Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

Miért késnek a tsz-építkezések? Besenyszögi tennivalók Tudomány-technika Korszerű munkásszállóval gazdagodott Szolnok Tegnap délelőtt jelentős eseménynek voltak tanúi az É. M. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A régen várt korszerű, 250 személyes munkásszálló át­adásán vehettek részt. Az Építésügyi Minisztérium Gaz­dasági Osztályának kiküldöt­tei azért jöttek el, hogy az építőktől műszakilag átve­gyék és utána átadják a szol­noki építőmunkásoknak az ország egyik legszebb mun­kásszállóját. Kívülről még látszik a mun­kálatok nyoma, de már ki­bontakozik a modern építke­zés remeke. Az előcsarnok­ban ámulatba ejti a belépőt a színektől pompázó oszlop- csarnok. Nézzük meg jobban, mit kaptak az építők e há­romemeletes palotában? A modem lakószobákban, amelyek először négy ágyra voltak tervezve, öten is bő­ven elférnek és íey 320 mun­kás nyugodt szállását bizto­sították. Központi fűtés, pap­iam» ágyak, az ágy előtti szőnyegek, az ablakokon föl­dig érő függönyök, hideg­meleg víz, zuhanyozó, falba- épített szekrények biztosítják a kényelmes pihenést, ren­det. Klubszoba nyújtja a munka utáni szórakozási le­hetőséget. S itt van elhelyez­ve a modem, 1200 személyes konyha-étterem is. Az öt gőz­üstön kívül 6 „placcos” vil­lanyasztal és villanykályha teszi korszerűvé. A szakmai továbbképzés lehetőségét a műszaki klub biztosítja. Mindezeken kívül korszerű orvosi rendelő, vendégszoba, gondnoki lakás is van az épü­letben. A tegnapi átadásnál nem kevesebbet kaptak a szolnoki építők népi rendszerünktől, mint egy • millió forintos pompás palotát, melyet közel másfél millió forint értékű berendezéssel tették az ország egyik legkényelmesebb mun­kásszállodájává. így a dolgo­zóik régi vágya teljesült és márciusban átköltözhetnek oda. Ötvenegy ország részvételével megnyílt a lipcsei vásár A régi szászországi keres­kedő város ismét ünnepi díszt öltött. A technikai vásár fő­bejárata előtt 51 ország zász­laját fodrozza a szél. Nyolc ország, köztük Kuba és Gha­na, most vesz először részt a hagyományos lipcsei vásáron. Az idei tavaszi műszaki és árumintavásárt szombaton es­te ünnepélyes keretek között nyitotta meg Heinrich Rau, kül- és belkereskedelmi mi­niszter. Vasárnap délelőtt az NDK MiiiiimiHiiiiHiiiimiiiiiiiiimniiiuuimiiiiit 191 Tagon liibridknkorica­vetőmag Ea évben Szolnok megye termelőszövetkezeteinek kö­zös kukorica területére már döntően hibridvetőmag kerül. Az elmúlt évben 80 vagon­nal kaptunk, ezzel szemben most 191 vagon áll a szövet­kezeti gazdák rendelkezésé- re. Ez a mennyiség 136 ezer kataszteri holdra elegendő. A 191 vagonból 92 kalibrált és csávázott vetőmag. Zöldségféléket árúsít a szolnoki Lenin Tsz A szolnoki Lenin Termelő- szövetkezet I-es számú üzem­egysége (volt Szabadság Tsz) hajtató kertészete két hét óta árusítja az idei primőr­áru zöldségféléket. A terme­lőszövetkezet Farkas utcai saját boltjában és a tápió- szelei Kísérleti Gazdaság mintaboltjában mintegy 6 mázsa salátát, retket, zöld­hagymát adtak már el, s az ebből származó bevételük 20 ezer forint körül van. kormányának képviselői és a külföldi kormánydelegációk tagjai látogatták meg a tech­nikai (vásár csarnokait Tíz óra tájban érkezett a magyas kiállítás csarnokába dr. Lot­har Bolz, az NDK külügy­minisztere. Lothar Bolz és a többi ven­dégek a csarnokban kiállított gépek és műszerek megtekin­tése előtt tájékozódó jellegű megbeszélést folytattak a ma­gyar szakemberekkel, érdek­lődtek a magyar munkásság életéről, munkakörülményed­ről és a magyar ipar fejlődé­séiül. A megyei pártbizottság O határozatáért- KÉT TERV EGYMÁS MELLETT ­Nagy munka folyik ezekben a napokban a járási, vá­rosi tanácsok VB. Mezőgazdasági Osztályain. Kiváló szakemberek az utolsó simításokat végzik, hogy mire a tavaszi munkák megkezdődnek, napról napra a terv sze­rint gazdálkodhassanak a szövetkezeti gazdaságok. Általá­ban az a tapasztalat, hogy az idei tervek reálisak, alapos megfontolás után írták be a számokat. Biztató jelenség, hogy a legtöbb helyen igyekeztek kihasználni a helyi le­hetőségeket. Figylembe vették a múlt évi tapasztalatokat és a tervkészítés munkájába bevonták a szövetkezeti gaz­dákat. Sok hasznos tanácsot nyújtottak a múlt évben be­lépett középparasztok is. Elöljárójában el kell mondani, hogy mind a két szö­vetkezet régebben alakult és az ősszel jelentősen megnöve­kedett Az egyik termelési terv AZ ÚjSZÁSZI SZABADSÁG TERMELŐSZÖVETKEZETÉ Ez a szövetkezet a fejlesz­tés során ötszörösére nőtt te­rületben és taglétszámban egyaránt Már ez mutatja, olyan gazdasággal van dol­gunk, ahol most kell — eb­ben az évben — megalapoz­ni a közös gazdálkodást. Nagy gonddal fogtak a tervkészí­téshez. A tagok meghallgatá­sával a ^szakemberek felmér­ték a lehetőségeket és szinte távlati terv szerint elhatároz­ták a gazdálkodás fő irányát Ez már az idei tervben érvé­nyesült is. Fő cél az állatte­nyésztés fejlesztése és ennek érdekében tervezték meg a növénytermesztés szerkezetét, az építkezést és még sok más egyebet. A terv egyik legpoz.itivebb része, hogy a több mint 4.600 kát. hold szántóterületen — MINDÖSSZE 14 NÖ­VÉNYFÉLESÉGET TERMELNEK — Már ez is arra vall, hogy a nagyüzemadta lehetőségek ki­használására törekednek. A kertészet 75 kát. hold te­rületéből 50 kát. holdat ön­töznek. A szerződéseket Idő­ben megkötötték, így bizto­sították az áruk elhelyezését. A terv szerint a kertészet bruttó bevétele 913 ezer fo­rint, vagyis kát holdanként tlzezeregyszáz forint. E cél­kitűzés megvalósítható, hi­szen már a múlt gazdasági évben is szép jövede'met biz­tosított a kertészet. Olyan pa­radicsomot, paprikát és egyéb kertészeti növényeket termei­tek. mely szinte ritkaság­számba ment ezen a vidéken. Hozzáértéssel sincs baj, hi­szen jó kezekben van a ker­tészet. A talajerőutánpótlás- nól gondoskodtak. Elkészül­tek a melegágyi ablakkeretek és rövidesen elvetik a kerti­magvakat, melyeket palán- táznak majd. Termelési tervükben — A KÖZÖS KUKORICA A SZÁNTÓTERÜLET 26 SZÁ­ZALÉKÁT TESZI KI — vagyis 1200 kát. holdon ter­melnek. Ebből 800 kát. hold területtel csatlakoztak a 30 mázsás mozgalomhoz, erre le­szerződtek. Természetesen a megmaradt 400 kát holdon is jó termésre törekszenek. E Jt l&btaték, {etlábátáébl Nagyarányú önköltségcsökkentésre törekszik a Járműjavító A szolnoki Járműjavítóban az idei terv jóval „feszítet­tebb” a tavalyinál. A terme­lékenységet 3 százalékkal kell növelniök, magasabb — töb­bek között 5 gőzmozdony nagyjavítással, 207 tehergép­kocsi-fővizsgával — a darab­számos kiszabás is. A maga­sabb tervet a tavalyinál ala­csonyabb költségszinttel akarják teljesíteni. Ennek ér­dekében töj>b intézkedésre kerül sor. Szétválasztották például az ezer főt foglalkoztató kocsi­osztályt. Külön személy- és teherkocsi osztály alakult, így sokkal egyszerűbb az irá­nyítás, hatékonyabb a mun­kaszervezés. Tehergépkocsi javításnál be­vezették a program szerinti munkavégzést. Ezzel készítik elő a szalagszerű kocsijaví­tást. Beruházásokra is áldoz­nak ennek érdekében. Most építenek például egy tolópad- járást. A terveket jóváhagyta a minisztérium. így az év má­sodik felében elkezdik a sza­lagszerű javítást. Jelentős mértékben gyorsul, s olcsóbbá válik ezáltal a munka. A személykocsi részlegnél előkészítő és szerelő csoport­ra osztották az asztalosokat. A munkafolyamat meggyor­sításából mintegy 100 ezer fo­rint megtakarítást várnak. A lehetőségek felmérésénél sokmindenre kiterjedt figyel­mük. A reszelővágást például rövidített munkaidőben vé­gezték. s az ólomalátétek mi­att veszélyességi pótlékot is fizettek. Most alumínium alá­téteket használnak. Ezzel megszűnt a veszélyességi jel­leg, 8 órát dolgozhat az a részleg is. pótlékot sem kell fizetni. Körülbelül 90 ezer forinttal gyarapszik ezáltal az üzem nyeresége, s nem romlik a dolgozók egészsége sem. A gazdaságos termelés ér­dekében részletes rezsi- és energiatakarékossági tervet dolgoztak ki, s ügyelnek be­tartására. Sokat jelent az is, hogy fel­mérik a gépek állapotát, ki­használási százalékát, s ahol lehet, korszerűsítenek, illetve több műszakot vezetnek be. Most helyeztek például üzem­be egy 450 tonnás sajtoló­gépet. Bizonyos munkadara­boknál 30—40 százalékos ter­melékenységnövelést jelent ez. A másfélmillió forint ér­tékű lengyel esztergapad üze­meltetése hasonló eredmény­nyel jár. Egy hónapon belül ultrahangos repedésvizsgáló­val dolgoznak. A kerékjaví­tásnál legalább 80 százalék­kal növeli a termelékenysé­get ez a módszer. A hőnfutás, vagy közismer­ten: csapágymelegedés csök­kentésére csapgörgőzőgépet állítanak be. változtatnak az eddigi csiszolásos eljáráson. Az új eljárás minőségi csap­megmunkálást biztosít. Munkálkodnak a belső szál­lítás átszervezésén is. mert 35—40 százalékkal lehet el­gondolásaik alapján csökken­teni a belső szállítási költsé­geket Ilyen és ehhez hasonló pél­dák igazolják: a belső tarta­lékok hasznosítása gyorsab­bá. olcsóbbá teszi a terme­lést területről 17 mázsa májusi morzsolt kukoricát terveztek. Ezenkívül a szántóterület 6.6 százalékán silókukoricát termesztenek. Természetesen az egyéb takarmánygabonákról és szá- lastakarmányról sem feled­keztek el. összesen a szántó 51.4 százalékán termesztenek takarmánygabonát illetve szálastakarmányt. — Telepí­tenek 350 kát hold évelő­pillangóst Ilyen takarmánybázis mel­lett komoly mértékben lehet növelni az állatállományt A szövetkezetné) ugyancsak me­részen tervezték az állatállo­mány növelését Érdemes ez­zel kapcsolatban néhány szá­mot megemlíteni. — Jelenleg 94 tehenünk van, év végére 300 lesz. Az összes szarvas­marhaállományt úgy növelik, hogy minden 100 kát. hold szántóra 16 esik. Ebből a 100 kát. holdra jutó tehén 6.5. A sertéstenyésztés terén is ha­sonló a növekedés, jelenlegi kocaállományuk 111, év vé­gére 300-ra emelik. Száz kát. hold szántóra 6.5 jut. A ba- ronrftiállományt is úgy ter­vezik hogy év végére 10 ezer darab törzsbaromfi marad, vagyis 100 kát. holdanként 213. A törzsállományon kívül 22 ezret áruként értékesíte­nek, ami 200 mázsa húsnak felel meg. Legszebb az a szám a terv­ben, mely a 100 kát, holdra jutó áruhúst mutatja. — 112 MÄZSA HÚST AD­NAK MINDEN 100 KÁT. HOLD UTÁN — 3.326 sertést, 150 szarvas- marhát hizlalnak meg, a többi baromfihús. Az állat- tenyésztés bevétele 6.500.000 forint, vagyis a 10 millió 500 ezer forint ossz bevételnek 65 százaléka. Év végére tehát olyan szin­tű lesz a közös állatenyész- tésük, ami alkalmas arra, hogy nagy bevételre tegye­nek szert. Egyébként a 'ér­méi őszövetkezetnél a 100 kát. holdra eső áruértékesítés 199 ezer forintot tesz ki. Ilyen bevételből és jövedelemből bőven jut beruházásra. Sa­játerőből építenek 200 ezer forint értékben egy baromfi­kombinátot. valamint 50 férő­helyes növendékistállót. Egy munkaegység értéke a tervezés szerint 39 forint A másik termelőszövetkezet A VEZSENYI TISZAKANYAR E tsz 954 kát. hold szántó­földön gazdálkodik. Kiváló adottsággal rendelkezik. A terv számaiból az tűnik ki, hogy a tagok, vezetők nem vettek minden lehetőséget fi­gyelembe. A növénytermesztéssel nincs különösebb baj, az át­lagtermések tervezésénél is elég reálisan gondolkodtak, kát. holdanként 144 kilo­gramm műtrágyát használnak fel. Az állattenyésztés ossz jövedelme 1 millió 214 ezer forint i Az állattenyésztésben azon­ban nagyobb célokat tervez­hettek volna. Ezzel kapcsolat­ban néhány számadat. Jelen­leg 26 tehenünk van, a meg­lévő üszőkből 10-et korosbí" tarnak és év végére 36 lesz a tehénállomány. Előhasi üsző­jük jelenleg 26, év végére 41 lesz. A 100 kát. holdra Ju­tó év végi állatállomány bi­zony kevés. Szarvasmarhá­ból mindössze 10 esik, ebből, 3.5 darab tehén. Egy ilyen gazdaságnak, mely közel ezer kát. hold szántóterületté' rendelkezik, kevés ez a szarvasmamhalétszám. Itt, nem vették figyelembe a 3004/ 2-es kormányhatározat adta lehetőségeket, pedig ebben igen komoly segítséget nyújt az állam a szövetkezeti gaz­daságoknak. Minden üszőre, minden tenyésztésbe vett ál­latra jelentős a kedvezmény. Még most is változtathatnak ezen, jó lesz rajta gondolkod­ni. Azt gondolná az ember, hogy valószínű a sertéste­nyésztés kerül előtérbe, né­mi javulás ugyan mutatko­zik, de ez is kevés. — ÉV VÉGÉRE MINDÖSZ- SZE 40 KOCÁJUK LESZ — Az év közben pedig 263 hí­zót hizlalnak meg. A koca- állományból 100 kát. holdra 4.2 jut. Nem rossz ugyan ez a szám. mert a járási átlag felett van 0.2 százaléka! de ha az úiszászi Szabadság Tsz-hez hasonlítjuk, bizony még lehetne javítani rajta, ha nem is olyan mértékben, mint ahogy azt az újszásziaK tették. A baromfiállomány növe­lése érdekében 3 ezer napos­csibét vásárolnak, melyből ezret törzsállománynak hagy­nak meg. Ez szintén kevés, mert a kétezer árubaromfi­ból 100 kát. hold redukált szántóra számítva 1,5 mázsa baromfihús jut, — HOLOTT A JÁRÁS TÖB­BI TERMELŐSZÖVETKE­ZETEINÉL MEGKÖZELÍTI, ILLETVE ELÉRI AZ 5 MÁZSÁT Különösen nagy lehetőség nyílna itt a víziszámyasok nevelésére, azonban azt sem használják ki. A tervezett állatállomány természetesen befolyásolja az áruhús értékesítését is. — 100 KÁT. HOLD REDU­KÁLT SZÄNTÖRA 41.5 MÁ­ZSA HÚS JUT, AZ UJS7A- SZI 112 MAZSAVAL SZEM­BEN Az áruértékesítés! tervük 100 kát. holdanként 138 ezer forint, Érthetően kevesebb, mint a többieknél, hiszen ná­luk az állattenyésztésből származó bevételnek mind­össze 35 százalékát adja. Ezenkívül még van egy olyan természeadta lehető­ség, melyet bizony nem hasz­nálnak ki. A Tisza az egész területüket körülöleli. Az összes öntözött területük mégis 45 kát. hold. A mai öntözési technika mellett e természeti adottság kihasz­nálásával bevételüket meg­duplázhatnák és akkor az egy munkaegység értéke nem 27,40 forint lenne, mint a je­lenlegi tervben, hanem leg­alább 40 forint, vagy még ennél is több. V. K. i VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI X ionian XI. évfolyam, 51. szám. Xra 50 fillér I960, március 1, kedd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom