Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

iéőö. február í. szm.ims MEGYEI NtrLAT 3 0 Lányok, fiúk az élet előtt TIZENN Y OLCÉ VESEK. — Fiatalok, mint az 6 koruk­ban mindenki. Kicsit bősz szánkódnak magukban, men ami most történik kevés di áknak esik ínyére. Szabad­időben ilyen komoly dolgok­ról beszélni? Hiszen az ősz tályfőnöki órán már egyszer mindenki elmondta, hova akar menni, ha megkapja az oklevelet. S most jön az új­ságíró és kérdezősködik— Ám percnyi csak a bosz- szankodás vagy még annyi 'em. A hangulat feloldódik, itt, ott már a csínyekről is szó esik, amíg Lázás Ágnes mesél. Mert egy kicsit színes emlékezéshez hasonlít, amit mond: — A téli szünidőben Kar­cagon jártunk. A Lenin Tsz­ben. Hét brigádunk tanul­mányozta a közös gazdaság életét, a tagok munkáját. — Azelőtt meg KisújSzá’láson a Kinizsit látogattuk meg. És megnyerjük a versenyt, — teszi hozzá határozottan. — Túlteszünk a tavalyiakon, ők csak ötödikek lettek.j„ Versenyt? —■ Igen a versenyt — is­métli, — amit a közgazdasá­gi technikumok mezőgazda­sági osztályai között indítot­tak. A mi dolgozatunk, amit a karcagi Leninről írtunk, jó lesz..», NE VEGYÜK EL a bíráló­bizottság kenyerét, hagyjuk meg az értékelést a bízott ság tagjainak. Inkább talán kérdezzünk. Ki, hova akar menni az érettségi után? In­dokolt ez a kérdés, mert jó könyvelőkre nagy szükség van most fiatal termelőszövetke­zeteinkben. — Nem megyek könyve­lőnek mondja Csontos Mária. Jászberénybe a Fel­sőfokú Tanítóképzőbe aka­rok jelentkezni. S aztán egy­másután szólnak még tizen­egyen. Nyolc leány, három fiú jelentkezik, hogy ő mást akar. mint amit az iskolá­ban tanult Tari Anna mű­tősnőnek, Fekete Judit asszisztensnőnek, Karmazin Kornélia kozmetikusnak, — Szép János és Menyhárt Ist­ván pedig autószerelőnek ké­szül. Érettségi után újra ta­nulni kezdenek. AKARATLAN A KÉR­DÉS: annak idején négy év­vel ezelőtt miért jöttek ebbe az iskolába? A válasz nehéz, hiszen négy év nagy idő és különben Is tizennégy éves korban még csak az első gon­dolat érik meg a pálya válasz tást illetően. És tizennyolc­ra pedig már mást választ, akinek választani kell. Kicsit mentegetésnek hang­zik ez. Az is. Mert a másik oldalon viszont ez áll: har­minchárom tanulóból csak tizenöt marad azon a pályán, amit tanult Miért? Félnek ta­lán a falutól? — Nem — jelenti ki ha­tározottan egyikük. Nem fé­lünk, de élni akarunk a le­hetőséggel. Miért ne tanul­junk, ha lehet? SZŐ SE RÓLA, valami igazság ebben is van. A le­hetőségek valóban adottak, de toldjuk meg még ezzel is: ha bizonyos idejű gyakorlati munka előzné meg még Haj­nal Erzsébetnek is könnyebb lenne, aki a Közgazdasági Egyetemre készül. Egy kis életismeret sohasem árt. S akik a vizsga után munkába állnak, most alapos életisme retre tehetnek szert. Formá­lódik. alakul minden terü’e­ten az életünk. És ennek ré­szesévé lenni a legjobb tan­folyam. És ezt vallják: akik men­nek termelőszövetkezetekbe, földművesszövetkezethez ti­zenöten. Ne soroljuk fel a ne­vüket csak egy közülük: Pol­gár Erzsi. — Nagyon szeretem a vi­déket, az ott élő embereket, — okolja elhatározását. Még ha úgy hozta volna a sor, hogy továbbtanulok, akkor is mezőgazdasági egyetem e mentem volna és utána falu­ra. Ott most szép munka vár mindenkit... Kicsit eltelt az idő. Az isko­la, a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum tan­termei már elcsendesedtek. A diákok hazamentek. S viszik magukkal a gondot: merre menjek az érettségi után. — Úgy hiszem, nem elhamar­kodott a válasz: aki úgy dönt, mint Polgár Erzsi és tizen­négy társa, — jól választ. — nagy — A kőo’aj- és acéltermelés 1959-ben is fokozódott A világ kőolajtermelése megközelítette az egy milli­árd tonnát — összesen 976.9 millió tonna volt. vagyis 7.6 százalékkal több. mint 1958- ban. Ezzel egyidejűleg a fő termelő országok rangsorá­ban is nagyobb változásokra került sor. A lista élén to­vábbra is az Egyesült Álla­mok áll. Az Egyesült Álla­mok 1959-ben 346.5 millió tonna kőolajat termelt, s a világtermelésben 35,5 száza­lékkal vett részt A második helyen eddig Venezuela állt. most azonban 147 millió tonna olajtermelé­sével úton van afelé, hogy he­lyét hamarosan a Szovjet­uniónak engedje ót. A Szov­jetunió ugyanis újabb kőolaj- lelőhelyek feltárásával nagy­mértékben növelte termelé­sét; 1959-ben mintegy 129 millió tonna kőolajat termelt. A kőolajtermelés növeke­dése tekintetében az elmúlt esztendőben a Szovjetunió volt az első a világon. Az újabb lelőhelyek állandó be­kapcsolása a termelésbe arra mutat, hogy a Szovjetunió a jövőben is folytatja a terme­lés növelésének jelenlegi ütemét. A Közép-Keleten, tehát a viszonylag leggazdagabb olaj­vidéken a fokozott piaci ver­sengés miatt a termelés nem emelkedett nagyobb mérték­ben. Kuwait 70 millió tonna termelésével 1958-hoz viszo­nyítva változatlan maradt Szaud-Aróbia 3.4 százalékkal növelte termelését (53.6 mil­lió tonnára). Irak 6 százalék­kal (41,7 millió tonnára). Nem szegik meg előre a jövő évi Milyen politikai munkát végez egy tsz párt- és gazda­sági vezetősége. Ezzel a kér­déssel kerestem fel a tisza- ugi Petőfi Tsz-t. ahol az el­múlt évben „nagyot fordult a világ”. 1958 végéig ez a tsz nem ment ötről a hatra. A tagok mint a hivatalba, reggel nyolcra jártak dolgozni, s mindig egymást, meg a veze­tőket hibáztatták, ha nem volt munkaegységelőleg. Az 1958-as évet több mint 220 ezer forint teherrel, vissza­fizetésre esedékes hiteltarto­zással zárták. Ennyi is elég ahhoz, hogy megértsük, mi­lyen kétségekkel vállalhatta itt a munkát az új elnök. Ma már a tsz-tagok is ne­vetve beszélik el, hogy volt akkor, s jókedvűen mondják, milyen más volt a tavalyi év. Senki nem látta őket. mikor indultak munkába, mert nyá­ron már fél négykor kint vol­tak. Most, egy évvel később aztán himnfafták az eredményt is Kifizették az összes esedékes adósságot, s 81 ezer forint tiszta jövedelmük van. Mi hozta hát a nagy változást? Erre Kovács Zsigmond párttitkár és Gazsi Ferenc el­nök így válaszolnak: Minden változás, ami itt történt, a ta­gok érdeme. Ök teremtették ezt meg. ök dolgoztak legtöb­bet. A párttitkár, az elnök hiába bukfencezik, ha a tagok nem segítik. Ezt kellett min­denekelőtt elérniük. Hogyan? Tavaly januárban, mikor az új elnök megérkezett, leg­többször a párttagokat hívták össze, s kimondták: segítsé­gért elsősorban hozzáiuk for­dulnak. S ha valaki úgy érzi. hogy nem tud segíteni, most U Ök sem akarnak lemaradni... A KISZÖV megyei vezető­cége a január 26-án tariovi ülésén úgy határozott, hogy a felszabadulási versenyt, ha­sonlóan a kongresszusi mun­kaversenyhez éves szinten kés termelés fejlesztésének kérdéseivel foglalkozik, nem a résztvevők háborús szándé­kaira vall. Magának a politikai esz­mecserének a célja pedig, mint az a záróközlemény bői is kitűnik az volt, hogy ér­tékelje a szerződésben tömö­rült országok munkáját, meg­vitassa azokat a kérdéseket, amelyeket a Szovjetunió Pá­rizsban a három nyugati hatalom elé tárgyalási alap­ként terjesrzt. A szocialista országok nem az erő fitogtatásának szántók ezt az összejövetelt. Hiszen a fegyverkezés fokozásának szükségessége helyett arról beszéltek, hogy a tagállamok ’egutóbbi értekezletük óta csaknem három millió 809 ezer fővel csökkentették fegyveres erőik létszámát Újból felelevenítették a meg­nemtámadási szerződés ja­vaslatát a NATO államok­kal Felvetették az atomfegv- verkisérietek és az atom­fegyvermentes övezet tervét, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését és végül azt az Indítványt, hogy tegyenek pontot a második vi ág- háború befejezésére kössék meg a békeszerződést a két német állammal. A Szovjetunió már több esetben gyakorlati lépések­kel bizonyította be, hogy a leszerelés számára nem pro­paganda szólam, hiszen leg­utóbb is, 1,200 000 katnnát «zárait le ás helyezett «1 a szervezi meg a megye ösz- szes KTSZ-ében. A KISZÖV- höz tartozó töt-' szövetkezet­ben már most elkezdték a munkaversenyt felszabadu­lásunk 15. évfordulója tisz­teletére. Miből állnak a ver­senyfeltételek? A megadott terv globális és részleteiben való teljesí­tése, különös tekintettel a munkaigényes gyártmányok­ra. A tavalyi szinthez viszo­nyítva 3-4 százalékkal kell növelni az egy főre eső ter­melési értékeket. Két-három százalékos anyag megtakarí­tást kell elérni különösen az importanyagoknál, amelyeket a lehetőség szerint hulladék­anyagokkal kell helyettesí­teni. A termelés minőségi színvonalának javítása mel­lett fontos szempont a vá­laszték bővítése, továbbá ez, hogy a lakosság részére vég­zendő szolgáltatási munka aránya elérje a szövetkezetek össztermelésének 30 száza­lékát. Ahol csak van rá lehe­tőség, mindenütt kapcsolód­janak be a szövetkezetek az export termékek gyártá­sába. A jászárokszállási Fatö­megcikk KTSZ tagsága már december 10-én elhatározta a verseny folytatását. Amel­lett, hogy vállalták a termelé­si terv teljesítését, az is sze­repel versenyfeladataik kö­zött, kifogástalan minőségű sikkeket gyártanak, emellett azt is el '-áriák érni. hogv minőségi kötbért ne kel'jen fizetnie a szövetkezeinek. Nö­velik az egy főre eső terme­lési értékeket is a tavalyi szinthez viszonyítva. Ver­senyfelajánlásuk pontiai kö­zött széfénél a határidő pon­tos betartása is. A jászberényi Ruházati TSZ tagsága ánrilis 4-ig 25—30 ezer forint anyagmeg- iakarítást vállalt, a munká­dé maximális kihasználása ás a minőség állandó javítá­sa mellett. Abraham Lajos szöv. poL ea. kenyeret mondja meg. mert itt teljes erőkre van szükség. Senki nem állt félre, a kislétszámú kollektíva vállalta az élhar­cosok szerepét. Aztán meg­kezdték a gazdasági erők ki­egyensúlyozását. Nem volt könnyű. Egyetlen darab szarvasmarhája sem volt a tsz-nek. Mihez kezdhettek? Hitelt vettek fel. Azzal pedig úgy kellett gazdálkodni, hogy hozzon valamit az üres kony­hára. Vettek hát 10 darab tehenet — hízóba ötvenkét­ezer forintért. Leellették, fej­ték őket néhány hónapig, az­tán meghízlalták. s eladták — 72 ezerért Csakhogy a hitetlenek ágáltak a hitel, s a merész próbálkozás ellen. — Megint hitel! Nincs elég bajunk! — Zúgtak. — A párt­tagoknak meg kellett mutat­ni, hogy állják adott szavu­kat. Minden emberrel külön beszélték erről, hogy ez a próbálkozás hasznukra lesz. Kilenc tenyészsertés volt tavaly ilyenkor. Most 180 da­rab van már. s 25 darab te- nyészjószágot saját erőből ál­lítanak be hamarosan. Taggyűlés éjszaka — Vetőgépeket felszerelé­seket vettünk. Közben pedig minden harmadik nap tag­gyűlést tartottunk — mondja Kovács elvtárs. — Nem is nappal, hanem éjszaka, mert nappal nem tettük le a mun­kát — igazítja ki a szót Jakab Simon elvtárs, az alapszerve­zet tagja és a többiek. Háromnaponként jöttek össze s vitték szét a 130 em­ber közé: Az állam a hitelt biztosítja, tehát nyugodtan felvehetjük. A vita azon le­het, megtanulunk-e azzal tisz­tességgel hozzáértéssel gaz­dálkodni. Tél volt, hideg, az emberek nem sok értelmét látták a hagymaültetésnek. Ment az elnök, a párttitkár és a többi kommunista. A körmük maid belefagyott. de elültették. Mindig akadt valaki, aki hoz­zájuk csatlakozott. S ha úgy látták, hogy segíteni akar, legközelebb őt is elhívták a taggyűlésre. A legszorgalma­sabb segítőket felvették tag­jelöltnek. Kellett az ember, aki viszi a szót a többiek kö­zé: Ha mindenki jön, együtt nagyon erősek lehetünk. Az­tán, mikor a 3. hónapban 'már 10 forint előleget osztot­tak egy munkaegységre, meg­tört a jég. Jöttek a tagok, s most már szívesen hallgat­ták, ha politizáltak velük: Az állam segít minket. Ha oko­san dolgozunk, megállhatunk a magunk lábán. Múlt év nyarán az aratás idején úgy adódott, hogy szombaton este. amikor a hét, végétért, 2 ezer keresztre való kéve maradt széjjel a gépek, kaszák után. Mit volt mit tenni, rendkívüli taggyű­lést tartottak, ott kint a föl­deken. Este a kommunisták elmentek a tagokhoz, elmond­ták, miről van szó. Másnap, vasárnap reggel mindenki ott volt. Hordták a kévéket, cso­móztak. Este néhány pohár sörrel leöblögették torkukat Hétfőn pedig megdöbbenve hallgatták, hogy a tiszasasi határban 30 százalékos kárt okozott a vasárnap esti jég­esés. Augusztus 1-re a csépléssel is megvoltak, s párt kiló hij- ján 15 mázsát adott a búza holdja, kerekben számolva 20 mázsát az őszi árpa. Sikerült az év. A szarvas- marha mellett 120 mázsa hí­zott sertést. 17 mázsa hízott baromfit is értékesítettek. A» adósságok tisztázása mellett 140 ezer forintot saját erőből beruháztak. Mégis úgy tart­ják a politikai munkára most épp oly szükség van. mint a kezdet kezdetén, ha nem na­gyobb. Azért, mert rendbe jött a tsz, s 21 forint minden hitel nélkül jut egy munka­egységre. A megfontoltabbak most azt akarják, hogy szám­lájukat ne terhelje semmi, hogy a mostani takarékosko­dással a jövő évi bőségei alapozzák meg Ahogy mond íók. nem akarják a jövő évi kenyeret előre megszegni. Ilyen tehát a politikai mun­ka egy olyan tsz-ben. ahol annak jelentőségét most már mázsákban, forintokban mé­rik, értékelik. S mindebben — ha kimondhatatlanul is — benne van: Bátran kezde­ményezni kihasználni az adott lehetőségeket, bízni az emberekben. Tudni azt. hogy velük összefogva nincs lehe­tetlen. B. E. iiimiiiiiiiiiiimiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiN Amikor végre felépült a Keletmagyarországi Cipő- nagykereskedelmi Vállalat új, modern cipőraktára Szolnokon — sokan felsó' hajtottak. A pénzügyi szervek azért, mert nem „piszkálták” őket tovább a „csekély” 12 mil­lió forintért, amibe került az új raktár. A dolgozók is örültek, hiszen most már a rendes körülmények között dolgozhatnak. Mindez nagyon is szép lenne, ha így állnának a dolgok. Am amikor sor ke­rült a raktár műszaki átvé­telére, megjelent a szak- szervezet is. Fontos szerepe ve ' yenkor a szakszer­vezet képviselőinek: mun­kavédelmi szempontból kell megvizsgálni az épületet. Sajnos, fáradozásuk „ered­ménnyel" járt: összesen hét olyan kifogás merült fel, aminek betartásánál a tör­vény érvényét paragrafus is rögzíti. Természetes, hogy nem írták alá a jegyzőkönyvet, még természetesebb, hogy levélben hívták fel a Keletr magyarországi Cipőnagyke- reskedelmi Vállalat köz­pontjának figyelmét a hi­bákra, azok kijavítására. Ebben a levélben az is benne állt. hogy szabályta­lan egy tolóajtó, nem jó a vasállványok összekapcso­lása, nfím mé ték le a védő­földelések ellenállását, ne m kapcsolták rá a villámhárí­tót az épület legmagasabb pontjára, a központi fűtés kéményére és így tovább. Mind olyan hibák tehát, amelyek fennállása veszé­lyezteti a dolgozók testi ép­ségét, munkavédelmi szem­pontból kifogásolhatók. S mit válaszoltak Debre­cenből? „Mondvacsinált, erőszakolt" kifogásoknak minősítették a fentieket. Arra is hivatkoztak, hogy már a műszaki tervezés ide­jén figyelmen kívül hagy­ták a szakemberek a fenti szempontokat. Ez igaz. De akár a rossz tervezés, akár az „erőszakolt” kifogás fi- gyelmenkívül hagyása miatt nem mellőzhetik a munka- védelmi szabályokat. Ez nem véd meg az esetleges balesetektől. A felelősség elől való bú- jócskázás, annak „átpasz- szolgatása”, a viták helyett sokkal hasznosabb lenne — a hibák kijavítása. Mert egy 12 millió forintba ke­rülő objektumnál, ugyebár, mégsem lehet közömbös, hogy mí.kor tölti már be végre funkcióját. Elsősor­ban azok előtt nem lehet ez közömbös, akiknek „hiva­talból” is szívügye kell legyen az új cipőraktár, an...k műszaki átvételre alkalmassá tételére az ügye. — b. uu- — gazdasági élet kü'önböző te" i-ületeim. Egyoldalúan be­szüntette az atom- és hidro- gémfegyverkisérleteit és visszavonta külföldön állo­másozó csapatainak je'entős részét. Ilyen tettekkel a nyu­gati hatalmak eddig mégnem dicsekedhetnek. A moszkvai értekez’et új­ból megállapította, milyen fontos Európa és a világ bé­kéje «zempontjából a német kérdés megoldása és a rend­ellene« berlini helyzet meg­szüntetése. Az első világhá­borúit két évvel követte a békeszerződés megkötése a győztesek és a legyőzőitek között. Tizenöt év telt el a második világháború óta. de Európa egyik legnagyobb országa még mindig nem ka­pott békeszerződést Ez csak elmélyíti az el'entéteket Eu­rópában, akadályozza normá­lis kapcsolatok kiépítését Németország és szomszéd ti között és ezen túlmenőén a két német állam között is. A rao«zkvai értekezleten a szocialista országok új­ból a béke o’ajágát nyújtot­ták a Nyugatnak. Az elkö­vetkező hónapok megmutat­ják majd. hogy a Nyugat ve­zetőiben van e elég akarat — és főleg jószándék — ahhoz, hogy végre komolyan vegyék Ígéreteiket és a szovjet kor­mányfővel megkeressék a ki­vezető utat abból a zsákut­cából, amelyben a jelen “gi helyzetben több létfontossá­gú nemzetközi probléma megrekedt így a. többi kö­zött meg kell ta'álni a német és a Nyugat-Berlin-i problé­ma megoldásának az útját is A Szovjetunió és a többi szocialista ország bármely pil'anatban kész aláírni a békeszerződést a két német ál'ammal. így a Német Szö­vetségi Köztársasággal is. De ha Adenauer továbbra ma kacsul ragaszkodik tartha­tatlan álláspontjához, s ha ehhez szövetségeseitől a jö­vőben is kezet kap, akkor a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország kü'önbéke szerződést köt a Német De­mokratikus Köztársasággá] Ez esetben természetesen au tomatikusan megoldódik a ber'ini kérdés is. A különbé- ke-szerződésre esvébként már volt pé’da az Egyesült Álla mok és Japán között a má' sodik világháború után. — Igaz. hogy ezt a békeszerző­dést Amer'ka arra hasznába fel hogy továbbra is meg­szállja és háborús támasz­pontjává építse ki Janánt. A nemzetközi helyze* iránvzata jelenleg az envhü lés felé mutat. De ez az eny hűtés nem mehet végre má­ról ho’napra. Még sok türe­lemre, kitartásra van szük­ség ahhoz, hogv a kapitalista világ fele'os államférfiad — akiket a nemzetközi közvé'e mény és saját népük ereje mind gyakrabban kényszerű a tárgvalóasztalhoz — végre be’ássák. az emberiség szá­mára ninck más megoldás mint békében élni egymás­sal. függetlenül az országok po'it'kal. társadalmi rendsze rétőL hatalmi helyzetétől,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom