Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-27 / 49. szám
I960 február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az ország minden részén korszerűsítik a vasútvonalakat A MÁV az idén is folytatja a vasútvonalak korszerűsítését. Átépítik a vasútvonalakat Hegyeshalom és az országhatár között, továbbá Galgamácsa—Nógrádkövesd között. Uj síneket helyeznek el Boba és Celldömölk között s ezzel befejeződik a Budapest'—Székesfehérvár—Szombathely fővonal korszerűsítése. Végig a vonalon száz kilométeres sebességgel is közlekedhetnek a vonatok. — Folytatják a Budapest—miskolci fővonal átépítését. Felújítják a Záhony-Vásárosna- mény pályát. A Budapest— pécsi fővonal korszerűsítését szintén folytatják. Az egész országban 1960- han újabb 400 kilométer hosszú hézagnélküll, a közönség körében zakatolásmentesnek ismert korszerű vasúti pályát építenek, s ezzel tovább javíthatják majd a gyors és személyforgalmat, csökkenthetik az utazási időt. (MTI). A CSEHSZLOVÁK IPAR JANUÁRI TERMELESE A csehszlovák ipar januári termelése 7.1 százalékkal haladta meg a múlt év első hónapjának termelését. Az ipar a januári tervet 99.2 százalékra teljesítette. A lemaradás néhány kohászati berendezés késedelmes üzem- behelyezésén "k a következménye. (MTI)s Kétnapos ankét a mezőgazdaság villamosításáról Kétnapos anlkét kezdődött pénteken délelőtt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében *< Technika Házában a mező- gazdaság villamosításáról. Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg a tanácskozást. Az első előadást dr. Rázsó Imre műszaki egyetemi tanár, akadémiai levelezőtag tartotta. A villamosítás szerepéről és jelentőségéről a mezőgazdaság gépesítésében. Az előadást vita követte. A délutáni ülésen Tímár László, az Építésügyi Minisztérium Szerelőipari Tervező Vállalatának Villamosiroda vezetője beszélt az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek villamosításának gyakorlati kérdéseiről. (MTI). Kuncsorbaí pillanatkép „akiknek mar életükben SZOBROT EMELTEK“ Téli teendőkről, tavaszi munkakezdésről kaptunk hírt Földes Lajos, kuncsorbai levelezőnktől. — Amig az idő engedte — írja — mind a Vörös Október, mind a Kossuth Tsz a szervestrágya hordással foglalkozott. Emellett kijavították a mezőgazdasági szerszámokat és gépeket is. Most felkészülve várják a tavaszt; Ez a várakozás azonban nem tétlen. Hozzáfogtak a tavaszi vetőmagok előkészítéséhez, csávázásához. Idén az asszonyok is részt akarnak venni a munkában, azonban ezt a napköziotthon hiánya megnehezíti» Éppen ezért a nőtanács javaslattal fordult a községi tanácshoz; hozzanak létre napköziotthont, de csak azok az anyák helyezhessék el itt gyermekeiket, akik a termelőmunkában részt vesznek. — Az idei év — mint levelezőnk írja — a nagy mérkőzés éve lesz. Bár versenykihívás nem történt, a Vörös Október és Kossuth Tsz abban méri össze erejét, hogy melyik termel többet, melyik biztosít nagyobb jövedelmet tagjainak. A növényápolás és betakarítás idejében való elvégzése jelentős mértékben a gépállomás munkáján múlik. Nos a gépállomás is alaposan felkészült a tavaszi kezdésre. Az erő- és munkagépek kijavítva, csatasorban állnak, sőt a munkagépek nagy részét már ki is szállították a brigádtanyákra» — JÖ TAPASZTALATOK az 5+1-es oktatással kapcsolatban. Megyénkben az idén 10 középiskola 20 osztályában vezették be a kísérleti oktatási formát. A bevont 625 tanuló 28 munkahelyen ismerkedik különböző szakmákkal. fí tenyői agronómus Nem a legjobb, de mivel kezdjem: — Ezidőtájt mit dolgozik? — Készülök a szabadságra. — Most megy? — Dehogy, aratáskot, — Aratáskor? Nevet. — Azt tartom, az a jó mezőgazdász, aki úgy dolgozik, hogy aratáskor szabadságra mehet. Kovács Pál, a tiszatenyői November 7 Termelőszövetkezet főagronómusát elszakítani sem lehetne termelőszövetkezetétől. Apja nyugdíjba induló tagja a November 7- nek. Kovács Pál pedig — ahogy elvégezte Gödöllőn az Agrártudományi Akadémiát — azóta itt dolgozik. A szak- irányításon rengeteg múlik. Az egymásra rakodó munkáshétköznapok mindegyikéből sajátos rész jut a mezőgazdásznak. Ma történetesen: — Válogatjuk a kukorica- vetőmagot. — Mennyi lesz? — Összes közős 289 hold. Ebből 200 holdat 30 mázsára szerződtünk. — Meg is lesz? — Ami rajtam múlik, meg. Sajnos, 63 hold tavaszi szántásba megy. Csakhogy megkapta a 120 hold az istállótrágyát és adunk még neki holdanként 3 mázsa műtrágyát. Valamennyi négyzetes-fészkes vetéssel kerül a földbe. A kapálására pedig egy Zetort ráállítunk. Annak a gépnek más dolga nem lesz, mint a kukorica. És ami lényeges: — Elosztják a területet? — Ügy lesz, de a vetést. A fészekbe nem egy szálat, hanem kettőt nevelünk. Ez már magában legaláb másfélszeres termés. Kint az udvaron kopogtat a tavasz. A mezőgazdász terveiben már itt is van. — Kilencven hold kukoricavetésbe bab kerül köztesként Ámyéktűrő növény, a megmunkálása pedig a kukoricával együtt történik szinte ingyen. De 60 ezer forintot hoz. Érdemes lenne elterjeszteni a tiszatenyőiek újítását. — Ma reggel vetettem fel az elnöknek: a vetésforgók kialakításánál új utak létesülnek. A régi dűlők helyén kiszedjük a fái; oda is babot setűAk, — Kertészet lesz-e? — Tíz hold dohány. Készül a melegágy. Hat hold öntözött területre paradicsom, paprika kerüL De hogy? Az artézi kút lefolyó terepéből tíz perc alatt meghúzza a sáncoló eke azt a barázdát, amelyből áraszthatunk. A hat holdra pedig holdanként 400 mázsa istállótrágyát vitettem ki. — Gyümölcsös? — ötvenhárom hold. Csak nem összefüggő. Éppen a tavaszon telepítünk át hat holdat egyszerűen úgy, hogy a fák tövénél 70 centiméteres átmérőjű kört kiásunk. Fel a Zetorra, át az új helyre. Lesz itt munka rengeteg, őszi gabonavetésünket' mind fejtrágyázzuk. A tavaszi gabona vetőipagvait , most készítjük elő.' Fásítunk. A Csibék is nőnek. — Mennyi? — Jelenleg 2 ezer. Csuda szépek. Túrót, sárgarépát, csibetápot kapnak. Magunk fölözzük a tejet, el tudjuk látni őket. Tizenötezret nevelünk ez évben. Most még az irodában váltunk szót. Kovács Pál gondolatai már a határban járnak, ahová maga is hamarosan átteszi székhelyét. B. L. Lenyűgözően emberi Egy minden eddiginél maga- sabbrendű életfelfogás fen- költ megnyilvánulása. Erre csak olyan társadalom képes, amelyben az alkotó ember valóban az élet középpontjában áll, ahol a munka azzá vált a felfogásban is, ami — becsület és dicsőség dolgává. Erre gondoltam, amikor a „Szovjet Híradó” legutóbbi számában L Vasziljev írását olvastam azokról a szovjet asszonyokról, akikről már életükben szobrot emeltek. S akik nem hadvezérek, diplomaták, hanem fejőnők. Az egyik Praszkovja Kovrova. ű a „Szocializmus Alapja” kolhozban 27 év alatt másfélmillió liter tejet fejt ki. S ez az asszony elhatározta, a hétéves terv első évében 8600 kilogramm tejet fej minden tehéntől. I. Vasziljev megírja tudósításában, hogy Praszkovja Kovrova 11 hónap alatt máris 8500 kilogramm tejet kapott tehenenként. A másik asz- szony, Kszenyija Petuhova. Több mint húsz éve foglalkozik az „Október Ügye” kolhozban a tenyésznövendék- marhák nevelésével. „Néhány évvel ezelőtt Petuhova lennel vetette be a farmhoz tartozó földdarabot. Sokan csodálkoztak, hisz ez a növény szokatlan errefelé. Volt is vele vesződségük az állat- tenyésztőknek. Hanem, amikor lenfőzettel kezdték itatni a növendékmarhákat, láthatták, a borjak szőre kifényesedett és napról napra híztak”. Izsevszkojébgn tavaly nyáron állították fel itszenyija Petuhova bronz mellszobrát, ahol A. Pirogov, a Szovjetunió népművésze, Petuhova asszony földije tartott szoboravató beszédet. Lenyűgözően emberi —erre gondoltam és arra, nekünk még sok a dolgunk annak érdekében, hogy nálunk is legyenek ilyen munkahősök. Természetesen ettől még messze állunk. A Szovjetunió Kommunista Pártjának többévtizedes, embert, gondolkodást formáló munkájának gyümölcse érik, az ilyen, számunkra kissé még szokatlan elismerésben. Viszont éppen ez a nem mindennapi esemény kötelez bátrabb lépések megtételére. Annál is inkább, mat a második ötéves terv, itt Szolnok megyében például a mezőgazdasági hozamok 40—45 százalékos növelése tág lehetőséget ad a legkiválóbb növénytermesztők, kukoricatermesztők, állattenyésztők színrelépésére. Csak jobban becsüljük azokat, akik rászolgáltak. Budapesten az 0pera- házban vagy másutt egy-egy jelentős évforduló, ünnepség alkalmával a díszelnökségben vezetőink mellett helyet foglalnak a termelőmunka legjobbjai. Ugyanakkor esetenként járási, városi, községi rendezvényeken, ünnepségeken szembetűnő, hogy az elnökségben ritkán látjuk a termelőmunka legjobbjait. Sokszor mindez csak figyelmetlenség, még többször kö- zömbösségA szocialista felfogás minél gyorsabban elsöpri az útból mindezeket az emberi gyengeségeket, annál hamarabb és bátrabban emeli a közfelfogás a legjobbakat az elismerés toronymagas pie- desztáljára. Nem ritka még az sem — bárki megfigyelhette —, hogy egy-egy tsz-ben a vezetőség azokat állítja középpontban, akik aktívak, de csak a felszólalásokban. Viszont a szerény, de kitűnő munkások esetenként még háttérben maradnak, nem kapnak megfelelő elismerést saját kollektívájuktól. Nemrég kitüntették megyénk legjobb baromfi- tenyésztőit, gondozóit. Ahol az egyik kiváló baromfigondozó munkálkodik, ott a termelőszövetkezet elnökétől megkérdeztem, köszöntötték-e az elvtársnőt kitüntetése alkalmával? Nem! Eszükbe se jutott néhány perces meleg ünnepségben részesíteni. Pedig mennyire megérdemelné. S mindezek az apró dolgok, a nagyobb megbecsülés menynyire elősegítené az újabb munkahősök „születését”. S hasznos lenne, ha sokan élnének itt Szolnok megyében is — mint ahogyan névtelenül bizonyára élnek — például olyan fejőnők, akikből évek során kinőhetnének magyar Praszkovja Kovro- vák. Praszkovja Kovrova a szocialista munka kétszeres hőse. Kszenyija Petuhova a szocialista munka kétszeres hőrr ELENJARO NODOLGOZOK AZ ÜZEMBEN ' ,.<y * J i . ■iV‘ + %. ■ ' V 1 ... ii. 5 - ,: M A *> méSBm ‘ m f i $ civ. y. . ''A'.ií <í '>'■ 'I \ S r'f'C: £• V; '* *■' V$• .*•>r" ■VVr'£ -j-vj : *|gj? IMPír se. Nem egyszerre lettek a zá, de bizonyára segítet őket a szovjet társadalom legelsősorban közvetlen kő nyezetük — esetleg talán é pen a nálunk még hiány: apró, de lényeges dolgokk —, hogy ime, idáig jussana S amikor erről a két szovj asszonyról beszélünk, akk itt nem másról, mint a m sodik ötéves terv maradé. tálán teljesítésének fonti részéről van szó. Hiba lenne persze okti lan végletekbe esni és kite ni az egyenlő előjelet. F* nem tehetjük, hiszen mi >' val később kezdtük a szociS lizmus építését, mint a szó jet emberek. Az alkotó, a tei meló munka megbecsülése terén azonban éppen a szovjet példákat látva, sokkal többet tehetünk, mint amennyit eddig tettünk. Jónéhányszor és elég sűrűn külföldi küldöttek, vendégek látogatják meg a termelőszövetkezeteket A vendégeket kalauzolok és fogadók között jó lenne ott látni minden alkalommal a tsz legjobb növénytermesztőit, állattenyésztőit így is kifejezésre juttatva, hogy ők a közösség jelentős személyiségei» Mindez persze rendszerin i csak figyelmesség kérdése a vezetők részéről, de jóvá több a munka becsület és dicsőség dolga elv gyakorlattá válása szempontjából. Ez azután ösztönzést ad arra, hogy a legjobbakat ezrek, tízezrek kövessék. S hog> ezek az ezrek, tízezrek széles körben terjeszthessék mód szereiket, mint ahogy? Praszkovja Kovrova elvtá' nő is teszi. Száz meg száz f" tál lányt tanított meg a ff8 mesterségére önkéntelen is az jut az ember eszébe3“ sonló módon munkálkoc8*“ nának máris a jászapáti^' kotmány Tsz derék tehfcT szei, csakhpt. erre valakin biztatni kellene őí Gazdagabbak les ha bátrabban kifej tatjuk, hogy a munka, az átlai eredmény elismerő ha ezt minden lel kifejezésre juttath Székül Külföldi uta igazgatói a Nagy Katalin négyfejes gyalugépen dolgozik a Tisza Bútorgyárban. Nagyon megszerette munkahelyét s munkatársai között a Nőnap tiszteletére tisztasági versenyt kezdeményezett. Egyben megfogadta, hogy csak hibátlan munkadarabot ad ki kezéből, a selejtet nem adja tovább. Pék Imréné anyagmozgató a bútorgyári nőbizottság elnöke. Az ő nevéhez fűződik a bútorgyári versenymozgalom s már eddig is szép eredményeket ért el a m unkaver- aenyben a maga posztján. Jóformán újságnál szűk már, ha azt í ez vagy az, külföldr unióba vagy más n< tikus országokba úti szetes az is, bogy a togató magyar túl egyre több az üz< vagy a term elősző'. _ tag. Abból sem csinálun problémát, hogy az üzemi vállalatok segítik a dolgozó.',*, megtakarított pénzüket mef ák bizonyos összegekkel. 1 . Amit azonban a elbakházl gépállomáson hallottam, az egészen újszerű, legalább is nekem. A gépállomás vezetősége közel 20 ezer forintot fordított arra, hogy dolgozói közül a legjobbakat külföldre küldje. Nem tanulmányútra, - bár négy nap a lipcsei nemzetközi vásáron tanulmánynak is hasznos — csak úgy Ismerkedésre. Es Horváth Gyula, Holy- ba András, traktorosok, Gálfl Antal brigádvezető, Búsi József brigádszerelő és Sábián József főkönyvelő helyettes, akik kiváló munkájukkal szolgáltak rá a jutalomutazásra, bizonyára élményekben gazdagon térnek basa tlpcséböL A másik turnus - ahogy a gépállomáson mondják — a Szovjetunióba látogat április elsején. Az utazás költségeit Ki is az Igazgatói alapból fedezik. Az utazás résztvevői: Fazekas Mihály, tlsz- kal Mihály traktorosok, Kovács József műhelyszerel^'‘®>Ssívátíir Katalin üzemgazdász a legjobb dolgozók közé tartoznak. Sosem jártak külföldön, most mennek először. Es bizonyára sokáig emlékeznek majd hazatértük után a gépállomás vezetőségének figyelmességére» K. k
