Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-26 / 73. szám
I960, március 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s (ÖITÄtDH Próbázás az Ibolya őrsben Március 9-én a szolnoki 4579. sz. Vámos Ilona úttörő csapat otthonában a pajtások izgalommal várták Kiss Istvánná csapat- vezető pajtást, aki 11 órakor próbáztatta őket. Az Ibolya őrs teljes létszámmal megjelent. Az Őrs a próbázást jelentéssel és őrsi indulóval nyitotta meg. Azután énekeltünk, az olvasott regényekről, elbeszélésekről számoltunk be. Megfejtettük az egymásnak küldött titkos írást. Retter Gabriella úttörő tudósító, Szolnok. Amiről a „Hősok könyvének6* lapjai C/ mesélnek ... Nagyszerű feladatot Jcapott úttörőtársadalmunk a fel- szabadulás 15. évfordulójának méltó megünneplésére. Nyomról nyomra végigkísérik e feladat teljesítése során úttörőszövetségünk tagjai a felszabadulás óta megtett utat és közben megismerkednek azokkal az eseményekkel is, amelyek a felszabadulás előtti időben történteik. Fontos, hogy fiatalságunk jól megismerje á fejlődés hatalmas eredményeit és mindezeket összehasonlítsa a múlttal. Azzal, amiről a felnőtt társadalom tagjai a szülők, nagyszülők, veteránok mesélnek. Így lesz tisztább szemléletük és így tudják majd értékelni saját életüket, helyesen felmérni a mai és elmúlt társadalmi rendszer köV issza jövünk Hékre zötti különbségét. A SZOLNOKI UTTÖRÖK által készített Hősök könyve olvasgatásakor elsősorban arról Edződhettünk meg, hogy ifjúságunk a csapat és rajvezetői kar, szervezőtestület Útmutatásával rendkívül széleskörű, komoly kutatómunkái végzett. A megszerzett és kiállított dokumentumok Szolnok városról, létesítményeiről, az itteni dolgozók életéről, harcairól adnak hű képet. A 792. sz. Achim András úttörőcsapat Szolnok közparkjainak fejlődését és a közúti Tisza-hidak történetét, szemlélteti. A — múltról — jelenről és jövőről — adnak bű képet. A 2814. sz. Petőfi Sándor csapat bemutatja nyomolvasói munkájában, — milyen nagyarányú lakásépítkezés folyt a felszabadulás óta városunkban, és pontos ismertetést közöl képekkel illusztrálva az i,,Alcsiszigeti Állami Gazdaság” fejlődéséről. A 769 sz Damjanich János úttörőcsapat a Szolnoki Cukorgyár felszabadulásának történetét dolgozta fel. Képet ad további fejlődéséről is, — igen értékes adatokkal, képes dokumentációkkal. A 4991. sz. Braun Éva úttörő- csapat pajtásai Szolnok új nagyvárosi negyedét mutatják be, a jelenlegi állapotokat összehasonlítva a háborús pusztításokkal. BÉKEGALAMBOT RÖP- TETÖ úttörőlány képe díszíti a 136. sz. Zrínyi Ilona úttörőcsapat Hősök könyve tábláját. A lapokon Szolnok város fels?abadulásának pontos leírását, a város ősi történetét, a megváltozott szolnoki munkáscsaládok életét mutatják be az olvasónak. — Értékes adatokat közölnek a Kultúra a népé című lapon, amelyben a felszabadulás óta észlelt és napról-napra fejlődő kulturális életet dokumentálják. A 4580. sz. Kállai Éva úttörőcsapat a lebombázott vasútállomásról írnak. A bombázás alkalmával szolgálatukat ellátó, elesett vasutasok névsorát közük megrázó képes bizonyítékokkal. Az Al- csi-pusztai 4584. sz. Matrozov csapat nyomolvasói munkájában az Alcsiszigeti Gépállomás életét, működését tárja elénk kartonjain. A II. Rákóczi Ferenc úttörő vizicsapat Szolnok felszabadulásával kapcsolatos dokumentumokat gyűjtötte ösz- sze. Értékes eredeti leveleket szemléltetnek a Szolnokért harcolt és elesett szovjet harcosok családtagjaitól. Alexander Gerskovics levele, aki jelenleg a Szovjetunióban él, egyik értékes személyes dokumentum a Szolnokért folyó harcokról, j A 2957. sz. Zrínyi Ilona csapat a felszabadulási emlékmű építését, a Tiszamenti Vegyiművek építését és a város fontosabb iparágainak fejlődését dolgozta fel képes ábrázolással. A 4579. sz. Vámos Ilona csapat Napsugár őrse: A pedagógusok megváltozott életét, a Mókus őrs: Nevelési intézményeink fejlődését, a Hóvirág őrs egészségügyi intézmények fejlődését szemlélteti sok képes dokumentummal. A 703. sz. Damjanich János csapat 1. raja a szolnoki Ut- törőház történetét, második raja a szolnoki munkapiaeot eleveníti fel. A 2815. SZ. HAMÄNKATÖ úttörőcsapat a Fűtőház történetét, fejlődését dolgozta fel, valamint a város út és világítási viszonyait a két szál pallótól — a fénycső világításig. A 2813. sz. Csokonai csapat értékes adatgyűjtése a Kisgyep fejlődését mutatja be 15 év alatt. A 768 sz. Zrínyi Ilona csapat a város fel- szabadulásának első napi eseményeit és a Papírgyár fejlődését ismerteti az olvasóval. A szolnoki úttörők által készített Hősök könyve hamarosan felkerül Budapestre az Országos Úttörő Elnökség Nyomolvasó Parancsnokságához és igazolja, hogy az itteni úttörő pajtások becsülettel teljesítették a feladatot Sok fontos dologról szó esett egy januárban tartott, járási vb-ülésen Kunhegyesen. Többek között arról, hogy az úttörők, a kiszesek részére otthont kellene teremteni. Összecsengő „igen”-t kiáltott erre a vb; leglelkesebben Borbély Eszter járási úttörő titkár, Földes Béla, a járási pártbizottság munkatársa, Bohács Antal KISZ- titkár s Kovács Sándor mun- kásőrparancsnok helyeselt. A legutóbb mondott — a munkásőrökkel tartott megbeszélés után — elvtársai nevében felajánlást tett: — Mi, munkásőrök vállaljuk, hogy 150 ezer téglát kiverünk, kiégetünk. Segítsen a téglagyár is; adjon kemencét. A termelőszövetkezetek és a sütőipariak porszénnel segítenek. Sajnos, mihamar kitűnt, hogy efajta segítségre — éves tervének veszélyeztetése nélkül — nem vállalkozhat a téglagyár. Más megoldás után kellett nézni. Az építkezéshez értők —, közöttük Szilágyi Sándor és Kovrig Antal munkásőr — kiszámították; elég 51 ezer tégla is, a többi nem baj, ha vályog. Minek tagadjuk, mikor a vályogvetés került szóba — megcsappant a lelkesedés. Kovács Sándor méltán bosszankodott, de nem mutatta Inkább arról beszélt, A riadólánc Jól működik. A pajtások egymás után érkeznek a mezőhéki kultúr- házba Nemrég mentek haza, de ha riadó van, akkor minden úttörő tudja kötelességét. Megszokott már náluk a fegyelem, ez az életükhöz tartozik. Másképpen nem bírnának a termelőszövetkezetükkel sem. — így van ez rendjén — mondja Győző Béla, a csapat vezetője —, pedig nincs nálunk fegyelmező. Nem is volt soha A csapattal, őrsökkel megbeszéljük részletesen a feladatot. A végrehajtásért a kollektíva felelős. A mulasztást a pajtások teszik szóvá, s így a felnőtteknek bele sem nagyteremre, több kisebb helyiségre, hol a szakkörök működnek. Megvan a lelkesedés. Jó párezer tégla kerül a régi piactér parkosítása után. Szakértő irányításban sem lesz hiány. Ami múlhatatlanul kellene még: 100 ezer forint. Tanakodtunk, honnan vegyük. A községfejlesztési alapból el nem lehet csípni — a fürdő amugyis sokba kerül. „Felülről” kérni? __Ez le nne a legkönnyebb; de nem bizonyos, hogy a legeredményesebb. És a spekuláció közben kitűnt: erős Kunhegyes község, s még erősebb, ha a környező falvakra is számíthat. A négy kunhegyesi termelőszövetkezet, a téglagyár, a vízgépészeti vállalat, az ötéves ügyvédi munkaközösség, a gépállomás, a földművesszövetkezet; a környékben Tiszagyenda, Tomajmonosto- ra ..., — egyre-egyre mi jutna a 100 ezer forintból? Nem sok. A munkásőrök a forintgondok megodása előtt az anyagproblémákra is figyelemmel voltak. Tudakozódtak, érdeklődtek — végül megállapíthatták: minden olyan anyag, amely az úttörőházhoz kell, beszerezhető. A kunhegyesi járáson, a községen a sor. Kisújszállás, Karcag is kun lakta helység. — amit az odavalók megvalósíthattak, arra a kunhegyesi- ek is képesek. — b. z. — kell szólni. Mégis talán a legjobb ..fegyelmező” az, hogy van a csapatnak termelőszövetkezete. A munkában ösz- szeszoktak a pajtások. Szeretik, féltik egymást. A tanulás és a munka tette eggvé őket. De talán beszéljenek a csapat tagjai. Vígkedélyű, mégis komoly kis társaság gyűlt össze a kultúrházban. A kialakuló új községről beszélünk. — Mert mint ők mondják, nem sokáig lesz már itt i ez a nagy sár. Kikövezik az utat és akkor gyorsan lehet közlekedni. Villanyunk is lesz rövidesen, rádiót, televíziót vesznek — újságolják. Akadályverseny A tizenegyedik akadály iskolátokhoz vezetett vissza benneteket. Úgy hiszem, otthon éreztétek magatokat. — Most az úttörő teremben játszunk egy szoba-játékot, amit megírtok nekünk is. — Most már nem megyünk ki a terepre, hanem a 12. akadályt itt az iskolában oldjuk meg. Nem lesz nehéz a kérdés, különösen azon őrsöknek, amelyek a Forradalmi Nyomolvasó Parancsnokság parancsára úttörő-becsülettel helytálltak az elmúlt hónapokban, írjátok meg, milyen forradalmi nyomokra jutottatok a parancs kiadása óta. Egész biztos, volt olyan élményetek, amely nagyon a szívetekhez nőtt. írjátok meg, melyik'volt az? Mivel úttörő-szobátokban vagytok és együtt van a csapat, az őrs, énekeljünk egyet. A nyomolvasás idején éneket is, forradalmi dalt is tanultatok az idős elvtársaktól. írjátok le, melyik volt az? Az éneklés után beszéljük meg azt. hogy a forradalmi nyomolvasást miért nem hagyjuk abba hazánk felszabadulásának 15. évfordulója után, hanem tovább őrizzük a kedves emlékeket és felkeressük máskor is az idős elvtársakat, akik oly sokat meséltek nekünk arról az életről, amiért annyit harcoltak, szenvedtek. Mi úttörők fogadjuk meg azt, hogy a forradalmi nyomolvasás alatt hallott hősi tetteket felhasználjuk úttörőA nyolcadikosoknak tesa- szük fel a kérdést Nem tévedtünk, mert az általános iskolát végzőknek megvan a tervük. Hegedűs Pista a mezőtúri Mezőgazda- sági Gépipari Szakiskolába pályázik. A tanultakat Héken szeretné hasznosítani. Mint mondja — lesz itt rám szükség a faluban. A lányok gimnáziumba mennek. Taskó Julianna a „Pajtás” Termelőszövetkezet jelenlegi elnöke orvosnak készül. Úgy mondja — mire végzek, a község is felfejlődik és kell az orvos. Hasonló céllal tanul gyógyszerésznek Tőrös Anna pajtás is. 12 állomással és sajátunkat a 12 pont szellemében alakítsuk, és hű gyermekei leszünk hazánknak. a Magyar Népköztársaságnak. Ismét játszunk és énekelünk, majd elbeszélgetünk a 12. pont jelentőségéről és azzal búcsúzunk egymástól, hogy ez az akadályverseny, melynek 12 állomását sikerrel megoldottuk, előbbre vitt bennünket az úttörő szövetség célkitűzéseinek megvalósításában. A 12. állomás s egyben akadályversenyünk végére érkeztünk. Közöljétek velünk a feltett kérdésekre a választ úgy, hogy leveletek legkésőbb március 31-ig beérkezzen az Úttörők Fórumához. Cím: Szolnok megyei Néplap, Szolnok, Tisza Antal u, 2. Úttörők Fóruma. Kedves Pajtások! Az „akadályverseny 12 állomással” értékelését április 2-i Úttörők Fórumában hozzuk tudomásotokra. A legjobbakat díjazzuk. ' FILM Miként válnak a sivár, kopasz hegyek virágzó termőföldekké az ember átalakító munkája következtében — ez a témája a VIRÁGZÓ HEGYEK című új kínai filmnek, amelyet most forgatnak a pekingi filmstúdióOrsvezetők továbbképzése a Uttörőházban munkánkban. Élen járunk a tanulásban, csapatunk életét ban. — ab — Munkásőrök javaslata: r Épüljön Attöröház Kunhegyesen Hétfőn délután az Úttörő- ház termeiben gyülekeztek Szolnok őrsvezetői, akik részére továbbképzést rendeztek. Három honvédtiszt elvtárs jött el a Kiegészítő Parancsnokságtól, hogy a pajtásokat megismertessék a térképhasználat, térképolvasás tudományával. Az őrsvezetők nagy figyelemmel kisérték Varga Béla elvtárs előadását, aki érdekesen magyarázta meg a térkép és a tájoló használatát. Nyomban, az előadás után a szabadban gyakorolták a megszerzett ismereteket a pajtások és nagy lelkesedéssel végezték a térkép betájolását és a tájoló különféle alkalmazását. Az őrsvezetők a tanultakat a legközelebbi őrsi foglalkozásokon már tovább is adják őrseiknek. így válik a toNem ismeri a baromfi nevelési szerződés feltételeit? MEGTUDJA A földművesszövetkezeti KINEK HOGYAN 30..'.? Kínai népmese vábbképzésen nyert hasznos gyakorlati ismex'et mind több úttörő kincsévé. Reméljük, hogy e továbbképzési alkalmakon mindig ilyen lelkesedéssel és létszámmal vesznek részt az őrsvezetők és szívesen adják tovább őrsük tagjainak a tanultakat. Báli István úttörő tudósító Rendkívül izgalmas és változatos egy vasútállomás élete. Hát még, ha naponta több gyorsvonat, sőt nemzetközi vonat fut rajta keresztül. Mennyi mindent mesélhetne az ott átsuhanő sok ezer utas ... Ezért választottuk, mi az Ibolya őrs tagjai, hogy felkutatjuk a karcagi állomás történetét. Munkáik során nagyon értékes támogatást kaptunk Tóth Pál elvtárstól, az állomás oktatójától, aki az itteni állomás legidősebb dolgozója. Sokat és szívesen beszélt nekünk Tóth elvtárs a felszabadulás előtti nehéz vasutas életről és minduntalan 8sz- szehasonlította a jelent a hogy ő maga — nem szégyel- li a vályogvetést. Tisztes, fontos munka; különösen, ha a jövő nemzedék érdekében kell elvégezni. — Mint áll e percben az úttörőház ügye? — érdeklődtünk Kovács Sándor elvtárstól. — Sorolom. Kész a terv; múlttal. Most sokféle szociális gondoskodás könnyíti a vasutasok életét. Jobbak az utazási feltételek is. Mikor volt, kulturvá- róterem, bölcsőde, napközi a nagyobb állomásokon? Mikor gondoltak arra, hogy a nehéz munkát végző vasutasok kulturális és szórakozási igényeit kielégítsék. Bizony hatalmas változás történt a felszabadulás óta vasutasaink életében. A berendezések technikai fejlődése is arról tanúskodik, hogy új, — más időket élünk. S a vasutas társadalom ma fokozott megbecsülésben részesül. Lajtos Mária Karcag Az erdő sűrűjében, barlangjában élt egyszer egy tudós ember. Mindig olvasott, olvasott és nagyon sok mindent tudott. Egyszer összehívta az erdő állatait és így szólt hozzájujc: — Tudom, hogy mindnyájatoknak van valami panasza. Egyiknek, hogy hosszú a farka, másiknak, hogy rövid, a harmadik azt szeretné, ha fülei nagyobbak lennének, a negyedik, hogy az orra kisebb. Mondjátok meg nekem, kinek mi a panasza és én orvosolni fogom, mindenkinek úgy, ahogyan akarja. Az állatok egymásra néztek nagy csodálkozással és nem szóltak. — Na, te majom! Akarod-e, hogy szebbé tegyelek? — Engem? Szebbé? — kiáltotta szinte vérbenforgó szemekkel a majom. — Ki mondta, hogy nem vagyok szép? Ugyan, kinek lenne rá- nagyobb szüksége, hogy megszépítsék, mint a medvének! Annyira be van nőve szőrrel, hogy azt sem lehet, megállapítani hol van az orra, hol a szeme. Csak nézzetek rá! — Rám mondod ezt? — bőgött fel a medve. — így beszél az, aki irigykedik rám! Jobb lenne-e, ha olyan orrom lenne, mint az elefántnak? Az ugyan nem is orr, hanem valóságos farok, csak nem hátul hordja, hanem elől. Igaz viszont, hogy ilyen orra nem mindenkinek van! — Nekem nagyon megfelel ez az orr! — trombitált az elefánt és kissé megütögette a medve vállát. — Jó az, ha hosszú az orr! De nézd meg, hogy a lónak milyen hosszú a feje, ezt nem tudom se- hogysem megérteni... — Na és, ha hosszú a fejem ?... — és hátravetetie büszkén a fejét, hogy mindenki gyönyörködhessen benne. — Mondjátok, kedveseim, miért lenne rossz, hogy ilyen hosszú a fejem? Nicsak, a biA karcagi pajtások nyomolvasói munkájából I valynak kerek feje van, amilyen senkinek a világon. És ez aztán igazán nem valami szép! — Nem gondolnám! — zsörtölődött a bivaly. — Nézzétek meg, hogy a vadkannak milyen csúnya feje van és olyan orra, mint neki van, nincs senkinek! — Mondhattok, amit akartok! Nem cserélem el sem a fejemet, sem az orromat! A majom orra lapos, sokkal rosszabb, mint az enyém! A majom félrehúzta a száját és fölényesen ennyit mondott: — Persze, akinek nincsen keze, az megelégszik a nagy orrával is! Hallgatta a bölcs az állatok vitatkozását és végül így szólt hozzájuk: ■ — Látom, hogy mindenki magát tartja legkülönbnek. így hát nem csinálok semmit, veletek, maradion mindenki olyan, amilyen most!
