Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-23 / 70. szám

1960. március 23. «ZOrNOK MEGYEI NTtPLAP A jászapáti Alkotmány Termelő- szövetkezet felszabadulási TersenyfelhíTása A jászapáti Alkotmány Ter­melőszövetkezet tagsága; párt- szervezete, KISZ szervezete éves termelési versenyt kezdeménye­zett felszabadulásunk 15. évfor­dulójának tiszteletére. Szolnok megye valamennyi termelőszö­vetkezetét versenyre szólítják. Feltételeik: i. növénytermelés 1. őszi kalászosok: éves ter­vünkben betervezett termésátla­got kát. holdanként 10 százalék­kal emeljük. 3. Tavaszi kalászosok: éves tervben betervezett termésátla­got kát. holdanként 8 százalék­kal emeljük. Ennek érdekében az összes őszi és tavaszi kalá­szosainkat fejtrágyázzuk, foga­solást, hengerezést, esutkatöle- takhrítást idejében végezzük. — Ezer holdon vegyszeres gyomir­tást alkalmazunk. Minden terü­letünkön kifogástalan minőségi cserevetőmagot vetünk. Kalászosaink aratását már kez­dő viaszérésben megkezdjük. — Aratásra felkészülünk, előre összeállítjuk az aratópárokat. A Szovjetunió tapasztalatai alap­ján még a magrahagyott kalá­szosokat is idejében levágjuk (csíraképessége nem változik). A hordást, cséplést a legkeve­sebb szemveszteséggel szervez­zük meg. Nagy gondot fordí­tunk a termények megfelelő tá­rolására. 3. Kukoricatermelés. A 30 má­zsás kukoricatermesztési moz­galom keretében leszerződtünk a kukorica vetésterületének 10 százalékára. Á szerződésben ka­pott műtrágya mennyiséggel, annak szakszerű felhasználásá­val, hibrid kukorica minőségi vetőmaggal az összes területen négyzetes vetést alkalmazunk, négyszer, ötször kapálunk, aho­gyan azt a helyzet megkívánja, önköltségcsökkentés érdekében az összes vetést, kapálást gé­pesítjük. Silókukorica. Ezer köbméter kukorica-siló tartalékunk ma­rad az 196l-es gazdasági évre. Gondoskodunk arról, hogy ez a tartalékunk biztonsági alapként több lucerna és vöröshere mag­termelésre törekszünk. Irtjuk az arankát. Védekezünk a rovar- kártevők ellen. 8. Rétjeinket, legelőinket gyom­talanítással és műtrágyázással javítjuk. 9. Kertészeti brigád: vállalja, hogy 13 hold szőlő összterületét megtrágyázza. Gyömölcsfa ritkitó metszését idejében elvégzi, a hiányzó fákat pótolja. Szőlőnyi­tást arra alkalmas időben vé­gezzük, valamint a metszést is. Ápolást, permetezést úgy hajt­juk végre, hogy a betervezett termésátlagot ' 5 százalékkal megemeljük. Paradicsom átlag­termést, mely a tervben szere­pel, 10 százalékkal túlteljesítjük. n. allattenyesztes 1. Szarvasmarhatenyésztés. Te­henészek: vállalják, hogy jó gon­dozással és a rendelkezésükre álló takarmány célszerű, pontos felhasználásával az egész évi tejtermelést 5 százalékkal túl­teljesítik. Mesterséges rideg borjúneve­lők vállalják, hogy a leválasz­tás átlagsúlyát 5 százalékkal növelik. Az 1959. évihez viszo­nyítva a mesterségesen nevelt borjak 99 százalékát felnevelik. Üszőnevelő telep dolgozói vál­lalják, hogy fokozottabb gondo­zással, ápolással, pontos etetés­sel, abrakolással és itatással biz­tosítják azt, hogy a fiatal üsző­ket 18—20 hónapos korukban 380 -400 kilogrammos súlyban be­fedeztetik. Hízómarha gondozók: vállal­ják, hogy szakszerű takarmá­nyozással és gondozással a ta- karmányértékesítést 10 százalék­kal emelik. 2. Sertéstenyésztés. Anyakoca telep dolgozói vállalják, hogy a törzstenyészetben tenyésztett fe­hérhús malacokat nyolchetes korukban 20 kilogrammos súly­ban, az F. 1. keresztezett mala­cokat nyolchetes korban 17 ki­logrammos átlagsúlyban vá­lasztják, hogy a koca és a kan tenyészsüldőket szakszerű irá­nyítás mellett nevelik, hogy mi­nél több megfeleljen a minőségi követelménynek. Gyorshizlaldánk dolgozói vál­lalják, hogy szakszerű gondo­zással, pontos időben való ete­téssel, télen meleg termálvíz használatával, az állatok helyé­nek tisztántartásával a takar­mányértékesítési százalékot emelik. 3. Juhtenyésztés dolgozói vál­lalják, hogy az eddiginél szak­szerűbb és lelkiismeretesebb gondozással a juhoknál a gyap­júhozamot 20 százalékkal eme­lik. 4. Baromfitelepek és csibene­velő telepek gondozói vállalják, hogy a tervben előírt tojásho­zamot jó és szakszerű gondozás­sal, etetéssel, itatással 5 száza­lékkal növelik. Naposcsibe gon­dozók vállalják, hogy a gond­jaikra bízott 24 ezer naposcsibét legjobb szaktudásuk szerint ne­velik fel 6 százaléknál alacso­nyabb elhullás! veszteséggel. A versenyfelhívást nemcsak az itt felsoroltak, hanem a szö­vetkezet egész tagsága magáévá tette. Egyben felhívjuk megyénk termelőszövetkezeteit, csatlakoz­zanak a felszabadulási verseny­hez. A termelőszövetkezet megbízá­sából: Gömöri Károly Bagi János elnök párttitkár Mudri Mihály főmezőgazdász A szerkesztőség kérése, hogy a verseny nyilvánosságának ér­dekében a tsz-ek közöljék la­punkkal is, ha elfogadják a jászapátiak felhívását. Ingyenes gyümölcsfa akció termelo­KIEMELKEOQ MUNHiSIKEREK FÉMJELZIK I FILSZIMDULISI VERSENYT Megyénk üzemeinek első kéthónapi munkája arról ta­núskodik, hogy a felszaba­dulás 15. évfordulójának tisz­teletére kibontakozott szoci­alista munkaverseny minden eddiginél nagyobb eredmé­nyeket produkál, kézzel fog­ható tényekkel igazolja dol­gozóink munkakedvét, alko­tásvágyát. Most — januárban — feb­ruárban — például az összes ipari és építő­ipari tevékenység megyénk szocialista iparában 37.3 százalékkal, az egy mun­kásra jutó termelés pedig majdnem 11 százalékkal magasabb volt, mint 1959 azonos időszakában. Az utóbbi számból arra le­het következtetni, hogy az üzemek belső tartalékának feltárásával, a munka jobb megszervezésével, műszaki fejlesztéssel jelentősen nőtt a termelékenység. S ez azért is jelentős, mert még a ver­seny kezdeti szakaszán tar­tunk, a felajánlások egész évre vonatkoznak, így a „fi­nisig” további teljesítmény­fokozás várható. Az első két hónap termelési eredménye annál inkább el­ismerésre méltó, mert a mun­kások átlagos állományi lét­száma a megye szocialista iparában — egészében véve — a tervezetten alul volt. Ez is arra utal, hogy a gazdasági — műszaki ve­zetők a közelmúlt évek szemléletével ellentétben már nemcsak a munkáslét­szám növelésével igyekez­nek többet termelni, ha­nem elősorban a gyártmá­nyok megmunkálásának korszerűsítésével. A Tisza Cipőgyárban pél­vezési és műszaki intézkedé­sek végrehajtásának eredmé­nyeként fokozták a termelé­kenységet, s ezzel több mint kétszáz fő munkáját végez­ték el. A minisztériumi iparban általában ez a helyzet. Ko­rántsem laza terv, vagy sze­rencsés véletlen játszott köz­be abban, hogy 15 fontos üze­münk közül csupán egy ma­radt adós terve teljesítésé­vel, míg a többi 100—120 százalékra teljesítette első két hónapi előirányzatát. Nagyon is céltudatos mun­ka eredménye ez. Tanulságul levonhatjuk belőle; a ver­seny is csak akkor eredmé­nyes, ha megteremthetjük hozzá a szükséges anyagi — műszaki feltételeket Közismert, hogy helyiiparunkban megköze­lítőleg sem foglalkoznak olyan alapos gonddal a korszerű gyártástechnoló­giával, mint nagyobb üze­meinkben. Ennek is betudható, hogy a helyiiparban az idén — az előző év azonos időszakához viszonyítva — korántsem emelkedett a termelés olyan arányban, mint a minisztéri­umi iparban. Munkáslétszám tervüket ugyanakkor túllép­ték. Éppen ezért valamivel több ötletre, nagyobb lele­ményességre volna szükség a helyiipari vállalatok vezetői részéről. Jó példa a helyi­iparból is említhető. A kunszentmártoni Vas­ipari Vállalalat például létszámtervét betartva — az év első két hónap­ját tekintve — lényegében megkétszerezte tavalyi produktumát. A jó munkának persze a közvetlen haszna sem ma­radt el, 1959 kezdeti idősza­kához viszonyítva átlag 24.7 százalékkal növekedett a szo­cialista iparban foglalkozta­tott munkások munkabére. Ezzel kapcsolatban a rekor­dot a Szolnok megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat érte el, munkásainak kerese­te több, mint másfélszeresére emelkedett. A fogyasztók is jól jártak, mert a lakosság szükségletét közvetlen kielégítő fontos cikkekből — így festett konyhabútorból, pasztőrö­zött vajból, csontos nyers­húsból, lisztből, kenyér­ből, s (végre!) péksüte­ményből — jóval a terve­zetten felül állított elő megyénk ipara. Mivel a felszabadulási munkaverseny első szakasza április 4-én lezárul, ebben a hónapban újabb munkasike­rek várhatók. Nagyon sok példa igazolja ennek a re­ménynek realitását. Az Al­földi Kőolajfúrási Üzem pél­dául minden eddiginél na­gyobb fúrási programot dol­gozott ki márciusra. A Szolnoki Papírgyár mun­kásgárdája az 1. és a 3. szá­mú papírgépen teljesítmény csúcsot ért el a közelmúlt napokban. S ugyanígy más üzemekből is említhetnénk példákat — Bízvást mondhatjuk tehát: megyénk munkásai kiemel­kedő munkasikerekkel kö­szöntik felszabadulásunk év­fordulóját dául különböző munkaszer­Olcsóbb, eredményesebb silózás ittleíes újítás a kuncsorbai Vörös Október Tsz-ben minden évben meglegyen. A si­lókukorica betervezett átlagter­mését 20 százalékkal túlteljesít­jük. Ezáltal is csökkentjük a szarvasmarhatenyésztésben az önköltséget. — Silőzásnál nagy gondot fordítunk a takarmány beérésére és ezen keresztül mi­nőségére. 4. Hüvelyesek: bab, borsó, szegleteslednek termésátlagát 15 százalékkal emeljük a tervezet­tel szemben. 5. Gumós, gyökér, cukorrépa: az éves tervünkben tervezett 200 mázsa termésátlagot 10 szá­zalékkal felemeljük, illetve hol­danként 20 mázsával többet ter­melünk a betervezettnél. Ennek érdekében: megfelelő jól elké­szített talajba vetünk, különö­sen ügyelünk arra, hogy a sorok szabályosak és egyenesek legye­nek. Kiküszöböljük a csatlakozó Boroknál a múlt évben tapasz­talt egyenlőtlen sortávolságokat. Ezzel lehetővé tesszük a gépi művelést és az őszi betakarítás­nál a géppel való kiemelést. A területet kapálással gyommen­tesen tartjuk, de a talajnedves­ség megőrzése érdekében is annyiszor kapálunk, ahányszor azt a szükség megkívánja. Kár­tevők elleni védekezést idejében végrehajtjuk. A takarmányrépa területét minimálisra csökkentjük, mivel szövetkezetek részére A Földművelésügyi Minisz­térium Gazdasági Bizottsága a termelőszövetkezetek üze­mi telepítésének, útak, majo­rok fásításának elősegítésére ingyenes gyümölcsfaoltva- nyokat biztosít. Ez nem érin­ti az előző (4 forintos) akció­ban megrendelt mennyiséget. Mivel a faoltványok szál­lítására és elültetésére igen rövid idő áll rendelkezésre, a termelőszövetkezetek hala­déktalanul jelentsék be igé­nyeiket a következő állami gazdaságok valamelyikében: Cegléd—Csemői A. G. Telefon: Cegléd 156. Csányi Á, G. Telefon: Csány 4. Domoszlói A. G. Telefon: Gyöngyös 407. Helvéciái A. G. Telefon: Helvécia 4, A rendelkezésre bocsájtha- tó mennyiség tisztázása után a tsz-ek lehetőleg saját szál­lítóeszközzel jelentkezzenek a faoltványokért, mert a va­súti szállítás hosszadalmas és a szállítás díját ez esetben a termelőszövetkezetnek kell megfizetnie. Gólya Elek megyei főkertész A mezőgazdasági nagyüze­mek jobb működését napról napra több újítás segíti. A kuncsorbai Vörös Október Tsz-ben nemrég nyolcvan meghívott szövetkezeti ember előtt mutatták be a legújabb ötletet. Megvalósításához már csép- lés idején hozzáláttak a kun- csorbaiak. Egy-egy törekkaz- lat egymástól tíz méter tá­volságban helyeztek el. A kazlak hossza nyolcvan, szé­lessége tíz, magassága három méter volt. A kazlak közé 24 ezer 300 métermázsa szilázst helyeztek el. A szállítókon kívül mindössze három em­ber dolgozott a silózásnál. Tizenkét nap alatt fejezték be a munkát. A tökéletes ta­posás folytán mindössze 15 centiméteres ülepedés állott elő. A takarmány íze, színe, illata egyaránt kiváló lett — amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy nemcsak a szarvasmarhák és sertések, de a lovak is szívesen fo­gyasztották. Mennyivel olcsóbb ez a módszer a korábban használ­taknál? Géppel készített áthajtós siló esetén a gödör ásása — az emberi erőszükségletet is figyelembe véve — köbméte­renként 10 forintba kerül. Ez a kiadás a törekkazlas siló­zásnál nyilvánvalóan nem merül fel. Ebből eredően a kuncsorbai Vörös Október Tsz 24 ezer forintos megtaka­rítást ért el. Komócsin Zoltán elvtárs Jászapátiban Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára a közelmúltban Jász­apátiba látogatott. Közvetlen baráti beszélgetést folytattak a KISZ feladatairól, a járási, községi és megyei ifjúsági ve­zetőkkel. A beszélgetés után Komócsin elvtárs megtekin­tette a gimnázium iskolai KISZ klubhelyiségét,. s ott is elbeszélgetett a fiatalokkal. A fiatalok kívánságára Komócsin elvtárs ezt írta a KISZ naplójába: „Nagyon tanulságos és kel­lemes néhány órát töltöttem el itt a KISZ-vezetőséggel és aktivistákkal beszélgetve. So­kat tanultam abból, amit tő­lük hallottam. Őszinte örö­met és megelégedést váltott ki belőlem azoknak a leá­nyoknak és fiúknak okossága és lelkesedése, akikkel talál­koztam. Kívánok a KISZ- szervezet tagjainak, a gimná­zium minden diákjának erőt, egészséget, a tanulásban to­vábbi sikereket, az életben sok-sok örömet.” KOMÓCSIN ZOLTÁN A takarmány felhasználá­sánál figyelembe kell ven­nünk azt a költséget, amely a szilázsnak a gödörből tör­ténő kiemeléséből adódik. A takarmány minden négy köb­méterének a gödörből való kidobásáért 1,25 munkaegy­ség jár. A kuncsorbai Vörös Október Tsz-ben az új mód­szerrel nem kell mélyről fel­emelni a takarmányt — a mozgatási költségek így kb. felére csökkennek. Az új silóból igen jól ki­szorították a levegőt; így a tápanyagveszteség 10—15 szá­zalékkal kevesebb volt, mint a hengersilónál. A veszteség és a penészesedés csökkené­se további 18 ezer forint megtakarítást jelentett a tsz- nek. összegezve: az ismerte­tett módszer 50 ezer forintnál több megtakarítást eredmé­nyezett. Kuncsorbán a lovak eteté­sére is felhasználták a szi­lázst, melyből azok naponta és fejenként 8 kilogrammot fogyasztottak. így két és fél hónapon keresztül nem kel­lett abrakot adni a lovak elé, sőt a napi négykilogrammos szénaadagot is felére csök­kenthették. Az állatok sem súlyban, sem erőben nem sínylették meg a takarmá­a legdrágább nedvdús takar­mány, ami az állattenyésztésben az önköltséget erősen emeli. He­lyette silókukoricát vetünk. 6. Dohánytermelésnél a meny- nyiség mellett főszempontnak vesszük a minőséget, azaz meg­felelő osztályzatú dohányt ter­melünk. Hozzáértő dohányos brigádokat szervezünk, akiknek meg lesz a kellő gyakorlatuk, szaktudásuk, mind a palánta nevlést, mind a növényápolást és a betakarítást illetően. 7. Pillangósok: lucerna, vörös- here területünket az állatfelfu­tás figyelembevételével emel­jük. A kazlakat úgy rakjuk be, hogy a lucernába minőségi kár M essék. Magfogásnál minél nyozás ilyen alakulását. Sertések táplálásánál ■— fejlettségtől és kortól füg­gően — napi y2—4 kg szilázst hasznosítottak a csorbaiak. Ezzel nemcsak a jószág vita­minszükségletét fedezték, de 20—35 százalékos abrak­megtakarítást is elértek. A kuncsorbai Vörös Októ­ber Tsz gazdái, szakemberei szívesen ismertetik meg új — és sokatígérő — módszerük­kel a többi közös gazdaságot. Ezzel azok gyorsabb fejlődé­sét, eredményesebb gazdálko­dását segítik élőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom