Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

1980. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mozart hangverseny a Ságvári Endre Művelődési Házban HÉTFŐN ESTE 8 órakor rendezi meg az Országos Fil­harmónia a szolnoki Ságvá­ri Endre Művelődési Ház­ban a Mozart-estet. Ezen a hangversenyen közreműkö­dik a Debreceni MÁV Fil­harmonikus Zenekar és Her­nádi Lajos zeneművészeti fő­iskolai tanár, Kossuth-díjas zongoraművész. Vezényel: Erdélyi Miklós. W. A. Mozart (1756—1791) a XVIII. század, de az embe­riség kulturtörténelmének egyik legnagyobb lángelmé­je. Hatszáznál több műve szinte kivétel nélkül olyan remekmű, amely ma is él szerte a világ hangverseny- termeiben. Roppant életmű­vében 24 operát — köztük a Varázsfuvolát, a Szöktetés a szerájból-t, a Figaro házas­ságát, stb. címűeket, — 50 szimfóniát és sok egyéb ki­tűnő alkotást találunk. Ezen a hangversenyen Mo­zart „Don Juan’’-nyitánya hangzik el első számként. Ez a mű száguldó tempóban drámai mozgalmassággal az operának főmondanivalóját idézi. A szerelmi kalandok­ban megittasult Don Gio- vanninak és a magasabbren- dű erkölcs törvényeinek éles, drámai ellentétét festi, lé­nyegében három zenei té­mából épülő muzsikával. A NYITÁNYT követi a D-dur zongoraverseny, amely három tételből áll. Az első *-gy pregnánsan, csillogóan A köztesként vetett bab, tökmag külön jövedelem. Kössön bab-értékesítési szerződést a Terményforgalmi felvásárlóhelyein. épített gyors tétel. A legfon­tosabb zenei mondanivalót elsőként a zenekar szólaltat­ja meg, majd a bekapcsolódó zongora versenyez a zenekar­ral. A második tétel benső­séges hangulatú, önfeledt boldogságot sugárzó lassú rész. Ezt követi a démoni erő­vel száguldó, diadalmas hangvételű befejező gyors rész. A műsor harmadik száma a nagy C-dur, „Jupiter” szimfónia, amely Mozart utolsó szimfóniája. *Az utólag kapott Jupiter név a mű klasszikus tartalmára utal. A szimfónia négy tételből áll. A negyedik tétel egy gyors finálé. A mű legnépsze­rűbb része. Kétségtelenül zenei remekmű. Ebben a részben Mozart az el­lenpontozó zenei szerkezet­ben, a szonáta formának és a fugának művészi összefo­gásában alkotó művészetének egyik csúcspontját érte eL K. A. Segíteni kellene Régen kérik a szolnoki Jár­műjavító munkásai az ebéd­lőt. Jelenleg a kultúrház leg­szebb termét koptatja a gőz, járja át az ételszag 1959-ben véglegesen dön­töttek. Ebédlőt építünk az üzem központi helyén, hogy a badarból és a mérlegmű­helyből is hamarosan elér­hessék. A munkásoknak tet­szett ez az elhatározás. Hogy ne kerüljön sokba az építke­zés, társadalmi munkát is vállaltak. A műszaki dolgozók elké­szítették a tervrajzot, de tő­lük — helyesen — csak gép­tervet fogadnak el. Az építési tervet tervező vállalat nem tudja vállalni. Azért mégis van megoldás. Segítsen a megyei tanács műszaki osztálya, mégpedig úgy, hogy a gyár mérnökei­nek tervét vizsgálja felül és annak alapján már gyorsan elkészülhet az a terv, melyet az arra hivatottaktól elfogad­nak az illetékesek. így I960- ban már elkezdhetnék az épí­tést. Kulturális MOZAIK Március 24-én, csütörtökön este 7 órakor az Ady End­re Művelődési Házban klub­estet rendez az énekkar J. S. Bach születésének 325. évfor­dulója alkalmából. Ugyancsak 24-én este 6 órakor a kertvárosi általá­nos iskola „Szülők főiskolá­ja” sorozatában Cseppentő Miklós, az Uttörőház igazga­tója „Ifjúsági szervezeteink a közösségi nevelés szogálatá- ban” címmel tart előadást. Kisérőfilm: Az új ember ko­vácsa. • Március 24-én fél öt és hét órakor a filmesztétikai elő­adássorozat negyedik előadá­sát tartják a Ságvári Endre Művelődési Házban. E hó 25-én, pénteken este 6 órakor dr. Bedei Endre a TIT történelmi szakosztályá­nak tagja tatt előadást az MSZBT klubban. Az előadás tárgya: 1945. március 25-én jelent meg először a szabad Magyarországon a Szabad Nép. Március 25-én pénteken délután 5 órakor a Ságvári Endre Művelődési Ház eme­leti társalgójában az egész­ségügyi dolgozók akadémiá­jának. a Gyógyítás történe­te című sorozatában „Akik legyőzték a fertőzést” címmel előadás lesz. Meghívó Karcag és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazga­tósága értesíti tagjait, hogy 1960. március 27-én, délelőtt 9 órai kezdettel tartja évi rendes küldöttgyűlését Dózsa György út 29. sz. alatti helyiségében. A gyűlésre min­déin szövetkezeti tagot szere tettel meghív és vár az Igazgatóság fj. körbeül Nagytakarítás Tere get és Türkizzöid fésűs gyapjúszöv étből készült átmeneti kö­peny, újvonalú — vállra bo ruló — széles gallérral. Eg.v nagy gombbal csukódik. HETI ÉTREND Akkor csináljunk nagyta­karítást, ha egész nap otthon tudunk maradni. A nagyta­karítás előtti napon leszedjük a képeket a falról, megnéz­zük, hátul nem szakadt-e fel a papiros, mellyel a kép le van ragasztva, a rámákat szépen áttöröljük terpentines ruhával, az üvegeket meg­tisztítjuk. A falra csak akkor rakjuk vissza, ha a falakat leporoljuk, s a padlót felsu- roltuk. A porcelánholmikat, a dísztárgyakat megmossuk szappanos, mosóporos langyos vízzel, tiszta konyharuhával ittörölgetjük és a takarítás .dejére elzárjuk. Porolás után a szövettel behúzott bútordarabokat zalmiákos vízzel átkeféljük. Ha esetleg selyemmel, vagy más fényes anyaggal van be­vonva a garnitúra, azt csak porszívózzuk és ne poroljuk, nehogy az anyag megreped­jen. Porszívózás után puha ruhával töröljük át a huzatot s aztán takarjuk le Most következik az ajtók és ablakfák lemosása. Ha nem nagyon piszkosak, elég, ha szappanos vizesruhával tö­röljük át, de utána puha fla­nellel dörzsöljük fényesre. A barnára festett ajtó- vagy ablakfát is meg kell mosni, még akkor is. ha azt hisszük, hogy nem piszkos, mert nem látszik rajta. Ennek már va­lamivel melegebb vizet ké­szítünk. s ezt is kifényesítjük ruhával. Az ablakok tisztítása után a kilincseket tisztítjuk meg. Ha a kilincsek nagyon csú­nyák, rozsdásak, akkor tisz­títás előtt sósavval kell le­szedni a rozsdát vagy a pisz- ko.. Következhet a súrolás, mit mindig a nagy bútorok he­lyén kezdünk. Két vödörbe készítünk vizet, az egyikbe jó lúgosat, szappanosat, a má­sikba tisztát. A lúgos víz for­ró legyen, a tiszta lehet lan­gyos. A szépen súrolt padló­nak az a titka, hogy minél többször kell tiszta vizet ven­ni a súroláshoz. Ha felsúrol­tuk az egész szobát, huzatöt csinálunk, hogy hamar fel­száradjon a padló. Ha teljesen megszáradt a padló, csak ak­kor fogjunk a beeresztéshez. Ha készen vagyunk a pad­lóval, behozhatjuk az előre kiporolt szőnyegeket, felte­hetjük a térítőkét, a dísztár­gyakat helyére rakjuk s kész a nagytakarítás a szobában. A konyha és egyéb mellék- helyiségek nagytakarításának módját következő lapszá­munkban ismertetjük Hozzávalók: 8 tojás, 14 de­ka cukor 14 deka mundula, 5 deka lisi. A töltelékhez: 2 tojássár­gája, 2 deci tej, 1 deci feke­tekávé, 8 deka cukor, 2 evő­kanál liszt, 5 deka vaj. A tojássárgáját a cukorral habosra keverjük, majd hoz­záadjuk a darált mandulát. A kimosott ruhák teregeté- se külön művészet. Nincs na­gyobb bosszúság, mint az egymás tetejére dobált, rosz- szul kicsavart ruha száradá­sát kivárni. Alig tudjuk le- huzogatni a kötélről, úgy ösz- szeragad és olyan gyűrött, hogy háziasszony legyen a talpán, aki simára vasalja. — Tehát hogy mindezt elkerül­jük, a ruhát egyenként jól kirázzuk és lehetőleg úgy te­regetjük, hogy minden da­rabnak külön helye legyen. A zsebkendőket, a csipketerítő- ket rakhatjuk a nagyobb da­rabok tetejére. A férfiingeket nemcsak jól kirázzuk, de a nyakat és kézelőt kihuzgál- juk, így könnyebb lesz majd a vasalása. Legjobb a ruhát padláson szárítani, de ha nincs, akkor a konyhába felszerelt frego- lit használjuk. Ha olyan sok a ruha, hogy egyszerre nem fér fel, akkor tegyük a ruhá­kat hideg vízbe, 1—2 napig így is tarthatjuk, míg az el­ső csoport megszárad. lisztet és a keményre vert habot. A tortát megsütjük és kávékrémmel töltjük. Kávékrém: Tűzön felke­verjük a tojássárgáját, tejet, kávét, cukrot, lisztet. Ha ha­bos, levesszük a tűzről és ki­hűtjük. Amikor már langyos, belekeverjük a vajat. Jól ki­verjük és hidegen töltjük ve­le a tortát. A kötélről leszedett száraz ruhát ’ne gyűrjük bele a ruháskosárba, hanem egyen­ként kisimítva összehajtogat­juk vasalásig. Ha azonnal va­saljuk, akkor előbb tiszta tűzzel belocsoljuk, szorosan összecsavarjuk egyenként s tiszta ruhával kibélelt kosár­ba rakjuk. A férfiingek gal­lérját, kézelőjét és elejét va­lamivel nedvesebbre szoktuk hagyni, mint a többi részeit. A párnákból két-három dara­bot teszünk egymásra és úgy csavarjuk össze. A női fehér­neműt, hálóingeket, alsónad­rágokat külön-külön locsol- jttk és hajtogatjuk össze. Va­salási sorrendbe rakjuk a ko­sárba. legfelülre tesszük a vasalóruhá’ TEJSZÍNES METÉLT Személyenként 10 deka lisztből tojással gyúrt tészta, 4 deci tej, kevés vaj, 1 to­jássárga, 1 deci tejszín, cu­kor. Tésztát gyűrűnk, kisodor­juk és széles metéltre vág­juk, majd forró cukros tej­ben kifőzzük, míg a tej el­fő. Levesszük a tűzről, kis vajat keverünk el benne és vajjal kikent lábasba tesszük a tésztát. A fele tejszínt el­keverjük a tojássárgájával, a keveréket a tésztára öntjük és a sütőben sárgára sütjük. Tálaláskor vaníliás cukorral hintjük és enyhén cukrozott tejszínhabbal borítjuk Csütörtök: Savanyú tojás­leves, rakott káposzta. Péntek: Májkrémleves, tú­rós pogácsa. Szombat: Pirított kocka­tészta leves, paprikás krumpli kolbásszal. Vasárnap: Csontleves eper­levél tésztával, rántott ka­raj burgonyapürével, c*k1n salátával, mandula torta. Hétfő: Zellerleves, burgo­nyapuding sonkával. Kedd: Gombócleves, para­dicsomos káposzta vagdalt hússal. Szerda: Babgulyás, tejszí­nes metélt. Mandula torta Sz2nt Antal utolsó csodája gített. Mert előbb megígértük neki. Ö, csak ezt ki ne mondta volna! Egy világ omlott ösz- sze bennem. Kételkedem, sőt leverten ki is jelentem: most már nem hiszek a csodatévő­ben. S az asszony: — Én még féligmeddig hi­szek. LEí Nekem ez már sovány vi­gasz. Dehát akkor miért ter­jesztik? Kiknek áll érdeké­ben, hogy a hiszékeny embe­rek megtömjék a Szent Antal perselyt pénzzel. Mert vilá­gos ugye: az nyer a lottón, aki hordja a pénzét Szent Antalnak. S nehogy fillére­ket vigyen. Minimum tíz fo­rint. Akkor számíthat a jóte­vőre. Ebből valaki jó hasznot húz — mondom magamnak. De aztán elkeseredetten ab­bahagyom a kutatást. Mi ér­telme? Ez volt az utolsó al­kalom Szent Antalnak, hogy égi hírt adjon magáról. S, ó jaj, ez a csoda is elvetélt. BORZÁK BAJOS töltőtollad már van. Ha már találtad, vegyél rajta lottó­szelvényt. — Minden? — Nem. Kettőt vásárolt a gyerek. Emelkedek a székről. — A többi pénzt? — Szent Antalnak adtuk. dJ Mámoros diadalérzés árad szét bennem. Na ugye! Sem­mi más, mint Szent Antal ke­ze. Ö volt a csodatévő. A leg­nagyobb örömmel csatlako­zom ezek után a jászalsó- szentgyörgyi csoda terjesztői­hez. Már csak úgy mellesleg kérdezősködöm. — Ki vitte el a pénzt? — Én. — Mikor? — Már nem is emlékszem. — Aznap, amikor találták? Az asszony pironkodva meglepődik. — Nem. Nem egészen. — Hanem? A válasz kissé késik. — Már őszintén megmon­dom, a pénzt később kapta meg Szent Antal. A nyere­mény után, hálából, hogy se­t — Vettem két lottószel­- vényt. — A többi pénz? s — Azt meg Szent Antalnak t adtam. Nahát, itt van. Mégsem- alaptalan. A glóriás mire ké- 3 pes. Igaz lehet hát az úton- i útfélen terjedő, gyűrőző új i csoda. i A faluvégen a Béke utcá- s ban karján kisebb gyerekkel . fogad a fiatalasszony. — Én vagyok Pásztor Zol- 5 tán édesanyja. Téma a lottóház. — Jaj, nagyon ránk fért. — . Annyi csapás ért bennünket: leégett a takarmányunk, meg­döglött az ökör, az uramat összetörte a szekér. A legjobb helyre kopogta- . tott be a szerencse. Azazhogy . engem már nem lehet félre­vezetni. Én már tudom. Nem a szerencse járt itt, hanem Szent Antal. Részleteiben ér­dekel. Hátha ez az egy csoda még hívővé tehetne. A jókedélyű, őszinteséget sugárzó mgjelenésű fiatal- asszony ki tudja hányadszor ismétli már. — Nagy örömmel jött a fiam: anyu, megvan a töltő­tollra való. Ej, mondom — Februárban lottó-házat avattak Jászalsószentgyör- gyön. A két szoba, fürdőszo­ba, több mellékhelyiséges összkomfortos lakás (220 ezer forintba került a Lottóigaz­gatóságnak) igényesen, tróno- lóan kiemelkedik az újtelep többi lakóépülete közül. Nem' akarok propagandát csinálni a lottósoknak, de csodálja minden arrajáró, s én is ámulva jártam végig szobáit. Ennyit a szerencseházról. A szerencséről már többet terjesztenek valakik szélté- ben-hosszában. Nem is sze­rencséről, égi csodáról regél­nek. m Megyek az iskolába. Hivat­juk a fiút, a hatodikos Pász­tor Zoltánt — Te vagy a háztulajdo­nos? — Én. A gyerek megszeppent a tanáriban. Nyugtatjuk. — Mondd csak kisfiam, hogy is történt. — Találtam húsz forintot az úton. — És?

Next

/
Oldalképek
Tartalom