Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-07 / 32. szám
1960. február 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 X Mit tudnak a kenderes! új belépők a jelenről * a jövőről Ilyenkor télidőben csökken a munka üteme a termelő- szövetkezetekben. így van ez . Kenderesen is. a Haladás Tsz-ben. Az állatgondozókon kívül többnyire csak a foga- tosok és a rakodók munkálkodnak a trágya és takarmányszállításnál. esetleg még darálás vagy kukoricamor- zsolás folyik, de az sem sok embert foglalkoztat. Ilymó- don a brigádvezetők elfoglaltsága is kevesebb, többet törődhetnek azzal, hogy a közös munkában még járatlan. új belépőkkel foglalkozzanak, elbeszélgessenek velük a munka rendiéről, arról, hogy mit vár tőlük a gazdaság, a közösség, mik azok a feladatok, amelyeket el kell végezni; milyenek a közös gazdálkodás idei tervei, s ha ezek megvalósulnak, milyen jövedelemre számíthatnak év végén. Egry szörnyen elfoglalt ember Bereczki István, a tsz elnöke az éppen belépő Süveges Andrást ajánlja, kérdezzük meg tőle. mit végzett ezen a téren. Süveges András agilis és — mint később kiderült — szörnyen elfoglalt brigádvezető. — Hogyne, megtörtént. F -g- lalkoztunk ezzel a Jcérdéssel — feleli gyorsan. — Beosztottuk az embereket. Minden munkacsapat vezető tudja, kik tartoznak hozzá és beszéltek is velük. Elsorolja néhány munkacsapat vezető nevét, megmondja hol találhatók, azután bokros teendőire hivatkozva — kezében valamilyen kötőfékkel — elsiet. Búcsúzóul még hozzáteszi, hogy már várják az istállónál, meg a tanyára is ki kell mennie. Szerencsémre a felsoroltak közül Kender János közben be jött az irodába, így aztán vele indultunk megtapasztalni: tudják-e az új emberek, amit tudniok kell. Elsőnek mindjárt őt kérdeztem Majd beletanul — En csak azt tudom, hogy kineveztek csapatvezetőnek. Kezembe nyomtak egy papírt, rajta a kilenc név, akiket hozzám osztottak be. Azóta igen minddé' beszéltem, dv több van olyan, akit másik csapatba is felírtak, vagy ha nem is írták fel, de másutt akar dolgozni. Nem tudom, hogy lesz ezekkel. — Egyébként én teljesen ártatlan vagyok. Mondtam :s András bátyámnak, a brigádvezetőnek, nem értem ér. a munkaegységszámítást. De- hát azzal nyugtatott, hogy majd beletanulok. Többször akartam már erről-arról ér deklődni tőle, de mindig mennie kell valahová. Igaz, sok a dolga, dehát... — Dehát azért törődnie kellene az emberekkel is, — mondom ki helyette a szentenciáit. Azzal, hogy az új belépők a'áírták a nyilatkozatot csak az első lépést tették meg. Most már ők is gazdái lettek a közösnek, illik és akarják is tudni, miért dolgoznak, milyen a gazdálkodás rendszere általáén INIIIIIIIIIIIMIIIHIIIIIIIIIIIIIIiniilHIIinHIHIIII Új medencével bővítik Cserkeszéitől Megyénk kis „Hévize"’ a cserkeszöllői fürdő egyre nagyobb hirre tesz szert az országban, A fürdőszezon idején a szomszédos, de távolabbi megyékből is sokan keresik fel a több betegség gyógyításánál is bevált fürdőt. A nagy látogatottság következtében gyakran zsúfoltak az amúgy is kis medencék. A megyei tanács idén érmen ezért nagyobbarányj bővítést eszközöl Cserkésző - lön. Épül egy versenymére tű medence, amely több vendég fürdő» été sere lesz alkalmas. Ugyanakkor a vízhűtésben is számo hatunk eredményekkel, mivel a 350 ezer forintos bővítési költségből hideg vizű kutat is túrnak. azt, amit egy tagnak a tsz- röl tudnia kell. Nem kise ő- adásra van szükség, hanem őszinte beszélgetésire. Arra, hogy az emberek választ kapjanak kérdéseikre, hogy eloszoljanak még meglévő kétségeik; hogy tudják hol a helyük. Nem úgy, mint az a két ember, akikkel az utcán találkoztunk. A Süveges brigád tagjai — Ők is új belépők. A Süveges-brigád tagjai — így mutatta be őket Kender János. Azt még csak tudják, hogy kinek a munkacsapatába tartoznak, de hogy milyen munkaterületen do.goznak majd, azt nem is sejtették. Amikor pedig arról érdeklődtem, mit várnak az új esztendőtől, csak hümmögtek Végre az egyik kibökte: — Úgy mondják, kicsi lesz az előleg. — Mi lesz a nagy családosokkal — kérdezte a másik. Rövid idő a att egész sor probléma felmerült, ami mind választ, magyarázatot vár. A következő háznál már megnyugtatóbb volt a tapasztalat. Lévai Sándor oá esi 65 éves ember, mégsem tart a jövőtől. — En már voltam 3 évig tsz tag. Megéltünk akkor is, most is megélünk. Tudja, akkor is munkacsapat vezető voltam, most megint annak tettek. Behívatott Süveges, megmutatta a brigádnévsort, én meg kiválogat tam kilenc magamforma idősebb embert, de még azóta nemigen beszéltem velük Lévai Sándor már arra is gondolt, hogy hasonló képességű emberek kerüljenek a csapatba, mert csak így tudnak sikeresen együtt dof- gozni. De a többi új munkacsapatban vegyesen vannak. Talán, ahogy a névsorban -következtek. Ráadásul tele problémákkal, mint erről még néhány embernél meggyőződtünk Többet kellene törődni az emberre A kenderesi új belépők bizony keveset tudnak saját jelenükről. Nem elég az, hogy adminisztratíve beosztják az embereket. Meg kell nézni azt is, hogy kiket sorolnak egy csapatba, hogy az a tiz ember ne kénytelen-kelletlen, hanem szívesen dolgozzék együtt. És meg kell ismertetni őket azokkal a körülményekkel, szabályokkal, amelyek szerint a közös munka folyik. Nagy vonalakban ismerniök kellene a tsz célkitűzéseit, ha azt akarjuk, hogy ne bábként, hanem valóban a szövetkezet öntudatos gazdáiként dolgozzanak A tervismertető közgyűlés sok vitás kérdésre viaszt ad, de semmiképpen sem pótolhatja az emberekkel való beszélgetést. Erre a brigádvezetőknek a sikeres együttműködés érdekében mindenképpen időt kell szakítaniok. — többet kell törődniük az emberekkel! Patkós 1 Tanulunk egYmástó/j A jövedelemelosztás módszere a barcsi Vörös Csillag Isz-ben At alábbiakban ismertetjük Dögéi István, a barcsi Vörös Csii.ag Tsz brigád vezető je fe.szólalását, amely elhangzott február 5-én Szolnokon, az országos mezőgazdasági konferencia második napján. Tsz-fiak 1948-ban alakult. 1956-ig a munkaegység rendszert alkalmaztuk. Ezen- be-ül 1952-ben a kapásnövények termelésénél áttértünk a tervek egyénekre való felbontására és a terv túlteljesítése után az egyéni premizálásra. Ez az adott időben hasznosnak mutatkozott, — azonban e módszernek meg volt a fejlődés, a korszerű mezőgazdasági technikát gátló tényezője. Az egyénekre osztott területen nem érvényesült kellőképpen az az elv, hogy egy adott termény előállítása mennyi munkával, ráfordítással történt. A felbontás azt eredményezte, hogy a tagok idegenkedtek a korszerű technikától és mindent a régi módon akartak végezni. Több esztendő tapasztalata meggyőzött bennünket sírról, hogy a réginél szükséges va'amilyen közvetlenebb anyagi érdekeltséget érvényesítő igazságosabb, a szocialista jövede’em elosztás elvének jobban megfelelő módszert alkalmazni. Ezt a következőképpen alakítottak ki A munkaegység rendszerről áttértünk a készpénz részesedésire. Tapasztaltainkat és gazdasági adottságunkat figyelembe véve minden előforduló munkának megállapítottuk a normáiét- A teljesítményekért előre 1 ÉLI TR4CY *, > Tiszaszöilős határában a Petőfi Termelőszövetkezet szorgos gazdái már most a hideg téli napokon a határban serénykednek. Naponta 12 fogattal és4 vontatóval hordják az istállótrágyát. Képünkön Nagy Sándor és Farkas József fogatosok láthatók. X I/used úft&U p,vLS>zt&$n&Hadawál Kenyerem a rim, nem tudok már Enélkül élni, halni sem. Zárszámadást megénekelni Ó, ahhoz jogom van nekem: Szitál a hó, ropog a hó Fényes cipők, csizmák alatt Jókedvű emberek sietnek, Otthon csak pár öreg maradt, Eltelt az év, nehéz munkában, Mert a munkánk az még nem játék, De már látjuk célját, gyümölcsét, Már kivirult bennünk a szándék. Hogy így jó és így folytatjukl Pusztamonostor, kis puha fészek a jászság nagy, terebélyes fáján, közepében rég volt egy zárda, most kultúrotthon, melynek a táján Ugyancsak kedves zajok vannak: Zeneszó, nóta, harsogó jókedv. Négy bográcsban fő jószagú pörkölt, Gyűl az új, vidám embersereg, Ünnep a közös jókedv, mulatság, Közös a munka és az öröm. Büszke asszonyok — régen kis riadt szomorú szemű, bús cselédek — ragyogó tálban tálalnak néked, mosolyuk olyan, mint a parázs. Már nem szomorúk, szemük vidám Készek; a szépre, szóra, csókra. Fehér kenyeret nyújt feléd és Eszedbe jut róla egy nóta. A bor ? A bor csak úgy igazi, Ha egy ilyen kis barna adja, Felé tartod a lelkedet És bor csordul a poharadba. Áll az ünnep. Zajong a nép is, leszedik az asztalokat, Lábad alatt táncol a padló, vagy te ugorsz jó nagyokat? Ünnepeljünk! Csillog a hó is Ezüstköpeny búzánk felett, Táncoljunk hát, zárszámadás van, A jókedv itt van, melegít. Mulassunk! Egy nap nem elég, Kitárjuk vidám örömünket, Kitárjuk a világ elé. Búzánk elég! Pénzünk elég, Jólét köpenyével takar. Bort ide még! Húzzad Gabi! Mindenki mulatni akar. Velünk a régi sorsos-társak, Velünk az újabb rokonok, Együtt a munkában, a bajban s a táncban is! Mulassatok! Tele bízással most a lelkünk, Elvetve szunnyad a vetés, Asszonyunk, gyermekeink arcán Otthonos már a nevetés. Nyitva előttünk minden út, mely Előre, felfelé vezet! Gyere közénk! Nehéz a lépés? Segítünk! Add a kezed! CsutaLajosué megállapított pénzöszeget írunk jóvá, a biztosított jövedelem előleget munkaegységre visszaszámítva 50 forintba állapítottuk meg. A teljesített normákért jjáró összeget minden hónapban megkapják a tagok, ha a jövedelem szétosztható részéből még év végén is jut, altkor részesedés kiegészítést kapnak a tsz gazdái. A kiegészítést a jövedelem nagysága szabja meg. Néhány példává' szeretném érzékeltetni, hogy milyen egyes normák pénzbeli értéke. Például 1 kh. maghere kaszálása 192 forint, burgonyaszedés gép után mázsánként 6 forint. Egy kh. kukorica kapálása 128 forint. Az állatgondozás hízósertésnél darabonként havonta 8 forint, minden kilogramm súlygyarapodás után még 50 fillér. A norma hasonlóképpen van kialakítva más munkáknál is. Mindezek nyomán 1957-ben már szembetűnő javulást! tapasztaltunk termelőszövetkezetünkben. A tagok felismerték anyagi érdekességüket a termelés növelésében, szorgalmasabban dolgoztak, nagyobb mértékbe vonják be a családtagokat a közös munkába. — Többet törődnek a közösben végzett munkával. Az egy tagra eső termelési érték az 1957—58-as gazdasági évben kb. 60 százalékkal volt magasabb. mint 1955-ben. Nálunk a növénytermesztésbe dolgozó férfi tag egy hónapi munkája után 1500— 2 ezer forintot visz haza. Annak el'enére, hogy a nehéztesti munkákat: kaszálást, aratát, (zsákolást, műtrágyaszórást. stb. gép végzi el, a tagok keresete mégis több most, mint régebben volt. Egy tagra eső átlagjövedelem: , 1955. 13.500 forint, 1956 11.200 forint 1957. 14.300 forint 1958 15 600 forint 1959. 17.930 forint Ezzel egyidejűleg nőtt az árutermelés is. 1955-ben az egy holdra jutó árutermelés összege 4 ezer 838 forint volt, 1957-ben az új módszer első esztendejében 5 ezer 310. — 1959-ben pedig 6 ezer 873 forint. Ezek a számok is bizonyítják, hogy a készpénz részesedés maximálisan növelte a tagok jövedelmét, az egy holdra jutó árutermelést és az egy tagra jutó termelési értéket. Az egy év tapasztalata azt is bizonyította, hogy valamit még tennünk kell. Ezért 1959-ben önelszámoló brigádokat hoztunk létre. Az önelszámoló brigádrendszer lényege, hogy a brigád termelésére fordított munka, gépi munka értékét szembeállítjuk a megtermelt összeggel, a bruttó termelési értékből 15 százalékkal járulnak a beruházási alaphoz. Tehát a 15 százalék és a termelésre fordított összeg közötti különbözet adja a tagok jövedelmét. Az így adódó tiszta jövedelem maximuma a 100 száza’ékra + 20 százalék lehet. Tavaly így alakult a részesedés. A 100 százalékot alapul véve, a Dózsa brigád 8 százalékot, a Petőfi és a Táncsics brigád, valamint a sertéstenyésztés és hizlalás 20 százalékot kapott. A Kossuth brigádnál, a traktoros brigádnál nem mutatkozott jövedelem kiegészítése. A 20 százalékon felüli összegből, illetve többlet- jövede'emből először kiegészítettük a beruházási össze get, ami maradt, abból a tagok kaptak még 8 százalékos részesedés kiegészítést Azért tartottuk szükségesnek a plafon kialakítását, mert az egyes brigádoknál a tagok aránytalanul nagy jövedelemhez jutottak volna. Például a sertés hizlalásnál ha mindent kiosztanak egy tagra 230 ezer forint is jutott volna. A traktorosok a munkájuk után járó részesedést a brigádokból kapják, tehát érdekeltek az ott végzett munka minőségében, azonfelül érdekeltek a traktoros brigád jövedelmében, mivel attól is függ jövedelmük, hogy milyen gazdaságosan haszná1 ják ki a gépeket A brigádvezető, a könyvelő, a raktáros, az ag- ronómus és az elnök jövedelem részesedése a teljes tiszta jövedelem mennyiségétől van függővé téve. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyították, hogy ez a rendszer óriási serkentő hatással van a tagokra és vezetőkre egv* aránt. Persze amit én elmondtam, azt nem lehet sab'onnak tekinteni, hiszen végeredményben mindehhez jó vezető gárdára, megalapozott gazdaságra van szükség. 7{itka vadászszerencse Néhány nappal ezelőtt ritka szerencse érte B. Sándor Istvánt, az alattyáni Úttörő Vadásztársaság e'nökét. A község határában csaknem 1 méter hosszú, 6—7 kilogrammos vadmacskát lőtt. Az eset azért keltett még vadásztársak körében is nagy feltűnést, mert a mi vidékünkön edd g nem ta'állak vadmaeskát. S ami ezt a pé’dányt illeti, még az állat- kertben sem látni ilyen szép nagyot.
