Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-12 / 61. szám

TANYÁZÓ ESTÉK A SZŐLŐBEN A tárgyalóteremből Tltló-tók 'ÍMUmei \ Heti rádió és televízió-műsor Május 27- és 28-án tartja második kongresszusát a Hazafias Népfront Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap ülést ártott a népfront székházában. A tanácskozáson megje- ent Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Dobi István, Harrer Ferenc és Szabó Pál, az Országos Tanács alelnökei, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront fő­titkára, Résztvett az ülésen Apró Antal, Fehér Lajos és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője, valamint a kormány számos tagja. A tanácskozás napirend­ién szerepelt a Hazafias Nép- 'ront második kongresszusá­nak előkészítése, valamint a termelőszövetkezeti mozga­lom helyzete, a termelőszö­vetkezetek megszilárdításá­nak feladatai. Kállai Gyula beszéde A Hazafias Népfront má- '.odik kongresszusának előké­szítéséről Kállai Gyula be­szélt. Elismeréssel szólt a népfrontmozgalomnak az el­múlt három évben elért ered­ményeiről. A Hazafias Népfront — mondotta — az ellenforrada­lom után a párt vezetésével hathatósan hozzájárult a po­litikai, a gazdasági és a kultu­rális élet konszolidációjához. Az Országos Tanács 1957-ben tartott ülése óta egyre élén­kebbé és mind eredménye­sebbé vált a népfront mun­kája. A mozgalom erősödését nagyban elősegítette, hogy 1958 elején kiegészítették a népfront-bizottságokat, újabb erőket vontunk be munká­jukba. A felfrissült, megerő­södött népfront-mozgalom si­kerrel tömöritette az ország összes demokratikus haladó erőit a párt, a kommunisták köré, az előttük álló felada­tok megoldására. A népfront-mozgalom kitel­jesedett, tekintélyre tett szert, mert a párttal együtt harcol a legnehezebb felada­tok megoldásáért is. A nép­front megerősödésének alap- feltétele és biztosítéka volt, hogy leküzdöttük a népfront­tal kapcsolatos különféle helytelen, sok tekintetben re­vizionista nézeteket. Újból tisztázódott, hogy mi a nép­front viszonya a párthoz. A párt a népfrontnak is vezető ereje, s a népfront nem va­lami külön program szerint dolgozik, hanem a maga sa­játos njódján és eszközeivel a párt által kitűzött politikai, társadalmi, gazdasági és kultúrális feladatok megol­dásából veszi ki részét. — Az eredmények igazol­ták, hogy helyesen döntöt­tünk, amikor a népfront tö­megmozgalmi jellege mellett foglaltunk állást. Emellett az álláspontunk mellett tovább­ra Is kitartunk és javasoljuk a kongresszuson is, hogy a népfront a jövőben is mint tömegmozgalom folytassá te­vékenységét. — A hazafias népfront­mozgalom ma országunkban fontos politikai tényező. Je­--:-------- ­lenleg 3400 népfrontbizottság működik, ezek 127 ezer bi­zottsági tagot tömörítenék. Becsléseink szerint további, körülbelül 200 ezer dolgozó segíti — mint aktivista — a mozgalom tevékenységét. — Pártunk hetedik kong­resszusa azt a célt tűzte ki, hogy viszonylag rövid idő alatt fejezzük be a szocializ­mus alapjainak lerakását, gyorsítsuk meg a szocialista építést Nagy történelmi feladata­inkat a pártonkívüli tö­megekkel szoros egységben kívánjuk megoldani. Ép­pen ezért helyes, ha a fel­adatokról, a népfrontnioz- galom szerepéről a nép­front-kongresszuson tár­gyalunk; értékeljük eddigi munkánkat, összegezzük ta­pasztalatainkat, döntünk további teendőnkről — mondotta többi között Kállai Gyula, Beszéde után a Hazafia'- Népfront Országos Tanácsa elhatározta, hogy a Hazafias Népfront második kongresz- szusát május 27-én és 28-án tartja Budapesten, A kong­resszus meghallgatja és meg­vitatja Kállai Gyula bes_zá> mólóját az ország időszerű politikai és gazdasági kérdé­seiről, a hazafias népfront- mozgalom helyzetéről, továb­bá Ortutay Gyula beszámo­lóját az első népfront-kong­resszus óta végzett munká­ról. Megvitatja a népfront új működési szabályzatát, to­vábbá megválasztja a Haza­fias Népfront Országos Taná­csát. A Hazafias Népfront má­sodik kongresszusán nyolc­(Folytatás a 2. oldalon) Az ország legrangosabb termelőszövetkezetei Q közé került a jásztelki Tolbuchin, a jászárokszállási Táncsics és a mezőhéki Táncsics Tsz- Értékelték a termelőszövetkezetek éves versenyét ­Az országos versenyben megyénk leg­több régi termelőszövetkezete résztvesz. A Földművelésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács közös utasí­tása alapján évvégén a zárszámadások befejezése után minden megyében össze­ült a versenyértékelő bizottság, hogy ki­válasszák a legjobb termelőszövetkeze­teket. A Szolnok megyei versenybizottság szerdán tartotta ülését, ahol a zárszám­adások és a gazdasági beszámolók leellen­őrzött számadatai alapján eldöntötték a helyezési sorrendet. A termelőszövetkeze­teket három kategóriában bírálták el. Egyik a kis termelőszövetkezetek kategó­riája 1200 szántóegységig, másik a köze­pes kategória 1200—2500 szántóegységig, a harmadik a nagy szövetkezetek kategó­riája, ahol a terület 2500 szántóegységnéí nagyobb. A bizottságnak gondot okozott a dön­tés: melyik a legjobb. Termelőszövetke­zetenként kb. 40 mutatót kellett feldol­gozni. Pontoztak és ennek alapján állapí­tották meg a végső eredményt „RIADÓKÉSZÜLTSÉG"* JVÄ“?e,8<* Még néhány nap, s szerte a megyében megkezdődik a téglagyártási idény. Téglagyáraink „riadókészültségben” várják, hogy vége legyen az éjszakai fagyoknak, mert a egtöbb helyen már csak a hideg gátolja a munkát. Új bányát kapott Mezőtúr A mezőtúri téglagyárban is nagy a készülődés. A gépe­det, berendezéseket kijaví­tották, s ma próbaüzemet artanak, hétfőn meg — ha­sak az időjárás közbe nem zól — megkezdik a termelő- munkát. Tavaly sok gondot okozott \ nyersanyag-biztosítás. Régi tányájukban 'már nem volt 'lég jóminőségű agyag, bő- -ítésre pedig a környék be- pítése miatt nem volt lehe- íség. Ezért az üzemtől 1—2 ilométer távolságra — több, mint 1 millió forint ráfordí- ással —■ új bányát nyitót­ok s az idén már az látja 1 az üzemet Villamosították a szolnoki telepet A szolnoki téglagyárban oz időjárás mellett egyéb el­fogadható indok is késlelteti — bár már csak néhány na­pig — a kampány megkez­dését. Most térnek át ugya­nis a gőzmeghajtásról a villa­mos üzemeltetésre s az utol­só „simítások” még hátra­vannak, Korszerűsítették a felvonó­berendezést és felújították a sínhálózatot, — így köny- nyebb, gyorsabb lesz a mun­ka. Tervbe is vették a mult- évi termelés 10—12 százalék­kal való növelését Versenyeznek a karcagiak A karcagi téglagyár dolgo­zói a felszabadulási munka­verseny jegyében kezdik a kampányt. A tavalyinál 1 millió 690 ezer cseréppel, va­lamint kettő és félmillió tég­lával többet vettek tervbe. Az éves feladatok megtár­gyalásakor Ígéretet tettek arra, hogy ezen a mennyisé­gen felül a felszabadulás tiszteletére 150 ezer égetett cserepet és 500 ezer téglát gyártanak. Gondot fordítanak a minő­ség javítására és az anyag­takarékosságra. Felajánlásuk összértéke mintegy 650 ezer forintnak felel meg, A tiszaföldváriak a minőséget javítják A tiszaföldvári téglagyár­ban a téli nagyjavítások alatt arra törekedtek, úgy hozzák rendbe a berendezé­seket és a kemencét, hogy a most érkező hónapok során javítani tudják a minőséget. A múlt évben jól alakult a selejt-arárryuk; de az átlagos minőségi mutatónál volt kí­vánnivaló. Ezért határoztak most úgy, hogy főfigyelmet — a termelés fokozása mel­lett — a minőség javítására összpontosítják. A CÍM és jutalma A szolnoki vasúti csomó­pont dolgozói jól dolgoztak a múlt esztendőben is. A KPM illetékes osztályától ezekben a napokban várják az élüzem cím hivatalos odaítéléséről szóló hivatalos intézkedést. Az erkölcsi mellett, a várható anyagi elismerés miatt is érthető most az izgalom, hi­szen a forgalom és a fűtőház dolgozóinak külön-külön 100 ezer Ft-ot jelent majd ez, és a rakodási főnökség dolgozói szintén jelentős összeget vár­nak. Az élüzem címmel járó ju­talmat természetesen az üze­mi jutalékon felül fizetik. Az utóbbi kb. 12 napi keresetnek megfelelő összeg — átlagosan min tea v 600 Ft lesz Három kategóriában sorol­ták a termelőszövetkezete­ket. Ennek ellenére a JÁSZTELEKI TOLBUCHIN termelőszövetkezet a legjobb szövetkezetek között is ki va­ló. összes pontszáma: 1478,28. Ilyen pontarányt egy terme­lőszövetkezet sem ért el. — Növénytermesztési vonalon őszi, tavaszi takarmánygabo­nából együttesen kh-ként 21.3 q-ás eredményt értek el, cukorrépából 244 q, mákból 6 q volt a kh-kénti átlag, mely országosan is nagysze­rű eredménynek számít. Állattenyésztésben is pél­damutató eredményeket ér­tek el. A 100 hk redukált ta­karmánytermő területre 23.643 titer tej, 115 q hús, 912 baromfi jut. Az állami és szövetkezeti szervek részét e eladott termények, termékek és állatok értéke 1 szántó­egységre számítva 3.747 Ft. Ez a szám bizonyítja, hogy a termelőszövetkezet okosán és tervszerűen gazdálkodik. Jelentős állami kedvezményt is kaptak. A szövetkezeti ta­gok jövedelme kielégítő. Egy közös munkában résztvevő tagra 1959-ben 26.454 forint jutott. A termelőszövetkezet évi jövedelmének 32,8 száza lékát fordította a tisztava- gyon növelésére. Ezekkel az eredményekkel a jásztelki Tolbuchin a kis termelőszö­vetkezetek versenyében első. Második A KŐTELKI EZÜSTKALÁSZ termelőszövetkezet 1.085.5 pontot ért el. Harmadik hely­re került a mezőtúri Sallai termelőszövetkezet 1080.14 ponttal. A .közepes termelőszövet­kezetek versenyében az első helyre A JÁSZÁROKSZÁLLÁSI TÁNCSICS termelőszövetkezet került. Az eddigi, illetve a koráb­bi verseny értékeléseknél még nem szerepelt a jász- árokszállási Táncsics Tsz. A múlt gazdasági évben azon­ban derekasan munkához láttak és nemcsak a járás területén, hanem megyei szinten is a legjobbak közé verekedték fel magukat. Az összes pontszámúk 975,34. — Különösen kiugró eredményt értek el a hústermelésben. — 100 kh redukált szántóra 86 q hús jutott. A juhászatuk is eredmé­nyesen működött, felvették a versenyt a legjobbakkal. Er­re bizonyíték, hogy a juhok nyírási átlaga 5.3 kilogramm gyapjú. A múlt gazdasági évben e szövetkezet jó gazdálkodásá­nak eredményeként nőtt a ta­gok jövedelme is. A közös munkában résztvevő min­den tagra átlagosan 28.625 forint jut. Az értékelésre ke- _rü1it termelőszövetkezetek kö­zül náluk volt a legmaga­sabb a közös vagyon növelé­sére fordított rész. Az évi gazdálkodási eredménynek 48.6 százalékát fordították a tisztavagyon növelésére. Második A TÖRŐKK7ENTMIKLÖSI DÓZSA termelőszövetkezet 948,86 ponttal. Harmadik a kisúj­szállási Kinizsi Termelőszö­vetkezet 916 ponttal. A nagy termelőszövetkeze­tek Versenyében továbbra is első helyen szerepel A MEZŐHÉKI TÁNCSICS Termelőszövetkezet. Pontszá­ma:!.363.53. Erről a termelő- szövetkezetről már sokat be­széltünk. Részleteiben ismer­tettük a gazdaság eredmé­nyeit. Növénytermesztésben kimagasló eredményeket ér­tek el. Kenyérgabonából a kát. holdankénti átlagtermés 18.28 mázsa, takarmányga­bonából 18.12 mázsa, kukori­cából is a legtöbbet termel­tek, mert a kát. holdankénti átlagtermés májusi morzsol t- ra számítva 21 mázsa. Lucernamag termelésért 120 pontot kaptak, mert kát. holdanként 3 mázsás átlagot értek el. Ennél a termelő­szövetkezetnél egy tagra 32.230 forint jövedelem jut. Második A KUNSZENTMÁRTONI ZALKA MÁTÉ Termelőszövetkezet 875.3 ponttal. Harmadik a túrke- vei Vörös Csillag Termelő- szövetkezet 755.78 pontszám­mal. A Megyei Tanács Mező- gazdasági Osztálya és a Ter­melőszövetkezeti Tanács me­gyei megbízottja a jóváha­gyott és leellenőrzött adato­kat felterjesztette az Orszá­gos Termelőszövetkezeti Ta­nácshoz. Reméljük, az orszá­gos értékelésen is méltóan szerepelnek ezen termelőszö­vetkezeteink Készítik a takarmányt A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet takarmányos brigádjának többezer állatot kell ellátni élelemmel. A brigád tagjai Sinka József, Kecskés Isivé> és Szűcs Lász­ló nagyteljesítményű villan.vmnrzsolóval kukoricát mor­zsolnak. ;v I VTLAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 ^tenlmp XI. évfolyam, 61. szám. Ára 50 fillér I960, március 13., szombat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom