Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-05 / 55. szám

1960. március 5. ■SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 BRIGÁD,L melyben formálódik, nemesedik az ember A Járműjavító szakszerve­zeti irodájában Jánosi elv­társ kezembe nyomott egy gépelt papírlapot. — Olvassa csak! — bizta­tott. — Ezt éppen egy szocia­lista brigád vezetője írta. — Kiss Imre VII./a. osztályon dolgozó ili brigád vezetője vetette papírra, mivel érde­melték ki a megtisztelő cí­met. „Tavaly elsők kőzett tettünk felajánlást, hogy küzdünk a szocialista brigád cím elnyeréséért. Tervünket 104—105 százalékra teljesítet­tük mindig. Késés, igazolat­lan hiányzás nem volt. Min­den reggel rövid megbeszé­lést tartottunk a napi mun­káról. Takarékoskodtunk az anyaggal, a selejtezésre kerü­lő kocsikról leszerelt jó al­katrészeket új, illetve nagy- fővizsgás kocsiknál felhasz­náltuk. Politikailag és szak­mailag is képeztük magun­kat.” így adnak számot a tö­mör mondatok á brigád egy éves munkájáról; Mennyi minden sűrűsödik e rövid je­lentésben, illetve levélben. Benne van az öt fiatal szakmunkás erőfeszítése, — hogy szocialista módon dol­gozzanak, éljenek. Ez jóval több, mint a szokásos mun­kaversenyben a magasabb százalékért küzdeni, mert itt a termelési eredmények foko­zása mellett is előtérbe ke­rül a nevelés, egymás formá­lása, a szocialista embertípus kialakítása. S ebben különö­sen a kollektívának és a ta­nulásnak, az önképzésnek van nagy szerepe. Balogh Imre, a fiatal géplakatos is arról be­szélt, hogy valamennyien tanulnak. Erdei Ernő, az általános is­kola 8. osztályát végzi. Deák László gépipari technikum­ba jár. Résztvettek a „Szak­ma ifjú mestere” című tanfo­lyamon, amelynek előadásai segítséget adtak a jobb mun­kamódszerhez. a helyes idő­beosztáshoz. Mindezt nem dicsekedve, hanem nagyon is szerényen mondja el Balogh Imre, a szocialista ifi brigád tagja. Jánosi elvtárs, aki szintén ebben a brigádban dolgozott, mielőtt a szakszervezethez került, arról beszélt, hogy Ba­logh Imrét, aki falusi fid, hogyan formálta a brigád. Kiss és Erdei elvtársak, a két kommunista fiatal segí­tett a fiúnak beilleszkedni az üzem életébe, s abban is, hogy jó szakmunkássá, sze­rény, kötelességtudó ember­ré váljon. Ugyancsak az ő példamutatásuk, emberi ma­gatartásuk hatott Deák Lász­lóm Is, aki másfél, két év­vel ezelőtt még többször el­késett. Ma már ez nem for­dul elő és szabadidejének ja­varészét is hasznos tanulás­sal tölti, a Gépipari Techni­kumba jár. Igen. a kommunisták pél­damutatása, a pártszervezetek segítő, ellenőrző munkája nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nagy célt — szocialista módon élni, dolgozni — — elérjék a munkások. A Járműjavító pártbizottsága eddig is nagy figyelmet for­dított arra, hogy a pártalap- szervezetek havonként érté­keljék a szocialista brigádok eredményeit. Beszámoltassák a műhelybizottságok elnöke­it. A párt-végrehajtó bizoft­Tervezik a szolnoki leánygimnáziumot Megkezdődött — 166 ezer forintos költségelőirányzattal — a szolnoki új, 16 tanter­mes leánygimnázium terve­zése. A kivitelezési munkák megkezdésére jövőre kerül sor Az egész beruházás 12 millió forintot emészt fel. Az új tanintézetre igen nagy szük­ség van, mert a régi már nem felel meg a korszerű követel­ményeknek. ság is többször megvitatta a szakszervezet jelentése, be­számolója alapján a szocialis­ta brigádok helyzetét Sokat segíthet a pártszervezet úgy­is, ha támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek eredménye a többtermelés, a minőség javítása. Majoros László elvtárs. a Il-es alap- szervezet párttitkára mondta el, hogy a VI-os osztályon dolgozó Draskóczi brigád, — amely szintén a szocialista brigád cím tulajdonosa — állandóan foglalkozik éssze­rűsítéssel, újítással. A moz­donyokon például a csati óru- dakat gyalulással, véséssel készítették. Az öt tagú Dras­kóczi brigád kezdeményezé­sére most gyors forgácsolás­sal, gyors marással végzik ezt a munkafolyamatot. A csatló fúrógép átalkítására is adott be újítást a brigád, amelynek célja: pontosabb, jobb minő­ségű munkát végezni — s amelynek megvalósításán a IX. osztály már munkálkodik is, Pál Szabó Károly elvtárs, a hét tagú tüzikovács brigád i bó elvtárs kilenc éve brigád- vezető. Tudását, jó munká­ját a tavaly kapott „Munka­érdemérem” kitüntetés is bizonyítja. Kovács Vencel elvtárs, de a brigád többi tag­ja is szívesen foglalkozik a fiatalokkal, hogy jó szak­munkássá váljanak, s erősen beléjük gyökerezzen a kol­lektív szellem, az egymás se­gítését, nevelését célzó tö­rekvések. A pártszervezetek, a külön­böző munkaterületen dolgozó kommunisták, szakszervezeti aktívák összefogott, egyirány- ba ható munkája eredménye­ként bizonyára a jelenlegi öt szocialista brigád mellé újabbak sorakoznak majd a Járműjavítóban is. Nagy Katalin A 30 mázsás kukoricatermesztési CL mozgalom sikeréért Nyilatkozott Vedrődy Gusztáv, a megyei tanács VB főagronómusa Az elmúlt évben beállított „szputnyik parcellák'’ eredményei azt mutatták, hogy ahol a kukoricának biz­tosították az optimális feltételeket, ott a szokásos termés­átlag többszörösét érték el. Időszerű volt tehát a 30 má­zsás mozgalom életrehívása. Manapság már nincs olyan mezőgazdasággal foglalkozó ember, aki ne tudná e moz­galom szükségszerűségét. Igaz, akadnak olyanok is, akik csatlakoztak ugyan e mozgalomhoz, de a nagy termés- eredmények elérésében kételkednek. Szolnok megye kukoricatermő „ország” Mit mondhatunk a kétel­kedőknek? Azt, hogy Szolnok megye talajainak többsége jó­minőségű és tápanyagokban gazdag. Ezek a talajok e fon­tos takarmánynövény terme­lésére kiválóan alkalmasak. Nem csoda hát, hogy me­gyénket már régóta kukorica­termő „országnak” ismerik. Ha a lehetőségeket kihasz­náljuk^ valóban az lesz. Igaz, a termést esetenként ingado­Á nőmozgalom tevékeny részesei vezetőjének szavai szerint a párttagok, a pártszervezet fe­lelőssége igen nagy. Az 5 jó munkájuk eredményezheti, hogy az együtt dolgozó mun­kások segítsék egymást a munkában, S kollektiven érezzék a felelősséget azért is, hogy miként formálódik, nemesedik az emberek jelleme, hogyan törekednek általános műveltségük, politikai tudá­suk gyarapítására. Pál Szabó elvtárs brigádjának tagjai a Marxizrijus-Leninizmus L és II. évfolyamán és az Idősze­rű Kérdések tanfolyamán ta­nulnak. Homonnai János, Pe- tőházi Imre, László Márton a „Szakma ifjú mestere" cím elnyerésén is fáradozik. Kü­lön érdeme a brigádnak, hogy évek óta nagy gondot fordít a szakmunkás utánpótlásra. Most is három iparitanuló sa­játította el e szép szakmát. Van kitől tanulniuk. Pál Sza- miiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiK MEGHÍVÓ A Tiszaföldvári Földmű­vesszövetkezet Igazgatósága értesíti tagjait, hogy 1960. március 6-án du. 2 órakor a Belterületi Kultúrotthonban taggyűlést tart, melyre min­den szövetkezeti tagot szere­tettel meghív az IGAZGATÓSÁG GERE MIHALYNÉ, a MEZŐSZÖV könyvelője MATÉCSIK MÁRIA, Megyei Kórház dolgozója A NÉLKÜLÖZHETETLEN GYEREK A Gyümölcs-Zöldség Göngyö­legellátó Vállalat szajoli tele­pén megdöntötték azt a régi tételt, bogy nincs nélkülözhe­tetlen ember. Találtak üyent, méghozzá nem Is nagyszakáliú bölcs tudóst, hanem pelyhedzö állú legényt. S ezt írásban is adták. Történt ugyanis, hogy ifjú Veréb Antal elhatározta: Szak­mát tanul, villanyszerelő lesz. Csak kiadják a munkakönyvét — gondolta, — hiszen minden párt- és tömegszervezet arra buzdítja az embereket: tanulja­nak, s főleg műszaki ismerete­ket sajátítsanak el. A munkakönyvét nem kapta kézhez. h... kilépéséhez kellő indok hiányában nem járulok hozzá” — Irta a telepvezető, s kioktatta: „Ont a vállalat, mint egész fiatal tanuló gyereket vette fel és áldozott betanu­lásáig”. „A vállalat indoka nem fedi a valóságot, ... mivel az elsó perctől kezdve teljesítménybér­ben dolgoztam és béremet, minden esetben a megdolgozott munkám után kaptam’’ — rep- likázik az ifjúmunkás. Vajon miért fogják vissza ezt a fiút, miért kötik mindenféle­képpen a vállalathoz? - töp­rengtünk, s választ kértünk. Orszáczky kartárs jóvoltából meg is kaptuk a választ. — .. mert á zöldség, gyümölcs szakma a népgazdaság terü­letén elég nagy fontosságú je­lentőséggel bir.” — Magyarul: fontos népgazdasági érdek, hogy ifjú Veréb Antal ne ta­nuljon szakmát, hanem szögez­ze továbbra is a ládákat. Mint­ha sántítana — legalább is egy kicsinykét - ez az érvelés. S az sem hat ránk, hogy Orszácz­ky kartárs kioktat bennünket azzal: „jelenlegi munkaköre is szakmának tekinthető”. Szerin­tem csak annyira, mint a bi­ciklizés,- sibé « zóvá tette a júliusi, az au­gusztusi kevés és rossz elosz­tású csapadék. A szárazság azonban csak ott befolyásolta a termésátlagokat, ahol seké­lyen vagy tavasszal szántot­tak. A mélyen szántott, táp­anyagban gazdag talajokon az aszály nem bírta a növényt tönkretenni. S most, amikor végignézünk Szolnok megye határán, örömmel látjuk, soha még ennyi mély, gépi szántás nem volt. Most az a legfontosabb tennivaló, hogy válasszuk ki tábláinkból azo­kat a talajokat, amelyek táp­anyagban gazdagok, az alap­műtrágyát megkapták és a gépek mélyen felszántották. Gyakran kérdezik, van-e hatása a kukoricára annak a műtrágyának, amit nem ősz­szel juttatnak a talajba alap­trágyaként, hanem tavasszal adagolják. Igaz, a lassan ol­dódó műtrágyákat legjobb ősszel a talajba juttatni. De nem értek egyet azokkal, •— akik nem rendelik most meg a foszfor- és káliműtrágyát, mondván, hogy ezeknek ta­vasszal egyáltalán nincs ha­tása. A legtöbb gyakorlati szakember véleményét tolmá­csolom, amikor ajánlom, •— hogy a lassan oldódó műtrá­gyákat minél hamarabb szántás nélkül dolgozzuk bele a talajba A fej trágyát pedig — rész­ben a vetés előtt, részben akkor, amikor a kukorica már szépen sorol. Ez esetben vetőgéppel a sorok mellé tíz centiméterre szórjuk. — Amikor a tavaszi mű­trágyázás sikeréről, hasznos­ságáról beszélünk, szeretném segítségül hívni Liszenko aka­démikust. ö a következőket ajánlotta: savanyú talajokon 30—40 mázsa poralakú istál­lótrágyához 3—3.5 mázsa me- szet, 2.5—3 mázsa szuperfosz­fátot kell évente a talajba juttatni Ezt tavasszal szór­juk a szántásba és kultivá- torral dolgozzuk a taflajba. — Liszenko elvtárs megállapítá­sa szerint ez a módszer hatá­sában annyi mintha 300 má­zsa istállótrágyával trágyáz­tunk volna. Nagyon fontosnak tartom a kukoricavetőmag helyes megválasztását. Keressük ál­landóan azt a fajtát, amely a mi vidékünkre a legjobb. Az MV—5'ös beltenyésztáses hibrid vált be eddig legjob­ban. Körülbelül 1—2 mázsá­val többet ad, mint a korai fajták. Nincs gondolkodni va­ló idő tehát. Ma, amikor az egész világon tért hódit a hibrid-fajta, csak a maradi gondolkodású emberek kétel­kednek hatásában. A tsz-ek a vetőmagot hibrid-fajtára cseréljék ki; Vigyázni kell azonban, mert ennek utánter- mése vetőmagnak már nem alkalmas, A nagy termés egyik kulcskérdése az elegendő tőállomány Javaslom: a talaj tápere­jétől- és minőségétől függően 16—18 ezer tőlétszámot biz­tosítsanak. Ez úgy érhető el, ha a négyzetbe vetett kukori­ca egy-egy csomópontjánál két állományt hagyunk meg. Hosszabb viszonyok között minden második kötésnél le­gyen két szál. A kapálás. Jelentőségét nem győzném eléggé hangsúlyoz-1 ni. Biztosítani kell, hogy a kukoricát legalább négyszer megkapálják és a táb­la aratás Idején se gazosod- jon el. Megyénk termelőszövetke­zeteinek öntözési adottsága valósággal kimeríthetetlen. Sajnos, esetenként az életet adó víz mellett is megsül a kukorica. Nem tudják, ho­gyan kell a növényre vezetni a vizet. Nem igénylik a hoz­záértők segítségét. Az 1960. évi tervekben is nagyon ke­vés az öntözött kukorica, idő még van, az öntözött terüle­tek bővíthetők, csak több bá­torság kell. Végül nem hagyhatom sző nélkül azt, hogy a kukorica­moly termésünk mintegy 30 százalékát fertőzte. Ezt a ha- talmas kiesést majdnem tel­jes egészében pótolhatjuk, ha a kukoricaszárat május 1-ig mindenütt felhasználjuk. Nem a hatóságok dolga len­ne ennek végrehajtása, ha­nem minden ember köteles­sége. Senki nem tudja, hogy a szomszédból kirepülő lepke nem az ő kukoricáját fertő­zi-e meg. X Csataszögi do hold olyan termő vöröshe­rénk! Nagy a bizodalom, — A brigádban is? — Azt nézem, holnap, hol­nap után ^ vethetünk. A cu­korrépát, * kukoricát kioszt­juk. Csakhát a fiatalság ki­kopik a faluból. Kevés az olyan ember, aki kapa, ka­sza. — Most meg maga is bete­geskedik?! Rám néz. — Leginkább arra vetek, doktor úr... K özbevágok. — Én? Dehogy! Mindhárman elképedünk. — Hát nem maga az új or­vos? Merthogy azt vártuk. Kínos helyzet. — Mondja, de abból nem lesz baj, hogy elmondtam, sajnálom a földem? — Hát hozzám nem lett volna őszinte? — Dehogynem. Én azt sze­retem Csak... Kopognak. — Jé, a lányunk. — Csak azért jöttem, He- gedüsékhez megy a doktor. Ilyen félreértés. Nahát! Borzák Lajos Kiterít! a rajzlapot. — Ez itt a foklapos, van benne csipákás föld, ez a gát­rész. Nahát, ez a brigádom! — Az embereit is ismeri? —- Még azt Is tudom, me­lyiknek milyen gazda volt az apja. A vetéshez kanyarodunk vissza. — Észen legyen az ember, az a fontos. Nincs nekem egy hold szántatlan területem se. A traktoros csak vetőre szán­tott. Mondom, vedd le az ekét, elszámoljuk vetőbe. Ott az a 37 hold. Egy éjszaka meglett. Drága, finom föld, ami csak létezik. A vetésforgóval még baj volt. Hiába, az első év. Búzá­ra vetették a lucernát. — Miért nem tisztán? — Tisztán? Ennyi földet csak nem adok ingyen! Ké­rek a földtől nagy féltermést még akkor is olyan lesz a lucerna, hogy csak na, ha mindent megadunk neki — Megadnak-e? — Jó, zsíros földek ezek. Legalább 100 vagon trágyát kinyomtunk. Csak a laposiak j 60 vagonnal kihordtak szep­temberben, Kétszázhatvan Á traktoros csak mered rám. — Dehát Illés bácsi a bri­gádvezető. Az asszony nevet. — Látja, ilyen félreértés. Nahát! A gazda is somolyog. Nem tudhatta az asszony, mire hazajön, brigádvezető lesz a férje. Behívták a szövetkezet közgyűlésére, míg az asszony távol járt. Sokan voltak. A brigádvezető-választás min­denkit érdekelt. — Kimegy a háromtagú je­lölőbizottság, aztán vissza három javaslattal. Derűs emlékezés! — A jelölőbizottság elnöke magamagát is javasolta. E ngem választottak. Más­nap így tesz Kalmár, az elnök: — Na, Illés bácsi, itt a tér­kép, kezdjék a vetést. — Eligazodott rajta? — Magam is lerajzolnám az egész határt. meg a gyűlések, vezetőség! ülések a tsz-ben. — Vezetőségi tag? — Brigádvezető vagyok. Terelem a beszélgetést. — Hány holddal lépett be? — Tizenhárommal. Ügy be­állítva a birtok, hogy máig is sajnálom. Pereg a párbeszéd. — A brigád területe hány hold? — Mennyi? Közel ezer. Tíz hold helyett ezer hold a gon­dom. Bólintok. Ismét az asszony? — Érdekes eset. Nagyon ér­dekes. Águsztusban odahaza /oltam Dunántúlon — tetszik hallani a kiejtésemen. — Gyű vök haza, hát zárva az ajtó, nincs itthon senki. Ej­nye, ugyan hova lehetett Il­lés. Gyün egy traktoros. — Illés bácsit keresem. Szántani akarunk. — Ej, flam, mink már a tsz-ben vagyunk. A mi fő- dünket már ne szántsad. S opánkodnak a Szebb Élet irodáján, hogy be­szélhetnék Majzik Illéssel, dehát 6 beteg. Én azért mégis meglátogatom. Tinó nagyságú kutyától ■ ijedten futok a kaputól visz- . sza, de ott terem a ház asz- ■ szonya, átnyalábolja az eb ’ fejét, engem pedig szíves szó- ' val befelé tessékel. — Már ne haragudjék, a • fiam küldte tolvajok ellen. Amarra nyílik, ott tessék. Az egész asszony csupa kedvesség. Fogadtak már engem szí­ves szóval igen sok helyen* de ez — így ismeretlenül — , ' szöget üt fejembe. A gazda gubbaszt a ke- 1 mence mellett, most ugorha- i tott ki a vetetlen ágyból. i ; — Mi baj, báttya? I Nyomkodja a szíve tájékát. ! I — Itt fáj, nil A felesége: ! ! — Megfázás. A műkedve­• löket tanította az uram. Hi­deg volt a próbateremben,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom