Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

1960. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 4 Felelősségrevonás idején C A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata a törökszentmiklósi Dózsa Tsz-ben A törökszentmiklósi Dózsa Tsz földjén, a nemrég elké­szült bekötő út mentén álló, félbemaradt kilencvennyolc íerős, magtárpadlásos istálló beszél némám — mégis sokat- mondóan és választ követe­lőn. Mi történt a szövetkeze­ti város határában? Március 28-án a Dózsa Tsz megállapodást kötött Polgár Dénes szakiparossal. A tsz vállalta, hogy a szükséges építőanyagot megszerzi és a helyszínre szállítja — Pol­gár pedig, hogy a kész épüle­tet szeptemberben kifogás­talan állapotban használható- an átadja. Némi beszerzést nehézsé­gek okozta kisebb késedelem ellenére is úgy látszott: ha­lad az építkezés. Öszidőben azonban feltűnt a szövetkeze­tieknek, hogy a Polgár Gá­bor alkalmazta munkások mind kevesebben és keve­sebben vesznek részt a mun­kában. Saját embereik közül ekkor többen vállalkoztak arra, hogy segítik az épület mielőbbi befejezését. Nyitott szemű újgazda A segítők egyike — nem­rég még egyénileg dolgozó paraszt — észrevette, hogy a Polgár Irányította munkák körül nincs minden rendben. Felelősségtudata arra ser­kentette, hogy Halász Má­tyással, a tsz elnökével közöl­je észrevételeit. Halász elv­társ ekkor alaposan körmé­re nézett a kisiparosnak, akinek lelkiismeretességében tavasszal annyira megbíztak, hogy a körülbelül milliós építkezésre szerződtek vele. A látottak hamarosan meg­győzték az elnököt arról, hogy az épület elfogadhatat­lan; emberre, állatra egy­aránt életveszélyes. Egy na­pot sem késlekedett: az ész­leltekről azonnal értesítette a Népi Ellenőrzési Bizottsá­got. Hasonló gyorsasággal intéz­kedett a NEB is. Munkatár­sai közül Bálint András fő­mérnök, megyei népi ellen­őr fényképeket és feljegyzé­seket készített a felháborító állapotban lévő épületről, Valaki már kórházba került A típusterv szerint a vas­gerendák között úgynevezett porosz-süveg boltozatot kel­lett volna az építőknek kiké­pezniük. A boltozat kialakí­tása helyett egyszerűen be- dugdosták a téglákat a ge­rendák közé, még habarccsal sem kötötték meg azokat. Egy ilyen tégla kihullása folytan az építők egyike korábban már lezuhant, igen súlyos sé­rülésekkel kórházba került. (Véleményünk szerint már akkor fel kellett volna fi­gyelni az építkezés körül eluralkodott viszonyokra!) A NEB munkatársai megállapí­tották, hogy egy helyütt a többmázsás vasbetongeren­dát mindössze egy fél tégla tartja. A boltozat cementtel történő előírásos elkészítését mellőzték; betonréteg helyett salakot szórtak rá, arra húz­tak újabb betonréteget. Nem lehet kétséges, hogy — amennyiben a műszaki hi­bák nem kerülnek felderí­tésre — röviddel a magtár­padlás használatba vétele után stilyos szerencsétlenség történt volna a födém lesza­kadása folytán, A falak ferdék, az ajtók­nál férfitenyérnyi rés, a sín oly görbe, hogy azon csillét emberfia végig nem tol ki­siklás nélkül. A falak tetejé­ről hiányzik a vasbeton ko­szorú — így nem is építhet­ték bele az úgynevezett VB- gerendákat. Az elsőosztályú importanyagból készült fö' démgerendák elszabdalva — illesztés helyett szöggel rög­zítve. A tetőn törött palák sokasága., Röviden ennyi, amit Bálint főmérnök vizsgá­lódásának eredményeként közreadhatunk. A Dózsa Tsz vezetősége — nagyon helyesen — azonnal abbahagyatta Polgár Dénes­sel a pocsékolást; mert amit végKett, az munkának nem nevezhető. A népi ellenőrök komoly formában vetették fel a felelősség kérdését A többtízezer forintos eddigi anyagi kár mellett károso­dás érte a szövetkezetei a kényszerűségből összezsúfolt állatállomány romlása, a ta- karmánytárolási problémák megoldatlansága miatt. — Előbb-utóbb ki kell fizetni 120 ezer forintot a török­szentmiklósi Építőipari Ktsz­------------sna-fiT------------a------------------------------------------------£_ JÓ MÓDSZER = BIZTOS SIKER nek — a legsürgősebb javí­tások fejében. Ma még nem sejthető, mennyire rúg végső fokon a kárösszeg. Azt valakinek meg kell fizetnie — az arra hivatottak majd döntenek arról, hogy kinek. Egy bizonyos: a szö­vetkezeti gazdáknak egyetlen fillérrel sem szabad káro­sodni ok; sem a munkaegység, sem az esedékes beruházások értékének csökkenésével. Már az eddigiek alapján sem látszik büntelennek a Tsz Beruházási Iroda — az­óta állásából eltávolított — műszaki ellenőre, G. Nagy Gyula. Elgondolkodtató, hogy a Tsz Beruházási Iroda mi­ért nem folytatta le mind­máig ellene a fegyelmi vizs­gálatot, — holott arra a né­pi ellenőrök már december 24-én javaslatot tettek Véle­ményünk szerint ezzel nem kellett volna addig várni, míg a nyomozati eljárás befeje­ződik. Lám, a Népi Ellenőr­zési Bizottság nem késedel- meskedett: Polgár Dénes el­len megtette feljelentését a törökszentmiklósi városi ügyészségen. A sajnálatos törökszent­miklósi eset végső következ­tetését csak akkor vonhatjuk le, ha már megszülettek a jogerős ítéletek a bűnösök felett, továbbá tisztázódott: kinek kell személy szerint a gazdák kárát megtérítenie. Addig is azonban az írásunk elején említett újgazda éber­ségének és a népi ellenőrök alapos munkájának elismeré­se mellett előre tekintve épít­tető termelőszövetkezetekhez kell szólnunk: Nézzék meg alaposan, ki­re bízzák a beruházások munkáit; s ne vonakodjanak attól sem, hogy időnként még az ellenőrt is ellenőriz­zék. Ha így tesznek, a magu­kéra vigyáznak. Emiatt pedig egyetlen becsületes ember sem tekinthet rájuk ferde szemmel. Borváró Zoltán Amikor valamilyen hivata­los fórumon az ismeretter­jesztésről beszélgetnek, rend­szerint Turkevét jelölik meg, mint pozitív példát. Pedig Turkeve egyike azoknak a mezővárosoknak, amelyeket hosszú időn keresztül a por, a sár, az elmaradottság fész­keként emlegettek, tegyük hozzá: joggal. Most mégis élenjár. Ennek a hogyanjára kerestük és találtuk meg a választ. Talán leglényegesebb az eredmény elérésében a TIT- nek az az elve: közelebb az emberekhez. Ez gyakorlatiig annyit jelentett az elmúlt év­ben és jelent most is, hogy az előadások zömét a terme­lőszövetkezetekben, a ktsz- ekben, a tanyavilágban ren­dezik. Sokkal szívesebben jönnek el az emberek a kis tanyai iskolákba, tsz székhá­zakba, minthogy a város mű­velődési házába kelljen eset­leg nagy távolságról begyalo­golniuk. Evés közben jön meg az ét­vágy. Az előadások meghall­gatása közben szinte észre­vétlenül szélesbedett a dol­gozó parasztok látóköre. Ma már megnőttek az igények a társadalomtudományi előadd sok iránt is. Kérnek a tanya­világba olyan előadásokat is amelyek a történelem, első­sorban a közelmúlt történel­mének tárgyköréből veszik témájukat. Egy darabig ugyan csak az egészségügyi kérdések iránt érdeklődtek de ezt a gyermekcipőt már kinőtték. így adódott, hogy az elmúlt év utolsó negyedé ben megváltozott a turkevei előadások aránya. Huszonhá­rom százalék természettudo­mányos, 30 százalék világné­zeti előadás szerepelt a mű­soron, az egészségügyi elő­adások száma tizenöt száza­lékra csökkent. Ez az arány már elfogadható. A jó szervezés, különösen a pedagógusok odaadó mun­kája tette lehetővé, hogy nincs előadás közönség nél­kül. Legkevesebb harminc ember hallgatja végig az elő­adásokat. de az elmúlt évi át­Nemesített vetőmagot szállítunk Bulgáriának Szófia (MTI). A mezőgaz­dasági terméshozam növelése érdekében Bulgária az idén nagymennyiségű nemesített vetőmagot importál külön­böző országokból, így Ma­gyarországról is. Magyaror­szág 370 tonna nemesített cu­korrépa vetőmagot exportál Bulgáriába. EGY EV^UIAN... nak. A közeli napokban meg­kötik a TXT-el a szerződést. Előzőleg azonban Paulusz elvtárs végigjárja majd a la­kótelepieket, milyen előadá­sokat szeretnének hallani? A másik nehézség az iskola körül adódik. A Vegyiművek­ben elsőnek alakult üzemi is­kola a megyében. Ez még most is működik. De csak húszán tanulnak, pe­dig közel kétszáz dolgozónak nincs meg az általános isko­lai végzettsége. Dehát ez nem egy ember dolga lenne, ha­nem nagyon soké. Tudjuk, hogy a beruházások, tervezé­sek elveszik az emberek ide­jét. De a munkások általános műveltségének emelése nem tűr halasztást. Nemcsak új gyárépületekre, képzettebb munkásokra is szükség lesz a jövő terveinek megvalósí­tásához. ÉS VÉGÜL EGY kérdés Paulusz eltárshoz: Mikor szá­moltatta be munkájáról a pártszervezet? A válasz: A vezetőségválasztások idején. Ügy véljük, most már ideje lenne, ha foglalkoznának ve­le, többet segítenének a kul­turális feladatok megoldásá­ban, mert ezek a feladatok egyre inkább sokasodnak és ugrásszerűen megnőnek majd. Biztatóan indul ez évben a munka. De még sokkal többet lehet és kell tennie minden felelősnek, hogy eme’kediék a dolgozók mű­veltségi színvonala, szélesed­jék látókörük. — ht — lag hatvan köri», jár. És ez nagy szó azok között az em­berek között, akik azelőtt év­számra sem mozdultak ki kis tanyájukból. A siker másik igen jelen­tős összetevője a város veze­tőinek, tömegszervezeteinek támogatása. Szilágyi Károly, a fiatal gimnáziumi tanár, a TIT városi titkára nem áll egyedül problémáival. Ha szervezési feladat vagy anya­gi probléma áll előtte, min­dig készséges segítőre akad Illyefalviné elvtársnő, a vá­rosi pártbizottság agit.-prop. felelőse személyében. A párt- bizottság egyébként is figye­lemmel kíséri az ismeretter­jesztő munkát, időről időre be is számoltatják a felelősö­ket. De hasonló támogatást ad a városi tanács is. Talán nem is kell egyebet monda­ni, mint azt, hogy Kovács Jó­zsef tanácselnök szintén tag­ja az ismeretterjesztő kollek­tívának, előadásokat tart a tanyavilágban. A harminckéttagú TIT elő­adói kollektíva a felkészülés­re is nagy gondot fordít. A gondosan előkészített, szín­vonalas előadások nagymér­tékben hozzájárulnak az is- meretteresztő munka nép­szerűsítéséhez. És tegyük hozzá, talán egyetlen esetben sem fordult elő, hogy az elő­adó hibájából vagy mulasztá­sából maradt volna el TIT- előadás Turkevén. így azután a Társulatnak komoly erköl­csi hitele van. A dolgozók nyugodtan mennek el egy- egy érdekesnek ígérkező elő­adásra, nem tartanak attól, hogy az az előadó távolléte miatt elmarad. A turkevei ismeretterjesz­tőknek a jövőre is nagy ter­veik vannak. Április 4-ig. hazánk felszabadulásának napjáig mintegy 80—90 elő­adást tartanak. Ezeknek je­lentős része valamilyen kap­csolatban áll a nagy ünnep mondanivalójával. A turkeveiek jó munkájá­nak nincsenek valamiféle különleges titkai. A receptet bízvást felhasználhatja bár­melyik város vagy község. Nem kell hozzá egyéb, csak a párt és tömegszervezetek alapos és aktív támogatása, néhány lelkes értelmiségi, aki szívén viseli a helység művelődésének ügyét, no meg szakértők által összeál­lított és a tömegszervezetek­kel gondosan Összehangolt munkaterv. Ahol ezek a fel­tételek jellemzik az ismeret- terjesztő munkát, ott biztos a siker. — ht — vmrrTrrjv’vvrvrfvnnrvrm^TvrriivímvrrvTTtivTivri'rrvrrrT JÓ HA TUDJUK Igényt tarthat-e a családi ház tulajdonosa a bérlő jogos lakásigényét meghaladó lakrészre ? A Legfelsőbb Bíróság elvi döntése szerint, ha a személyi tulajdonban lévő tanácsi rendelkezéc alatt álló lakás bérlője jogos lakásigényének mértéke csökken és ezáltal a lakásban igénybe vehető lak­rész van, a tulajdonos e lak­részre igényt tarthat. Ebben az esetben a bérlő­nek nem áll jogában e lakást elcserélni, vagy társbérletet kialakítani. A háztulajdonos ezt az igényt a tanácsi ren­delkezés alatt álló, tehát há­rem- 'J több szobát magá­ban foglaló házban lévő la­kás esetén a tanács lakásü­gyi hatósága előtt, ha viszont a házingatlan szabadrendel­kezésű, ,Tagyis a házban leg­feljebb bárom lakószoba van, közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti. Egy konkrét esetben egy szabadrendelkezésű lakást magában foglaló családi ház tulaj ionosa azzal fordult a bírósághoz, hogy a lakás bér­lője egy kamrahelyiséget jog­cím nélkül tart használat­ban, azt: a bérlőnek nem utalták ki, sőt nincs is rá szüksége, csak fűrészpor táro­lására használja. A bíróság kötelezte a lakót, hogy a kamrát bocsássa bérbeadó rendelkezésére. Ez ellen az ítélet ellen a Legflbb Ügyész óvást emelt, s ennek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet és a bérbeadó kérését elutasí­totta. Megállapították ugyanis hogy a bérlő részére a lakást annak dején szabályszerűen kiutalták és így a kamrahe­ly' is hozzátartozik a bér­lethez. Nem merült fel adat arra, hogy az általa használt lakás mértéke jogos lakási­gényét meghaladná, s nem lehetett megállapítani azt sem, hogy a bérlő a kamrát rendeltetésellenesen használ­ja. Lakását ugyanis fűrész- porkályhával fűti és az ennek használatához szükséges fű­részport mint tüzelőanyagot tárolta a kamrában. A kam­rának erre a célra való fel- használása nem tekinthető rendeltetésellenes használat­nak, még akkor sem, ha má­sik kamra is tartozik a bér­leményhez. Mikor választhatja meg a bérlő lakásának társbérlőjét t Állami tulajdonban lévő ház egyik lakásában két társ­bérlő lakott. Az egyik társ­bérlő elköltözése folytán megürült szobát az illetékes lakásügyi hatóság egy újabb társbérlőnek utalta ki. A régebbi társbérlő a lakásügyi hatóság határozatának hatá­lyon kívül helyezése iránt a bírósághoz fordult. Az alsó­fokú bíróságok e kérelemnek helytadtak, mert álláspont­juk szerint a bérlőnek módot kell adni arra, hogy a társ­bérlő személyét az igényjo­gosult személyek közül 15 napon belül maga határoz­hassa meg, vagyis megilleti a felperest a társbérlő kije­lölési joga. A Legfőbb Ügyész ez ellen az Ítélet ellen a törvényes­ség 'rdekében óvást emelt, s ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság a vonatkozó Ítélete­ket hatályon kívül helyezte és a lakásügyi hatóság hatá­rozatát hatályában fenntar­totta. Megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a társbérlővá­lasztás joga csak azt a bér­lőt illeti meg, aki előzőleg nem lakott társbérletben, vagyis akkor, amikor a bérlő lakásigényének mértéket meghaladó lakrészt első íz­ben veszi igénybe a lakásü­gyi hatóság és alakít ki társ­bérletet. Az adott esetben azonban a társbérletet a la­kásügyi hatóságnak már egy korábbi intézkedése hozta létre és így a felperes nem élhet az újabb társbérlő meg­választásának jogával. Mezőgazdasági könyvankét Túrkevén és Mezőtúron A mezőgazdasági könyv­hónap keretében számos ren­dezvényre került sor ország­szerte és Így megyénkben is. A Mezőgazdasági Könyvkia­dó a TIT Agrártudományi Szakosztálya és a Földműves­szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat február 23-án Turke­vén, a városi kultúrotthon nagytermében február 24-én Mezőtúron, a tanácsháza nagytermében tart könyvan- kétot. Sárközi Péter, mezőgazda- sági mérnök a Mezőgazdasági Könyvkiadó főszerkesztője mindkét helyen „Jövedelme­ző gazdálkodás a termei őszö- vetkeze! ékben’’ címmel tart előadás^ tatóval. Közben meghívták a klubestre a papírgyáriakat, akik annyira megörültek az új kezdeményezésnek, hogy sürgősen megalakító.iák a saját klubjukat. A barátságot azért tartják. — Mérnökök, technikusok átjárnak egy­máshoz. Tartottak már elő­adást az antitestekről és szor­galmasan folytatják ezt a jó kezdeményezést. Szép a műszaki klub. Vilá­gos, barátságos falak, kényel­mes modern bútorok fogadják a belépőt. A központi fűtés még nem működik, most ala­kítják, de a kályhákba már be lehet fűteni és ezt meg is teszik minden összejövetel­kor. Érdemes, hiszen vagy öt- venen látogatják a klub ösz- szejöveteleit. A lakótelep majd minden tagja, köztük többségükben fizikai dolgozók szorgalma­san járnak a könyvtárba. Ló- ber Anna, a fiatal könyvtá­roslány nagyon lelkesen, szív- vel-lélekkel látja el felada­tát. Olyan meggyőződéssel ajánlja a könyveket, hogy nem lehet ellentálni neki. De a vállalatvezetés sem tud el- lentállni. amikor Lóber Anna a legújabb könyveket vásá­rolja meg a könwtár részére. Igaz, nem is kell nagyon biztatni a vezetést, hiszen szép támogatást nyújtanak, 8? ezer forintot szánnak ez év­ben kizárólagosan kulturális célokra, ebből 50 ezret a vállalat ad. Van azért probléma 5s. Az ismeretterjesztő előadások a téli hÓnertoVra leálltak Pe márciustól újra megindul­a szép művelődési otthont. Viszont egyesek nagy szere­tettel keresték fel a barak- épületek italboltját. (Az üzle­ti kultúrának ez a megcsúfo­lása sajnos még mindig mű­ködik). Reméljük, az új épít­kezéseken kulturáltabb kö­rülmények között fogyaszt­hatnak ételt és italt az embe­rek. Szóval a KISZ szervezet új életre kelt. Ma már nyu­godtan támaszkodhat rá az üzemi művelődési otthon ve­zetője, nemcsak a moziba jönnek el, hanem készséggel vesznek részt egyéb rendez­vényeken is. Most is próbá­juk lesz, kabaréműsort állí­tanak össze február 27-ére, mégpedig nem akármilyet, hanem amint azt Bíró Imré- né, egy vidám fiatalasszony elárulja, irodalmi kabarét. Karinthy Frigyesre építik a műsor gerincét. És miután a gyárban kevés a női do1 gozó. meghívták az SZTK-s lá­nyokat. Már volt egv ismer­kedési estjük és most keresik az alkalmat, hogyan találkoz­hatnának. PAULUSZ ELVTÄRS büsz­kesége a műszaki klub. Már volt ilyen évekkel ezelőtt a gyárban, de a kezdeményezés elaludt. Néhány hónapja ren­dezték meg a klub első össze­jövetelét, ismerkedési est for­májában. — Másodízben egy fiatal mérnök Beethovenről adott elő, hanglemez bemu­ÉPPEN EGY ÉVE, hogy végig sétáltam a Vegyimű­vek hosszú főútvonalán. Most újra itt járok és szidom az útra lerakodott bokáig érő latyakot, de önkéntelen gyö­nyörűséggel szemlélem a ma- gasbatörő új épületrészt, a alajegyengető gépeket, a ne­héz vontatókat, a kitermelt földhalmokat. — Cg élet, új pezsgés indul itt meg tavasz- szal, gyarapodik, terjeszke­dik a fiatal létesítmény. Cj emberek csapata áramlik ide, 5—600-an építik a gyárrész­legeket, ugyanennyi ember­rel többről kell gondoskodnia az üzemi konyhának és ez az 5—600 ember is várja, igényli majd a kultúra, a szórakozás lehetőségeit. Készülnek is erre szorgal­masan, mert nem közömbö­sek azok a változások sem, amik idáig történtek, de töb­bet, sokkal többet kell majd adnia az új üzemnek, ha itt lesznek az építők, akik talán egy életre is letelepednek a nagy szolnoki gyár környé­kén. Paulusz József fiatalember és fiatalságának egész lelke­sedését beleviszi a kulturális munkába. Ért is el eredmé­nyeket és a törődés keze- nvoma látszik az üzem kultu­rális é'etén. Itt van mindiárt a KISZ szervezet ügye. Egy éwel ezelőtt a gvári fiatalok, kiszesek és nem kiszpsek egy­aránt, — zömmel elkerülték

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom