Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-30 / 76. szám

I960, március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP TIZENÖT ÉVESEK „Hosszú sorban jönnélc- mennek, apró ördögök, de szentek, homlokuk íriss, meleg kenyér, szén a szemük, szénparázs.” Igaz, hogy József Attila „Nvolcesztendős lányok”-ról írta ezt a verset, de tökéle­tesen ráillik a tizenötévesek­re is, a Közgazdasági Techni­kum elsőseire. Vidáman, ki­csit bizalmatlanul néznek rám, a hívatlan vendégre, aki elvette a lyukas órát, ame­lyet pedig minden diák ked­vel. De azért megindul a be­szélgetés. hiszen emlékei mindegyiknek vannak és az emlékeket nagy becsben tart- lák. még akkor is. ha azok nem sajátjaik, hanem szülei­ké. Talán kicsit elcsépelt szó­lam az. ha valakiről kijelent­jük, együtt született az új vi­lággal. Mégis fontos ez. hi­szen legtöbbjük ágyúdörgés közepette született, megis­merte a kukorcakenyér ízét első tudatos eszmélésével új gyárat, vagy iskolát pillantott meg. És bár sokan azt mond­ják, ezek a fiatalok mindent készen kaptak, jódolgukban azt sem tudják, mit csinálja­nak, így ez a vélemény még sem teljesen igaz. Lemérik ők is a maguk módján a fejlő­dést. és otthon a legtöbbjük megkapja a felvilágosító szót, a régi világ valóságát, amikor az anya azt mondja gyerme­kének: amikor még olyan kislány voltam, mint te... De vájjon mondja-e? Hát éopen ezt szeretném megtud­ni ezektől a vidám fiatal lá­nyoktól, leendő tsz könyve­lőktől, közgazdászoktól, ke­reskedelmi szakemberektől. Hát lássuk a jelentkezőket. Az értelmesarcú. talpraesett kis Timkó Magdi határozot­tan azt állítja: sokat hallott arról a bizonyos régi világ­ról. Meg aztán látja is maga körül. Nyolcán vannak test­vérek és azok közül csak az utolsó hármat bírták és bír­ják taníttatni a szülők. Hogy­ne látná Magdi a különbsé­get, amikor édesapja az el­múlt idő lehetőségeit pótolva most iratkozott be a gimná­ziumba, hogy gyermekeivel versenyezve hozza be. amit elmulasztott. Timkó Magda nagyon sze­reti ezt a világot mert otthon szüntelenül megkapja az ösz- szehasonlítást. És ezt az ő egyszerű szavaival el is mondja. Akárcsak Papp Julianna. — Fegyverneken lakunk — kezdi, nagy meleg szemével nyíltan nézve rám. — Jól láttam én, de mondották is odahaza: becsüljem meg ma­gam. Mert az én szüleim úgy jártak még az iskolába, hogy kilométereket gyalogoltak a sárban. Idősebb testvéreim meg közösen hordták a csiz­mát és télen csak egy vékony nagykendőbe bugyolálva siet­tek az iskolába. Biztosan tet­szett látni a szép új iskolát, ami nálunk épült, Fegyveme- ken. Ma már az emberek se járnak részért aratni, mint apám. — És úgy véled ma más a világ? — Más. íme a család ma: Két bátyám mérnök, nővé­rem technikus. A kisebbik bá­Aprilis eleién megkezdik a „Terfa“ tranzisztoros hallásjavííé készülék árusítását, az SZTK utalványok beváltását Hallásjavító készülékekre az utóbbi hónapokban az SZTK körülbelül nyolcszáz­ezer utalványt adott ki, eze­ket azonban nem tudták be­váltani, mert nem volt ele­gendő készülék. A telefon­gyár és az Orvosi Műszerke­reskedelmi Vállalat illetéke­iéi ezzel kapcsolatban el­mondották, hogy a belkeres­kedelem rendelésére a hónap végéig kétezer „Terta” hallás­javító gyártását fejezi be az üzem. s ezer akkumulátor- töltőt is készít. így a régen várt készülékek árusítását . i orilis elején megkezdik az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat Nagymező utca 4. számú szaküzletében. Ezzel egyidőben megkezdik a több­száz, előzőleg kiadott, SZTK I utalvány beváltását is. (MTI) Román—olasz koprodukció Megkezdték Carlo Goldoni „Faragatlanok” című szín­művének filmfelvételeit Ro­mániában. A filmet de Sica, Alexandrescu és Nagy György rendezi, a főszerepeket G. Calboreanu, Gr. Vasiliu-Bir- lic, Al. Giugaru és Marcel Anghelescu alakítja. tyám a gépipariba jár, aztán itt vagyok én, meg van egy öcsém, hatodikos, ő is tovább tanul majd. Apám is mondta, meg a tanáraim is, meg ma­gam is látom, azelőtt soha ilyen dolgunk nem lehetett volna, nekünk parasztgyere- keknek. Papp Julika ezt már több­ször is átgondolhatta. Úgy mondta el az itt elhangzotta­kat. mintha egy vitát zárna le. Ez talán természetes is.— Hiszen a fegyverneki Papp család története felér bármi­lyen szemináriummal. Örvénylik a vita. Többen beszélnek a mostani életről és meglepően tájékozottak a régit illetőleg is. Úgy látszik, a szülők nem fukarkodnak a felvilágosító szóval odahaza. Ez így helyes. És ha a felele­teket pontozni lehetne, én a pálmát a kerekarcú. elfogó- dott kis Schmidt Marikának ítélném oda. Igaz. hogy za­varban van, hogy sokszor ott is elneveti magát, ahol nem kellene, de amit mond, az emberi, megrázó. Bunkerek­ről beszél, amelyeket apjával és a szomszédokkal ásattak, halottakról, akiket a néme­tek a lakossággal hantoltat- tak ki, éjszakai munkáról és nagy ijedősekről. — Mert tetszik tudni, bor­zasztó volt az a háborús vi­lág. Az én anyám... akkor... — és zavart-bájosan nevetni kezd — az én anyám... — Mondd már ki — biztat­ja Veres Jutka. — Az én anyám akkor ve­lem volt terhes — vágja ki végre, de most már bátran Marika — és nagyon nehéz volt neki. Ezért nem szere­tem a háborút. Igaza van Marikának. Az iménti közbeszóló, Veres Judit ezt a Emberi sors című film­mel kapcsolatban mondja el — Annak a katonának el­pusztult a családja, de örök- befogadott egy kis gyereket. Mert az emberi életet újra le­het kezdeni, ha van miért? — És most van miért? Erre már megindul a fele­letek áradata. — Igen. mert tanulhatunk. — Mert sokminden épül. — Mert szabadon élhetünk. — Mert megbecsülik a munkásokat! Nem tudom .ki hogy van a mai fiatalokkal. Én nagyon bízom bennük. És ezután a beszélgetés után sokkal job­ban, mint eddig. «— hernádi — Kulturális nozaik Moszkvában bemutatták Arthur Miller „Az ügynök halála” című színművét, me­lyet a közönség nagy érdek­lődéssel fogadott. * A „Mazowsze” lengyel ének- és táncegyüttes Japán­ban vendégszerepei. Március 20-án tartotta első előadását a japán fővárosban, • A „Sluk” csehszlovák nem­zeti balett múlt héten a saarvidéki Diliingben vendég­szerepelt. A saarbrückeni „Allgemeine Zeitung’” sze­rint az együttes olyan nagy közönségsikert aratott, hogy az már valóságos diadalnak mondható. Megjelent a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképte’enségi járadékáról szóló kormányrendelet végrehajtási utasításé Városnéző körséta, sétarepülés A budapesti ipari vásárra az IBUSZ is megkezdte elő­készületeit. A fővárosi idegenforgalmi hivatallal együtt többféle mó­don gondoskodik majd a vá­sár látogatóinak szórakozta­tásáról. Autóbuszos városné­ző körsétákat szervez, mégpe­dig nemcsak nappal, hanem a késő esti órákban is. Ezek­nek az éjszakai körsétáknak az utasai először a Gellért­hegyre utaznak, majd ezután a Margitszigetre visz az út­juk. amelynek utolsó állomá­sa a Budapesti Táncpalota lesz. Az idén is megrendezik a vásári sétarepüléseket a fő­város felett. (MTI) * A cigarettázás és a tüdőrák Genf (AP) Az Egészségügyi Világszervezet hétfőn nyil­vánosságra hozta egy tudo­mányos csoport jelentését a cigarettázás és a tüdőrák ösz- szefüggéseirőL Ezzel első íz­ben történt hivatalos állás- foglalás ebben a kérdésben. A jelentés határozottan ál­lítja: a cigarettázás egyik fő oka a tüdőráknak és nem hagy kétséget az iránt, hogy az ismert tudósok nagy több­sége egyetért ezzel. A Genfben november óta tanácskozó tudósok megálla­pították, hogy az utóbbi évek­ben jelentősen és megszakí­tás nélkül növekszik a tüdő­rák okozta halálesetek szá­ma és azok további növeke­désére lehet számítani. (MTI] A Magyar Közlöny 25. számában megjelent a ter­melőszövetkezeti tagok öreg­ségi és munkaképtelenségi járadékáról szóló kormány- rendelet végrehajtási utasí­tása. Kimondja a rendelet, hogy öregségi és munkaképtelen­ségi járadékra csak az a sze­mély jogosult, aki a járadék iránti kérelem előterjesztése időpontjában valamely ter­melőszövetkezetnek tagja. Ha a kérelmező abban a naptári évben, amelyben a kérelmét előterjesztette, 120 (nők 80) munkaegységnél többet tel­jesített már, csak a követke­ző évben jogosult a jára­dékra. Munkaképtelenségi jára­dék, állapítja meg a továb­biakban a rendelet, csak megfelelő orvosi igazolások alapján és csak a munkakép­telenség időtartamára jár. A munkaképtelenség járadékot igénylő termelőszövetkezeti tag orvosi vizsgálatáról az Országos Nyugdíjintézet in­tézkedik. Rendelkezéseket tartalmaz a végrehajtási utasítás az özvegyi járadék folyósításá­ról. Kimondja, hogy a ter­melőszövetkezeti tag halála esetén házastársát özvegyi járadék legkorábban 1960. január első napjától illeti meg, de csak abban az eset­ben, ha maga is termelőszö­vetkezeti tag. Nem kaphat özvegyi járadékot az a ter­melőszövetkezeti tag, akinek a házastáirsa 1959 előtt halt meg, s 1958. január 1-től szá­mítva nem folyamatosan volt tagja valamelyik termelőszö­vetkezetnek. Ha az özvegyi járadékra jogosult, egyéb törvényszerű nyugellátásban is részesül, az özvegyi járadék és az egyéb törvényszerű nyugel­látás együttes összege nem haladhatja meg a havi 260 forintot. Ha az özvegyi jára­dékra jogosult munkaviszony­ban áll, vagy kereső foglal­kozást folytat, az özvegyi já­radék csak akkor folyósít­ható, ha tevékenységéből származó keresete — jöve­delme — nem lép« túl a ha­vi 260 forintot. Előírja a rendelet, hogy mind az öregségi, mind pedig a munkaképtelenségi jára­dék kifizetést szüneteltetni kell arra a naptári hónapra, amelyben a járadékos, vagy házastársa munkaviszonyban áll, vagy kereső foglalkozást folytat és az azokból szárma­zó jövedelem a 260 forintot meghaladja. Ha a járadékra jogosult tag a termelőszövetkezetből ki­lép, vagy a termelőszövetke- zet közgyűlése jogerősen ki­Barátságos meleg szobában petróleumlámpa sápadt fényé­nél fiatal, szőke nő hajol az asztal fölé. A nagy csendben csak a vekkeróra ketyeg a sa­rokban, s a toll halk perce- gése hallik. Tanítónő; dolgo­zatot javít. Most ne zavarjuk őt. Amíg befejezi munkáját, ismerked­jünk az iskolával. * Sok mezőtúri ember bizo­nyára nem is tudja, hogy a városnak Csergettyű elneve­zésű határrésze is van. Igaz, elég távol. „Van ez tán 18 kilométer is” — mondják az idevalósiak. Valamikor, ta­lán még a török idők előtt falu lehetett itt, aztán a falu elpusztult, a név megmaradt. Falu hát nincs, csak szét­szórt tanyák, meg az iskola, ahova nem szívesen jönnek a tanítók. Nyáron fullasztó porban, az év többi szaka­szaiban pedig többnyire sár­ban vagy hóban járnak erre­felé. A tengelyig érő dágván- ban elakad még a szekér is. Hogy is szeretnék a tanítók az ilyen iskolát, ahonnan jó két kilométer a kövesút, 18 kilométer a város és 7 kilo­méter (de földúton!) a legkö­zelebbi falu: Mesterszállás. — Pedig a tanyasi gyerekek is szeretnek tanulni, bár néme­lyiknek négy-öt kilométere­ket kell naponta bejárnia. Az apró lábak bizony korán el­indulnak, télen még sötétben, hogy nyolcra beérjenek; ha meg délutánosok, megint csak a sötét veti őket haza. Jól tu­dom, mert 1940-ben mint el­lő osztályos, magam is ide % A tanítónő jártam kicsi híján négy kilo­méterről. A sár azóta sem ki­sebb, sőt ha lehet, még na­gyobb, mert a traktorok ke­gyetlenül összevágják az uta­kat. Az iskola húsz év alatt sem sokat változott legfeljebb az akkor ültetett arasznyi tuja- fák, meg a vadul burjánzó akác suhángok nőttek magas­ra de ettől még biztosan rá­ismerne Háló Malvin, egyko­ri tanítóm. Hogy ő elment — talán nyugdíjba —, már nem tudom mikor, azóta sűrűn változtak a „tanerők.” Volt néha kettő is, volt amikor egy se. Ki két évig maradt, ki egyig, de olyan is akadt, aki csak pár hónapig bírta. El­ment, vagy ha úgy vesszük — megszökött. No, igen ... Szín­ház, mozi messze esik innen, társaság az volna ugyan, mert a tanyasiak barátságos embe­rek, dehát a művelt embert ez már nem elégíti ki — leg­alább is így gondolkodtak, akiket ide vetett „rossz sor­suk.” Fürdőszoba — ugyan, legfeljebb nyáron a Kőrös vagy a rizsárok. Csakhogy a szúnyogokból is sok terem a rizstelepek langyos vizében, azt meg az érzékenybőrű vá­rosi ember nem állhatja. — Maradna a könyv, aztán a rádió — ha szerencséje van és kap hozzá telepet —, meg a két napos késéssel érkező újságok, - » - » Mindez úgy látszik kevés­nek bizonyult, mert akármi­lyen vendégmarasztaló a sár, a tanítókat mégsem tudta itt­ragasztani. Jöttek, mentek. — Átjáróház volt az iskola egé­szen 1955-ig. Akkor jött egye­dül a messzi Dunántúlról egy kis tanítónő (így nevezik ma­guk közt az itteniek), valóban vékony, szőke, akkor alig húszéves lány és megállta az alföldi sarat. Megnyerte az emberek rokonszenvét is, bár gondolniváló, hogy a történ­tek után nem valami jó véle­ménnyel voltak a tanítókról, ö is csak azt és annyit ka­pott az iskolától, amit elődei. Mégis maradt. Miért? Gárdonyi Géza „Lámpás”- ára, Bródy Sándor „Tanító- nő”-jére gondolok, amikor Gonda Lajosné, a „kis tanító­nő” egyszerű szavait hallga­tom. Nem mesterkélt nem fi­nomkodó, egyszerű, mint a nép, amelyből származott. »Nagyon szeretem a pa- rasztgyerekeket. Okos kis fe­jükbe hasznos ismereteket ültetni — lehet ennél szebb feladatV Nem, tanító néni, nem, le­het. S a tanítást sem lehet csak városban, villanyvilági- tásos iskolában elképzelni, „Magam kértem, hogy ta­nyasi iskolába helyezzenek.” És itt van már öt éve, és helytáll — többnyire egyedül, mert térje vidéken dolgozik. zárta, akkor a kilépés, illet­ve kizárás jogerőre emelke­dését követő hónap első nap­jától a járadék kifizetését meg kell szüntetni. Az öregségi és munkakép­telenségi járadék iránti ké­relmet, mint a rendelet elő­írja, annál a termelőszövet­kezetnél kel benyújtani, amelynek a kérelmező tagja, özvegyi járad k kérelmezése esetén annál a termelőszövet­kezetnél. amelynek a meghalt ■ házastárs elhalálozása idő­pontjában tagja volt. A kérelem előterjesztésére kiadott űrlap minden rovatát pontosan kell kitölteni. A személyi adatokat a személy­azonossági igazolvány alapján kell beírni. A kitöltött űrla­pot a termelőszövetkezet el­nökének, könyvelőjének, to­vábbá a kérelmező tagnak alá kell írnia és el kell látni a termelőszövetkezet hivata­los bélyegzőjével. Kötelezően írja elő a rendelet, hogy aa igénybejelentőlap hátoldalán feltüntessék, hogy a kérelme­ző. az igénybejelentést köz­vetlenül megelőző három év­ben folytatott-e — élethiva­tásszerűen — mezőgazdasági, vagy a mezőgazdasági lakos­ság szükségletét kielégítő ipari tevékenységet. A kitöltött űrlapot a ter­melőszövetkezet, az adatok igazolása és javaslattétel vé­gett, köteles az illetékes községi (városi, vagy kerüle­ti) tanácsnak bemutatni. Abban az esetben, ha a ter­melőszövetkezet, vagy a ta­nács a járadék megállapítá­sát, illetve folyósítását nem javasolja, köteles elutasító véleményét megindokolni. A kiállított és az illetékes ta­nácsnak bejelentett űrlapot a termelőszövetkezetnek leg­későbben, az igénybejelentés­től számított 15 napon belül kell fölterjesztenie az Orszá­gos Nyugdíjintézethez. Ha az Országos Nyugdíjin­tézet elutasítja a kérelmet, a kérelmező e határozat kézbe­sítésétől számított 30 napon belül, felszólalhat a Terme­lőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottsághoz. A felszólalást az Országos Nyugdíjintézet­nek (Budapest, V. kerület, Guszev utca 10.) kell megkül­deni. A járadékot annak a hó­napnak első napjától, de leg­följebb 3 hónapra visszame­nően, folyósítják, amelyben az igény jogosultság feltételeit a kérelmező igazolni tudja. Öregségi és munkaképte­lenségi járadékban részesülő személyek betegellátására csak olyan termelőszövetke­zetben jogosultak, amely a vonatkozó előírások szerint a Szakszervezeti Társadalom- biztosítási Központtal a be­tegségi ellátásra megállapo­dást kötött. A rendeletet 1960. január 1. napjától alkalmazzák. (MTI) ♦ s csak két hetenként jáur ha-1 za. 1 Rádiója már féléve néma —♦ a mezőtúri KERAVILL-baní nem kap hozzá anódtelepet.* Maradnak az agyonolvasotti könyvek, meg a kétnapos új-* súgok. Egy-egy pedagógus ér-% tekezlet, utána néha egy filmt jelent számára változatossá-I got, meg a szülői értekezletek* vagy az ismeretterjesztő elő-1 adások, amelyeket szintén ő * tart. „Azért én sem akarom ta­nyán leélni az életemet, de már úgy látom, nem is kell. Valóban az osztálynaplóban* mindössze huszonhárom gye-t rek neve szerepel. A VII. és* I. osztályba egy-egy, a VIIl-X ba két gyerek jár. 1940-benl még ötvennél is több volt,* 1955-ben már csak harmincöt| és most huszonhárom. Ma-* gyarázattal a dűlőútmenti ro-* mok szolgálhatnak. Néhol * már romokat se látni, csak aj szántóföld közepén álldogáló* két-három gyümölcsfa jelzi:\ ott tanya állt valamikor. —J Bontják a tanyákat, lakóiki sorra költöznek a városba. —{ Még néhány év talán és meg-% szűnik az iskola, elmegy —* de nem megszökik — a „kis j tanító néni” és őneki, is —j meg egyre több parasztgye- J reknek is — jut villanyfényes \ iskola. i • Barátságos, meleg szobábanf petróleumlámpa sápadt fé-% nyénél fiatal, szőke nő hajol* az asztal fölé. Egyedül, ma-l gányosan. Gonda Lajosné doi-j gozatot javít a esergettyűi is- 5 kólában. BATKÓS MIHÁLY Terme lőszöretk ezetek! Termelőszövetkezeti tagok! Nagyobb jövedelem fokozása érdekében új sertéshizlalási lehetőséget BIZTOSIT AZ ÄLLATFORGALMI VÄLLALAT! 1. Háztáji szerződéses sertéshízlalás szervezése és bo­nyolítása után a Tsz 0.50 Ft—1.50 Ft-ig kg-ként le­bonyolítási díjat kap. Fokozzuk tehát a háztáji gaz­daságban a szerződéses sertéshizlalást. 2. 1959. január 1. után alakult, illetve jelentős terü­lettel felfutott Tsz-nél a tagok háztáji gazdaságá­ban lévő kocák szaporulatára kötött süldőszerződés­ből eredő süldőkre a Tsz 1961. évre köthet határ­idős sertéshizlalási szerződést! ÉRDEMES SZERVEZNI A TAGOKNÁL A KOCA­TARTÁSI AKCIÓT! Ez az akció az 1961. évi árualapot biztosítja. A sza­porulat közösbe való hizóbaállításakor rövidlejáratú hitelt kap a Tsz. 3. 1959. január 1-e után alakult, illetve jelentős terü­lettel felfutott Tsz-nél a tagok részére, — Indokolt esetben a Tsz részére is ivarérett süldőkocát ad a vál­lalat a szaporulatból történő kifizetésre, illetve Tsz- nél középlejáratú hitelből történő kiegyenlítésre. A Tsz kocánként 2 q kölcsön takarmányt is igényel­het! EZ AZ AKCIÓ IS ÁRUALAPOT BIZTOSIT ELŐZE­TES BEFEKTETÉS NÉLKÜL! Részletes felvilágosítást nyújt a vállalat központja és valamennyi kirendeltsége. SZOLNOK-HEVES MEGYEI ALLATFORGALMI V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom