Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

1960. február 25. SZOLNOK MEG na NÉPLAP 5 Ssent ^Jo Bemutatja a Szolnoki Tisza mozi február 25—márc. 2. Shaw drámája amerikai filmen. DIÁKSAPKA Moziavatás tanyán Népek barátságának hete, pályázatok, előadások az MSzBT Iskolai Bizottságának tervében Mozibamenés előtt dühö­sen próbáltam fejemreillesz- tem a diáksapkát. — Folyton hordani kell — fakadt ki barátnőm is, aki­nek kócos haja szintén nem állta a Közgazdasági Techni­kum jelvényével ellátott sö­tétkék diáksapkát. Tanácsta­lanul összenéztünk s utána a négy sárga csíkra tekintet­tünk. Akaratlanul is az jutott eszünkbe, még egyet már nem lehet rávarrni. Diáksap­kák, füzetek, könnyen szaka­dozó könyvek, rossz töltőtcl- lak — amelyekből állandóan dolgozatírás előtt fogy ki a tinta — mind-mind emlékké rílnak egy pár hónap eltel­tével. Nem lesz többé órák előtti ízgulás, s nem próbáljuk nyugtatni magunkat, amikor kínos lassúsággal telnek a j percek, amíg a tanár végig­lapoz az osztálykönyvben. S mindez utólag milyen szép. A felejthetetlen kirándulások, a pályázatírás izgalmai, a kö­zös mozilátogatások, a klub­estek — nem jönnek vissza többé soha. Négy év alatt be­jártuk az országot, taná­raink szívesen vállalkoztak népes és lármás csoportunk kalauzolására, mondván, utá­na erre nem sok időnk lesz. Nemsokára tőlük is elvá­lunk, a tanárainktól. Nehéz lesz itthagyni az iskolát, a nevelőket, a teleírt padokat. Nem kell majd hordozni a diáksapkát, amelyet talán pár év múlva titokban felpróbá­lunk majd a tükör előtt, va­jon jól állna-e még? összenéztünk és ez jutott eszünkbe, amikor moziba­menés előtt dühösen próbál­tam fejemre illeszteni a diáksapkát. — bi — Az elmúlt hét egyik esté­jén ünneplőbe öltözött pa­raszt emberek igyekeztek a jászszentandrási Felső tanyai iskola felé. Kis személykocsi gördült az udvarra, Szabó József, a községi mozi veze­tője ugrott ki a volán mellől. Vetítőgépet emelt ki az ülés­ről, s az egyik osztályterem­be cipelte. Közben az 5x6 méteres terem zsúfolásig megtelt. A legapróbbaktól az idősekig szorongtak az ala­csony padokban. Azonban a fény sehogysem akart ki­gyulladni. Pontosan a vetítés megkezdése előtt felmondta a szolgálatot az áramfejlesz­tő agregátor. Az óra akkor hetet mutatott. Három szere­lőmester szedte darabokra a motort. (Hadd álljon itt a ne­vük: Szabó József moziveze­tő, Kaszab József a Petőfi Tsz kovácsa, Bartók József, a tsz zetorosa. A mutató már nyolcra ugrott, de a motor még mindig nem szuperált. Valami baj volt a gyújtás kö­rül. A kismutató közben a kilencre ért A száztíz ember azonban egyáltalán nem zúgolódott. Hiába a legelső mozielőadás­ról van szó. Sokan, mint pél­dául Kóczián Lajos bácsi és felesége még nem is volt Szentandráson moziban. Hi­ába a legelső mozielőadásról van szó. Csupán a gyerekek nyugtalankodtak, a nyolcadi­kos Kókai Béni sopánkodott, hogy nem lesz már semmi. Közben a motort a három „bába” összeszerelte. Berán­tották a lendkereket s a mo­tor végre feldübörgött. Öröm- rivalgás tört ki a teremben. A karórám már fél tizet mu­tatott. Az előadás előtt nem hang­zott el ünnepi beszéd. Mégis mindannyiunknak eszébe ju­tott, hogy ezt is államunknak köszönhetjük; hogy nem kell három kilométert gyalogolni egy filmért; hogy fűtött he­lyen, nagyon olcsón szóra­kozhatunk. Senki nem mond­ta el ezt, de az ünnepélyes csend erről árulkodott. Aztán berregni kezdett a vetítőgép, s máris felharsant az önfeledt kacagás az újévi híradó láttán. Majd Fernan- del és Toto nevettette más­fél órán keresztül a tsz fia­taljait és öregjeit. Még az 50 év körüli Kóczián Feri bá­csi is jókat bazsajgott a két komikus tréfáin. — Legközelebb is eljö­vünk! — mondogatták haza­felé menet, a világ legtermé­szetesebb hangján, mintha legalábbis régi moziba járók lennének. Pedig többen közü­lük talán most láttak életük­ben először filmet. Jó szórakozást kíván ne­kik legközelebbre és ezután minden kedd estére. Számtalan könyvet olvas­tunk már a náci haláltáborok borzalmairól. Lord Russel, Franz Kulka és a többiek ret­tenetes képet festettek a gé­pesített embertelenségről, — krematóriumokról. Betlen Oszkár regénye egy ezeknek a könyveknek a so­rában és mégis tőlük külön­böző alkotás. Kommunisták­ról ír ez a könyv. Olyan em­berekről, akik a halál árnyé­kában a gázkamrák szom­szédságában is meg tudják szervezni a maguk közössé­gét. A könyv egyes fejezetei fe­lejthetetlenül izgalmasak. — Buchenwaldból. ahol már ki­épített szervezete működött a raboknak, bevagoniroznak ötszáz embert Auschwitzba, ahol még szabadon arat a A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szolnok megyei Is­kolai Bizottsága — az MSZBT Központi Pedagógiai Szakosztályának munkaterve alapján — elkészítette mun­katervét az 1959/60. tanév II. felére. A tervben fontos helyet foglal el a népek barátsága hete, mely 1960. április hó­nap első felében a közép-, általános iskolai, techniku­mi tanulók körében és az iparitanuló intézetekben zaj­lik le. Ez időszak alatt az is­kolák a tanulóifjúság önte­vékenységére épülő változa­tos rendezvényeket szervez­nek. (Iskolai ünnepségek, ba­rátsági estek, ünnepi kultúr­műsor, népek tánca, ünnepi önképzőköri vagy szakköri ülés, magyar—szovjet diák- találkozó, orosz nyelvű vagy magyar—orosz nyelvű szava­halál. És ebben a csoportban akad egy maroknyi kommu­nista, köztük a könyv írója is. Ez a néhány ember szer­vezetet alakít. Ez a szervezet vigyáz az emberekre. Ha nem tud mást elérni, de azt leg­alább eléri, hogy például a kenyeret, az életet jelentő falat kenyeret igazságosan osszák el. Reményt önt a csüggedőkbe. És a dermedt táborban megindul valami, ami utat jelent az élethez. „Biztos, hogy nem írtam többet a tábor kommunistái­ról, mint amit jelentettek és tettek, inkább kevesebbet” — írja Betlen Oszkár köny­ve utószavában. Szerény, de öntudatos jellemzése ez a halál földjén kialakult élet neves és névtelen hőseinek. — •hi — lóverseny, „ki beszél szebben és jobban oroszul?” verseny, kiállítás a diákok külföldi levelezésének anyagából stb.) Szolnok város közép- és ál­talános iskolás tanulói számá­ra a hagyományos orosz nyelvű szavalóversenyt 1960. május 29-én, vasárnap dél­előtt, az MSZBT szolnoki klubhelyiségében tartják. A versenyen a szolnoki iskolák legjobb szavaiéi indulnak — szabadon választott orosz nyelvű költeménnyel. A dí­jak átadása az iskolai évzá­ró ünnepségeken történik. A szovjet film ünnepi he­te alkalmából az iskolákban közös mozilátogatásokat szer­veznek, filmankétot rendez­nek, az úttörőházakban szov­jet gyermekfilmeket mutat­nak be. A pedagógusok — tantes­tületi értekezleteken — érde­kes témák megvitatásával szolgálják a szovjet pedagó­giai tapasztalatok elterjeszté­sét hazánkban. A tanulóifjúságot két pá­lyázat is közelről érinti. Az egyik a felszabadulási irodal­mi pályázat, melyen a me­gye 22 éven aluli fiataljai vesznek részt, szabadon vá­lasztott művekkel. A pályá­zat első díját az MSZBT Szolnok megyei Iskolai Bi­zottsága biztosította, s ez nyolcnapos út a Szovjetunió­ba. A másik pályázat a magyar és a szovjet középiskolás fia­talok kapcsolatának elmélyí­tését szolgálja. A levelezési verseny 1960. február 15-én kezdődött és június 10-ig tart. A verseny értékeléséi a Megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztálya végzi el. A leg­jobb eredményt elérő iskolák KISZ szervezetei értékes könyvjutalomban részesül­nek (30, 20, illetve 10 értékes orosz vagy szovjet szépiro­dalmi könyv). Donkó László £let a halál földjén Betlen Oszkár regényéről Egészségügyi tanácsadó A mindennapi életünkre rendkívüli megterhelést je­lentő hidegben óvni kell a szervezetet a túlságos meg­erőltetéstől, nagyobb gondot kell fordítani a megfelelő táplálkozásra, a munkára és pihenésre. A legfőbb sza­bály: ne melegedjen fel szer­vezetünk túlságosan, akár a túlfűtött szobában, akár a feleslegesen meleg öltözkö­déssel. A megfázás oka ugyanis nem a hidegérzet, hanem az, hogy az ember túlságosan felmelegszik és utána hirtelen éri a hideg. Különösen gyermekeknél for­dul elő gyakran, hogy szüleik — a meghűlés veszélyétől félve — túlöltöztetik őket. Az állandóan mozgó gyerme­kek így könnyen megizzad­nak, márpedig ez a legveszé­lyesebb, mert a megizzadt test könnyen megfázik. A hideg levegőn, a szabadban tartózkodva n« beszéljünk túl sokat. Igyekezzünk ételeinket úgy megválasztani, hogy étkezé­sünk tartalmas, de könnyű legyen, ne terhelje meg a gyomrot. A hideg elleni Védekezés­nek eléggé elterjedt, de hely­telen módja az alkoholfo­gyasztás. Csak akkor fogyasz- szunk kevés alkoholos teát (rumos teát vagy forralt bort), ha utána már nem me­gyünk a szabadba. Munka közben időközönként forró tea vagy feketekávé fogyasz­tása hasznos. A túlzott fel- melegedés és gyors lehűlés különösen veszélyes a reuma és más mozgásszervi beteg ségekben szenvedők számára Ezért nagy hidegben a ■vóoj?fürdők használata után ajánlatos hosszabb időt, egy­másfélórát a fürdő épületé­ben tölteni, hogy elkerüljük a megfázást. A nagy hideg gyakran okoz fagyásokat is. Különö­sen a szűk ruházat és láb­beli okozhat fagyási. Hideg­ben az ember nem érzi, hogy például az orra vagy a füle már a fagyáshatás határán van. Ezért helyes, ha az em­berek figyelmeztetik arra, hogy fehéredik például a fü­lük, mert ez már az elfagyás veszélyét jelzi. Kinek milyen illat felel meg? A jólápoltsághoz hozzá tar­tozik a kellemes illat is. Ve­gyészeti gyáraink igen sok­féle kölnit gyártanak, éppen ezért nagyon nehéz a válasz­tás. A kölnit is — mint ahogy a ruhát, cipőt, stb. — az egyéniséghez kell kiválasz­tani. Lehetőleg maradjunk meg egy illat mellett, ne vál* toztatgassuk. ü Ha egyik barátnőnknek tetszik az illata, azért ne ve­gyünk mi is ugyanabból, mert lehet, hogy nekünk már nem felel meg az egyéniségünk­höz. Ha egy illatot kiválasz­Sok fiatal házaspár még rényke tenné kellemesebbé idegenkedik újvonalú búto- az egyik üres falrészt, stb S rok vásárlásától. A bútort így lassan alakul ki a beren- árusító üzletekben a 10 évvel dezett otthon, ezelőtt volt divatos vitrines, Két dolgot kell meg jegy ez- túlzott fényűzésű, rózsákkal nünk a lakásberendezésnél: csiszolt üvegű darabokat ke- Az egyik az, hogy áldozzunk resik. Pedig észre kell ven- függönyre, textíliára, ez az nünk, hogy forradalmi vál- otthont melegebbé teszi, tozás megy végbe a lakbe- Nemcsak a könnyű csipke­rendezés terén. Az újvonalú függönyök köré kell nehe- bútorok alkalmazkodnak a zebb, bútorszövetből készült mai ember életéhez, lakáskö- függöny, de nagyon szép, ha rülményeihez. A telehálók az ajtók fölé is teszünk egy helyett a kisméretű, variál- kis karnist és 20—30 cm-es ható bútorok a divatosak és kis függönnyel díszítjük, praktikusak. A másik az, hogy a lakás­Ma már nem kell egyszer- ban minél több meleg fény re megvenni minden bútort legyen. Nem mindig kelt jó a lakásba. A modern bútorok hatást a felülről jövő, esti­ma már úgy készülnek, hogy lárszolgáltatta fény. Sokkal darabonként is megvehetők szebbek és újszerűbbek a az üzletben. A lakberende- falikarok. A kis dohányzó zéssel soha nem lehetünk asztal mellé helyezett fotel megelégedve, közben tervez- mögött igen szép az álló- gessünk: ide egy virágáll- lámpa, ami az esti pihenés- vány szép lenne, esetleg egy nél, olvasásnál kellemesebb kisméretű fehérneműt szék- fényt sugároz. toltunk, abból előbb egy kis üveggel vegyünk meg, s csak ha igazán tetszik, vásárol jumk nagyobbal. A barna, sötéthajú nőknek ajánljuk a Velencei álom, Opera. Puek, Carmen, a Fan­tázia kölnit, viszont a szőke, fehérbőrű nőknek az eny­hébb illatokat: általában a virágillatokat, Fantázia 103, Fantázia 107-est. Az édeses illat kedvelőinek ajánljuk: a Caola, Tsui, Bo­hém, Exotic illatot. Férfiaknak nem illik a virágillat, nekik a friss vagy fanyar illatot ajánljuk. Ilyen a 4711-es, Levendula, Széna, Tabak; A kölnit lehetőleg üvegre szerelt szóróval használjuk. Ha ez nincs, a kölnit ne hasz­náljuk közvetlenül ruhára, mert esetleg maradandó fol­tot hagy. Sokkal kellemesebb, •ha közvetlenül testünket kenjük be vele, így bőrünk — az alkohol elpárolgása után — kellemes, tartós illa­tú lesz. , 41IIIIIHIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIN Heti étrend Csütörtök: Meggyleves, sertés- pörkölt nokedlival, savanyú uborkával; Péntek: Tejfölös burgonyale­ves, sonkás tészta sütve. Szombat: Köménymagos leves, savanyútüdő zsemlyegombóccal. Vasárnap: Raguleves, natúr ser­tésborda, sült burgonya, cékla, túrós lepény. Hétfő: Lebbencsleves, lecsó rizzsel, kolbásszal. Kedd: Csontleves, főtt hús hagy­mamártással. Szerda: Káposztaleves füstöli hússal, forgácöfánk. Az étkezőkonyha Sok helyen a háziasszony nem szereti, ha az ételszag beszivárog a szobába. Ezen úgy segíthet, hogy a kony­hát átrendezi úgynevezett ét­kezőkonyhának. Ez azt je­lenti, hogy a konyhában nemcsak a szükséges beren­dezés (konyhaszekrény, polc és kisasztal) nyer elhelye­zést, hanem kiegészítjük egy étkezőasztallal, székekkel. — Viszont arra ügyeljünk, hogy az így átrendezett konyha mindig tiszta, rendes, barát­ságos legyen. Előnye nemcsak az, hogy az ételszagtól meg­kíméljük a lakást, a parket­ten nem lesznek zsírfoltok, hanem a tűzhelyről közvetle­nül tálalhatjuk az asztalra az ételt s minden kéznél van. Tüzelő szempontjából is jó most télen, mert a háziasz- szony a mosogatás és kony­ha rendbetétele után a még meleg helyiségben leülhet varrogatni, kézimunkázni, —- vagy olvasni. A szobát vi­szont elég, ha a késő délutá­ni időben fűti be. Ahol gye­rek van, a leckét is elkészít­heti a tiszta terítővei leta­kart ebéldő asztalon. Nagyon jól kihasználható helyiséggé válik így, szinte csak aludni kell bemenni a tiszta, rendes, jólevegőjű szobába. Tavaszra készülhet ez a csinos sötétkék, vágj kakaóbarna gyapjú kosztüm. Sima vonalai miatt a kissé molett nők részére is előnyős Tfecepfek — NATVR SERTÉSBORDA Hozzávalók: 80 deka sertés­karaj, másféldeka só, 3 deka liszt, 8 deka zsír. A sertéskaraj gerinccsont­Í ját lefejtjük úgy, hogy csak a bordacsontok maradjanak a karajon. Így szeleteljük fel 10 ' darabra. Húsverővel a bordá­kat kissé kiverjük, majd sóz­va, mindkét oldalán lisztben megforgatva hirtelen pirosra sütjük. A bordákat egy tálra helyezzük. A serpenyőben maradt zsír egy részét vissza­öntjük, majd hozzáöntünk egy kevés vizet és jól felfor­ralva a húsra öntjük. Köret­nek sült burgonyát, savanyú­ságot adunk. — SONKÁSTÉSZTA SÜTVE Fél kiló lisztet 2 tojással, kis vízzel jól összegyúrunk. Vékonyra kinyújtjuk, ujjnyi széles metéltre vágjuk, sós vízben kifőzzük, galuskaszű­rőn jól lecsurgatjuk. Egy tál­ba 5 deka vajat vagy zsírt habosra keverünk 3 tojássár­gájával. 15 deka darált, főtt sonkát csipet borssal, 3 kanál sűrű tejfellel a jól lecsurga­tott tésztával összekeverjük, végül a tojásfehérje kemény habját könnyedén hozzáad­juk. Zsír-nl kikent, morzsával meghintett tűzálló edényben szép pirosra sütjük a sütőben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom