Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
1960. február 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s tf SZÖKÉS A SZIGETRŐL Az ünnepi Bolgár Fi! mbemutató műsora. Szocialista automatizálás A Szovjetunióban az automatizálás nem vonja magával a munkanélküliséget, mint a tőkés országokban. Ellenkezőleg, az automatizálás olyan feltételek közepette megy végbe, amikor nincs semmiféle munkanélküliség. s ugyanekkor a dolgozók száma emelkedik. munkájuk könnyebbé válik és a munkanap a kereset egyidejű emelkedésével csökken. A szovjet népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak létszáma a múlt évben 1 millió 700 ezerrel emelkedett és elérte az 56,3 milliót. A múlt évekhez hasonlóan az országban nem volt munkanélküliség. 1959 végéig a népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak közül több mint 13 millió ember már csökkentett. 7—6 órás munkanapot dolgozott. 1964-ig valamennyi munkás és alkalmazott áttér a csökkentett munkanapra, mégpedig anélkül, hogy munkabérük csökkenne, és számos gazdasági ágban a munkabér közvetlenül emelkedik. A szovjet nép jóléte növekedésének fő mutatója a nemzeti jövedelem teljes egészében azé. aki létrehozza: a dolgozóké. 1958-hoz képest az ország nemzeti jövedelme 8 százalékkal, vagyis körülbelül 100 milliárd rubellel emelkedett. Ez lehetővé tette a szocialista termelés további bővítését és a lakosság élet- színvonalának növelését, ami mind a munkások és alkalmazottak munkabérének, valamint a kolhozparasztok javadalmazásának növelése, mind pedig a dolgozók társadalmi ellátásának növelése útján ment végbe. Így például a múlt évben a dolgozók szociális-kulturális ellátására (munkabéren felüli különféle kifizetések, ingyenes szolgáltatások és kedvezmények) a társadalmi alapokból csaknem 230 milliárd rubelt fordítottak, szemben az 1958. évi 215 milliárd rubellel. A kolhozok mezőgazdasági termelésének növekedésével és az árutermelés fokozásával kapcsolatban a kolhozok pénzbeli jövedelme 1959-ben meghaladta a 140 milliárd rubelt és magasabb volt, mint 1958-ban. Az ország lakosságának vásárlóereje lényegesen növekedett. Ez visszatükröződött a fogyasztás új emelkedésében. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem forgalma elérte a csaknem 710 milliárd rubelt és 8 százalékkal magasabb volt, mint 1958-ban. A legfontosabb élelmiszer és ipari cikkíajták eladása még ennél is magasabb volt. Nagyon erősen emelkedett a kulturális rendeltetésű cikkek fogyasztása. Ezt elősegítette az is, hogy az említett cikkek árát tavaly újból leszállították. Az elmúlt év a szovjet kultúra és tudomány fejlődése és új vívmányai szempontjából is nevezetes. A Szovjetunióban a tanulók száma, az oktatás valamennyi faitáját figyelembevéve meghaladta az 50 milliót. A Szovjetunió főiskoláin csaknem 4-szer annyi diák tanul, mint Angliában, Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban együttvéve. A Szovjetunió a mérnökképzés terén megelőzte az Egyesült Államokat. A tudományos dolgozók száma az országban elérte a 310 ezret és 30-szor akkora volt, mint a forradalom előtti Oroszországban. Az idén 2,8 milliárd forint értéhű hazai gép segíti a magyar ipart A második ötéves terv nagy feladatainak megvalósításában nélkülözhetetlen a korszerűbb gépek és termelési eljárások alkalmazása. Ezért népgazdaságunk az idén, az ötéves terv előkészítésének jegyében mintegy 5,7 milliárd forint értékű géppel, beredezéssel segíti a hazai ipar műszaki színvonalának növelését. Külföldről 2,9 milliárd forintért vásárolunk gépeket, de hazai iparunk is körülbelül ugyanannyi, mintegy 2,8 milliárd forint értékű fejlett technikai berendezést állít elő. — Ebben az évben már több mint kétszer annyi célgépet készítenek, mint tavaly. Többek között olyanokat, amelyek az egyetemes szerszámgépekhez képest háromszorosára — ötszörösére növelik a termelékenységet és hasonló arányban csökkentik a termelési 'költséget. Bővítik a nagyfontosságú, finom megmunkált köszörűgépek, mflszerészpadok gyártását, és újabb automatikus vezérlésű szerszámgéptípusokat készítenek. (MTI). Időjárás és éghajlat AZ UTÓBBI ÉVEKBEN több országban észleltek különleges, rendkívüli időjárást. Például 1951-ben Olaszországban, Angliában és Hollandiában nagy áradások voltak; 1952-ben Ausztráliát, Indiát és Argentínát száraz ság senyvesztette, ugyanakkor Algériában és az USA- ban viharok és áradások pusztítottak; Máltában és más helyeken elviselhetetlenül forró volt a nyár. 1953. januárjában Hotllandia .egy részét elöntötte a tenger, a Hawai-szigetek és Csehszlovákia ugyanez év nyarán szörnyű szárazságtól szenvedett. 1954. telén Jugoszláviában, Franciaországban és más európai államokban kemény fagyok voltak, erős hóesés kíséretében; júliusban és augusztusban viszont Nyugat- és Közép-Európában olyan bő eső esett, hogy pusztító áradásokat okozott. A körvetkező években is kemény fagyok és hóviharok dúltak az európai kontinensen, de ki ne emlékezne az elmúlt nyarak szokatlan lázgörbéire. Sokan azt hiszik, hogy az időjárásnak különleges kiégései a kiima megvá'to- zását jelzik. Ennek a föltételezésnek azonban semmi alapja sincsen. Nem szabad az időjárás és a kiima fogalmát összekeverni. Az időjárás az atmoszféra állandóan változó állapota, ellenben a kiima egy-egy mégha íározott területre igen hosz- szú időn át jellemző meteorológiai jelenségek összessége. Mig az időjárás napról, napra vagy hónapról hónapra változik, a kiima sokkal állandóbb és hosszú Időn it alapjában véve változatlan. VÄLTOZIK-E egyáltalán A KLIMA? A TUDOMÁNY igennel válaszol e kérdésre. A kihalt állatok és növények maradványainak éppúgy, mint a régészeti leleteknek a vizsgálata azt bizonyítja, hogy a kiima a Föld fennállása óta többször is erősen megváltozott. Ukrajna déli részeinek régészeti leletei között strucc-csontok is vannak, — amiből arra következtethetünk. hogy néhány millió évvel ezelőtt ezen a helyen a kiima forróbb és szárazabb volt. A jégkorszokban, amikor Európa nagy részét hófedte, Ukrajna kiimája hideg és nedves volt. így a geológiai korszakok változásával változnak a klímaviszonyok is. Ehhez azonban százezer, sőt millió év szükséges. Az ilyen változások oka sokrétű és bonyolult. A százezer vagy millió évenként bekövetkező nagy klímaváltozásokon kívül 1000—10.000 éves k’ ima szakaszok tapasztalhatók. A Szovjetunió európai síkságán egy-egy ilyen ingadozási periódus mintegy 2000 évig tart. Közvetlenül ezután. hogy — 10—12 ezer évvel ezelőtt — a terület megszabadult a glecserjégtől, — szigorú kontinentális klim- uralkodott rajta, később a kiima melegebbé és nedvesebbé vált. A kőkorszak vé gén és tyronzkorszakban (4— 5 ezer évvel ezelőtt) szárazabb volt, mint ma. Honnan erednek az időjárási „zavarok?” A szovjet tudosók szerint a Napban lejátszódó folyamatok hatására az atmoszféra általános körforgásában végbemenő változásokká1 kapcsolatosak. Gondolunk itt a Nap sugárzási aktivitásának Ingadozásaira, amelyek vagy a napfoltok erősebb képződésével, vagy — fordítva —* a napfoltok jelentős csökkenésével lépnek fel. Néhány más országbeli tudós azon az állásponton van, hogy az időjárás eltolódása az atombomba-robbanásokkal összefügg. Ez a felfogás azonban tényekkel nem támasztható alá. Elsősorban: a vitatott időjárási szélsőségeket már akkor megfigyelték, amikor még egyáltalán nem volt atom — vagy hidrogénbomba robbantás. Másodsorban: az említett légköri folyamatok kiváltására hasonlíthatatlanul nagyobb energiamennyiség szükséges, mint amennyi az atomrobbantáskor szabaddá válik. Fjodorov akadémikus véleménye szerint egy közönséges zivatar alatt 10—15 h'drogcnbombá- énak megfe'e’ő energia szabadul fel. Egy közepes tengeri vihar energia mennyisége 100—1000 atombomba energia mennyiségével egyenlő. NEMRÉGIBEN arra a következtetésre jutottak, hogy a klímaváltozásoknak van egy SO évig tartó ciklusuk, amely a napsugárzás aktivitásának periodikus változásaival függ össze, és van egy 250 évig tartó ciklus, — amelyre viszont a Föld forgási sebességének periodikus ingadozásai hatnak. Sok tudós azon a vé'eményen van, hogy napjainkban é-z'e'hető fölmelegedés a két ok találkozásának eredménye. Eszerint a közeljövőben ellentétes irányú klimaingadozások várhatók egy emberöltőn át vagyis Európa kiimája egyre szárazabbá válik, azaz szélsőségesebbé válik, (Nauka 1 zsizny). Ui mozgalom Lenin grádban Sz. Olefirenko, a leningrá- di „Kirov” húskombinát kísérleti üzemrészének vezetője nagyjelentőségű új mozgalmat kezdeményezett: szemináriumot indított az üzembe került új munkások számára, hogy műszaki ismere tekre tehessenek szert, megtanuljanak műszaki rajzokat készíteni, szakmát szerezzenek, s felébredjen bennük az újításra való törekvés. Öle firenko teljesen ingyen, — minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül oktatja a munkásokat. A mester ellátja tanácsokkal tanítványait, emberileg is közel férkőzik hozzájuk, foglalkozik mindennapi problémáikkal — még színházba, szórakozni is eljár velük. Olefirenko volt az első, aki ilyen munkásszemináriumot szervezett Leningrád ban. De ma már nincs egyedül Példája számos követőre talált őt is, akárcsak Va- lentyina Gaganovát, nem az anyagi érdekeltség vezette hanem az e”-ne. a kommu- nis*a építés ügye iránti odaadás. A világ energiája A nemzetközi munkaügyi hivatal nemrég közzétett jelentése közölte, hogy az utolsó húsz esztendő fo'yamán a világ enercdafe’hasznílása kétszeresére emelkedett. — Ugyanazon időszak alatt az emberiség lélekszámú 740 millió fővel nőtt az energiafelhasználás pedig 44 száza ’ ékkai. A beszámoló kiemelte, hogy főleg a szén és az olaj felhasználása növekedett A jövőben azonban a szén felhasználását egyre jobban felváltja az olaj, a fö'dgáz. a vizienerg;p és az „új fajtájú energia”. Az ENSZ gazdasági és társadalmi tanácsa a Mexikóban nemrég tartott értekezletén elhatározták, hogy 1961-ben speciális értekezletet hívnak össze a nap geotermikus energiája felhasználásának tanulmányozására. Épül Csehszlovákia legnagyobb autó- javvá üzeme Bmo közelében gyors ütemben épül Csehszlovákia legnagyobb autójavító üzeme. csaknem 7 hektárnyi te- rü'eten. Az új üzemet 1961 nyarán adják át rendeltetésének, amelynek kapacitása kétszeresen túlszárnyalja Csehszlovákia összes eddigi autójavító vállalatainak — együttes kapacitását,. A korszerű technikával felszerelt üzemben Csehország és Morvaország tehergépkocsijainak generálj aví fását fogják végezni. Szolnok, Vörös Csil lag február 4—7. Minden ország filmművészetének szép és magasztos feladata megörökíteni a múltat, a szabadságért és függetlenségért folyó küzdelem egy-egy fejezetét. A bolgár filmalkotók az élen járnak ebben, hiszen az elmúlt években jónéhány olyan film született, amely a dicső múlt lapjait örökíti meg. — Ebben az évben 15. évfordulóját ünnepeljük Bulgária felszabadulásának. E történelmi forduló alkalmából Ünnepi Bolgár Filmbemutató keretében mutaíjá«: be hazánkban a SZÖKÉS A SZIGETRŐL című új bolgár filmet. A SZÖKÉS A SZIGETRŐL története 1925-ben játszódik, egy kis fekete-tengeri szigeten. Az idillikus, festői környezet szomorú és megrázó cselekmény színhelyéül szolgál. E kis szigeten 43 elítélt kommunista hazafit tartanak fogva. Mindannyian a halálos ítéletet várják, tűig egy napon egyikükben megérett a szabadulás gondolata. Többen különböző módon és eszközökkel kisé- re’nek meg szökést, de az életet jelentő túlsó partra senkinek sem sikerül átjutnia. De amikor egyesült esővel lázadást szerveznek, lefegyverzik az őrséget, — nem áll útjukba semmi akadály. Az izgalmas-sodrú történet szép képekben örökíti meg a szökési kísérleteket. Együtt izgulunk a film hőseivel, — hogy sikerüljön manőverük, s megrendülünk, amikor a kegyetlen paracsnok egy kéz- legyintéssel a halálba küldi a szabadulni akarókat; Rangel Vallesonov rendezőnek nehéz dolga volt, hogy e lehangoló és komor témából jó filmet csináljon. Jó ötlet, hogy a film elején és végén a narrátor szöveg. — amely a mához, a mai gondtalan, vidám emberekhez beszél — mintegy felelevenít a hősi múlt egy epizódját. Az operatőr. Dimo Kola- rov sötét-tónusú, művészi képei külön is aláhúzzák a film hangulatát, s kifejezésre juttatják a fekete-tengeri táj szépségeit A jó színészegyüttes: Ivan Kondov, Stefan Pejesev Konszíaníin Kocev, Ivan Andonov és a többiek ka- .rakterszerepeikben remek figurákat hoznak léire. Külön ki kell emelni Ivan Kondov színművész játékát, aki *>z orvos szerepében a bolgár filmekben rég nem látott drámai magasatokat ér el. A SZÖKÉS A SZIGETRŐL a fiatal bolgár filmgyártás kiemelkedő alkotása, méltán számíthat a magyar közön* ség tetszésére is. A jövő hét végére Máriássy Félix befejezi a HOSSZÜAZ ÜT HAZÁIG című filmje külső, csepeli felvételeit. A film főszerepét egy csepeli kisfiú, Sebők Misi játssza, a többi főbb szerepet Bulla El- ma, Bara Margit, Solti Bertalan, Szirtes Ádám és Ráday Imre alakítják. Móricz Zsigmond LÉGY JÓ MINDHALÁLIG című regényének filmváltozatát Ra- nódy László rendezi, Nyilas Misi szerepét egy kis hajdúsági gyerekre bízta. A film forgatása február közepén kezdődik meg Ugyancsak februárban indulnak meg a felvételei Szemes Mihály új ILYENNEK nem sza bad előfordulnia! Levelet kaptunk Mészáros Györgytől, a cserkeszölő; FMSZ Igazgatóságának elnökétől. Ebben közli, hogy felsőbb .szervével, a MESZÖV- vel közölte idejében, milyen előadásokat igényel a TIT-től. A levelet visszaigazolták, sőt külön felhívták a figyelmet^, gondos szervezésre. Január 27-re mintegy 80 asszony jött össze, akik szerették volna az előadást meghallgatni. Az előadó nem jelentkezett és a nyolcvan asszony jogosan háborodott fel. • Valóban helytelenül járt el a MÉSZÖV, vagy a járási TIT titkár (itt nem célunk a felelőst’ felkutatni). Az ismeretterjesztés a népművelés egyik leglényegesebb ága. Jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ilyen körülmények között az előadó meg nem je'enése enyhén szólva felelőtlenség. Az ilyen kudarc után nagyon nehéz az embereket összehozni. Az igazság kedvéért azonban azt is meg kel] jegyeznünk, hogy az ilyen esetek többségében inkább a fordítottja történik meg: kimegy a TIT előadó, de nincs közönsége. Az ismeretterjesztés sikere érdekében azon kell törekednie minden illetékesnek, hogy eeyik eset se fordulhasson elő. filmjének, Bóka László ALÁ' ZATOSAN JELENTEM cím* regényének alapján. LÁNG ÉS PARÁZS (ideig lenes cím) címmel folynak az előkészületei egy 1956-ban, bányász környezetben játszódó bűnügyi drámának. Befejezték az utómunkálatait a Keleti Márton rendezd seben készült VIRRAD .,. című filmnek, és Mészára«: Gyula rendező mai paraszt^ tárgyú drámájának a KÁLVÁRIÁNAK. így mindkét film készen van és néhány héten belül a közönség eM kerül Megkezdték a DÖNTÉS című film forgatását Alsó-Szi- léziában. A főszerepet Julian Dziedzin rendező Barbara Walkównára osztotta. A forgatókönyv Euganiusz Katoa- tec munkája. Száz éve született Koszta Hetagurov, az őszét szépirodalom megalakítója. A Lenfilm Stúdió Csebotarov rendezésében filmre vitte a nagy író életét. Az IRISZTON FIA című filmben a költő szerepét egy kitűnő színész, Vlagyimir Vasziljevics Thap- szajev alakítja nagy mévészi áté'éssel. A magyar mozikban rövidesen bemutatásra kerül a FATIMA című színes szovjet film, amely Hetagurov költeménye alapján készült. (Szerk. megjj m&wmmÁwt*g|S%ya®sas33a&
