Szolnok Megyei Néplap, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. február 29. Hasznos, előremutató tanácskozás Pénteken ülésezett a Hazafias Népfront megyei elnöksége Tegnap délelőtt 9 órai kez­dettel a Hazafias Népfront megyei elnöksége kibővített ülést tartott, amelyen részt- vettek a járási, városi Haza­fias Népfrontbizottságok tit­kárai, illetve elnökei is. Csótó István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd átadta a szót Pallai Sándorné elvtárs­nőnek, a Hazafias Népfront megyebizottsága titkárának, aki a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett munkáról számolt be. Ismertette, hogy a tár­gyalt időszakban a népfront­bizottságok előtt is a termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sa, az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése, va­lamint a népfrontbizottsági tagok és tanácstagok oktatá­sának megszervezése volt a fő feladat. Emellett már ezek­ben a hónapokban megkezd­ték a választás előkészítését, a II. kongresszusra való fel­készülést. Pallai elvtársnő részletesen ismertette azokat a módsze­reket, amelyekkel a népfront­bizottságok munkálkodtak^ a feladatok megoldásán. Szín­ve. alas, tartalmas népfront­bizottsági üléseken határoz­ták meg tennivalóikat. _ S a tömegszervezetek segítségével minden rendezvényt felhasz­náltak arra, hogy minél több emberrel tanácskozzanak, népszerűsítsék, terjesszék a fejlődést elősegítő módszere­ket. Referátumában kiemelte a népfrontbizottságok olyan tevékenységét, amely a ter­melőszövetkezeti építkezések segítését, a közös állatállo­mány megteremtését céloz­ták. Jászárokszállóson indult el az egy süldő és egy pár tyúk mozgalom, amelyhez csatlakozott a jászapáti és szolnoki járás, s a megye több más városa, közsé­ge. Eddig 3 ezer 500 ba­romfi és 1700 süldő gyűlt össze e mozgalom eredmé­nyeként a termelőszövetke­zetekben. Követésre méltó a kunhegyesi járási Hazafias Népfrontbizottság kezdemé­nyezése a tiszta város, tiszta falu mozgalom elterjesztése szempontjából. Képet adott a beszámoló arról is, hogy milyen oktatási formák, elő­adások szolgálják az emberek nevelését, gondolatainak for málását. A második napirendi pont előadója Csótó István elvtárs volt. Bevezetőjében arról az ugrásszerű fejlődésről be­szélt, melynek eredményeként megyénk tavaly februárjában termelőszövetkezeti megye lett. Majd a kettős feladat, a megszilárdítás, s ezzel egy- időben a terméshozam foko­zásának fontosságáról szólt. Ismertette az 1959. évi ter­méseredményeket, valamint az új termelőszövetkezetek munkáját. Majd azt taglalta részletesen, milyen maradi nézetek gátolják jelenleg az előbbrejutást. Az állattenyésztés, ezen be­lül a szarvasmarha-, a sertés- és baromfitenyésztés fejlesz­téséért még nagyon sokat kell tennünk. Példákkal bizonyí­totta, hogy az állattenyésztés mennyire hasznos, jövedelme­ző üzemág. Megemlítette, hogy a csibenevlés idényjel­legét sikerült felszámolni. A múlt év október végétől ed­dig 250 ezer naposcsibe ke­rült a termelőszövetkezetek­be, amelyből már százezret értékesítettek. Az elhullás megyei viszonylatban nem éri el a tíz százalékot, s több termelőszövetkezet, mint pél­dául a túrkevei Búzakalász, vagy a kisújszállási Búza­kalász igen jó eredménnyel nevelte fel a téli csibéket. Ezután került sor az intéz­kedési terv megvitatására, amely a Hazafias Népfront II. kongresszusának előkészí­tésével, a népfrontbizottságok újjáválasztásával, valamint a küldöttek megválasztásával kapcsolatos feladatokat tar­talmazta. A május 27-én és 28-án tartandó kongresszus, valamint ezt megelőzően a választások, sokrétű, komoly munkát igényelnek. E felada­tok megoldásához nyújtott segítséget hozzászólásában Horváth Ferenc elvtárs, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa részéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nép­frontbizottságok újjáválasztá- sánál biztosítani kell: minél több nő és fiatal kerüljön be azokba friss erőként. A hasznos, előremu­tató elnökségi ülés Csótó István elvtárs zárszavával ért véget. N. K. A FELELŐSSÉG NEM CSÖKKENT Forró hangulatú, — izgalmas napokat éltünk egy esztendővel ezelőtt. Az ér­deklődés, a figyelem a falu felé irányult, ahol szinte minden 24 órában újabb köz­ségek, városok nyerték el a megtisztelő „termelőszövet- i kezeti’’ címet. Ezekben a hetekben párttagok és pár- tonkívüliek százai, a mun­kásosztály, a termelőszövet­kezeti tagság és az értelmisé­giek legjobbjai ismertették a párt politikáját. Türelmesen, a meggyőző szó erejével se­gítettek a dolgozó parasztok­nak a döntő elhatározásnál. Erre van szükség most is, amikor a megszilárdítás fel­adatainak eredményes elvég­zése a legfontosabb. Mert egy pillanatra sem szabad szem- elől téveszteni, hogy az új termelőszövetkezetek létre­hozása csak az első — bár döntő — lépést jeleniá. Az átszervezés nem oldott meg mindent, ezernyi feladat, munka vár a termelőszövet­kezeti gazdákra. Sok helyen gondot okoz az idei termelési terv elkészítése, a munka- szervezet kialakítása, annak biztosítása, hogy a tagok ismerjék az alapszabályt, a kormányrendeleteket. A szö­vetkezeti élet kiformálásához, a maradi nézetek, a kistulaj­donosi szemlélet leküzdésé­hez is segítőkezet kell nyúj­tani az új tsz tagoknak. Poli­tikai és gazdasági feladato­kat kell tehát egyszerre, egy- időben megoldani, mert csak így alakulhat ki egészséges szövetkezeti élet. Az új termelőszövetkezetek többségében már tavaly lét­rehozták a pártszervezeteket, amelyek jórésze leküzdve a kezdeti nehézségeket biztató eredménnyel látott munká­hoz. Az új párttitkárok, ve­zetőségi tagok azonban még nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal, nincs elég gya­korlatuk a vezetésben. ügyes, ddg&s, nt&uett láwyoUat! — A leánytanács-vezetők értekezletéről — Járási, városi lánytanács vezetők jöttek össze a napok­ban a KISZ Megyei Bizottsá­gán, hogy megvonják eddig végzett munkájuk mérlegét és a tennivalókról tanácskoz­zanak. Az értekezlet napi­rendjét a megyei pártértekez­let határozatából adódó fel­adatok képezték. Ilyenek: a tsz-ben dolgozó fiatalok ten­nivalói. a falusi lányok be­vonása a közös gazdaságok munkájába, a baromfitenyész­tés, a 30 mázsás kukorica­termesztési mozgalom segí­tése stb. Szó esett arról is, hol mit tesznek a célkitűzések meg­valósításáért. A megyében a lánytanácsok javaslatára százötven lány vállalkozik ba­romfitenyésztésre. Női mun­Szovjet államférfiak találkozása Eisenhower elnökkel Washington (TASZSZ). — Eisenhower, az Egyesült Ál­lamok elnöke csütörtökön délután a Fehér Házban fo­gadta a szovjet államférfiak küldöttségét és ötvenperces beszélgetést folytatott velük. D. Sz. Poljanszkij, a kül­döttség vezetője ajándékként átnyújtotta Eisenhowernek a „Lenin” atomjégtörő boros­tyánkőből készült makettjét és az alábbi levelet. „Dwight Eisenhower Úrnak, az Amerikai Egyesült Államok Elnökének Nagy örömömre szolgál, hogy a szovjet államférfiak küldöttsége nevében átnyújt­hatom Önnek mély tisztele­tem jeleként a „Lenin” atom­jégtörő makettjét. A szovjet nép jól ismeri az ön odaadását elnök úr, az atom békés felhasználásának eszméje iránt. A szakembe­rek azt mondják, hogy az atomhoz jobban illik a civil ruha, mint a katonazubbony. Ezért remélem, ön is osztja azt a forró óhajunkat, hogy az atomjégtörők ne csak a békés hajókaravánok számá­ra törjenek utat a tengerek és az óceánok jegén, hanem ugyanilyen sikeresen törjék át a minden nép által meg­unt hidegháború jegét. Engedje meg, hogy kifejez­zem reményemet, ez az atom­hajó jelképe lesz közös eltö­kéltségünknek: az emberi lángelme óriási felfedezését az atomerőt teljesen az em­beriség javára fogjuk fel­használni. Engedje meg, elnök úr. hogy önnek és ön által az egész amerikai népnek szív­ből megköszönjem a vendég szeretetet és a szivélyességet. amelyben hazájukban része­sültünk és békét, virágzást kívánjak népüknek. Mély tisztelettel: D. POLJANSZKIJ a küldöttség vezetője, az OSZSZSZK Miniszter- tanácsának elnöke”. Eisenhower elnök és a szovjet ' küldöttség tagjai megállapodtak, hogy ezt a le­velet közlik a szovjet és ame­rikai sajtóban. D. Sz. Poljanszkij az Eisen­hower elnökkel történt be­szélgetés után az alábbi nyi­latkozatot adta a sajtó kép­viselőinek: „Szívélyes és baráti volt a találkozásunk az elnökkel. Beszámoltunk neki amerikai tartózkodásunkról, találkozá­sainkról a néppel. A szovjet küldöttség tagjai és az elnök kifejezték a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolatainak megja- vulásába vetett reményüket.. A szovjet küldöttség tagjai tolmácsolták az elnöknek és családjának N. Sz. Hruscsov üdvözletét és jókívánságait. Az elnök megkért bennünket, adjuk át üdvözletét és jókí­A VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT I. sz. Gépcsoportja. Szol­nok, Vöröshadsereg út 5. felvételre keres: MEOS munkakörbe, niesel mo­torok szerelésében lár- tas, lehetőleg 5 éves szakmai gyakorlattal és 5 éves technikusi vée- zettséeael rendelkező - szakembert. Hegesztő, dinamó kezelésében gyakorlott, hegesztő vizsgával rendelkező lakatosokat. SZ- 80-as és D. T. erőgépek szere­lésében lártas szerelőket. vánságait. N. Sz. Hruscsov- nak és családjának. Az elnök azt mondotta ne­künk, hogy eredményes talál­kozásokat remél Moszkvá­ban”. D. Sz. Poljanszkij befeje­zésül kérte a sajtó és a tele­vízió képviselőit, hogy üdvö­zöljék nevében az egész ame­rikai népet. (MTI) kacsapatok is csatlakoznak a 30 mázsás kukoricatermesz­tési mozgalomhoz. A már ré­gebben tsz-ben dolgozó lá­nyok találkozókat szerveznek az új tagok lányaival, s ar­ra serkentik őket, hogy mun­kakönyves családtagként munkálkodjanak a közösben. Törökseentmiklóson a városi tanács KISZ szervezetéhez tartozó fiatalok olyan tsz pat- ronálását vállalták, ahol még nincs KISZ szervezet. Fel­használják a különböző szak­köröket is arra, hogy minél több szervezeten kívüli lányt megnyerjenek. A megyében negyven-negy­venöt szakkör működik. Pél­dául Mezőtúron 8. ebből 4 termelőszövetkezetben. Az Üj Reménység Tsz-ben tizenöten vesznek részt a főzőszak­körön. Karcagon az Agyag- ipari Vállalatnál kerámiai szakkör is működik. Több he­lyen kézimunkázást. játék- készítést tanulnak. Kisújszál­láson ötven különböző játé­kot ajándékoztak a szakkör tagjai a Bocskai úti óvodá­nak. Fazekas Mária arról szá­molt be, hogy Jászárokszállá- son népművészeti szakkört alakítottak. Négy taeú lány sakkcsapatuk most készül já­rási versenyre. Él a tornász­csapat is, amely tavaly az or­szágos spartakiád versenyén igen jól szerepelt. Pető Ica el­mondta, hogy a Tisza Cipő­gyárban huszonnyolc lány tett eredményes vizsgát a főző szakkörön tanultakból. A fia­talok tájékoztatására az in- ternátusokban felolvasásokat tartanak a VII. pártkongresz- szus anyagából. Szervezik a társadalmi munkát is, főleg a gyár tisztaságát segítik. Tán- ezos Mária a jászladányi Tán­csics Tsz lányainak tervéről szólt. Munkacsapatot hoznák létre, amely csatlakozik az országos termelési verseny­hez. Varga Eszti is arról be­szélt, hogy a kunhegyesi já­rásban nyolc leány munka­csapat segíti majd a maga­sabb kukoricatermelés eléré­sét A nemzetközi nőnapra szin­tén készülnek a lányok. Sok helyen a nőtanácsokkal közös programot dolgoztak ki. A nemzetközi nőmozgalom ese­ményeit, a nők életét ismer­tető könyvekből tartanak fel­olvasásokat, a szakkörök ál­tal készített kézimunkákból, játékokból kiállításokat ren­deznek és kultúrműsorral is készülnek. A munkáról adott szám­vetés és a feladatok megvita­tása is azt tükrözte, hogy lánytanáesok munkája egyre inkább beleilleszkedik a KISZ egészének tevékenysé­gébe. De megmutatta azt Is hogy a kiszes lányok aktívan dolgoznak. Szorgalmukért. tettrekészs'Wíkért megérde­melten illeti őket dicséret. N. K. Nem hírnévért, nem elismerésért Ismerősöm rámparancsolt: föltétien írjam meg. Hogy mit, azt is elmesélte. Nem részletesen, csak úgy szűkszavúan. De így talán még jobban éreztük a törté­net nagyságát. A kérésnek mielőbb helyt adtam. Mások is érezzék azt, amit mi ketten: A házaspár mikor odakerült, fiatal volt, tele ambícióval, hivatás-, munka- és emberszeretettel. Tanítani jöttek, hinteni a tudás magját az istenhátamögötti köz­ségbe, hogy irtsák, tizedeljék vele a sötét­ség, a babona uralmát, a félelem, a m.cg- alázkodás gyökerét. Akaratukat, tettvá­gyukat azonban hamarosan béklyóba kö­tötték az uradalmi táblák, amelyek ta­vasz idején kíméletlenül szippantották ki a zsenge nebulókat a kopott padokból, plajbász helyett acatolót, gereblyét, kapát parancsolva a csöpp tenyerekbe. Nyáron át kongott az iskola nagy terme, s késő őszig hiába várták vissza a megkérgesedett kezű gyerekeket. Kellett a fillér kenyérre, ruhára minden zsellér­családnál. minden szegény háznál. Évek teltek. Az ifjú tanítók szárnyaló lelkese­dése elpihent, megfáradt az akadályok ostromától. Tanítottak, ahogy lehetett, s csak kettőjük titka maradt, hogyan kel­lene. Tizennégy évvel ezelőtt szárnyra kel­hetett a szunnyadó akarat. A földosztás ledöntötte a nagybirtok falát, amely úgy megnyirbálta, oly sivár valósággá szőtte az ifjú álmok színes fonalát. A messzi múltból megelevenedtek a napszítta arcocskák, amMueket a kiviét szele mindig elsodort a búza, borsó, ten­geri táblák közé. Megtört vonások soka­sodtak már rajtuk, de a két tanító még kisfiamnak, kislányomnak szólította őket, hisz együtt haladt velük az idők szekere. S a „kisfiúk”, „kislányok” szívesen vál­lalták, hogy ismét padba ülnek, krétát, ceruzát, tollat fognak. Megtanulják azt, amitől akkor az éhség gondja eltorlaszolta őket. Csak más gond jött közbe. Az igaz­gató nem járult hozzá, hogy este elfog­lalják a termeket. Hogy villanyt égesse­nek, hogy szívük hevén túl az iskola tüzelőjével fütsék a termeket. Nem is mindenki értheti meg, mit ér az, ha év­tizedek visszafojtott vágva szabadul fel, s nyeri vissza erejét, hitét. Nincs terem, de van két kis szobájuk. Ott rögtönöztek hát iskolát. S esténként az ifjú nebulók helyett most felnőtteket oktatott a tanító házaspár. Sáros a cipő? Vizes a ruha? Majd feltakaritják azután. Csak egy volt a fontos: Minél gyorsabban szántson a ceruza, forogjanak az ábécés lapok, hogy majd nyomában újság, könyv, tudás, világosság honoljon a kicsi ottho­nokban. Tudni, hogy a szegénység sehol sem örök, s hogy az embernek ember az istene, s isten lehet az, aki a munkában kitart... így éltek, s így tanítanak■ Nem hírnévért, nem elismerésért. Ismerősöm meséje legendát szőtt a tiszamenti kisközség két örege köré. Én nem bolygatom, le ne hulljon róluk, őriz­zük meg emléküket úgy, mintha kicsit mindannyian tanítványaik volnánk. »— borsi — Jászberényben a városi párt- bizottság időközönként külön tart értekezletet a termelő­szövetkezeti párttitkároknak, hogy munkájukhoz módszer­beli segítséget adhasson, — megvitathassák sajátos prob­lémáikat. Igen jelentős az is, hogy megyei, járási és helyi párt- és állami vezetők pár­toló tagként jelentkeztek át termelőszövetkezeti pártszer­vezetekbe s ott segítenek a pártmunka színvonalának emelésében. A megszilárdítás bo­nyolult, sokrétű feladatának megoldása azt igényli, hogy társadalmi üggyé váljon ez a munka. Azok a vezetők, aktivisták, akik a fejlesztés­nél eredményesen tevékeny­kedtek, álljanak most is az új szövetkezeti tagok mellett. Okos politikai munkával, gyakorlati tanácsokkal, a jól dolgozó termelőszövetkezetek tapasztalatainak átadásával segítsék az első lépéseket. Ne legyen még mutatóban sem olyan tsz, mint a csépai Cj Élet, ahol azt érzik a tagok, hogy magukra maradtak gondjaikkal, sok tennivalójuk­kal. Á tanácstalanság, a té­továzás károsan hat a fejlő­désre, lassíthatja annak a meggyőződésnek az erősödé­sét, hogy jól döntöttek, ami­kor a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek. Pedig nagyon fontos ennek a tudatnak elmélyülése, mert ezáltal növekszik a közös iránti bizalom, a munkakedv. Ezért hasznos ismét beszél­getni a tsz tagokkal a szö­vetkezeti életről. Meggyőző érvekkel eloszlatni a kételye- kat, gyakorlati tanácsokkal segíteni a szövetkezet belső rendjének kialakítását, erősí­teni a tsz párt- és KlSZ-szer- vezetét. hatékonyabbá tenni munkájukat. Konkrét segítséget azonban csak az a vezető, vagy aktíva adhat, aki jól ismeri a közös gazdaságot, annak tagjait. — . Ezért helyes az a módszer, amit a kunhegyesi járásban is meghonosítottak, hogy a termelőszövetkezeteket patro­náló vezetők igyekeznek mi­nél több időt tölteni a közös gazdaságokban. Tiszaburán Gál Zsigmond elvtárs, a ta­nács VB elnöke hetenként ál­talában négy napon a tsz-ek- ben tevékenykedik, azok ügyével foglalkozik. Negyed­évenként VB ülésen, a nagy munkák megkezdése előtt ta­nácsülésen tárgyalják a kö­zös gazdaságok helyzetét. A legutóbbi tanácsülésen a ter­melőszövetkezetek tavaszi munkára való felkészülése, a vetőmagszükséglet felmérése, a tagok munkába állítása stb. szerepelt napirenden. A kö­zel 2 ezer holdas Rákóczi Tsz agronómusának lakás ügyét is a tanács segítségéved sike­rült rendezni. A tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben is el­mondták a tagok: sokat je­lent, hogy a járási és községi vezetők gyakran köztük van­nak, résztvesznek vezetőségi ülésen, közgyűlésen, tanács­koznak, beszélgetnek a tagok­kal. Dicsérték patronáló üze­müket is, a budapesti Vegyi­cikkeket Kiszerelő Vállalatot, amely rendelkezésükre bo- csájtotta a növendék-istálló­hoz szükséges ablaküveg mennyiséget. Sorolhatnánk még a példákat, hiszen számtalan mód és lehetőség nyílik az úi közös gazdaságok megsegíté­sére. Nagyon fontos, hogy minden szerv, minden ember részt kérjen a megszilárdítást, a termelés fokozását szolgáló feladatok megoldásából. — Gondolkozzanak miiven elvi, politikai és gazdasági segít­séget nyújthatnak, s tettek­kel bizonyítsák, hogy szív­ügyük a termelőszövetkezetek fejlesztése, erősítése Az okos szavú, lelkes agitátorok most az erők összefogásának, a ter­vek elkészítésének, valóra- váltásának legyenek szószó­lói. Álljanak segítő szándék­kal az új termelőszövetkeze­tek pártszervezete, tagsága moiip+t. hogv azok biztos lép­tekkel haladhassanak előre. Nagy Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom