Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. február 13. Walter Ulbricht televíziós nyilatkozata Kommentárok az „új“ amerikai nukleáris leszerelési javaslatról Íz országos he'ytörténeli ankét másadik napja Berlin (ADN) Walter Ul­bricht, a Német Demokrati­kus Köztársaság Miniszter- tanácsának első elnökhelyet­tese a német televízió felké­résére — beszélgetés formá­jában — nyilatkozott idősze­rű politikai kérdésekről. Walter Ulbricht rámutatott arra, hogy Adenauer eddig sem közvetve, sem közvetle­nül nem cáfolta azokat a leleplezéseket, amelyek sze­rint Benn villámháborús terveket készít elő a Kelet ellen. Hallgatásával Bonn csak megerősíti, hogy való­ban léteznek ilyen végzetes tervek. Kijelentette, hogy a szoci­áldemokrata vezetők tudnak a bonni páncélszekrényben őrzött háborús tervek léte­zéséről. Felhívta a német szociáldemokrata vezetőket, köztük Eriért, Brandtot és Wehnert, tájékoztasák párt­juk tagjait és választóikat az Adenauer-kormány háborús terveiről. A LENGYEL MINISZ­TERTANÁCS rendelete ér­telmében a kulcsiparágakban még az idén bevezetik a műszaki és az adminisztra­tív dolgozók, vagyis ahogyan a rendelet nevezi őket, az iparvállalatok szellemi mun­kásainak új prémiumrendsze­rét. A régi prémiumrendszer megváltoztatására azért volt szükség, mert eddig ezek a dolgozók is az operatív ter­melési terv teljesítése után kaptak prémiumot, pedig szakképzettségük és vezető beosztásuk lehetővé teszi, — hogy az egész vállalat érde­kében végzett magas színvo­nalú és sokaldalú munkával érdemeljék ki a jutalmat. — Éppen ezért az új rendszer célja, hogy a prémium a ‘termelés gazdaságosságának növelésére és reális terve­zésre ösztönözze azokat, akik irányítják és szervezik egy gyár munkáját A rendelet világosan ki­mondja, hogy a „szellemi dolgozók premizálásának alapja a gazdaságos terme­lés, amelynek legfontosabb mércéje a jövedelmezőség (az önköltség csökkentése, a ter­melés abszolút növekedése, stb.)” Két új prémiumtipust ve­zetnek be: az alap- és kiegé­szítő prémiumot. Alapprémi­umot a vállalat csak akkor fizethet, ha a termelés gaz­daságosságának foka elérte, vagy legalább is megközelí­tette az előző évi szintet. — Több, mint öt százalékos visszaesés esetében ez a pré­mium már nem folyósítható. A kiegészítő prémi­umra akkor kerül sor, ha a gazdaságosság mutatószá­mai nemcsak elérték, hanem túl is szárnyalták az előző évi színvonalat. Ha a terme­Sgt/ tnű&éizi filakátráL Még friss a nyomdafesték­től. Szakállas fekete férfi áll egy vörös bársonyfüggönybe 'lapaszkodva. Mögötte a nyo- izcAyán kibontotthajú fehér­ruhás nő fekszik. Halálos mozdulatlanság dermedt alakján, keze bénultan lóg le. S a férfi görcsösen tépi nya­káról az alapjában véve bő gallért. Tökéletesen kifejezi a művészi plakát a drámát, a féltékenység rettenetes, kínzó tragédiáját. A fekete és vörös szín merész kezelése csak aláhúzza ezt. A színpadi történés képi sűrítése nehéz feladat és dicséret illeti érte c, kitűnő plakát tervezőjét, aácsi- Mihályt a szolnoki Művésztelep tehetséges fiatal grafikusát. A plakáttal nem­csak az Othellot színrehozó Szigligeti Színház, de egész lakátművészetünk is gazda­godott. Walter Ulbricht kijelentet­te: A Német Demokratikus Köztársaság bármely órában kész tárgyalni a Német Szö­vetségi Köztársasággal. Mindent el kell követni, hogy Nyugat-Németország lakossága tudomást szerez­zen a bonni urak veszélyes terveiről — mondotta Ulb- bricht. Majd kijelentette: „Mindnyájunknak közösen kell megvitatnunk, hogyan kerüljük el az újabb háborút és hogyan segítsük elő Né­metország két részének ujra- egyesít'sét. A német nép szá­mára nincs más út, csak a béke útja. Elő kell készíteni a két német állam nemzeti kompromisszumát. Ilyen nemzeti kompromisszum a békeszerződés megkötése és a vegyes német bizottság fel­állítása. Azt kívánjuk, hogy a csúcsértekezlet segítségével a német nép jelentős lépéssel haladhasson előre ebben az irányban,” — fejezte be tele­víziós nyilatkozatát Walter Ulbricht. Lés jövedelmezősége például öt százalékkal növekedett, akkor a gyár a szellemi dol­gozók tervezett béralapjának 2.26 százalékát fizetheti ki kiegészítő prémium címén. Hét százalékos emelkedésen felül minden újabb 0.9 szá­zalék a béralap 0.52 száza­lékával növeli a prémium összegét, Egy-egy személy azonban nem kaphat többet évi alapbérének 15 százaléká­nál. Az új rendszer egyik leg­jelentősebb újítása, hogy a kiegészítő prémium nem­csak a *ent említett tényezők­től, hanem a magas színvona­lú, de reális tervezéstől is függ. Tudniillik az ismerte­tett százalékok csupán kö­zéparányost jelentenek, ami emelkedhet vagy csoiotenhet, asszerint, hogy az elért ered­ményt előre betervezték-e vagy sem. Ha igen, akkor a legmagasabb a prémium. Ha azonban a gyár túlszárnyalta tervét — például az alacsony előirányzatok miatt — már kevesebb a jutalom. A pré­mium összege tehát akkor a legnagyobb, ha a válla'at magas szinteket állapított meg tervében, és azt ponto­san, száz százalékra teljesí­tette. A LENGYEL PRÉMIUM­RENDSZER egészen új voná­sa az úgynevezett biztosító prémium, amelyet sok he­lyen a „bátrak jutalmának1’ neveznek. Rendeltetését egy példával világíthatjuk meg a legjobban. Tegyük fel, hogy a gyárban év közben szük­ség lenne a gyártmánytípus megváltoztatására, a mun­kafolyamatok átszervezésére, vagy más hasonló intézkedé­sekre. A vállalat nem szíve­sen „kockáztatja” ezt meg, hiszen az esetleg hosszabb idő múlva kifizetendő átala­kítás kedvéért elveszítené az esedékes prémiumot, mert az új körülmények között átme­netileg csökkenne a terme­lés. Ilyen esetben lép közbe „a bátrak jutalma”, ameiy lehetővé teszi, hogy a kiegé­szítő prémium 15 százalékos felső határát az évi alapbér 20 százalékára emeljék és így anyagilag érdekeltté teszi a műszakiakat az átszervezés „kockázatának” vállalásá­ban. A rendelet értelmében kiegészítő prémiumot kizáró­lag vezető műszaki és gazda­sági beosztású gyári dolgo­zók kaphatnak. Az anyagi ösztönzés új rendszere a kulcsiparágak műszaki és adminisztratív dolgozóink tudását és szak­képzettségét a munka legszé­lesebb területén igyekszik kibontakoztatni. Érdekeltté teszi őket a tervezéstől kezd­ve a gazdaságosság legapróbb mutafíószáma inak javításáig. Üymódon állandó és szoros egységbe fogja a népgazda­ság, a vá!lalat, illetve a szakemberek egyéni érdekelt és ez az egység a ió »-rme- lőmunka alapfeltétele Mint már jelentettük, Eisenhower elnök csütörtöki sajtóértekezletén ismertette az Egyesült Államok új ja­vaslatát a nukleáris kísérleti robbantások megtiltásának ügyében. A javaslatot ugyan­aznap beterjesztették a genfi atomértekezleten is. A TASZSZ washingtoni és genfi tudósítói rámutatnak, hogy az amerikai javaslat egyáltalán nem új, s egyetlen rendeltetése, hogy lehetővé tegye a nyárra tervezett ne- vadai földalatti kísérleti rob­bantások megkezdését. Szagateljan, a TASZSZ washingtoni tudósítója „A kí­sérletek betiltása, vagy szó­beszéd?” című kommentárjá­ban washingtoni sajtókörök­re hivatkozva többek között a következőket írja: Az új amerikai javaslatot aligha lehet újnak tartani, mivel az Amerikai Egyesült Államok eddigi álláspontját lényegében változatlanul hagyja. Ez az álláspont — mint tudjuk — abban áll, hogy a nukleáris kísérleti robbantások megtiltásáról szóló egyezmény ne érintse a „csekély hatóerejű” föld­alatti robbantásokat. Washingtonban ezenkívül megemlítik, hogy Eisenhower elnök nem tért ki azokra a földalatti nukleáris robban­tásokra, amelyeket a Penta­gon és az amerikai a tóm erő­bizottság 1960 nyarán Neva­da államban kíván lebonyo­lítani. Az Egyesült Államok azért készíti elő a földalatti nuk- 'eáris robbantásokat, hogy atomfegyvereit tökéletesítse. Ezt pedig csak a fegyverke­zési verseny folytatására irá­nyuló szándékként lehet ér­tékelni. GENF A TASZSZ genfi tudósító­ja a javaslatról megállapítja: Az új amerikai javaslat előterjesztése akkor, amikor a genfi stomértekezlet már bizonyos pozitív eredménye­ket ért el a szerződés szöve­gének egyeztetésében, azt mutatja, hogy az Egyesült Ál­lamok kész minden eszközzel megakadályozni a kísérleti robbantások teljes betiltását TV 114-es gépek a Szövi elunt ó belföldi légt forga Imában Az „Aeroflot” a TU 114-es transzkontinentális gépet a belföldi légiforgalomban is alkalmazni fogja. A TU 114- es 200 utassal 7—8 óra alatt teszi meg az utat Moszkvától Vladivosztokig. (A „Wirtschafr-bál) BONN (TASZSZ). Több nyugatnémet lap bíráló meg jegyzéseket fűz a szövetségi gyűlés szerdán lezajlott kül­politikai vitájához. „Veszé­lyes illúzió” címmel a West- faelische Rundschau rámutat, hogy „a parlament semmit sem tudott meg arról, mi­lyen álláspontot foglal el a kormány a jövö külpolitikai tanácskozásainak kérdésé­ben”. A lap hangsúlyozza, hogy Brentano bonni kü'ügy miniszter számára az NDK kormánya „még mindig nem létezik”. Azzal összefüggés­ben. hogy a külügyminiszter kijelentette: „csak Moszkvá­val” hajlandó tárgyalni, a lap arról ír, hogy e célból a szövetségi kormánynak leg­alább is igyekeznie kellene jó kapcsolatokat tartani fenn a Szovjetunióval és a ke’eti tömb más országaival. Ezt azonban nem teszi, minthogy még mindig arról ábrándo­zik, hogy ha nem is saját ere­és a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetését, * Nyugati lapok és hírügy­nökségek több jelentése tel­jesen figyelmen kívül hagyja az amerikai javaslat igazi in­dítékait és nagyjelentőségű •>i kezdeményezésként igyek­szik beállítani a csütörtöki indítványokat. A Washington Post egyenesen „Moszkva őszinteségének próbakövéül” tünteti fel azt a szovjet vá­laszt, amelyet a javaslatra vár. A lap ugyanakkor nem hallgatja el, hogy a Pentagon és az atomerőbizottság állan­dó nyomást fejt ki Eisenho­wer elnökre, hogy felújíthas­sák a földalatti robbantáso­kat. A New York Times kenet­teljes szerkesztőségi cikkben ióelőre a Szovjetunióra há­rítja a felelősséget azért hogy az amerikai javaslatból esetleg semmi sem lesz. — (MTI) London (MTI). Mint már jelentettük, csütörtökön este az angol alsóházban a mun­káspárti ellenzék bizalmat­lansági indítványt terjesztett be. Ebben elítélte a kormány külpolitikáját, — elsősorban azt, hogy Nyugat-Németor­szág atomfegyverkezését tá­mogatja. Watkinson hadügyminisz­ter felszólalása után Selwyn Lloyd külügyminiszter kért szót. Védelmébe vette az an­gol kormány külpolitikáját, hevesen ellenezte Nyugat-Né­metország semlegesítését. — Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi körülmények között Németország semlege­sítése azt a „veszélyt” idézné fel, hogy az amerikai csapa­tokat ki kellene vonni Euró­pából. „E politika elfogadha­tatlan az Egyesült Államok számára... és megvalósulá­Ráday Ödön, a bonyolult­nevű Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet (ma­gyarul: VITUKI) munkatársa rokonszenves és megnyerő egyéniség. Az a mintegy nyolcvan ember, aki eljött az előadásra, szinte lélegzetvisz- szafojtva figyelte a kutató harcát a polippal. Szinte együtt úszkáltunk vele a víz­be süllyedt hajóroncs körül és kerestük a tengeri csilla­gokat, a sziklák üregeiben, a tengerpart fövenyén. jévél, de a nyugati szövetsé­gesek segítségével valami­kor engedményre késztetheti Moszkvát. Ezek veszélyes il­lúziók. Az, aki az illúziókra alapozza politikáját, végső soron vereséget szenved. A Frankfurter Rundschau kiemeli, hogy a bonni szö­vetségi gyűlés külpolitikai vitái „régtől fogva elvesztet­ték érdekességüket és mind nagyobb mértékben hagynak nyomott hangulatot a hal ga- tókban. sőt magukban a kép­viselőkben is.” A lap szerint azóta, hogy a szövetségi kor­mány és a szövetségi gyűlés többsége visszavonhatatlanul elhatározta a szövetségi köz­társaság újra feli egy vérzését, és ezzel egyidejűleg lehetet­lenné tette az újraegyesítésre vonatkozó tárgyalásokat, töb bé nincsen ok a vitára, leg­alább is Németország egysé • "tnek központi kérdésérő1 • (MTI). A TIT Szolnokon rende­zett országos előadói konfe­rencia és helytörténeti an­két második napján 1960. február 12-én délelőtt 9 órakor Kotmoróczy György, a Debreceni Állami Levél­tár vezetője a hazánk felsza­badulásával foglalkozó hely- történeti kutatásokról tartott értékes vitaindító előadást. A felszabadulással össze­függő eseményekkel kapcso­latosan beszélt a felszabadu­lás társadalmi és politikai előzményeiről, bemutatta a KMP, majd a Békepárt szer­vező harcát az antifasiszta erők tömörítésére, amelynek következménye volt a Ma­gyar Front életrekelése, a katonai ellenállás illegális megszervezése. Részletesen ismertette a katonai felszabadulással pár­huzamosan bekövetkezett társadalmi felszabadulást. Rámutatott arra, hogy a had­sa esetén légüres tér kelet­keznék Európa közepén, nö­vekednék a nyugtalanság és bizonytalanság”. Selwyn Lloyd ezután azt állította, hogy a munkáspárt elgondolásai — közöttük a „disengagement” — Nyugat- Németország semlegesítését idéznék elő. A külügyminiszter védel­mébe vette Watkinson had­ügyminiszter álláspontját. — Hangoztatta, hogy Nyugat- Németországot fel kell sze­relni atomfegyverek célbajut- tatására alkalmas eszközök­kel. A külügyminiszter ezután a nukleáris kísérletek betil­tásáról beszélt. Selwyn Lloyd beszéde után a kormánypárti képviselők 322 szavazattal 233 eleimében elutasították a munkáspárti ellenzék bizalmatlansági in­dítványát. Négy hetet töltött Ráday Ödön és munkatársnője a Ioni-tenger partján. Kezükön gumikesztyűvel, hátukon a 16 kilós légzőkészülékkel és mellükön a kutató által ter­vezett vízhatlan filmfelve­vőgéppel felszerelve úszkál­tak az albán partok csipkés sziklafalai mellett, hozták a felszínre a csodálatos élőlé­nyeket, a rájákat, angolná­kat, tengeri uborkákat, tinta­halakat. Kétezerkétszáz ál­lattal gazdagították a Nem­zeti Múzeum állattárát. És gyűjtőmunkájuk mellett ar­ra is volt idejük, hogy fény­képeken örökítsék meg a tenger csodavilágát, 1200 mé­ternyi filmet forgassanak a tenger mélyén. Ha elgondoljuk, hogy ,,A csend világa” című film ösz- szeállítója, Cousteau kapi­tány saját hajóján több tíz­millió frank értékű felszere­léssel és tizenhatod magával fogott a kutatáshoz. 80 ezer méter filmet vettek fel, amelyből 1500 métert tartot­tak csak meg a nyilvánosság számára, mély tisztelettel kell adóznunk Ráday Ödön és bátor munkatársnője iránt. Kezdetleges eszközökkel, sa­ját tervezésű műszerekkel felszerelve érték el nagysze­rű teljesítményüket. Méltán iutalmazta hát taps a bátor könnyűbúvárokat. * Nem könnyű a tenger alatt dolgozni, sokszor életveszély­ben. De úgy látszik, még mindig könnyebb volt, mint jól megrendezni a róla szóló •'lőadást. Kezdődött ott. hogy s> villany elromlott. Folytató­Szovjet Hadsereg hadmozdu­latainak helyi megnyilvánu­lása, milyen katonapolitikai helyzetet teremtett egyes vi­dékeken. Az ország demokratikus átalakulásának kezdeteiről beszámolva, megállapította, hogy a felszabadult terüle­ten mindenütt — központi intézkedést nem várva, — elsősorban az Újjáalakult kommunista párt tevékeny­sége során, hogyan indult meg a politikai szervezőmun­ka. Ismertette az MKP szep­temberi kiáltványát s annak visszhangját főként Szeged és Debrecen példáján, továb­bá a Függetlenségi Népfron­tok helyi szervezeteinek meg­alakulását, az osztályszövet- ség antifasiszta és antifeu- dális tartalmát, az állami élet újjáalakulásának kez­deti eredményeit, általában a polgári demokratikus for­radalom vívmányait. Az MKP egységes programrend­szert dolgozott ki s mindenütt helyi központok alakultak, amelyek helyes irányban se­gítettek a fasizmus marad­ványainak felszámolásában és az új lépések megtételé­ben. Nem volt olyan terüle­te az országnak, ahol a kom­munisták szava ne érvénye­sült volna annak ellenére, hogy többször szervezett el­lenállással találkoztak. Ki­emelte az előadó a gazdasági újjáépítés egyes eredményeit amelyben mindenütt a mun­kásosztály járt az élen s an­nak a vezetésével valósult meg a munkás-paraszt forra­dalmi diktatúra. A helyi forradalmi erők működése címén részletezte a nemzeti bizottságok szer­vezeti és tartalmi kérdéseit, majd példákon mutatta be, hogy azok mikkel foglalkoz­tak. Komoróczy György értékes előadását, amelyet a Jász­kunság című folyóirat rész­leteiben is közölni fog, élénk és hosszantartó vita követte. A kérdések és a hozzászólá­sok főbb mondanivalóit a vitavezető Szántó Imre főis­kolai tanár foglalta össze. dott azzal, hogy hiányzott a vetítővászon. Végre hoztak egyet, szemlátomást nagyobb­fajta lepedőt, amelyet a szín­pad függönyére tűzködtek fel gombostűvel. A ráncos lepe­dőn azután a film sok szép­sége elveszett. Nem is szólva arról, hogy az előadás egy óra késéssel kezdődött. Mi­után városunkban ilyen ese­tek már fordultak elő, jó lenne, ha a különben értékes előadásoknál nem keseríte­nék el a szájunk ízét az ilyenfajta hibákkal. Vélemé­nyünk szerint minden elő­adóteremnek rendelkeznie kell egy keretre feszített komplett vetítővászonnal. Ez nem olyan nagy költség, hogy egy művelődési ház ne tudná elviselni. Egyébként Rádav Ödönre, mint előadóra, s bosszúságok ellenére a jövő­ben is számítunk. — ht ­A Munka Vörös Zászló Érdemrend­jével tüntet1 ék ki Csók Istvánt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa élete munkásságáért a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta Csók István két­szeres Kossuth-díj as festő­művésznek. a Magyar Nép- köztársaság kiváló művészé­nek 95. születésnapja alkal­mából. A kitüntetést pénte­ken délben az idős mester lakásán adta át Kristóf Ist­ván az Elnöki Tanács titká­ra, CMTI). Uí prémiumrendszer Lengyelországban Nyugatnémet lapvélemények a szövetségi gyűlés külpolitikai vitájáról műveletek stratégiájának, a Selwyn Lloyd felszólalása az angol alsóházban Negyven méterrel az Ioni-tenger víztükre alatt Jó előadás a békaember-mesterségről — rossz rendezéssel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom