Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

I960, február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 • • / AZ ERVENYESULES ALAPJA A VÉGZETT MUKKÁ Hová c lett 9000 a Május 1, munkaegység Tsz-ben? Termelőszftvetk <>ze> felnit gazdaságának sikerét a jó üzemszervezés, a kor­szerű termelési módszerek, a tagok jó, avagy rossz mun­kája dönti el. A munkaer­kölcs olyan fontos tényező a mezőgazdasági nagyüzemek életében, amit figyelmen kí­vül hagyni nem lehet. En­nek változásaik, alakulását vizsgáltuk Besenyszögön. A jelenlegi termelőszövet­kezetek tagjainak többsége azelőtt földdel do gozó, föld szerető parasztember vo't. Nagyapjuk, apjuk mellett már gyermekkorukban meg­tanulták, hogy a föld csak akkor fizet. ha rendesen megmunkálják. Az alapos, lelkiismeretes munka szere- tetét magukkal hozták a tsz- ekbe is. S amelyik tsz-ben ez vált uralkodóvá, ott különö­sebb hiba nem is volt. Ilyen homogén, egyöntetű összetételű tsz Besenyszögön jelenleg talárt csak egy van, az 1959. tavaszán aLakult Dózsa Népe Tágjai nagy szá­zalékban középparasztok, — akik tudják: megélni a tsz- r, ben is csak akkor lehet, na mindenki lelkiismeretesen dolgozik. Ezek az emberek, — bár most kezdték a közös gazdá1 kodást — máris meg­mutatták: jó közösség lesz belőlük. Erre a legutóbbi közgyűlés határozatából le­het következtetni. Az tör­tént. hogy a közös istálló az építő vállalat hanyagsága miatt még most sem kész bár már október 31-én össze akarták terelni az állatokat így kénytelen mindenki ma­ga etetni állatait. Fogytán az egvénf takarmány, sőt van. aki pénzen veszi. A közgyű­lés mégis úgy döntött, nem osztanak szét semmit a közös takarmányból. így kívánja a közösség érdeke. A jó mun­kaerkölcsöt példázza az is, hogy senkit sem kellett mun­kára bíztatod. Egészen más felfogás ural­kodott a Lenin, illetve lij Élet Tsz-ben. 1950-től 1958- ig működött a régi Lenin Tsz. Az azónos munkaerkölcsöt valló emberek ösztönös von­zódása folytán tagsága külö­nös módon differenciálódott. A három üzemegység egyi­kébe zömmel a középparasz- tok. másikba a k;sföldesek és fö'dn^ikiili a grá'pro'etárok, harmadikba oeHig az idősebb és a munkától húzódozó sefté'getö emberek kerültek 1956-ban a tsz felbomlott és ai üzemegységekből új tsz-ek hozisták, csajkarendszert akarnak, nem is adott nekik pénzt senki. A városi bank még magánkézben volt, ott sem kaptak. Akkor keresték fel a kom­munista pártot. A tanítóval oeszéltek, aki egyszer már elállt az igazukért. Ott tud­ták meg, hogy nemsokára me­gint választások lesznek. Elpa­naszolták a bajukat. Akár éheznek is. mondták, csak­hogy ez az ő jövőjük semmi­képpen nem akar biztató len­ni. Magyarul: ha valaki nem segít rajtuk, éhen fognak dögleni. — Menjenek a bankba — mondta nekik a tanító. — Voltunk már ott is. nem adtak. — Menjenek csak nyugod­tan — mondta a tanító —, le­, gyenek ott holnapután tíz ’ órára én is ott leszek. Hát odamentek a kubiko­sok pontos időre, de minden remény nélkül. Benyitottak a titkárságra s nem kis meg- .epödésükre ott már vártak rájuk. Kinyitották az igazga­tói iroda ajtaját, ismeretlen ember ült ott. nem az, aki már egyszer kidobta őket. A kért tízezer forint is ott volt az asztalon, éppen csak alá tellett írniuk, és kezest kel­lett szerezniük. A kezességet ' a tízezer forintért a kommu­nista párt vállalta. Később tudták csak meg a kubikosok, hogy a magán­bank. amikor először voltak ott, már az utolsó óráit élte. Budapesten akkor már ki­alakultak. Ebből az utóbbi harmadik üzemegységből lett az Uj Élet Ennek fagtai azt hit­ték, akkor jutnak nagyobb jövedelemhez, ha minél több munkaegységre tesznek szert. Erre aztán megindult a mun­kaegységek nyakló nélkül való hajhászása. Jellemző, hogy a növénytermesztésben nyáron naponta 5—6, egész évben pedig 7—8—900 mun­kaegységet is ,,szereztek”. És mert csak a munkeagységet igyekeztek szaporítani, nem törődtek azzal, hogy milyen munka van mögötte. Nem is gyarapodtak úgy, mint a má­sik két tsz és zártak 17—18 forintos munkaegységérték­kel. Most a három tsz új be­lépőkkel gyarapodva ismét Lenin néven egyesült. Re­mélhetőleg a megnövekedett közösség ereje képes lesz vé­gét vetni ennek a minden­képpen helytelen, sőt káros felfogásnak és az érvényesü­lés alapja elsősorban a vég­zett munka és nem a szerzett munkaegység lesz. A Rákóczi Tsz-ben példá­ul már eszerint becsülik meg az embereket. Menkó József — bár új belépő —, máris tekintélyt szerzett ma­gának. Huszonkét növendék­marha gondozását bízták rá, Az állatok nagyon szépen gyarapodnak, s az istállóban olvam a rend, a tisztaság, — hogy tán még egyik-másik lakásban sincs különb. Men- kó Józsefet — méltán — az eevesült tsz legjobb ál'atson- dozójaként em'egetik. Nem így Czakó Istvánt, aki egyéni korában is üzletelgető kocs- mázó ember volt, mellesleg ..ffazdá'kodgatott” is, csak éppen dolgozni nem szere­tett Ezzel a felfogással, ha mee nem változik, nem sok ra viszi a tsz-ben. Sorolhatnék még a példá­kat — örvendetesebb, hogy inkább jókat, rosszat alig. — Fejes János és Nyeső Ká­roly a Kigvósközi Tsz két új be’énője szintén "ondós, lel- kiismo-p+ps munkájáról vált ismprtté és arról — sajnos, — hogy nem szólnak, ha va- 'ahol hanyagságot látnak — Inkább elvégzik maguk amit mások elmulasztottak, sem hogy szóvá tennék. FeszeM János — helyesen már szóvá is teszi, ha rendellenes séve* tanasztal. Ö is új belépő. Bar még nem munkpp"vcégre dolgozott, csak a köte'ező napokat töltötte, mégis min­dig első volt, aki a munka­szén volt a törvény az álla­mosításra. Dehogy adták most már a pénzt idegen kézre! Király lá­nya bekötött belőle ötezret a zsebkendőjébe, és elvonato­zott a Hortobágyra. Személye­sen járta ki a vetőmagot. Míg egyszerű napszámosként dol­gozott a Hortobágyon, be sem merte tenni a lábát a gazda­ság vezetőjéhez, most meg úgy beszélt, mint valami dip­lomata. A iHDV együtt utazott ha­za a rizzsel. Odahaza aztán talicskán szállították ki a vetőmagot a földre. Olyan fuvarozást is kevesen láttak még a környé­ken. A rizst elvetették, s lesték- várták, kibújik-e egyáltalán a földből a víz alatt. Kerese­tük nem volt, éppencsak ten­gették az életüket. Már-már ráfanyalodtak, hogy a fennmaradt ötezer fo­rintot kiosztják egymás kö­zött. akkor azonban leapadt a Körös vize. motor kellett, hogy a gáton átnvomassák a vizet, nehogy lerothadjon a a termés. Motort attól a gazdától sze­reztek, aki annak idején fel­szántotta a földjüket. Nem azért, mintha különösebben egyetértett volna a kubiko­sokkal, csakhát ment már ő is a pénze után. Az ötezer fo­rint pedig, ami a vetőmag árából fennmaradt, kellett üzemanyagra. helyen megjelent. Rizscsén- lés idején már reggel hat, fél hétkor ott szentségeit a kaz­laknál, kárhoztatva a későn- jövőket. Nem nevezzük itt meg, de akadnak még a be- seny szögi tsz-ekben (másutt is) olyanok, akik inkább hangoskodnak, fontos ember­nek tüntetik fel magukat, de ha alaposan megnézzük mun­kájukat, kiderül, hogy az nem sokat érő. , A régi szorgalmas tagok most többségében be­csületes, munkaszerető új belépőkkel gazdagodtak, s az általuk képviselt munkaer- kölcs már a szocialista mun­kaerkölcs kritériumait tartal­mazza. Ezek az emberek már legjobb képességeik szerint dolgoznak, nekik a munka tényleg becsület dolga. Az új belépő becsületes gazdák összefogva a régi, szorgal­mas tagokkal olyan légkort teremthetnek és kell is te- remtenlök, amelyben lehetet­lenné válik a dologkerü'és. a munka helyett. való han­goskodó érvényesülés; amely­ben va'óban szégyen és becs­telenség lesz rossz munkát végezni. Patkós A zárszámadások — ha gonddal tanulmányozzuk őket —, nemcsak a gazdálkodás eredményeiről tanúskodnak, de sokat árulnak el a terme­lőszövetkezetek belső életé­ről. munkafegyelméről is. Itt elsősorban a munkaegységgel történt gazdálkodásra gondo­lunk. Nincs azon tagadnivaló, hogy Karcag öt közös gazda­sága közül négy — kisebb" nagyobb mértékben — túllép­te a tervezett munkaegység­felhasználást. A követendő kivétel a Május 1. Tsz, ahol nemcsak túllépés nem történt, de a tervezett 260 ezer munkaegy­ségből csak 251 ezret használ­tak fel az 1958. november 1- től 1959. október 31-ig terje­dő időben. — Mi módon takarítottak meg 9000 munkaegységet? — kérdeztük Nagy Tibor elnök­től. — Mint emlékezetes, gazr daságunk tavaly tavasszal öt kisebb tsz egyesüléséből jött létre — mondotta. — Ezt kö­vetően üzemszervezési intéz­kedésekre került nálunk sor. Korábban nyolc-tizenöt gaz­da dolgozott egy-egy munka­csapatvezető irányításával. A munkacsapatvezetők annak fejében, hogy társaik teljesít­ményét felmérték, annak ér- tékét,kiszámítotl:ák és regiszt­rálták: a csapat teljesítette munkaegységek tizenöt száza­lékát kapták többletjuttatás­ként. Ezt a helytelen gyakorlatot egy csapásra megszüntették a munkacsapatszervezés felszá­molásával és az üzemegység- irnokck beállításával. A mun­kákat felmérő, ellenőrző, jó­váírok fix — havonta ötven — munkaegységet kapnak, így nem áll érdekükben, hogy az esetleges hanyag munka, vagy hígítási kísérlet felett szemet hunyjanak. Az üzem- egységirnokok részére egy év­ben összesen 5 ezer 400 mun­kaegységet írnak jóvá — a munkacsapatvezetők számára viszont 12 ezret kellene éves átlagban. • Termény helyett lórin ot A Május 1. Tsz leghaladóbb gondolkodású gazdái most új jövedelemelosztási rendszer bevezetésén tanakodnak. Sze­retnék megvalósítani, hogy a munkaegységek értékét ne terményben és pénzben — hanem egészében forintban folyósítsák a tagság számára. Ennek érdekében a hivatás­szerető vezetők „kettős- árrendszert” dolgoztak ki — melyet a közeli napokban is­mertetnek teljes részletesség­gel a közgyűlés előtt. — Elgondolásunk a követ­kező: Minden szövetkezeti gazda számára évente mint­egy 250, minden családtag részére évenként körülbelül 200 kilogramm búzát biztosí­tanának 208 forintos mázsán- kénti áron — magyarázza Blaskó Sándor vezető köny­velő. — Aki ezen a mennyi­ségen felül kíván búzát: kap­hat, amennyit akar. Termé* szetesen csak napi áron. S ha ennyiért kapja, bizonyára nem szottyan kedve ahhoz, hogy kivigye a piacra... A növendékállatok nevelé­sénél oly fontos árpával ha­sonlóan kívánnak eljárni. Jó­tanáccsal — a vezetőség ké­résére — K. Nagy Sándor, a Földművelésügyi Minisztéri­um Szövetkezetpolitikai Fő­osztályának vezetője segitelt. Bizonyára akad majd, aki­nek ez a javaslat nem tet­szik. Természetesen annak, aki előszeretettel nevezi élel­mességnek a kupeckodást... Azok gondolkodnak helyesen, akik figyelembe veszik: az állam felé eszközölt termény­értékesítés folytán a tsz éven­te 200 ezer forint körül járó többletbevételre tehet szert. Ezt a kedvezményt kormány- határozat biztosítja. (^ Tanulnak az állami gazdaságiak Hasznosan töltik a telet Pusxtabánréven A szarvasmarha-tenyésztő tanfolyam hallgatói is el­mondhatják: „Nem hiába se­gít a gazdaság, nem hiába tanulunk!” Éves tervüket valamennyien példamutatóan teljesítették. Mesterük — a szó legszoro­sabb értelmében. — Tóth Já­nos főagronómus, a gazda­ság oktatási felelőse. A ki­váló szakember mind saját, óráról-órára történő felkészü­lésével, mind szem;élfefő ábrák segítségével teszi érthetővé áttekinthetővé a tekintélyes tananyagot. Ennek tudatában szinte természetesnek tűnik, hogy a dolgozók — soraik­ban számos párt- és KISZ taggal, — versengenek a ta­nulásban. Gazdaságunk a techniku­mok levelező tagozatainak hallgatói részére — a kor­mányrendé et értelmében — az alapszabadság felett 18 nap fizetett tanulmányi sza­badságot biztosít évente. A középiskolát végzőket a szan> szervezet segéllyel támoga*- ja Azok a do'gőzök, axik eredménnyel elvégeztek va- lrmilyem szakmunkás tanfo­lyamot kiegészítésként alap­fizetésük öt százalékát kap­ják. Kétségtelen, hogy az anya gi jellegű juttatások is ser kentőleg hatnak a dolgozók­ra, — ám igyekezetük igazi motorja mégsem fejezhető ki forintértékben Céljuk, — hogy munkájukban minél szebb eredményeket érjenek el; azt pedig valamennyien tudják, hogy ez egyedül szor­galmas tanulással valósítható meg. Egész éreti át folyamatos jövedelem Ha pár esztendővel ezelőtt megkérdeztek volna egy szö­vetkezeti gazdát: „Mit szólna, ha havonta minden munka­egység után 20 forint előleget kapna?” — bizonnyal tréfára vette volna a dolgot. Nos, ez a nagyszerű lehetőség ma­holnap valósággá válhat a Május 1. Tsz-ben. Az annyi-, ra fontos .,miként?”-re ismét Nagy Tibor elnök adott vá­laszt: — Gazdag állatállomá­nyunk, sok szerződött nö1 vényféleség termesztése gaz­daságunk számára állandó, folyamatos bevételt biztosít. Célunk az. hogy tagságunkat egész éven át készpénzzel lás­suk el. Mint több beszélgetés folyamán meggyőződtem: az elgondolás máris népszerűvé vált gazdáink körében. Párt­tagjaink nem mulasztják el, hogy a pártonkívüliekkel is­mertessék: a folyamatos elő­legezés és az állam felé tör­ténő áruértékesítés szoros kapcsolatban áll egymással. Már első pillantásra is szembeötlő, milyen nagy je­lentőségű a Május 1. Tsz ve­zetőségének kezdeményezése. Mindeddig'évente egyszer — a zárszámadást követően — jutott a parasztság nagyobb summához. Bevásárlását te­hát egy alkalommal — téli időszakban — végezte. Ez a gyakorlat a kereskedelem dolgozóira nézve sem volt előnyös. A folyamatos, nagyösszegű munkaegységelőlegezés kul­turális tekintetben is jelentő­ségteljes. Lehetővé teszi, hogy a parasztság életformája a munkásságéhoz hasonuljon — siettesse a falu és a város kö­zött ma még fennálló különb­ség eltűnését. —* borváró — Mintegy ketezer építőipari dolgozó elhelyezésére épülnek az idén korszerű munká-sz d ók Mint a mezőgazdaság vala­mennyi dolgozója, úgy az állami gazdaságbeliek ré­szére is fontos, a tovább­képzés. A tanulás nem öncé !ú; eredményének a vég­zett munkában kell megmu tatkoznia. Amellett, hogy a Pusztabán ró vei Állami Gaz.- daság számos dolgozója Debrecenben, Mohácson é- levelező oktatásokon tanul sokan — átlag minden negyedik — a gazdaságban rendezett három szakmán' é« tanfolyam egyikének hall­gatója. Az öntözéses növényter mesztő, a mezőgazdasági gép­szerelő és szarvasmarha-te­nyésztő tanfolyam egyarám három éves. A fog'alkozások mindig novemberben kéz- , dődnek, de ebben a tanév­ben Igazol?«fián hlánvzá? még nem fordu’t el Az önművelés fontosságé' nemcsak a fiatalok ismer­A • 'V TÍZ® persze kinőtt, meg­kezdhették a gyomlálást. Ezt sem értette közülük senki, csak Király lánya. Időbe ke­rült míg megtanulták a töb­biek is. s el tudták választani a rizst a talpasmuhartól. Tö­kéletesen egyformáknak tűn­tek azok a víz alatt. Sok kínlódással, sok éhe­zéssel, sok reménykedéssel mégis eltelt az idő. Az 1947-es választásra beérett az első termés. Azt mondják, a vak­szik tizenhat mázsát fizetett holdanként. Egyszeriben gaz­dag ember lett a tizenöt kubi­kos. Beszélik azt is. hogy há­rom napig tartott a mulat­ság a cséplés után a rizsföld közelében. Folyt a bor. vörös borban főtt a birkananrikás. s három cigánybanda húzta éjjel-napnal. Ma már alig egy-két ember található a mesterszállási ha­tárban abból a csoportból. A fiatalabbja tanulni ment. az öregebbjéből is többet ki­emeltek. akik pedig mégis ottmaradtak, ewütt dolgoz­nak a többi paraszttal a szö­vetkezetekben. Nagy idő. hősi idő volt az. amikor a saját nyomorúságuk vezette rá az embereket a kö­zös gazdálkodás útjára. S ta­lán az ő példájuk is segített abban, hogy rá egy eszten­dőre a kunhegyesi járásban már nyolc, a kisújszállásiban néev. a mezőtúriban nedig öt ték fel. így az öntözéses kurzus tizenhárom hallgató­jának átlagos életkora negy­venkét év; tanulmányi szintjük pedig: hajszál hiján 4. A résztvevők kongresszusi vállalásukat maradéktala­nul teljesítették — nem cse kély részben a tanfolyamon elsajátítottak hasznosítása ré- én. Legfiatalabbak a gépé­szek. Alig fejezték be a há­roméves traktoros gépész- tanfoyamot; mezőgazdasági gépszerelő kurzus megindítá­sát javasolták az igazgató­ságnak. A pártszervezet ért­hető örömmel értesült a kez­deményezésről — és segített megvalósítá-ában. A szak­mailag kiválóan képzett, lel kés gárda nemcsak éves ter­vét te'jesítette 130 százalék ra, de arra is futotta ere­jéből, hogy termelőszövetke­zeteket. társgazdaságokat se­gítsen. A fiata'ok legjobbjá­nak Podmaniczki András bi­zonyult éves tervének 167 százalékos teljesítésével termelőszövetkezet kezdte meg működését Hát ezek a tények azt mu­tatják. hogy mély gyökerei vannak, és nagy a vonzóere­je Szolnok medvében a szö­vetkezeti mozgalomnak. Nem idegen ez a jász-kunoktól. Szaporodik is a számuk. Nemcsak a szövetkezeteké, de a másfajta nagygazdaságoké is. Tizenhét állami, két kísér­leti és három célgazdaság ala­kult a megyében. A tizenhét gépállomás hetvenkét község és hét város földjét munkál­ja. 2700 traktor indult most tavasszal is a földekre, hogy elvégezze a tavaszi szántást. S abban a megyében, amely­ről tizenöt esztendővel ezelőtt nem írhattak mást. csak azt. hogy mezőgazdasága igen el­maradott. ma öt termálvizzel fűtött primőrtelep működik, nem beszélve az öntözéses rizstermesztésről, amely Szol­nok megyében virágzott fel igazán. Később persze történtek itt is bajok és túlkapások. Az egyének sérelme és az ország teherbíróképességének figyel­men kívül hagyása itt is konf­liktusokhoz vezetett. Különö­sen megmutatkozott ez a baj a termelőszövetkezeti mozga lom gazdasási eredményeinek hullámzásában. (Folytatjuk.) Az ideiglenes jellegű épí­tőipari munkásszállók meg­szüntetésére, a korszerűsí­tésre és új szálláshelyek épí­tésére többéves tervet dolgo­zott ki az építésügyi minisz­térium, eszerint 1963—1964- :g a korszerűtlen szállások túlnyomó részét megszűnte­ik és így sok régi üzlethelyi­séget, lakást ismét eredeti •endeltetésének megfelelően ehet majd használni. Ezt a eladatot saját erőből, a jól "elszerelt, állandó munkás- záll ások kai rendelkező vál­lalatok anyagi hozzájárulá sával oldják meg. Az idén már mintegy kétezer építő­pari dolgozó elhelyezésére készítenek korszerű munkás­szállókat Budapesten és több vidéki városban. A kultúrális és ismerettcr- esztő munka továbbfejlesz- ésére, s a dolgozók szórako­zási lehetőségének bővítésé re az idén mintegy tizenhat millió forintot fordítanak. Többek között negyven tele­víziót vásárolnak, s ezzel sgyütt már csaknem 300 ké­szüléken láthatják maid a televízió műsorát a munkás­szállók lakói.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom