Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

1960. február 6. WK.NOK MEGYEI NtPLAP 3 LZ A nők összefogásában nagy erő rejlik A A Szolnoki Nőfanács nagy aktívat tartott ▼ JSoha nem voltam még ilyen helyen, el sem tudtam képzelni miről tanácskoznak az asszonyok, milyen mun­kát végeznek. Ez az eset él­ményt jelent számomra” — egy kedves fiatalasszony mondta e szavakat, aki részt- vett csütörtökön este a vá­rosi nőtanács által rendezett nagy aktíván. Talán valamennyi ottlévő véleményét fejezik ki e gon­dolatok, mert valóban em­lékezetes marad mindenki számára az aktívaülés, ahol Mészáros Istvánná, a városi nőtanács titkára értékes be­számolót tartott. A nemzetközi helyzet elemzése, a Szovjetunió ered­ményeinek, sikeres békehar­cának ismertetése után szá­mot adott a végzett munká­ról, s érthetően, világosan vázolta azt a sokrétű tenni­valót, amely az elkövetkező időkben vár az asszonyokra. Vörös vonalként vonult vé­gig a referátumon pártunk VII. kongresszusának hatá­rozata, azok a feladatok, amelyeknek valóraváltásáért a nőknek is tevékenyen munkálkodniuk kell. Az elmúlt év munkáját ér­tékelve elmondotta Mészáros Istvánná, hogy szines, sokol­dalú a nőtnnáesok tevékeny­Eddig a virágzó lueemá ban kémiai úton nem véde­keztek a rovarkártevők el­len. mivel nem voltak olyan növényvédőszerek, amelyek a kártevőket hatásosan pusz­tították volna, egyidejűleg azonban ne okoztak volna kárt a lucernát beporzó mé- hekben is. A Nehézvegyipari Kutató Intézet, laboratóri­umában Melipex néven olyan szelektív növényvédőszert ki­Párttagok és KISZ tagok taggyűléseken tanácskoznak a mozgalomról, S a közgyű­léseken hangot adnak elha­tározásaikról. így érték el, hogy a járásban e hónap ele­jéig hat termelőszövetkezet­ben 1230 holdra vállalták a 30 mázsás termés elérését. Tiszaderzsen az Új Barazda Tsz-ben 150 holdon, a tisza­sége. Újabb eredmények szü­lettek a nők nevelése, felvi­lágosítása és mozgósítása te­rén. Megnövekedett az ér­deklődés a különböző témá­jú előadások, gyűlések, ren­dezvények iránt. Szolnokon tavaly mintegy 600 kisgyű- lésen többezer asszony nyil­vánította ki békeakaratát. S a 120 különböző témájú elő­adáson is növekedett a láto­gatottság. Az év második fe­lében már általában 50—120 résztvevő volt az előadáso­kon. A nőmozgalom bázisá­nak szélesítését szolgálták az ötletes rendezvények, pél­dául a Nők Iskolája, a Há­ziasszonyok Akadémiája a klub- és teadélutánok, a kü­lönböző rétegtalálkozók. Nép­szerűek voltak a különféle szakkörök is, amelyek a nők politikai felvilágosítását is segítették. Most a termelőszövetkeze­tek megszilárdítása, az asz- szonyok gondolkodásának formálása, az egyik legjelen­tősebb feladat. Olyan nők példájával serkentik az asz- szonyok közös munkába való bekapcsolódását, mint Bence Antalné, aki 519 munkaegy­séget teljesített, vagy az ak­tívaülésen is felszólaló Kiss Jánosné, aki 433 munkaegy­ségre kapott járandóságot. A termelőszövetkezeti nők sérleteztek ki, amely nem­csak lucernásban használha­tó majd jó eredménnyel, ha­nem a repce, a mák és a vö röshere vetésben is. A hazai gyártmányú szelektív nö­vényvédő vegyszert — ame­lyet idén forgalomba hoznak, — tavaly próbálták ki elő­ször a Marton vásári Mező­gazdasági Kutató Intézet lu­cernásában. igen jó ered­ménnyel. (MTI). szentimrei Arany Kalászban szintén 150, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben 250. a Szabad Földben 100, a tisza- igari Petőfiben 200, a tisza- szöllősi Szarvas Sándor Tsz- ben pedig 180 holdon termel­nek holdanként 30 mázsa kukoricát. A terményből ál­lami eladásra több mint 43 vagonnal kötöttek le., munkába állítása, a barom­fitenyésztés segítése, a 200 munkaegységes mozgalom szélesítése, semmivel sem jelentéktelenebb feladat, mint az üzemi munkásnők versenye, a többtermelésért folytatott küzdelme. A vita során munkásnők, termelőszövetkezeti tagok, a kerületi nőtanácsok aktívái mondták el véleményüket az eddig végzett munkáról, s lelkesedéssel, tenniakarással beszéltek a feladatokról. Fel­szólalt az aktívaülésen Sípos Károly elvtárs, az MSZMP városi pártbizottságának tit­kára. Tolmácsolta a párt végrehajtó bizottság elisme­rését, dicséretét az asszonyok eddig végzett jó munkájáért. Majd arról szólott, hogy a VII. pártkongresszuson elfo­gadott határozatok célkitűzé­sek az egész magyar nép fél­emelkedését szolgálják, azok megvalósításában mindenki­nek részt kell vállalnia. Ör­vendetes, hogy az itt felszó­laló asszonyok szavai tük­rözték: megértették, milyen feladatok hárulnak rájuk, s vállalják is a további mun­kát. Legyenek ez asszonyok továbbra is a várt jó harcos­társai, s jó munkájukkal já­ruljanak hozzá, hogy ez az év is újabb eredményeket hozzon, — mondotta befeje- jezésül Sípos elvtárs. A gazdag tartalmú előre­mutató aktívaülés a legjobb munkát végző asszonyok ju­talmazásával ért véget. N. K. Többen visszaérkeztek, még többen ezután mennek az or­szág legszebb részeibe, hogy. o jól végzett munka jutal­makéit k H felejthetetlen he­tet töltsenek el, pihenéssel, szórakozással. Hányán, hová mennek üdülni a negyedév végéig? Ezt a kérdést tettük fel a Szakszervezetek Szolnok me­gyei Tanácsán. Az üzemi szakszervezeti bizottságok mellett már mi is beindítottuk az 1960. első negyedévi üdültetési akciót. Százhúsz mezőgazdasági dol­gozót, 24 pedagógust, 85 KPVDSZ, 25 HVDSZ tagot, ,38 orvost, — illetve egész­ségügyi dolgozót, 30 építő és 25 élelmiszeripari dolgozót HA VALAKI Fegyveme­ken a legfontosabb feladatok­ról érdeklődik, ez a tömör válasz: községünkben a ter­melőszövetkezetek megszilár­dítása a legsürgősebb. Ez ért­hető is, hiszen nincs előbbre- való, mint megerősíteni, s már az idén eredményesen gazdálkodóvá tenni a mint­egy 14 ezer holdon munkál­kodó hat termelőszövetkeze­tet. E közös gazdaságokban 1200 család dolgozik, közülük nagyon sokan csak most is­merik meg a közös munka ízét, új gondolatok, tervek foglalkoztatják őket s fokozott érdeklődéssel figyelik az ese­ményeket. Fegyvernekre is vonatkozik az. amit pártunk VII. kongresszusa megálla­pított: „a párt és a tömegek kapcsolatát ma mindinkább a kölcsönös bizalom, a légkör őszintesége, a tömegek növek­vő, alkotó kedve és aktivitása jellemzi”. Hogyan lehet ezt fegyveme- ki példákkal bizonyítani? Ta­lán a legnyomósabb érv ép­pen az, hogy a dolgozó pa­rasztok szakítottak a régi gaz­dálkodási formával és terme­lőszövetkezetekbe tömörültek. Mi ez. ha nem a párt iránti bizalom, a párt szavának megértése, követése. Az új útra lépett paraszt emberek közül sokan közelebb kerül­tek a párthoz. Ennek tudható be, hogy a múlt év novembe­re óta felvett ötvenhárom párttag és tagjelölt közül negyvenhat termelőszövetke­zeti tag. Huber Bertalan, a. Búzakalász Tsz elnöke, Hor- nyák Sándor, a Kossuth ag- ronómusa, özv. Dancza Ist­küldünk el kedvezményes üdültetésre, — hangzott a válasz. — A többi területi .bizottsághoz tartozó dolgo­zókról sem felejtkezünk el Lillafüred, a Mátra-vidék, a Balaton környéke egyaránt szerepel „üdültetési térké­nünkön”. A betegek? Róluk is' gondoskodunk. Gyermekszanatóriumi beuta­lóval látunk el olyan gyere­keket, akiknél szükséges. A ''elnőtt beutaltak egy része s elfoglalta már helyét. Töb­ben ezután mennek szanató­riumi gyógykezelésre. Parád- fürdőn a gyomor-, Balatonfü- reden a szívbetegek, Hévízen Hajdúszoboszlón pedig a re­umások kaptak és kapnak helyet. Hazai szelektív növényvédő vegyszer a lucerna rovarkártevői ellen A tiszafüredi járásban egyre tered a 30 mázsás kntoricatermesztési mozgalom KIK, HOL ÜDÜLJEK március vegéig? „Ha premizálnak, jönnek a gyerekek66 — Így okoskodnak Rákócziújfalun — Nézi az óráját. — Jaj, mindjárt lekésem a buszt. Szevasztok lányok, pá. A barátnők viszonozzák. — Ki ez a kislány? S csak így távozik? — Á. Kovács Magdi, ö még nem tag, az apja mun­kaegységére dolgozik. — Magának is van egy fia. Holló János fürkészve rám tekint. — Van bizony, legény- számbamenő. — Akkor jön a nyáron? — Szó se lehet róla. Jó he­lye van, maradjon a gyár­ban. Martfűre jár. —> Dehát délután három­kor végez. S utána? — Az más! ügy jön. Mi­kor meg délutános, délelőtt segít majd. De, hogy Itt 1* maradjon, úgy nem. Mondom, az kell. Arra van szükség, hogy a gyárba, hi­vatalba járó gyerekek' bese­gítsenek apjuknak, a közös­nek. Mert 1960-ban is azon mú­lik sok: be tudják-e von­ni a családtagokat is a kö­zös munkába. Az új tervké­szítésnél számba vették. Be Is tervezték, nyolcvan csa­ládisa seelt. Hogyan? Részint; akik egész évben itt dolgoznak, részint ahogy a dohányosok is gondolják: munka előtt, munka után. Rákócziújfalú különös helyzetben van. Szolnok és Martfű iparának felszívó ha­tása talán náluk érvényesül legjobban. Az Uj Élet Tsz- ben azt mondják erről: — Itt élnek, mégis köze­lebb van hozzájuk a Tisza Cipőgyár, mint mi: A falu egyetlen, nagy ter­melőszövetkezetének leg­alább száz olyan fiatalja ci­pőgyári munkás, akinek az apja tsz tag. V'ilameanyiük- nek természetesen nem is jut­na munka a termelőszövet­kezetben. Viszont 1959. nya­rán munkaerőhiánnyal küz­dött az Uj Élet így történt, hogy a zöldborsót sem tud­ták megfelelő időben leszól­ni, s így jelentős jövedelem­től esett el a közös kasz- sza. A termelőszövetkezetnek úgy kell okoskodnia, hogy érdekeltté tegye a családfő­ket a Kovács Magdik és a Hol’ó fiók bedo'goztatására. Hormyik János. Menkó István, Holló János is dohá­nyosok. Velük beszélgetek. — Ha megéri — mondják. — Premizálva lesz. — Beszélik. De már ez év­ben is szó volt róla. Mégse lett. Szóval, ez a döntő, hogy a tsz tagoknak külön anyagi érdeke fűződjön hozzá. S a vezetőség erre gondolt az ez évi újszerű jövedelemelosz­tás kidolgozásánál. A 27 hold dohányt kilencen vállalták. Tervük ho'danként hat má­zsa. A szabolcsi szépen dísz­ük errefelé, nem kunszt a 8 mázsás termés sem. Ami pe­dig 6 mázsán felül jön. azt premizálják. A munkaegy­ségen felül ez már a megter­melő tsz tag többletjövedel­me. Juhász elvtárs, a mezőgaz­dász, Lengyel elvtárs. az UJ Élet Tsz elnöke sokat gon­dolkozott ezen. Végül ezt sü­tötték ki: a termelőszövetke­zetet brigádközpontokra oszt­ják. Az összes adminisztrá­ciót önál'ó brigádok végzik. Hét elején a brigádvezetők fáiékoztatást Vannak s eeész héten át teljesen önállóan dolgoznak. A földterületet ugyanis bri­gádok kapták meg. A bri­gádok munkacsapatoknak mérték ki. A munkacsapatok pedig egyénekre bontották fel. Még a gabonát is kije­lölték, ha netalán kézzel kell aratni, akkor is minden da­rabnak gazdája akadjon. A Tószegi Gépállomással meg­állapodtak, hogy gépeit a brigádnak adja s arra Is megvan a felelős ember. Hogy az egész okoskodás­nak mi az előnye? Nagyon egyszerű. Minden kijelölt te rületre meghatározták a szö­vetkezet terveibe beleülő ter­méskilátást. A termelőszövet­kezetet elsősorban az érdek­li, hogy ez a mennyiség meg­legyen. A tervszipt fölötti term és menny i sé get külön ho­norálják. így minden tsz tag érdeke hogy minél többet termeljen az adott területen. Ha az. ő munkája nem elég a többtermeléshez, szól a fe­leségének, szabadságon lévő fiának lányának, aki már hazajött a gyárból. így mindenki csak nyer­het. A termelőszövetkezet is, a tsz tag is. A vezetőség úgy véli: — így megoldjuk a család­tagok bevonását. Holló János, Hornyik Já­nos, Menkó István: — Ha premizálnak,. jönnek a gyerekek szívesen, Borzák Lajos vénné ugyanennek a tsz-nek a tagja, Szabó Ferenc az Aranykalász, vagy Bóta Ist- vánné, Sávai Pálné. Vona Lu­kács és Szarnák Károlyné, a Béke Tsz tagjai is kérték tag­jelöltfelvételüket. A KONGRESSZUS határo­zatainak szellemében mun­kálkodnak a fegyvernek! elv­társak azon, hogy sikeresen kapcsolják össze a politikai és gazdasági feladatokat. Pár nappal ezelőtt kibővített párt- vb ülésen vitatták meg, mit tegyenek az 1960. évi felada­tok megoldásáért A tanács­kozás gerincét a termelőszö­vetkezetek idei termelési ter­ve képezte. Termelőszövet­kezeti párttitkárok, elnökök, agronómusok mondták el itt véleményüket, s hoztak kö­zösen döntést hogy állandóan figyelemmel kísérik a tervek teljesítését A termelőszövet­kezetekben a pártalapszerve- zetek kéthavonként napirend­re tűzik ezt a kérdést, össze­gezik, hogy hol tartanak a ter­melési terv valóraváltásában, a munkaegység felhasználá­sában, hol kell fokozottabb segítség, ellenőrzés. Községi szinten pedig a párt végre­hajtó bizottsága cselekszi ugyanezt negyedévenként. A termelési, gazdasági felada­tok kerülnek előtérbe, de ez­zel párhuzamosan fokozódik a politikai munka is. A terv az emberek munkája által válik valóra. Ezért igen he­lyesen a kibővített vb-ülés felhívta a termelőszövetkeze­tekben dolgozó kommunisták figyelmét az emberekkel való foglalkozásra is. A tennivalók ismertetése, a politikai kér­dések megmagyarázása, a tsz- tagok ügyes-bajos dolgainak intézése, mind feltétele a bi­zalom, a munkakedv növeke­désének. A mostani zárszámadó köz­gyűlések egyik tanulsága az volt, hogy az emberek jórésze még csak azt nézi: mennyi a bevétel, a kiadás, s mennyi jut a munkaegységre. Nem vonnak le következtetéseket, nem mérlegelik, hogy hol, mit tehettek volna még töb­bet az eredmények fokozásá­ért, a jövedelem növeléséért. S éppen itt vár nagy feladat a termelőszövetkezeti párt­szervezetekre, hogy politikai munkájuk eredményeként eb­ben is változás legyen. Ismer­je minden ember, hogy mi az ő feladata, mivel járulhat hozzá a magasabb termés­hozamok eléréséhez, a jöve­delem gyarapításához. Ezt a célt szolgálja a Béke Termelőszövetkezetben az, hogy lebontják a termelési tervet brigádokra, megálla­pítják a ráfordítandó munka­egységet, s ezt a brigádveze­tők ismertetik a tagokkal. A pártszervezet kezdeményezé­sére olyan premizálási mód­szert dolgoztak ki, amely a terméshozam fokozására, s egyben munkaegység takaré­kosságra ösztönöz. Az építő brigád 10. a növénytermelési brigádok 3—4 százalékos mun­kaegységmegtakarítást vállal­tak. Nézzünk csak egy konk­rét példát. A Béke Tsz gaz­dái 80 holddal csatlakoztak a 30 mázsás kukoricatermeszté­si mozgalomhoz. Ügy tervez­ték, hogy négyzetes vetést alkalmaznak, öntözik és há­romszor megkapálják a kuko­ricát. így is állították be a felhasználandó munkaegysé­get. S most, a célprémium se­gítségével elérik, hogy ötször kapálják majd a kukoricát anélkül, hogy a tervezett munkaegységet felemelnék. A tsz-tagok is jól járnak, mert a negyedik kapálás minden holdja után 100. az ötödikért pedig 50 forint célprémiumot kapnak. S ha a holdankénti termés a 18 mázsát megha­ladja, a további mennyiség 20 százalékának készpénz ér­téke szintén a tagokat illeti. Mindenkinek érdeke tehát, hogy tudását, szorgalmát a terméshozam fokozásának szolgálatába állítsa. A PÁRT ÉS tömegek jó kapcsolata a termelőszövet­kezeten belül a tagság egy­séges akaratában, a munka­kedv növekedésében is meg­nyilvánul. Újra csak a Béke Tsz példáját hozhatom annak bizonyítására, hogy milyen sokat jelent az összefogás. A termelőszövetkezet asszonyai decemberben életrehívták a nőbizottságot, amely felada­tául tűzte a munkára való mozgósítást, felkarolta a ba­romfitenyésztést. Bóta István* né vezetésével láttak tenni­valóik megoldásához. Az asz- szonyok felvilágosító munká­jának köszönhető, hogv már száznegyven család rendsze­resen dolgozik,, s nem küzd a közös gazdaság munkaerő­problémával. Bótáné és Sá- vainé a csibenevelő tanfo­lyam elvégzésére is vállalko­zott. E hó közepére már vár­ják is az első szállítmányt, 1500 naposcsibét, amit majd további 6500 követ. S hogy az asszonyok már tavasszal is dolgozhassanak, március 1-én megnyílik az idénynapközis óvoda, ahova a Béke Tsz-ből majd negyven gyermek jár» Hangsúlyozta a kongresszus azt is, hogy a pártmunkások többet és szakszerűbben fog­lalkozzanak gazdasági kérdé­sekkel. Hogy ezt megtehes­sék, fejleszteni kell szakmai tudásukat. Kovács Sándor elvtárs, a fegyverneki közsé­gi pártbizottság titkára most végezte el Kecskeméten a hathetes mezőgazdasági szak­tanfolyamot. De tanulmányait ezután is folytatja. Hegedűs Ferenc elvtárs. a Vörös Csil­lag Tsz párttitkára most vég­zi levelező tagozaton a mező- gazdasági technikumot. Víz­keleti Pál és a többi tsz párt­titkár ezüstkalászos tanfolya­mon gyarapítja szakismere­teit E CIKKBEN csak néhány gondolatot ragadtam ki a kongresszus gazdag anyagá­ból. S a példákkal azt igye­keztem érzékeltetni, hogy a fegyverneki kommunisták a kongresszus határozatainak szellemében miként munkál­kodnak legfontosabb felada­tuk megvalósításán; a terme­lőszövetkezetek megerősíté­sén, felvirágoztatásán. Nagy Katalin A borzalmas dél-afrikai bányakataszlrófa záróakkordja COALBROOK (MTI). —• Minit ismeretes, január 21-én borzalmas bányakatasztrófa történt a délafrikai Coaib- rook közelében lévő Clydés- dale-bónyában: többszörös falbeomlás következtében mintegy 150 méter vastagsá­gú sziklatörmelék temetett be 435 bányászt. A 13 napon át szakadatla­nul tartó mentési munkála­tok eredményeként csifór- tökön a hajnali órákban drá­mai fordulat következett be­két óriásfuróval sikerült ke­resztülfúrni az üreget bete­mető szikla*örmeléket. Az íev keletkezett nyílá­son előbb bányalámpával megvilágított mikrofont eresztettek le az üregbe, — majd egy televíziós felvevő­készülékkel igyekeztek meg­állapítani, hogy remélhető-e mén élet a betemetett üreg­ben. Minthogy azonban egyik kísérlet sem mutatta az élet semmi nyomát, ezzel a bor­zalmas bányakatasztrófa zá- róakordja is bekövetkezett és most már semmi remény nincs a bennrekedt 429 afri­kai és hat európai bányász megmentésére. A televíziós felvevőkészű- lék által készített felvételek 1 ’ása folyamatban van. (MTU. A iMlÁ És a HOLNAP GO..DJAI —FEGYVERNEKEN=

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom