ez azonban csak őket érdekli: Strauss maga már nem törő­dik vele. „A nyugatnémet te­kintély... az utóbbi két hó­nap alatt megdöbbentően csökkent — írja a AP ameri­kai hírügynökség hírmagya­rázója. — Az antiszemita ki­lengések már önmagukban is eléggé ártottak a bonni köz­társaságnak és a spanyol tá­maszpontok ügye csupán be­tetőzte ezt a folyamatot’’. Csakhogy Bonnban úgylát­szik elérkezettnek látják az időt arra, hogy a „demokrácia" adta „tekintélyt” a fegyverek biztosította félelemre cserél­jék be: nem túlságosan ér­deklik őket a szövetségesek aggályai. Miközben tehát világszerte lázas igyekezettel igyekeznek fehérre mosni a vigyázatlan szerecsent — csak éppen maga a szerecsen válik egy­re feketébbé. — or — A FIATALOK ÜGYÉÉRT Csömör Erzsi tavaly óta KISZ titkár Zaigyvarékason. Ha valaki ismeri ennek a községnek helyzetét, tudja, hogy itt nem könnyű össze­fogni, szervezeti életre nevel­ni a fiatalokat. Hogy miért nem? Azért, mert zöme Szol­nokra, Budapestre és más helyekre jár dolgozni. Jó, ha hét végén vasárnapra haza­utaznak. Ilyenkor lehet csak velük találkozni, szótérteni. Mégis él, dolgozik az ifjúsá­gi szervezet. Alkalmazkodva a helyi lehetőségekhez, vasár­nap tartanak gyűléseket és ezekre a napokra szervezik a társadalmi munkát is. De pem erről akarok én most szólni, hanem a KISZ titkárról, Csömör Erzsiről. Szerény, kedves fiatal lány, de nem valami beszédes. Vagy talán nem akarja, hogy dicsekvőnek tartsák! Bizo­nyára azért használja min­dig a többesszámot is. Ezzel is érzékelteti, hogy a munka, az eredmény közös, benne sűrű­södik abban valamennyi fia­tal tevékenysége. De azért egy kicsit ő többet vállal, többet ad. Ha nem is beszél róla, még­is tudják a község vezetői, hogyan dolgozik, miként munkálkodik. Most azon fá­radozik, hogy minél több fia­tal vállalkozzon az „Ifjúság a szocializmusért’1 próba kö­vetelményeinek teljesítésére. A Gál lányokkal — Ilonával és Julival. — Polónyi Irénnel Kiss Jánossal és másokkal is megbeszélte az ezzel kapcsola­tos tudnivalókat, ök vállal­koztak is a próba letételére. Talán kérhetné segítségüket — bizonyára nem tagadnák meg, — hogy ők is népsze­rűsítsék e szép mozgalmat. — Más feladatok megoldásánál, például az oktatásnál, amely­nek gerince most a VII. párt- kongresszus anyaga, vagy a Felszabadulási Kulturális Seregszemlére való készülő­désnél is a KISZ tagok egé­szének összefogására van szükség. Csömör Erzsi tudja, hogy egymaga nem sokat tehet. Ezért hallgatja meg szívesen a fiatalok és az idősebb elv­társak véleményét, tanácsát is. Eddig is sokszor kért se­gítséget, útbaigazítást Bálint elvtársnőtől, a község párt­titkárától. Ezután meg még szorosabbá válik kapcsolatuk. Csömör Erzsi tagjelölt lett. Pártmunkájo, megbízatása az, hogy egyre elevenebbé, élőb­bé tegyék a KISZ munkáját, új tagokkal erősítsék a szer­vezetet. Februárban nyolc fiatal kérte felvételét, s a kü­lönböző rendezvények, a fia­talokat érdeklő előadások, — amelyeket most tartanak — szintén lehetőséget adnak a kiszesek és a szervezeten kí­vüli lányok—fiúk barátságá­nak elmélyítésére. Csömör Erzsi mostmár nemcsak mint KISZ titkár, de mint az MSZMP tagje­lölt je is felelősséget érez a feladatok megoldásáért, a fiatalok neveléséért, N.K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom