Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-30 / 76. szám

1960. március 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megalakultak az első szocialista munkabrigádok megyénk állami gazdaságaiban és gépállomásain Megyénk állami gazdasá­gaiban és gépállomásain az ipari üzemek példájára meg­alakultak az első Uyan mun­kacsoportok, amelyek a meg­tisztelő j,szocialista brigád” cím elnyerését tűzték ki cé­lul. Elsőnek a Tiszaszentim- rei Állami Gazdaság üzem­egységeiben kezdtek munkál­kodni. Hét brigád az állatte­nyésztésben, a növényter­mesztésben, valamint más üzemágakban küzd a maga­sabb terméshozamokért. El­határozták, 665 hold földön kataszteri holdanként 40 mé­termázsa májusi morzsolt kukoricát termelnek. A bri­gádok ifjú kommunistái a KISZ Központi Bizottsága ál­tal meghirdetett országos ver­senyekhez csatlakoztak. A termelésen túlmenően a brigádtagok képezik magu­kat, tanulnak és tanítják egy­mást. Fokozottabban készül­nek az elkövetkezendő évek nagy feladataira. Jelenleg az aprójószág tenyésztésről, a takarmányozásról, a gépesí­tésről hallgatnak előadásokat. Az állattenyésztésben dolgo­zó brigád tagjai védnökséget vállaltak az állami gazdaság művelődési házának prog­ramja felett. Elhatározták, rendszeresen járnak az isme­retterjesztő előadásokra, film­vetítésekre. A Mezőhéki Állami Gaz­daságban most van alakuló- félben a szocialista brigád. Egyéb versenypontok mellett 40 métermázsás kukoricater­més elérését vállalták. A Szolnoki Gépállomáson két szocialista brigád alakult, ezek elsősorban a termelőszö­vetkezetek gépimunka igé­nyének a lehető legjobb ki­elégítését tűzték célul. A bri­gádok szorgalmas munkával készülnek hazánk felszaba­dulásának 15. évfordulójára. Versenyben a Gépállomás — Tavaly 110 ezer normál­hold volt a tervünk. Nagyon sokalltuk, de mégis 137 ezret teljesítettünk — mondja Kun Sándor, a gépállomás párttit­kára. Azzal kezdtük az évet, hogy megszerveztük a szocia­lista munkaversenyt. Tavaly a vezetőség kezdeményezte, idén már a dolgozók. S az idei szocialista mun- kaversenyről már Samu Lász­ló brigádvezető tájékoztat. — Üzemi termelési érte­kezleten vetették fel a dolgo­Zászlónyeiés - harmadszorra is A Szolnoki Papírgyár dol- ozói ezekben a napokban nem-) csak a negyedév sikeres be­fejezéséért dolgoznak. Ünnep­re is készülnek, amelynek megrendezésére pénteken ke­rül sor. Ekkor adják át ugyanis, immár harmadszor a gyár dolgozóinak a Minisz­tertanács és a SZOT vándor­zászlaját. Ugyanezen a napon kerül sor az ezzel járó jutal­mak, valamint a 18 napi ke­resetnek megfelelő nyereség- részesedés kifizetésére is. A papír- és cellulózegyár ver­sengésében az utóbbi áll az előkelőbb helyen. Nemcsak tervüket, hanem a felszaba­dulásunk 15. évfordulójára tett munkafelajánlásokat is túlteljesítik. A Papírgyárban egyelőre csak a terv minimá­lis túlteljesítésére számíta­nak, még a legoptimistábbak is. Április 4.-re készülünk Községünk pártszervezete, az úttörők és mi 'ISZ tagok is lelkesen kési nk hazánk feSszabadulásána- megün­neplésére. A községi tanács pártszervezete készíti a be­számolót, amelyben felidézik 1945 tavaszának történelmi eseményeit, a szovjet hadse­reg győzelmes harcát, amely nekünk is szabadságot hozott, s az eltelt másfél évtized küz­delmeit, eredményeit Az úttörők szavalatokkal, táncokkal akarják még emlé­kezetesebbé tenni ezt a nagy ünnepet. Azt is megígértük, hogy a KISZ szervezet tagjai rendbehozzák, virággal ülte­tik be a temetőben a szovjet katona sírját. A középületek zászlódíszt öltenek, s a köz­ség lakói is feldíszítik házai­kat április 4-én, hogy külső­ségekben is megnyilvánuljon az ünneplés. D. Ács Margit Kuncsorba Mesterszállásí traktorosai zók a verseny szükségszerű­ségét. Bordács Pál öcsödi traktoros brigád vezető, Nádi Sándor traktoros és Jordán Béla, aki tavaly a traktoro­sok versenyében megyei első helyezést ért el, egymás után szólaltak fel. Bordács Pál bri­gádja nevében mindjárt ver­senyfelhívást jelentett be a „Szocialista Munkabrigád” címért. Ott rögtön csatlako­zott hozzá a Zilahi-brigád és a mi KISZ brigádunk. Ezen­kívül egész sor párosverseny­felhívás is elhangzott. Mind­három brigád benevezett a KISZ ifjú traktorosok me­gyei versenyébe is. — Tavaly párosversenyben voltunk a Kunszentmártoni Gépállomással. Idén is ver­senyre hívjuk őket — mond­ja Kun Sándor. — ver­senyt először április 4-én ér­tékeljük, aztán pedig kampá­nyonként. A gépállomás teljesen befe­jezte az olyannyira szükséges talajlezárási munkákat. Jól állnak a vetéssel is. Már egy hete befejezték a kalászosok vetését s közel 600 hold cu­korrépával is végeztek. Há­romszáz holdon földben van a lucernamag is. — Az eddigi munkákat már a felszabadulási verseny szellemében végeztük. Re­méljük, traktoristáink lelke­sedése nem lankad és év vé­gére sikerül teljesíteni az élüzem szintet — mondotta befejezésül Kun elvtárs. Tavaszi gondjaink MEGKEZDŐDTEK a tava­szi munkák, s ezek sikeréért sokat tehet a pártszervezet. Szövetkezetünk munkája sok­rétű, a szervezés sem köny- nyű. Nem úgy van, mint pél­dául a téglagyárban, ahol a kaparószalag beindul, s a le­rakóig kényszeríti a beosz­tottakat arra, hogy kiszolgál­ják. A mezőgazdaságban sok helyen megszakad a munka­folyamat, ezért a szervezés­nek elevennek kell lennie. A sürgősek közül is ki kell tud­nunk választani a legsürgő­sebb munkákat. Viszont ezek mellett is el kell végeznünk azt, ami néha nem látszik annyira fontosnak, mégis na­gyon sokat számít. Gazdaságunkban nincs ele­gendő gép. Ezért a műtrágya négyötödét kézzel kellett ki­szórnunk. Nem valami iri­gyelt munka. Nehéz, s a ru­hát is piszkolja. Épp ezért gondoskodtunk arról, hogy a legmegbízhatóbb tagokat irá­nyítsuk oda. Sem a termés, sem a jövedelem miatt nem mindegy, hogy a tápanyagot arányosan-e és a meghatáro­zott mennyiséget kapja-e a terület. Ha tudják a tagok, hogy a műtrágya időbeni ki­szórása mennyivel gazdasá­gosabb, mennyivel jobban fo­kozza a termést, kevesebbet tanakodnak azon, hogy miért kell ezt a munkát annyira szorgalmazni, miért nem vá­runk a gépekre, miért pont azok csinálják, stb. Fontos az is, hogy a párt- szervezet a tagok észrevéte­leire időben választ adjanak. László László elvtárs egyik reggel jelezte, hogy az ötös brigádban nem jól szórják a trágyát a búzára. Még aznap megnéztük és megelőztük, hogy a komposztot is kézzel szórják, mert ez több szem­pontból hátrányos. Másnap László elvtársnak is meg­mondtuk, hogy igaza volt, s megköszöntük észrevételét. Elmondtuk neki azt is, mi- '.lyen intézkedést tettünk. A TSZ-TAGSÁG nem olyan tájékozott, mint a ve­zetőség. Ez érthető is. Emiatt gyakran vannak helytelen állásfoglalások, van úgy, hogy még többszöri beszél­wTvtvHnrmnmFnrivimmvTriivimrvTmTirivnviiVTrni Felszabadulási kiállítás a Oam/anich Múzeumban Április 3-án „A magyar nép a szocializmus útján 1945 —60.” címmel a megyei párt- bizottság és tanács támoga­tásával nagyjelentőségű kiál­lítás nyílik a Damjanich Mú­zeum I. emeleti termeiben. Az ünnepi megnyitót Csáki István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartja. A múzeum igazgatóját, Kaposvári Gyulát kértük meg, mondjon néhány szót a kiállítás anyagáról: — Régi levéltári iratokat, fényképeket, maketteket és 44-es plakátokat mutatunk be a kiállításon. Ezek között szerepel a Felszabadulási pa­rancs és a Dolgozók Lapja I. évfolyamának 2. száma is 1944. december 19-i dátum­mal, amelyből ez az egyetlen megmaradt példány az or­szágban. A dokumentumok megismertetik a második vi­lágháború alkalmával a me­gyében végbement pusztítá­sokat és a felszabadulás utá­ni évek, a három és ötéves tervek eredményeit. Bemu­tatásra kerül még a Szolnoki Művésztelep művészei: Gácsi Mihály, Mészáros Lajos és Palitz József által a felsza­badulás 15. évfordulójára ké­szített rézkarc és a felszaba­dulási dombormű vázlata is. — Üveg alatt, vitrinekben helyezzük el a felszabadulás óta megőrzött értékes régisé­geket. Arra is gondolunk, le­het, még egyes családok bir­tokában újság, röplap, vagy fénykép a 44—45-ös évekből. Megkérjük őket, juttassák el hozzánk még április 3-a előtt azokat, hogy teljesebbé te- hessük kiállításunk anyagát. Készül az ország első lánctalpas erőgépjavító üzeme Szolnokon, a Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalat telepén a szokásosnál is lázasabb munka folyik, Uj raktár épül, mert a régi kell a laka­tosoknak. A nagy szerelő- csarnokból ugyanis rövid időn belül költözniük kell; lánctalpas erőgépek sorozat­javítása kezdődik ott, — az országban először. Az ehhez szükséges doku­mentáció elkészült, a szerelő- kocsik, bakok, a különböző készülékek gyártása folyik. A nagycsarnokban két darun lényegében az utolsó simítá­sokat végzik. Előreláthatóan a jövő hónap közepén meg­kezdődik a javítás, megszűnik a hatalmas gépek „kisipari” rendbehozatala a gépállomá­sokon. A Gépjavító Vállalat­nál modern célgépek segítik majd a munkát. Szükség is volt egy ilyen korszerű műhely létrehozásá­ra hiszen nagy értékek meg­óvásáról van szó. Elég ennek bizonyítására megemlíteni, Tánccal, színdarabbal készülnek A törökszentmiklósi Bar- nevál KISZ-szervezetének húsz tagú kulturcsoportja változatos műsorral készül április 4-ére. Tánc-paródia, szavalatok és a „A tanító nadrágja” című színdarab ke­rül előadásra. A dolgozók szórakozását célzó előadás a Barnevál kultúrtermében hogy egy-egy masina rendbe- hozási költsége eléri a két­százezer forintot A lánctalpasok felújítására nemcsak a felszerszámozás- sal, hanem egyéb módon is készülnek. Mintegy kétmillió forint értékben alkatrésze­ket szereztek be, s új moto­rokat is vásároltak. így az­tán nem kell majd sokat vár­ni az üzembe küldött erőgé­pekre. Persze, a végső cél nem az, hogy minden elhasz­nált alkatrészt ujjal pótolja­nak. Megkezdik majd az al­katrészek felújítását is. Ez­zel jelentős importanyagot takarítanak meg, s amellett nem kell várni a küldemé­nyek érkezésére. A Gépjavító Vállalat tehát egyre jobban visszatért ere­deti hivatásához, megszűnik, vagy legalábbis az eddigi gya­korlathoz viszonyítva mini­málisra csökken a különböző árucikkek gyártása. Nem lesz most már szükség annyi la­katosra Persze, ez nem je­lenti számukra a kereseti le­hetőség megszüntetését. A lánctalpas erőgépek javításá­nak részműveleteire megta­nítják őket, így tovább dol­gozhatnak az üzemben. A vállalat szakemberei­nek erőfeszítése^ mellett felet­tes szervük segítőkészsége sem marad el remélhetőleg. El is kelne ez — például egy ma­gán, járó darú biztosítása — hiszen az alkatrészek is sú­lyosak, egy-egy erőgép súlya meghaladja & tíz tonnát. A célgépek mielőbbi szállítása is nagyon időszerű volna mán, v 1 getés során sem találkozik a véleményünk. Ekkor sem kedvetlenedünk el. Cjra vizs­gáljuk agitációs módszerün­ket, nem abban van-e hiba. Mert ez is előfordulhat. De ha jónak találjuk, nem átall­juk ismételten elmondani a tagoknak. Egyidőben nagyon sajnálták a tehenektől a jó szénát és az abrakot. Főleg azért, mert a lovaktól von­tuk meg a lucemaszénát. De amikor már a szarvasmarha utáni bevételből fedeztük a munkaegység előleget, mind­járt megváltozott a vélemé­nyük, egyetértettek elgondo­lásunkkal. A zárszámadás óta részle­teire bontva magyarázzuk a tagoknak a jövedelem elosz­tását. Ök is, mi is egyetér­tettünk abban, hogy drágán termelünk. Azt is megállapí­tottuk, hogy az önköltséget csökkentenünk kell, a mun­ka termelékenységét pedig emelni. A meggyőzés sorén visszatértünk odáig, hogy voltak bérlők hajdanán, akik a termés felét a földtulajdo­nosnak adták, a másik felé­ből kellett fizetniük terme­lési költségeiket, a vetőmag­tól kezdve a kovácskontóig mind ebből ment ki. Mi ha olcsóbban és többet terme­lünk, akkor jövedelmünk na­gyobbik felét is felhasznál­hatjuk részesedésre. Az anyagi érdekeltség fo­kozása érdekében is kitartó felvilágosító munkát kell vé­geznünk. A kertészet dolgo­zóival több esetben beszél­tünk, mire arra a megálla­podásra jutottunk: a forint bevétel után kapják a rrv-.ft- kaegységet. Természetesen elemi kár és egyéb, nem a tagok hibájából származó ki­esés esetén megkapják a ter­vezett munkaegység 80 szá­zalékát A dohánykertészek­kel is szándékunk megbe­szélni, hogy forint bevétel után kapják a munkaegysé­get. Több forint, több mun­kaegység. A kukoricánál a terven fe­lüli termék 50 százalékát kapják azok, akik előállítá­sában részt vesznek. Ugyan­így beszéltük meg a cukor­répát is, minden terven felü­li mázsa után másfél kiló cukrot kapnak, akik ott dol­goztak. Mindezeket, s még néhány ilyen jövedelemelosz­tási formát' hosszú vitatko­zások, tanakodások után emeltünk határozattá. Nem volt könnyű, de kárpótolt bennünket az a tudat, hogy mire javaslatunk a közgyű­lés . elé került, már a tagok nagy többsége helyeselte. NAGY GONDUNK van ar­ra, hogy a tagokkal megsze­rettessük a rendszeres mun­kát, hogy úgy mondjuk ki­csit belelendüljenek mire a munka neheze jön. Az asz- szonyok már a múlt héten befejezték húsz hold földön a répa dugványozást. Tízezer akáccsemete is érkezett hoz­zánk, azt is jórészt ők ültetik eh Aztán a csutkát szedik. A cukorrépa területnek nagy részét bevetettük. Egyedüli gondunk a vetőburgonya be- teremtése. Rt is segítettek a tagok. Akiknek volt, adtak vetőmagot. Ezek s hasonlók a mai ta­vaszi gondjaink. Kardos Balázs kunszetMmártoni Zalka Máté Tsz párttitkára ÍEWb-V’ .anäft Jit ' * * * $ rCaaaiz üzem ^ Éi a Dohánybeváltó Szombaton délután, a szolnoki Dohányfermentáló és Beváltó dolgozói, az üzem kultúrtermé­ben, ünnepre gyűlnek össze. Iz­galommal készülnek a nagy napra, hiszen akkor kapják meg a megtisztelő „élüzem” címet. A Dohányfermentálóban három brigád küzdött a szocialista bri­gád címért, és valamennyi el­nyerte azt. De szombat délután nemcsak e három brigád tagjai, hanem az üzem mintegy nyolc­van dolgozója is, kisfebb-na- gyobb pénzjutalomban résaeaüfc 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom