Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-06 / 31. szám
no gond A ma nap ai Fegyverseken 'Utló-lák %Ó-iu,in& Rádió- és televízió-műsor Mikojan Kubában HAVANA (MTI). Anasztasz Mikojan, a szovjet Miniszter- tanács első elnökhelyettese a kubai kormány meghívására IL—18 típusú repülőgépen csütörtökön megérkezett Kuba fővárosába. A repülőtéren Fidel Castro miniszterelnök, a kormány tagjai, Bazikin az előzőleg Havanába érkezett mexikói szovjet nagykövet és a társadalmi élet sok képviselője fogadta. TASZSZ-je- lentés szerint Mikojan nyitja meg Havanában a Szovjetunió tudományos, műszaki és kulturális eredményeit bemutató szovjet kiállítást. (MTI) A varsói szerződés politikai tanácskozó bizottságának üléséről kiadott közlemény első nemzetközi visszhangja A nyugati hírügynökségek jelentései azt mutatják, hogy a varsói szerződéshez tartozó országok moszkvai tanácskozása nagy figyelmet keltett az egész világon. Az UPI londoni tudósítása kiemeli, hogy a tanácskozás küldöttei, amellett, hogv határozott magtartást tanúsítottak a német kérdésben, megN. Sz. Hruscsov franciaországi programjának lőbb részletei Párizs (MTI) N. Sz Hruscsov franciaországi látogatásának programját nagy vonalaiban és főbb részleteiben már fel lehet vázolni. A szovjet kormányfő franciaországi tartózkodásának részletes, programtervezetét francia részről hétfőn már eljuttatták Moszkvába, — mondták a francia külügyminisztériumhoz közelálló körökben. Valószínűnek tekinthető, hogy a program szerint Hruscsov március lS-én érkezik Párizsba. A repülőtéren De Gaulle tábornok fogadja. A szovjet kormányfő a külügyminisztérium épületének úgynevezett „királyi lakosztályában” száll meg, ugyanott, ahol legutóbb az angol királynő és Eisenhower amerikai elnök lakott. A szovjet kormányfő három napon ái Párizsban tartózkodik. A rövid párizsi tartózkodás után Hruscsov március 18-án Bordeaux-ba utazik, majd megtekinti a lacqui földgáz- mező vegyipari kombinátját és a kukoricatermesztéseről nevezetes Pau-i vidék egyik silóját Kőrútjának következő állomása Marseille lesz, innen Lyonba utazik, s közben megáll Avignonban. Ezt követően Dijonba utazik. A szovjet kormányfő innen Kelet-Franciaországba indul, ellátogat Nancyba. Metzbe, Verdum-be és Reims- be. azután fozftle-Fi'ar«ciaGe- szág és Bertagne városai következnek. tálle, Rouen és Oaen. Ezzel végetér a nyolcnapos körút, amelynek során a szovjet kormányfő repülőgépen, vonaton és gépkocsin csaknem háromezer ki'ométemyi utat tesz meg. (MTI). erősítették a keleti és a nyugati országok kapcsolatainak megjavítására irányuló törekvésüket Kiemelik, hogy változatlanul fennál a varsói szerződés és a NATO meg nem támadási egyezményére tett javaslatuk. Illetékes amerikai körökben kijelentik, hogy különös figyelmet keltett a NATO tagállamaihoz intézett felhívás: Kövessék a Szovjetunió példáját és csökkentsék fegyveres erőik létszámát s hogy a varsói szerződés ama tagállamai, amelyek résztvesz- nek a tíztagú leszerelési bizottságban, utasításokat adnak megbízottaiknak, tegyenek meg minden tőlük telhetőt, a bizottság munkájának sikeréért A francia polgári sajtó is vezetfhelyen közli a varsói szerződés tagállamainak moszkvai konferenciájáról kiadott közleményt. A polgári lapok egyelőre nem kommentálják, de igen bő kivonatokat közölnek belőle. Az Humanité moszkvai tudósításában ismerteti a rendkívül fontosnak ítélt közleményt, majd ezeket írja: — Most a NATO tagállamoké a szó. Válaszolnak-e a Kelet ajánlatára? És ha válaszolnak megszabadíthatják a világot a félelemtől azzal, hogy mielőbb aláírják a nekik felajánlott megnemtámadási szerződést. (MTI). millió 300 ezer forint értékű munkát végezet az idén a Jászberény; VasinarlVállalat Jó hírrel fogadtak bennünket a Jászberényi Vasipari VállalatnáL — Nálunk is lesz nyereség- részesedés — mondotta Szikéra László főkönyvelő. — És mennyi? — Pontos számokat még nem tudunk, ezért még nem is mondunk semmit Csak azt, hogy lesz ... Érdemes egy pillantást vetni a vállalat múlt esztendejére, melynek eredményei megadták a feltételeket a fenti jó hírhez. Vagyis arra, mit is jelent itt az 1959- es év 120 százalékos tervtel- jesítése? — Túlzás nélkül modha- tom, — magyarázta Márkus Jenő üzemvezető és párttitkár — hogy a vállalat országos hírnévnek örvend. A Jászberényi fémnyomó és Aprítógépgyáron kívül Ugyanis a szenttamási és még két hibridüzemnek végeztünk munkát. Dolgoztunk a Debreceni Atomkutató Intézetnek. egy csongrádi iskolának a Heves megyei Építőipari Vállalatnak és így tovább. — Miben állt tevékenységük? — Zömmel lakatos munkáink voltak. Negyven lakatosunk van — kifogástalan szakemberek. Bádogos munkát, vízvezetékszerelést is végeztünk. A városi tanács '■>s tsz-eink részére szintén dolgoztunk. Több tsz-ben, részben társadalmi munkában szereltünk vízvezetéket. A párttitkáron, a főkönyvelőn kívül az új igazgató is bekapcsolódott a további beszélgetésbe. A téma 1960 volt. — Mit terveznek erre az évre? — A kérdés rossz, — válaszolt az igazgató. — Egész évi kapacitásunkat lekötötték már, nincs sok helye tehát az ilyen tervez.getésnek. 300 ezer forint értékű lakatos szerelési munkát végzünk a Szarvasi Magtisztító Üzemnek. A mezőfalvi hibridüzemnek is mi végezzük a lakatos szerelési munkát, melynek értéke 3 millió forint. (Mellesleg jegyezzük csak meg, az Építésügyi Minisztérium már most tervbe vette két újabb 1961-ben épülő hibridüzem lakatos szerelési munkáinál a Jászberényi Vasipari Vállalatot.) — Fontos „lecke” lesz még az idén a karcagi FMSZ áruház és több szolnoki lakás lakatos munkája, nemkülönben a budapesti 11. sz. AKÖV részére készítendő teljes műhelyberendezés és acélcső peron, továbbá az új tsz istállóknál végzendő munkák, valamint a jászberényi 54. sz. AKÖV-nek tervezett központi fűtés, vízvezeték- és kazánszerelés. Kitűnik tehát a fentiekből, nagy feladatok hárulnak az idén erre a vállalatra is. Tervük 4 millió 300 ezer forint, termelési értékben, a tavalyi 3 millió 690 ezer forinttal szemben. Hogyan valósítják meg a megnövekedett feladatokat? Elsősorban műszaki átszervezéssel. Megyei szinten megakariák erősíteni helyüket a helyiipari vállalatok élcsoportjában. A januári 120 százalékos teljesítés már sejtetni engedi- bizonyára ez is sikerül. — Jelenleg Kosztyakov Pál ás Szabó József KISZ brigádja harcol — eséllyel — a szocialista munkabrigád címért — így a párttitkár. — Az utóbbiak például társadalmi munkában 15 ezer forintot kerestek — zenegépet, televíziót kaptak ennek fejében. Átvették a Kosztyakov brigád kezdeményezését, azt. hogy egy százalékkal csökkentik a hulladékot. Könyvjóváírás útján excentrikus préshez jutottunk, a vállalat dolgozói társadalmi munkában megjavították a gépet. Hogy mit szeretnénk még? — veszi át a szót ismét a főkönyvelő. — Egy tehergépkocsit, amivel három ember 24 órai munkáját takaríthatnánk meg. Később pedig — ezt már az ötéves terv időszakára értem — 2 könyökös excenter Pépet, kombinált idomacélvágót, fűrészgépet, lemezhengerlőt. Ilyen feltételek mellett az 1960-ra tervezett 100 ezer forintos egy főre eső termelési értékkel szemben legalább 130 ezer forintot érhetnénk el. S ha már a dolgozói létszámot nem kívánjuk emelni, legalább a kulturális, szociális ellátottságot javítjuk meg Űj ebédlőt, kultúrtermet építünk, aztán meg öltözőszekrények is kellenek. — Ez most a legnagyobb problémájuk? — Nem Pillanatnyilag pz idomacél és egyéb anyaghiány. Ám, reméljük ez sem lesz sokáig gond.- boz / ’ Az országos mezőgazdasági konferencia második napja Február 4-én a késő délutáni órákban a felszólalások után Horváth Lajos elvtárs, a Közgazdaságtudományi Intézet osztályvezetője ~A jöveA szocializmusban döntően a munka* szerinti elosztás elve érvényesül Ugyanakkor maradványaikban még élnek a kapitalista elosztás egyes elemei (földjáradék), és már élnek a kommunista elosztás: a szükségletek szerinti részesedés egyes elemei is (öregségi és betegségi biztosítás). Mindaddig, amíg a létet a munka szerinti elosztás határozza meg, fennmarad az anyagi érdekeltség elve, amely a szocialista társadalomban nem antagonisztikus ellentmondásként jelentkezik. A tsz-ekben a jövedelem- elosztást a szocialista termelési viszonyok határozzák meg olyképpen, hogy a tulajdonviszonyok még nem állnak ossz társadalmi, színvonalon. hanem itt a csoport- tulajdon az uralkodó forma. A tsz-ekben a jövedelem- elosztás módjának a normák alapján biztosított jövedelemrészesedésnek ösztönözni kell a bővített újratermelésre, a népgazdaság számára leghasznosabb termelési ágazatok kiterjesztésére, az azokban végzendő munkák optimális teljesítésére és arra. hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló munkaerő és termelőeszközök figyelembe vételével olyan ágazat-társítást valósítson meg, amely az üzem összességében a legmagasabb jövedelmet biztosítja. A kolhozokban vagy nálunk a termelőszövetkezetekben a megtermelt termékek három fő csoportra oszthatók. Az első csoport a társadalmi alapok fenntartására és bővítésére, a második csoport a kolhoz, mint gazdasági üzem bővített újratermelésének a megvalósítására szolgál, a harmadik csoport pedig a szövetkezeti tagok személyi fogyasztási alapját képezi. A személyi fogyasztási alapra szolgáló részt osztjuk el a szövetkezeti tagok között, munkájuk arányában. A jövedelemrészesedés első — mondhatnánk, klasszikus formája történetileg —> a. Szovjetunió kollektív mező- gazdaságával párhuzamosan alakult ki és a jövedelemrészesedés kezdettől fogva a szocialista elosztás elvének alapján történt. A klasszikus jövedelemelosztás, vagyis a hagyományos munkaegységrendszer jellegét a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban is először a teljesített munkaegységek után egy évben egyszer vagy kétszer kiosztott természetbeni termékek mennyisége és ezek értéke adja meg. Vizsgáljuk meg ezek után, melyek voltak azok a közgazda- sági és termelési körülmények a Szovjetunióban, amelyek meghatározták a hagyományos munkaegység-rendszer közgazdasági jellegeit. (Itt az előadó részletesen ismertette e problémát, maid a munkák mérésének módjáról beszélt a hagyományos munkaegység-rendszerben.) A klasszikus munkaegység- rendszer nem tette megfelelően érdekeltté a kolhoz- tagot munkája legjobb elvégzésében. Sok esetben abban ; sem, hogy minél több mun- i kát végezzen a közös gazda*' delemelosztás fejlődése a Szovjetunió kolhozaiban” címmel tartott előadást. Horváth Lajos elvtárs előadását kivonatosan ismertetjük. Ságban. A tagok egy része, igyekezett idegen munkát vállalni, ahol azonnali és meghatározott összeget kapott munkájáért, vagy munkája jelentős részét a háztáji gazdálkodás fejlesztésére fordította. A munka minőségének elhanyagolására lehetőséget nyújtott, hogy az egyes dolgozók által végzett munkák minőségét nem lehetett kellő biztonságai megállapítani. mivel az ellenőrzés sok időt vett volna Igénybe. A munkaegység-rendszer ezen hiányosságainak kijavítására törekedtek oly módon, hogy előírták a tagok által évente kötelezően teljesítendő munkaegységek számát. Ezzel az idegen munkaterületen és a háztájiban végzendő munkákat akarták korlátozni. (Az előadó ezután a premizálási formákat ismertette és a következőket mondotta): A Szovjetunió kolhozai a premizálási rendszert tovább fejlesztették oly módon, hogy áttértek a tényleges termésátlaghoz viszonyított premizálásra. A természetbeni premizálás és az árrendszer következtében előálló jövedelmi aránytalanságokat kívánta megszüntetni a Szovjetunió Minisztertanácsa által 1948t ban javasolt jövedelem-részesedési mód. Ez a jövedelemrészesedési mód is munka- folyamatokra vonatkozó teljesítménynormák alapján írja jóvá a munkaegységeket, de ezek számát módosítják az év végén aszerint, hogy a termelési egység — brigád vagy munkacsapat — hogyan teljesítette termelési tervét Ez a premizálási módszer nem volt azonban hatékonyabb az előbbieknél, hiszen lényegében ugyanazokon az elveken alapult A Szovjetunió néhány élenjáró kolhoza a tagok anyagi érdekeltségének fokozása és a hagyományos munkaegységrendszer hibáinak kiküszöbölése céljából bevezette os eredményességi munkaegyseget amelvben a végzett munka mérésének eszközéül kizárólagosan a megtermelt meny- nyiségét vagy annak értékét használják. A munkának ezt a mérési módszerét először a kapásoknál, majd az állat- tenyésztésben, később pedig más ágazatokban is alkalmazták Jó eredménnyel. A kertészetben a gyümölcs- és szőlő- termelésben a bruttó termelési érték után írnak jóvá munkaegységet (Például 100 rubel megtermelt érték után.) Az előadó ezután a munka- díjazás bérrendszerű formájáról, a garantált bérről és a nyereségrészesedésről szólott. A Szovjetunió Kommunista Pártja a szocialista iparra és a munkásosztályra támaszkodva nagyarányú munkát végzett az utolsó ötéves terv idején. 1953—1958 között hogy jelentősen kibővítse a mezőgazdaság anyagi, technikai bázisát. Ebben az időszakban a mezőgazdaság gépesítésébe a termelés céljait szolgáló épületek építésébe és berendezésbe két és félszer annyi (97 milliárd rubelt) fektetett be. mint a megelőző ötéves terv idején. Ugyanezen idő alatt másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság energetikai kapacitása. A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága 1958 végén 1 millió 100 ezer (Folytatás a 2. oldalon.) A konferencia elnöksége. Balról jobbra Horváth Imre, az MSZMP Szolnok megyei Bizo.tságának titkára, V. P. Szotnyikov, a Szovjetunió Mezőgazdasági Akadémiája elnökségének a főtitkára, V. F. Iszájev a Moszkva terület Gorkij Kolhozának elnöke és Czlnege Lajos, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára. A szocialista termelési viszonyok határozzák meg a jövedesem elosztását A konferencia reszt vevőinek egy csonortia VILAG PROLETÁRJA/ EGYESÜLJETEK/ (szóim ImFi)M enian XL évfolyam, 1L szám. Ára 50 fillér I960, február 8. szombat.
