Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

1960. február 2L

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

7

Jó lenne ha meggondolnák.

A szolnoki kertvárosi általános iskola igazgatója rövid levelet kapott a Me- zőhéki Állami Gazdaság igazgatójától. Ebben értesítik, hogy a politechnikai célokra kért négy hold földet a gazdaság nem tudja biztosítani. Javasolják, forduljanak a városi tanács mezőgazdasági osztályához.

Az esethez néhány rövid megjegyzést szeretnénk fűzni. Először is az iskola épületei az alcsiszigeti üzemegység területére esnek. A tanulók jó ötven százaléka az állami gazdaság dolgozóinak gyermekei közül kerülnek ki. A mezőgazdasági osztály már egyszer írásban értesítette az iskolát, hogy nem tud a tartalékföldekből az iskola számára politechnikai

oktatáshoz biztosítani. De ha tudna is, ezek a földek igen távol esnének az iskolától. Az alcsiszigeti üzemegységnek tudomásunk szerint vagy kétezer hold földje van. Ha négy holdat nem is, de kettőt esetleg másfelet biztosíthatnak.

Higyjék el a mezőhékiek, nem ok nélküli fordult hozzájuk az iskolaigazgató, politechnikai oktatás elősegítése az ő számukra sem közömbös, hiszen a kertvárosi gyermekek jórésze majd éppen az alcsiszigeti üzemegységnél fog dolgozni. Jó szakemberre pedig a Mezőhéki Állami Gazdaságnak a későbbi időkben is szüksége lesz.

— hí —

Kerékpárulaidcnosok felelőssége

Közeleg a tavasz; munkába járásra, sportolásra használt kerékpárok sokasága kerül le a padlásról — s indul útnak gazdájával nyergében. Jó ez így; az azonban kevésbé, hogy igen nagy azok száma, akik gépüket

— legfőképpen az italboltok előtt

— lezáratlanul, őrizetlenül hagyják. A közlekedésrendészeti dolgozók a tanácsok felvilágosító munkájának eredményeként a kerékpártulajdonosok nagyobb óvatosságot tanúsítanak; ennek folytán a géplopások száma is csökkent.

A dologkerülők közül egyesek valósággal specializálják magukat a kerékpárlopásra. így az újszászi Rab Sándor és Barta Béla Zagyvarékason és Ujszá- szon öt kerékpárt emelt el — végül is a rendőrség őrizetbe vette mindkettőjüket. A tiszajenői K. Kiss Mihály utcáról lopott őrizetlen kerékpárt. A szolnoki Mihályi József a MÁV Járműjavító művelődési háza elől csent el két lezáratlan gépet - azokat áttette a kerítésen, úgy vitte haza.

Jog szerint lehetőség van arra, hogy őrizetlenül hagyott gépek gazdáit szabálysértési eljárás során pénzbüntetéssel sújtják. A törvényi humanizmus szellemével azonban ellenkezik a károsult megbüntetése. A pórul nem járt, de könnyelmű kerékpártulajdonosok többjét azonban — a KRESZ 58. §. 3. pontjának megfelelően — megbüntették. így járt röviddel ezelőtt S. J. szolnoki lakos, AFOR-dolgozó; kinek 75 forintja bánta, hogy nem gondoskodott előírásosan kerékpárjának megőrzéséről.

Számos esetet sorolhatnánk fel, midőn a rendőrség a kárvallottaknak napok leforgása alatt visszajuttatta az ellopott kerékpárt. Illetékes helyen nyert felhatalmazás alapján ehhez hozzá kell tennünk, hogy a nyomozási munka akkor a legeredményesebb, ha a károsult késedelem nélkül bejelenti gépének ellopását.

Orvosi rendelő, fürdő, művelődési ház

A kunhegyesI járás ko zségfejlesztési tervéből

Az elmúlt évben 5 millió 11 ezer 514 forintot használtak fel a kunhegyesi járásban községfejlesztésre, ehhez a lakosság nagymértékű társadalmi munkával járult hozzá.

— A tervezett létesítmények kevés kivétellel megvalósultak, tervteljesítésben másodikok lettünk a megyében,— mondja Bakó Sándor, a járási tanács községfejlesztési csoportjának vezetője. És már részletezi is: — öt- ezerötszáznyolcvan négyzet- méter járda, közel 7 kilométeres villanyhálózat, 7 fúrott kút, Tiszaroffon négytanter- I mes iskola, Tiszaburán ötven ! férőhelyes óvoda épült,

— Több mint egymillió fo- ! rintot áthoztunk erre az év-! re — folytatja. — Idei elő-! irányzatunk 6 millió 482 ezer! forint.

Szavai nyomán kibontakozik a járás idei terve. Járdaépítésre mintegy 2 ezer 650 > négyzetméter területen, közel 220 ezer forintot fordíta- ■ nak, a lakosság 45 ezer fo-; rint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. ötezer 200 folyóméter villanyhálózat; épül. Hány család számára jelent ez új lehetőségeket...; Befejezik Abádszalókon az orvosi rendelő építését —; még az elmúlt évben hozzákezdtek. Kenderesen három; új kutat fúrnak, másfél ezer; méterrel bővítik a vízvezeték- ; hálózatot. Kunhegyesen fürdő épül, a terve már készen ! áll. Kunmadaras és Tiszaroff! új művelődési házat, Tisza-! gyenda új kutat kap, bővítik Tomaimonostora járda-!

Loffd fáléhozfafó

A nyolcadik héten 4 450 234 j lottószelvényt küldtek be a- Sportfogadási és Lottóigazgatóságra. öt találatot egy fogadó sem ért el. Négytalá- latos szelvény 67 volt, ezek-; re egyenként 49 816 forint! nyereményt fizetnek. A há- romtalálatos szelvények száma 4922, nyereményük 339 forint. Két találatot 119 542 szelvényen találtak, ezekre 13 90 forintot fizetnek. — (MTI).

és villanyhálózatát... És a távlati tervek?

Abádszalókon ötven férőhelyes, Tiszagyendán hatvan férőhelyes óvoda, az előbbi községben hatkabinos fürdőház épül, Kenderesen művelődési ház, továbbfejlesztik a kunhegyesi strandfürdőt, és járda, vízhálózat, villanyhálózat, bővítése mindenfelé.

1960—61—62...

Kevesebb lesz a sár, több a fény/ a víz; kulturáltabb, szebb az élet a kunhegyesi járás községeiben. ,

Nyáron már strandolhatnak a mezőtúriak

A mezőtúri városi tanács VB pénteken ülést tartott. A napirend első pontjának megfelelően előbb a város sportjának helyzetét értékelték; majd helyszíni szemlére indultak a tavaly már elkészült — és részben hasznosított vizű thermálkúthoz. Velük tartott a Szolnok megyei Ütépítő Vállalat igazgatója és több szakembere is.

Visszatérésük után rövidesen megeeveztek: az útépítők még ebben az évben elkészítik — lehetőleg nyárra — a hússzor ötven méteres, nagyobbik medencét. A terep- rendezés és a kerítésépítés munkáját a Községgazdálkodási Vállalat, a kabinsorét pedig a helyi építőipari Ütsz vállalta. A városi tanács VB és a Szolnok megyei Útépítő Vállalat között két héten belül megkötik a szerződést.

Elősegíti a munkák mielőbbi megindulását, hogy jelentős mennyiségű anyag — így a nagyfontosságú gömbvas — már rendeltetési helyén várja felhasználását.

— HETENKÉNT EGYSZER csütörtökön rendszeresen ifjúsági esten találkoznak az abádszalókí Ezüstkalász Termelőszövetkezet fiataljai. Az esteken az Hiúság a szocializmusért próba anyagát tanulmányozzák és készülnek a Felszabadulási Kulturális

A negyvenegyes esküvő

— amelynek násznagya voltam —

Páv el ka Antalné, Szolnok városi tanács anyakönyvve- zetője bezárja a díszkönyvet. Utána szól a 41-es sorszám alatt bejegyzett párhoz.

— Önöket ezennel házastársakká nyilvánítottam. A feleség kérdezze meg a rendőrségtől, ki kell-e cserélni személyazonossági igazolványát, hiszen névváltozás nem történt. Sok szerencsét, boldogságot kívánók és arra kérem magukat, még egyszer ilyen csacsiságot ne csináljanak.

Az ifjú házasok füliginrul- va rebegik:

— Nem! Dehogy. Éppen

elég volt.

Szabó Ferenccel, a másik tanúval összenézünk.

— Bizony, bizony.

Nem csodálom, ha az olvasó egy szót sem értett meg eddig az egészből. Jómagam is meglepődtem, amikor a városi tanácsháza előtt elém áll a fiatalember:

— Ne haragudjon, nem lenne annyi ideje, hogy házassági tanúnknak eljönne?

— Készséggel — nézek rá értetlenül.

Megyünk felfelé a házasságkötő-terem irányába. S akkor derül ki, még egy tanú ■.ellene. Szabó Ferenc, a városi tanács dolgozója vállalkozik.

— Ilyen gyorsan?

— Az utolsó percek elhatározása. Bár a feleségem azt mondja, 6 már csütörtökön

Seregszemlére.

— Mi történt ezzel a vendéggel?

— Fogalmam sincs. Az előbb rendelt halászlét.

egy jó erős

sejtette, hogy ide kerülünk.

Bemutatkozunk.

— S. J. a Járműjavítóból.

— S. J.-né segédmunkás a Cukorgyárból.

Hogyan? Hát minek akkor

már esküdni?

A fiatalasszony fényképet húz elő retiküljéből.

Dundi csöppség.

— A kislányunk. Egy éves. Szegény, nem is tud az egészről semmit.

— Ű sínylette volna meg.

— Bizony-bizony.

Hogy is történt? Csütörtökön (két nappal a házasság- kötés előtt) jött meg a bírósági végzés. S. J.-t és S. J.- nét két és félévi házasság, hathónapi különélés után a bíróság elválasztotta.

— Nyomós ok?

— Fenét. Hirtelen fellángolás, elhamarkodott cselekedet.

Irul-pirul mind a kettő.

— Ha már voltak szívesek, jöjjenek velünk megünnepelni.

Elhárítjuk a kedves ajánlatot.

— Eggyel tartoznak csupán.

— Kérjenek akármit.

— Legyenek boldogok, vigyázzanak a kislányukra és még egyszer nehogy ide kerüljenek. — b. L —

A mozgalom hírei

A szolnoki városi nőtanács február 28-án rendezi meg a Ady Endre Művelődési Házban a magyar—szovjet asszonyok találkozóját.

#

A szelevényi Szikra és Kossuth Tsz-ben 25 asszony vállalta, hogy munkaegységre baromfit nevelnek a közös gazdaságnak. Horváth And- rásné 100, Vimcze Istvánná 50 liba. Patkó Istvánná pedig 100 csibe és 50 kacsa felnevelésére tett ígéretet,

A nemzetközi nőnap tiszteletére több helyen rendeznek a nőtanácsok kiállításokat is. Szajolban a szakkörön készített kézimunkákat mutatják be kiállításon a nőnap alkalmával.

•

Kunszesitmártonban február 17-én a járási nőtanács összevonva t^ftotta elnökségi ülését a községi titkárok értekezletével, ahol a járási pártbizottság részéről Kardos György elvtárs ismertette március 8. megünneplésének jelentőségét és a tavaszi munkákra való felkészülést.

Sári néni a filmankéton

Csak így ismerem őt: Sári néni. Nem is kutattam a vezetékneve után, mert valahogy jobban kifejezi e kedvesen csengő név annak az asszony-típusnak gondolatvilágát, amelyet Sári néni képvisel.

Csütörtök éjjel, a Kálvária című új magyar film törökszentmiklósi ősbemutatója után ankéton találkoztak a mozipártolók és filmalkotók. Ekkor hallottam szólni Sári nénit. Hogy is mondta? .. Valahogy így: Szép és igaz volt ez a film, mert az életünk egy részéről szól.

Még visszatérek Sári néni szavaira, mert olyan szépek és igazak, melyeket hivatott kritikus sem mondott volna el szebben és hatásosabban. Ezért osztogatott olyan jó kedvvel autogrammokat a film női főszereplője Maj- czen Mária, ezért ragadta el a parasztszármazású írót, Túli Józsefet valami kimondhatatlan, ölelni kész szeretet, ezért jelentette ki örömmel a film rendezője, Mészáros Gyula: érdemes volt.

Igen, érdemes volt a Kálváriát elkészíteni. Bár a film konfliktusa megyénkben lassan történelmi konfliktussá válik, de a közösségből kire- kedt ember életérzése még mindig szolgálhat egy-két tanulsággal.

Sári néni, az egyszerű parasztasszony, nyugdíjas tsz- tag ezt így fogalmazta meg: a jövőről, a szövetkezet gondjairól is szeretnénk egyet s mást látni a vásznon.

Az író, rendező és színésznő figyelt. Kívánság volt ez, olyan kívánság, amely a közönség páholyából hangzott el. S ha Sári nénit elfogadjuk a nézőtábor nagyszívű, igazság és életismerő képviselőjének, akkor kérését komolyan kell venni.

Végül néhány szó a törökszentmiklósi filmankét hasznáról. Jó volt, értékes volt és nagyon sok tanulsággal, tanítással szolgált mind az alkotóknak, mind pedig a nézőknek. Az effajta művészparaszt találkozók nagy hasznot hajthatnak filmművészetünk egyre gyarapodó konyhájára, — Párkány —

A LAPOZGATÁS

egy vidéki ügyvéd perirataiban

perek esetleg. Jelenleg ügyeink nagyrészét az atyasági, gyermektartási keresetek teszik ki.

— Más?

— Közületi ü^vek. Az egyik kollégám, Kállai, a tiszafüredi járás termelőszövetkezeteinek jogvédője. Egész héten az köti le fő erejét. Tóth kolléga a földművesszövetkezetek járási jogásza.

*— Győzik?

— Ha jaj! Kérem, az én időmben általában tíz ügyvéd praktizált Tiszafüreden, de nyolcnál kevesebb sohse volt. Most négyen vagyunk, de hárman elegen lennénk.

Csa- A múlté

Kopott berendezésű, omla- tag helyiség a tiszafüredi Ügyvédi Munkaközösség irodája. Minden a múltról beszél itt. Minden a múlásé. A föld- villongások, családi belhábo- rúk méregfogát kihúzta az idő. Nem gyűlölik, nem perelik már egymást a földért szomszédok, rokonok, testvérek.

Elmúlt.

Elől kopaszodó magas homlok. Hátul fehér hajpama- csok. Nagydioptriás szemüveg, mögötte mély barna szemgolyók.

S csak néha napján jut már eszébe neki is;

„Egyszercsak azt mondták, ki ad többet érte? ökrömet a törvény elkótyavetyélte.”

Borzák Lajos

Ökrömet a törvény elkótyavetyélte.”

Azidőből valók a perek nagy része. Milyenek még?

— Nagyon sok volt az állatszavatossági per. A beteg jószágokat feljavították, megitattak valamit a kehes lóval, feldicsérték a vásáron a jószágot. S csak a vásár után egy-két héttel derült ki a csalás.

Igen, így volt ez. A ki viszi többre kapitalista létfeltétel törvénye mindenre rávitr te az embereket. S aztán szaladtak ügyvédhez a póruljártak.

ä ... - I Per, per,

Örökség per.------------------- — Családviszályok, végrendelkezési óvások. Nem szívesen csináltuk. 1939-ben négy vagy öt volt ilyen. Hogy a föld együtt maradjon, a végrendelkező szülők a fiúra hagyták a vagyont. Temetés után jöttek a lánytestvérek pereskedni.

V

o

lt, volt, volt

— Van-e még?

— Végrendelkezési per? 1944-ben volt az utolsó.

— Mezsgyeper.

— Sajnos, az még a felszabadulás után is akadt. Tisza- igar a mezsgyeperek községe volt. Ott még legutóbb is előfordult. hogy a beltelken 15 centiméterrel bentebb épített valaki szomszédja portájára. Dúlt a viszály , közöttük.

— Ilyen van még sok?

— Nincs. Itt-ott beltelki

— Másik ügyem: földet vett az illető, s tavasszal megalkudtak árában. Nem pénzt búzát fizetett volna érte. Negyven mázsát terméskor. Cséplés idejére úgy felment a búza ára, hogy azon több hold földet is vehetett volna, s nem fizette ki.

Földügy ez is.

Zsarolás aitiTzt fel?------------------- sége földet

ad

ott el igen alacsony áron. Szükséghelyzetben volt a férje betegsége miatt. Duna- harasztin egy spekuláns vásárolta meg, de még azt a2 árat sem fizette ki rendesen. Megnyertem a pert. Az al- tisztné visszakapta kicsiny földecskéjét, a bíróság megsemmisítette a földvételi ügyletet, mert az zsarolásnak minősült.

Van itt árverési emlék is.

■— A felszabadulás előtt még a tiszafüredi járáshoz tartozott Poroszló. Ott történt, hogy az elárverezett parasztember futó bolonddá lett, beleőrült a tragédiába.

Dienes András citálni kezd egy dalt.

— Nem ismeri:

„Egyszercsak azt mondták:

ki ad többet érte?

rek igazságkeresők ügyének védelmezője.

Az ügyek természete mondja meg mi volt.

— Zömmel haszonbérleti perek. Magas volt a földbér, nem tudták fizetni a gazdák. Jöttek hozzám. Birtokháborí- tási ügyek, földviszályok, mezsgyevillongások, esetleg könnyű testi sértésekkel.

Birtok- — Közüháborítás lük is me*

"■ lyik az emlékezetes?

— Elmondok egyet. Jogilag is nagyon érdekes probléma. Harminchat évig átjárt szomszédja földterületén alperesem. Harminchat év után ösz- szevesztek. A felperes elzárta a területet, s így ügyfelem nem tudta megközelíteni saját földjét. Számos tanút kihallgatott a bíróság. Végre egy azt vallotta: ő tud róla, a felperes még a takarmá- nyost is úgy rakta harminchat éven keresztül, hogy védencem tudjon közlekedni. Ezzel nyertünk. A bíróság szorgalmi jogra hivatkozva úgy ítélkezett: továbbra is átjárhat földjét művelni az alperesem szomszédja területén.

Hát ez valóban érdekes. De

van itt még több is.

I A megye legidősebb ügyvédéhez kopogtatok be Tiszafüreden. Dr. Dienes Barnabás, az itteni Ügyvédi Munkaközösség vezetője. Korra ugyan 65 éves még, s természetes, itt Tiszafüreden is él idősebb nyugdíjas ügyvéd nála. A munkakörben eltöltött évek után viszont őt illeti az elsőség Szolnok megyében.

— Emlékszik-e még az első ügyre?

— Hogyne. Egy gazdát védtem, akit a bank perelt. A bíróság védemcemnek adott igazat.

jttaa I A nevét

4700 per már nem-------------------- tudja, mert

| utána jött a többi százszámra.

— Hányán is?

— Mióta ügyvéd vagyok? — hőköl meg. Rázza a fejét, hogy lehetetlen dolgot kérek.

öreges mozdulatokkal az iratszekrényhez totyog. Előszedi a naplót és számok

Magam is drukkolok.

— Négyezerhétszáz.

Kifújja magát, ö is megilletődik. Négyezerhétszáz per- jirat! Benne egy falusi ügyvéd munkássága. Mert hiszen az ügyvéd lehet pénzhajhászó, vérszopó is. s lehet kis embe-