Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1960. március í.

Hruscsov és Sukarno aláírta a szovjet- indonéz közleményt

Bogor, február 28- (MTI) Hruscsov szovjet miniszterelnök és Sukarno indonéz államelnök vasárnap aláírta a szovjet—indonéz közös közleményt, továbbá a gazdasági és a kulturális egyezményt.

A kulturális egyezmény rámutat, hogy a szerződő lelek a két országban érvényes törvények keretében, minden eszközzel erősíteni és fejleszteni fogják a kölcsönösen előnyös kulturális cserét. Lehetőségeikhez és szükségleteikhez képest, elősegítik az együttműködést, a tapasztalatcsere fejlődését a tudomány, a főiskolai oktatás, a népművelés, a művészet és a sport vonalán.

Mindkét fél kölcsönösségi alapon támogatni fogja a könyvek, a folyóiratok, a filmek és a rádióműsorok cseréjét. Lehetővé teszik a másik fél kormányai által megjelölt személyeknek, hogy tudományos, műszaki és ipari intézményekben, a saját állampolgárokkal azonos elbírálás mellett folytathassák tanulmányaikat

Az egyezmény előirányozza a főiskolai tanárok kölcsönös meghívását, valamint tudományos és kulturális dolgozók kölcsönös felkérését

előadások és előadássorozatok megtartására.

A Reuter tudósítója általában megbízható indonéz körökből úgy értesült, hogy a Szovjetunió 250 millió dollár összegű hosszúlejáratú kölcsönt folyósít Indonéziának. Subandrio indonéz külügyminiszter újságíróknak kijelentette, hogy a szovjet kölcsönt acélipari üzemek, vegyipari, textilipari berendezések építésére, valamint a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják. (MTI)

Hpuscsov sajtóértekezlete Dj akartában

DJAKARTA (TASZSZ). Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke bétfőn sajtóértekezletet tartott Djakartában. Kijelentette bogy látogatása során fontos, őszinte és igen hasznos beszélgetéseket folytatott az Indonéz Köztársaság elnökével és más államférfiakkal. Tár- i gyalusai felölelték a nemzetközi problémák széles körét, j továbbá azt a kérdést, hogyan fejleszthetik tovább a Szovjetunió és Indonézia baráti kapcsolatait és együttműködését.

BORZALMAS VIHAR a csendesóceáni Mauritius-szigeten

LONDON. A Reuter-Iroda

részletesem beszámol a csendes-óceáni Mauritius szigetre zudult borzalmas viharról, amelyhez hasonlót hatvannyolc éve nem tapasztaltak ezen az angol szigeten. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka tizennégy órán át megszakítás nélkül tomboló viharnak az eddigi jelentések szerint tíz halálos és sok sebesült áldozata van.

HAMBURG. Hessen tartomány északi vidékein vasárnap volt az idén a legmelegebb idő. Frankfurtban tizenhét fokot mutatott a hőmérő. (MTI).

A hetvennégy zwickaui bányász meghalt

Zwickau (AND) A Zwickau! bányaszerencsétlenség mentési munkálatainak irányítására alakult kormány- bizottság vasárnap közleményt adott ki. E szerint a mentőcsapatok vasárnapra virradó éjjel oly erős tűzfészekbe ütköztek, amely teljesen lehetetlenné teszi a mentési munkálatok folytatását. A bizottság, miután megvitatta a helyzetet az NDK bányamentési szolgálatával és a legismertebb szakemberekkel arra a következtetésre jutott, hogy a tűz méretei és időtartama következtében a vágatokban maradt hetvennégy bányász életét vesztette.

A szovjet film fő témája — a jelenkor

Nagyszabású alkotómunka páthosza tölti el a szovjet országot. A kommunizmus egyetemes építésének a XXI. pártkongresszuson elfogadott nagyszabású programja az alkotó munka kiolthatatlan tüzét gyújtotta meg milliók szívében. Azokkal vállvetve, akik az óriási villanytelepe- ket építik és egyedülálló gépeket alkotnak meg, olajat termelnek, új házakat építenek, gazdag termést takarítanak be és gyarapítják a kolhozok állatállományát. a szovjet irodalom és művészet művelői is előrelendítik a nép közös alkotómunkáját.

A XXII. pártkongresszus felhívta az irodalom, a színház. a filmművészet, a zene és a képzőművészet dolgozóit, hogy emeljék még magasabb eszmei és művészi színvonalra alkotómunkájukat, s továbbra is tevékenyen segítsenek a pártnak és az államnak a dolgozók kommunista nevelésében, a kommunista erkölcs népszerűsítésében, a soknemzetiségű szovjet szocialista kultúra fejlesztésében. Alkotó értelmiségünk lelkesen válaszolt a párt felhívására. Az utóbbi időben egyre több olyan könyv, színdarab, film, festmény, szobor és zenei mű jelenik meg, amely kortársainkat ábrázolja. Sok irodalmi és művészeti alkotás valóságunk fontos kérdéseit veti fel. s korunk élenjáró embere, az új élet megteremtője, a kommunizmus építője a főhőse. Tevékenyebben működnek az írók, képzőművészek, zeneszerzők, filmművészeti és színházi dolgozók szervezetei, s tevékenységük céltudatosabb és gyümölcsözőbb lett.

Irodalmunk és művészetünk fejlődésének döntő tényezője az, hogy szoros kapcsolatban van a nép életével, a kommunista párt politikájával. Általános elismerést arató nagy mű csak úgy születik, hogy a művész szenvedélyesen és mélyrehajtóan vizsgálja a környező valóságot, s tevékenyen résztvesz a nép életében. a legigazságosabb és legemberségesebb rendszer, a kommunizmus építésében.

Amikor a művészek megvitatják műveiket, összegezik az elvégzett munkát, s jövő terveiket vázolják, elsősorban azt kérdezik maguktól, hogyan tükrözték műveik a nép hőstetteit, hogyan sikerült megörökíteni fik a szoviet ember gazdag lelkivilágát.

milyen segítséget nyújtottak az új meggyökereztetéséért, a múlt maradványainak kigyomlálásáért s a régi erkölcs ellen harcoló kortársuknak, honfitársuknak. «

Többek között erről folyt nagy elvi vita az oroszországi költők Leníngrádban megtartott tanácskozásán s a képzőművészek és zeneszerzők szövetségeinek nemrég összehívott több vezetőségi plénumain. Most pedig ugyanilyen beszélgetésre készülődnek az írók, akik azt fogják megvitatni. milyen munkát végeztek a színházak és a mozik számára.

A film mesterei az elmúlt évben nem kevés, új filmet alkottak, s például az „Emberi sors” világszerte elismerést aratott, tehetséges film továbbá a „Ballada a katonáról”, kitűnő vígjáték a „Ne hagyd magad!” (Nyepodda- juscsijeszja), stb. De az igényes szovjet közönség tetszését elnyerő filmeken kívül gyakran kevéssé tartalmas és formailag igénytelen filmek is megjelennek a vásznon. Szerzőik, ahelyett, hogy művészileg vizsgálnák a szocialista valóságot, s az új emberi kapcsolatokat és jellemeket, régesrég elavult sablonok alapján kontármunkát végeznek. Ezekben a filmekben nem látjuk a kommunista eszmények szenvedélyes igenlését élő művészi formában, nem látjuk minden olyasmi engesztelhetetlen tagadását, ami ellenségesen áll a szovjet világfelfogással és erkölccsel szemben. Ehelyett élettelen, primitív sémákkal találkozunk az eféle művekben, s erőszakolt tanulságokkal, amelyeket a néző nem fogad szívébe. Ez azzal magyarázható. hogy a szerzők rosszul ismerik a valóságunk lényegét alkotó folyamatokat és jelenségeket, amelyekben kifejezésre jut társadalmunk ellenállhatatlan haladása a kommunizmus felé.

A III. Irókongresszuson Hruscsov felhívta az irodalmárokat: „A nép. az egyszerű emberek nagy tetteit ábrázolják az önök művei. Szükséges. hogy megismerjék ezeket az embereket, szükséges, hogy jobban szem előtt legyenek, hogy példaképül szolgáljanak mindenki számára aki a kommunista párt vezetésével a kommunista társadalom felépítéséért harcol”.

„Az irodalom és a művészet legyen szoros kapcsolatban a nép életével” című párthatározat szerint „a fejlődés fő iránya az, hogy az irodalom és a művészet állandó elválaszthatatlan kapcsolatba kerüljön a nép életével, híven tükrözze szocialista valóságunkat, annak gazdaságát és változatosságát. Elevenen és meggyőzően mutassa be a szovjet nép nagy átalakító tevékenységét, nemes törekvéseit és céljait, magasrendű erkölcsét. Az irodalom és a művészet magasrendű társadalmi elhivatottsága az, hogy felsorakoztassa a népet, a kommunizmus sikeres továbbépítésére”.

A szovjet irodalom és művészet fejlődésének fővonalán jelentős új sikereket keld hogy elérjenek a film mesterei- A szovjet filmművészet újabb fellendülését azzal segíthetik elő, hogy világosan és jól értelmezik feladatukat és szerepüket a kommunista társadalom embereinek formálásában, hogy szoros kapcsolatot teremtenek az élettel és magas művészi követelményeket támasztanak önmagukkal szemben.

(A Pravda február 16-1 cikke nyomán).

A szovjet kormányfő nagy megelégedéssel nyilatkozott a tárgyalásokról és látogatásának eredményeirőL Megállapította, hogy a szovjet— indonéz közös nyilatkozat, a két ország gazdasági és kulturális együttműködéséről, valamint kulturális kapcsolatainak fejlesztéséről aláírt egyezmények olyan dokumentumok, amelyeket a kölcsönös megértés szelleme hat át és amelyek tág lehetőségeket nyitnak a Szovjetunió és Indonézia együttműködésére, a békés együttélés elvei, a népek közötti béke és barátság megszilárdítása alapján.

Véleményünk szerint a dokumentumok igen fontosak, mert előbbre viszik a népeknek a hidegháború megszüntetéséért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harcát — hangoztatta Hruscsov.

Hruscsov rámutatott, hogy az európai gyarmatosítók tűz- zel-vassal kényszerítették rá Ázsiára „civilizációjukat” és századokon át akadályozták a leigázott népek fejlődését.

— Ámde a gyarmatosító rendszer végéhez közeledik folytatta. — Napjainkban a keleti országok, amelyekben a föld lakosságának nagyrésze él, tekintélyes helyet foglalnak el az emberiség ügyeiben, a világproblémák megoldásában, a világ sorsának eldöntésében. A jövőben a keleti népek szerepe állandóan fokozódni fog. E népek annál sikeresebben tölthetik be ezt a szerepet, minél gyorsabban szerzik meg a teljes politikai és gazdasági függetlenséget, rakják le országuk gyors gazdasági és kulturális fellendülésének alapját

A Szovjetuniónak a keleti országokkal kapcsolatos külpolitikájáról szólva Hruscsov kijelentette:

— Célunk a legszélesebb együttműködés. önzetlen gazdasági segítséget nyújtunk ezeknek az országoknak. A gazdasági, kulturális és egyéb együttműködés, amelyet a Szovjetunió az ázsiai országokkal teremt elősegíti, hogy normális kapcsolatok alakuljanak ki az államok között és megszilárduljon a béke. Nemzetközi téren ez a Szovjetunió főcélja. Más célja nincs és nem is volt

— A Szovjetunió gazdasági és technikai segélyprogram- ia egyre nagyobb elismerésre talál — folytatta Hruscsov. — Országunk e téren egyre nagyobb lehetőségekkel rendelkezik.

A szovjet kormányfő példaként említette a nagy ipari vállalatok építésében Indonéziának nyújtandó szovjet segítséget, továbbá az Indiában szovjet segítséggel épülő nagy ipari vállalatokat Kijelentette, hogy a Szovjetunió más országoknak is nyújt ugyanilyen baráti segítséget

— Őszintén segíteni akarjuk a gazdasági fejlődésben elmaradott országokat — folytatta —, meg akarjuk szüntetni a gyarmatosító rendszer súlyos örökségét, meg akarjuk teremteni a szó- banforgó országok gyors gazdasági és kulturális felemelkedésének feltételeit A Szovjetunió kedvezményes feltételekkel nyújtott hiteleinek az a célja, hogy a szó- banforgó országok rendelkezésére bocsássa az eszközöket gazdaságuk elsőrendű jelentőségű, kulcsfontosságú objektumainak megteremtéséhez.

Hruscsov ezután korunk legfontosabb problémájáról — a hosszú és tartós béke biztosításáról, a fegyvernélküli, feszültség tíélküli béke megteremtéséről, egy háborúk nélküli világ létrehozásáról szólva kijelentette, hogy e kérdés megoldásának kulcsa: az általános és teljes leszerelési program megvalósítása.

Rámutatott, hogy 1959 enyhülést hozott a nemzetközi helyzetben, majd befejezésül kijelentette:

— 1960 jó előjelekkel kezdődik. Kitűztük a nagyhatalmak kormányfőinek találkozóját. Mint a tapasztalat bizonyítja, sok függ a vezető államférfiak személyes találkozóitól, kapcsolataitól. A Szovjetunió szívesen vesz részt az ilyen találkozókén és tart ilyen kapcsolatokat, mert célja világos: el akarja érni, hogy hosszú és tartós béke legyen a földön, megszűnjék egy új háború kitörésének a veszélye.

A szovjet kormányfő végül válaszolt a tudósítók kérdéseire. (MTI)

Csou En-laj áprilisban látogat Indiába

— A kínai miniszterelnök levele Nehruhoz —

Peking, febr. 28. (TASZSZ) Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnöke február 26-án levelet intézett Nehru indiai miniszterelnökhöz. Csou En-laj levelében a többi között ezt írja:

A Kínai Népköztársaság kormánya változatlanul azt tartja, hogy Kína és India népeinek barátsága örök, s hogy a két ország közti határvitákat baráti és békés úton kell és lehet megoldani; továbbá, hogy a két országnak semmi esetre sem szabad gyengítenie a határvita békés megoldására irányuló közös törekvését, ha ideiglenes véleményeltérések támadnak, vagy néhány szerencsétlen és váratlan incidens történik. A kínai kormány ezért pozitívan ítéli meg az ilyen rendeltetésű találkozót Nagyon szeretném látni — hangsúlyozta Csou En-laj —, hogy az országaink kapcsolatait beárnyékoló felhőket közös erőfeszítéseink szétoszlatják, s ennek eredményeképpen országaink sok évszázados baráti kapcsolatai erősödnek és fejlődnek.

Állami ügyekkel kapcsolatos okokból — írja Csou En- laj — ez év áprilisában ér- kezhetem az önök országába. A konkrét időpontot diplomáciai úton lehetne összehangolni. (MTI)

.....

.

Me

gszüntették Romániában a cukor* és étolaj-importot

A Román Munkáspárt KB. 1958. novemberi plénumán célul tűzte ki, hogy 1960-ra meg kell szüntetni a cukor és étolaj behozatalát. A román mezőgazdaság a következő évben hozzákezdett a határozat végrehajtásához. 1959- ben 29 százalékkal több cukrot, 20 százalékkal több étolajat termeltek túlhaladva az előirányzatot. Ez évben az ország már teljes mértékben saját termésből fedezheti cukor és étolaj szükségletét.

• •

Ütvén év nagy asszonyai

Március 8-án ötvenedik évfordulóját ünnepeljük a nemzetközi nőnapnak. Ez alkalomból bemutatjuk a fél évszázad mozgalmának néhány kimagasló alakját, asszonyokat, akik harcoltak a munkásmozgalom győzelméért, a nők jogainak kivívásáért.

KOSA LUXEMBURG

Egy lengyel kisvárosban született 1871. február 5-én. Gyermekkori élményeinek döntő szerepe volt abban, hogy egész életét az elnyomás elleni harc szolgálatába állítsa. Közgazdasági tanulmányai, amelyeket csak külföldön végzhetett, a modern társadalom törvényeinek tudományos felismeréséhez vezették.

Szoros kapcsolatot tartod feran a lengyel és a német munkásmozgalommal, ö volt az első, aki a hivatalos német szociáldemokráciának 1914-ben történő árulása után ellenállásra tömörítette a baloldaliakat. A kizsákmányoltak és elnyomottak önfeláldozó barátja, a megalkuvói? kérlelhetetlen ellenfele, a bé

ke és a népek közötti barátság nagy harcosa volt.

A kilencvenes évektől kezdve Németországban élt, ahol a hatalmassá fejlődött német munkásmozgalomban dolgozott. Nemcsak formailag vált németté. Senki sem értékelte nála jobban a német nép kulturális örökségét A német történelmet annyira ismerte, mint kevesen rajta kfvűl.

Rosa Luxemburg a reakció, a militarizmus és az imperialista háború növekvő veszélye ellen folytatott harcával magára vonta erős ellenségeinek izzó gyűlöletét, akik a megvásárolt sajtóban „véres Rózának” gúnyolták és az államügyészt uszították rá.

Mikor az első világháború kezdetén Rosa Luxemburg a

sovinizmus tomboló orkánjában sem hódolt be a német imperializmusnak, hanem Kari Liebfcnechttel együtt tovább folytatta a küzdelmet a német nép megrontói ellen, a bíróság, egyik beszéde miatt, amelyben harcra hívta fel a munkásokat a háború ellen, egy évre börtönbe zárták. — Kiszabadulása után rövidesen ismét letartóztatták és egészen a novemberi forradalom kitöréséig — Berlinben, Wronkéban, majd végül Breszlauban — „védőőrizetben” tartották.

Rosa Luxemburgot azonban nem lehetett elhallgattatni. A börtön rácsai mögött írt röplapjai és cikkei, melyek minden akadály ellenére utat találtak kifelé, éles hangon ostorozták a háború felidézőit, s egyben harcra buzdítottak a bűnös háború befejezéséért.

A börtönből legálisan, de illegálisan is élénk levelezést folytatott barátaival, köztük Karl Liebknecht feleségével,

A nép iránti forró szere- tetéből fakadt izzó gyűlölete mindenfajta elnyomással szemben. Érzékeny szíve az elnyomottak minden szenvedését sajátjának érezte. Még politikai munkája során is előfordult, hogy késve érkezett, mert útjába akadt egy síró gyermek, akinek fájdalmát anyai részvéttel és segítő kézzel enyhíteni kellett.

A háború okozta és vámszedői által felbérelt állatias zsoldosok'1919. január 15-én százezer márkáért agyonverték Rosa Luxemburgot. A német imperialista burzsoázia szociáldemokrata segédlettel és a vfiágreakció támogatásával elfojtotta a német proletariátus forradalmát:

Rosa Luxemburg, bár vol- tak elvi tévedései, amelyek ártottak a német munkásmozgalom fejlődésének, igaz internacionalista volt, vezetője és szervezője a „Spartakus — csoportnak”, amely a demokratikus békéért, a német dől* gozók köztársaságának megteremtéséért küzdött, a Német Kommunista Párt magja volt