Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

I SSO. Január 20.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

r Tudósok, kutatók segítik l— megyénk szövetkezeti gazdáit

Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyilatkozott a Szolnok megyei Néplapnak

Ä művészi Kályhák

műhelyében.

Szerte az országban min-1 HTSZ készítményeit a Relle- denfedé ismerik a karcagi mes meleget árasztó eserép- Népművészeti és Agyagipari | kályhákat.

KÉRDÉS: A termelőszövetkezetek mai fejlődése milyen kérdéseket állít a tudományos kutatások előterébe általában és Szolnok megyében? Mezőgazdaságunk szocialista fejlődése a gyakorlatban igen sok olyan technikai és gazdasági problémát vet fel, amelyeket maguknak a szövetkezeteknek is és az irányító szerveknek is együttesen kell megoldani. A tudományos munka számára azonban a problémák két jellegzetes csoportját lehet megkülönböztetni: a szocialista átszervezés és a termelőszövetkezetek megszilárdítása során megoldandó üzemsze- vezési problémákat és a nagyüzemi szocialista gazdálkodás magasabb technikai színvonalának a kérdéseit.

Itt Szolnok megyében már a szocialista átszervezés előrehaladottabb kérdései vannak napirenden, s ezek elsősorban a szocialista nagyüzem üzemszervezési problémái, mert a termelés technikai színvonalát is csak ezen keresztül lehet gyorsan emelni. Tehát a tudományos kutatások számára is ezek az üzemszervezési kérdések a legfontosabbak és ma már kevesen kételkednek abban, hogy ezek megoldásában a tudomány igen sok segítséget tud nyújtani.

KÉRDÉS: Az Akadémia milyen tudományos munkái végzett eddig Szolnok megyében, illetőleg a Szolnok megyei termelőszövetkezetekben?

A korábbi években is voltak bizonyos kisebb-nagyobb kezdeményezések, azonban különösen 1959-beo szélesedett ki ez a munka. Mindenekelőtt az öntözés kérdésével foglalkoztak sokat Szolnok megyére kiterjedően is az Akadémia bizottságai és egyes munkatársai. A nyáron Szolnokon tartott öntözési ankét szervezésében is közreműködött az Akadémia. Ezenkívül bizonyos közgazdasági jellegű kutatásokat kezdett meg a megyében az Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete, illetőleg annak mezőgazdasági osztálya, így foglalkoztak a termelőszövetkezeti jövedelemelosztás kérdéseinek a helyi vizsgálatával, valamint a mun- kaeroga zdálkodás kérdéseivel szövetkezeti viszonyok között. Ugyancsak tavaly kezdtük el a mi Intézetünkben, az Akadémia Mezőgazdasági Uzemtani Intézetében Szolnok megye termelőszövetkezeteinek részletes tudományos feldolgozását a megyei párt- és tanácsi vezetők kezdeményezésére. Ez a munka már közel fél éve folyik, bár a dolog természeténél fogva még csak az adatgyűjtés, illetőleg feldolgozás stádiumában tart.

KÉRDÉS: A Mezőgazda- sági Uzemtani Intézet milyen munkát végez jelenleg Szolnok megyében?

Mindenekelőtt folytatjuk a tavaly megkezdett adatgyűjtést és feldolgozást az ösz- szes Szolnok megyei terme- líőszövetkeaetekre kiterjedően abból a célból, hogy a legfontosabb üzemszervezési kérdéseket részleteiben és helyi vizsgálatok alapján fel tudjuk dolgozni. Ez a munka olymódon folyik, hogy minden termelőszövetkezet üzem- tervét, költségvetését, zárszámadását és mérlegbeszámolóját feldolgozzuk és ezenkívül a szövetkezetek különböző típusai szerint egy-egy gazdaságot részletesebben is megvizsgá'unk. E munka során fel fogjuk dolgozni a szövetkezetek üzemi szervezetére, nagyságára, termelési szerkezedére, árutermelésére, a munka megszervezésére, a vezetés problémáira, valamint az egyes termelési ágak fejlesztésére kiterjedő üzemszervezési kérdéseket.

Mondanom sent kell, hogy rendkívül sok a feldolgozni való probléma, s ez igen nagy munkamennyiséget követel. Jelenleg három tudományos munkatársunk és 8 —10 segéderő dolgozik ezen és még erősen fokoznunk kell a kapacitást hogy az év folyamán már eredményeket ‘ud.iunk felmutatni, s az év végére összefoglalóan is közreadhassuk kutatásaink eredményét

Emellett azonban ebben az évben néhány további munkába is kezdtünk. Egyrészt Szolnok megye valamely járását és egyik városát részletesen meg fogjuk vizsgálni a termelőszövetkezeteik állami irányítása és gazdasági vezetése szempontjából, miután ez a kérdés éppen a jelenlegi időszakban különösen előtérbe került Ebbe a munkáiba más intézeteiktől is bevonunk közgazdász és államigazgatási szakember-kollégákat Ezenkívül foglalkozunk azzal. hogy egy termelőszövetkezetnek a belső üzemszervezési kérdéseit feldolgozza az intézet és ebben a gazdaságban mintegy (kísérleti üzemben, különböző munka- szervezési. munkadíjazási és termelésszervezési módszereket próbáljunk ki. E két utóbbi munkánkat is rendkívül megértőén támogatják a megyei vezető szervek, sőt érthető türelmetlenséggel sürgetnek bennünket, hogy mielőbb ezen a téren is nyújtsunk a gyakorlat számára is használható eredményeket. Ez természetesen nem megy nagyon gyorsan, azonban az év végére evo- natkozásban is bizonyosan tudunk érdekes és használható eredményeket felmutatni,

KÉRDÉS: Hogyan ítéli meg jelenleg a Szolnok megyei termelőszövetkezetek helyzetét és fejlődését?

Erre legjobb, ha egy útíél- ményemet mondom el. December 2-án Finnországból Moszkván keresztül jöttünk haza vonattal, s velünk, együtt utaztak finn fiata'dk is. E ■ fiatalemberek érthetően nagyon kíváncsiak voltak a magyar mezőgazdaságra, pontosabban a szocialista mezőgazdaság képére. Én természetesen igyekeztem magyarázni nekik mindazt, amit a vonatból — egyébként szép őszies napsütésben — látni lehetett. De bizony Püspökladányig nagyon erőlliödnöm kellett,, hogy valamit is érzékelhetővé tegyék számukra a szocialista mezőgazdaságból. — Viszont Püspökladánytól Ceglédig olyan szép őszi szántásokat, olyan gyönyörű őszi vetéseiket láttunk végeláthatatlan táblákban, — hogy özeikhez már magyarázatot sem kellett fűzni. Azt hiszem, ez a látvány mindenekelőtt jellemző a Szolnok megyei termelőszövetkezetek mai helyzetére és ez egyaránt dicséri a szövetkezeti* vezetők és szövetkezeti tagok munkáját és a megyei irányító szervek eredményes fáradozásait

Ügy ítélem azonban, hogy a továbbhaladás érdekében még nagyon nagy munkát kell végezni a szövetkezeti tagokkal és a vezetőkkel együtt a városi, járási és megyei vezetőknek. Meggyőződhettem azonban róla, hogy ennek tudatában Is vannak és ez a sikeres továbbhaladás egyik legfőbb feltétele. E megye mezőgazdasági vezetése mindent elkövet, hogy kellően felkészüljön a további feladatok megoldására is, ezt élő példával bizonyíthatom: kevés helyről kap intézetünk olyan sok megkeresést — lehet mondani megrendelést —, mint éppen Szolnok megyéből.

aiiiiiHiiiiiiiiiimtiiimiiiiiiiiiiiiiHiniiiimiK

KÉT ESZTENDŐ ALATT TÖBB MINT EGYMILLIÓ FORINT AZ EGYETEMI DIÁKOTTHONOK FEJLESZTÉSÉRE

A diákotthonok korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez a művelődésügyi minisztérium az elmúlt két évben több mint egymillió forint anyagi támogatást adott. - Ez időszakban az egyetemi diákotthonok élére vezetőt állítottak és a nagyobb létszá- múakban — melléjük nevelő tanárt. Az elmúlt évben a jó közösségi munka eredményeként kollégiummá alakult az egri pedagógiai főiskola diákotthona. Ugyancsak elnyerte a kollégium címet a budanesti kertészeti főiskola diákotthona. Az idén előreláthatólag újabb tíz— tizenkét egyetemi diákotthon válik kollégiummá.

................................

ne

k 105 tagja van —, csak a legaktívabb fiatalokat, mintegy 50 főt vontak be a szervezés első időszakában a próbába. Holott a községben 300 olyan fiatal van, aki a KISZ által kezdeményezett termelési akcióban rendszeresen résztvesz. Az első követelményt mór teljesítették, sőt a második követelménynek 172 fiatal tesz eleget a szervezett oktatásban való részvétellel. Megemlíthetnénk a szandaszőllő'si KlSZ-szerve- zetet is, ahol az 50 tagból mintegy 23 vesz részt a próbán. A többiek távolmaradását azzal indokolják, hogy a kevésbé aktív KISZ-tagok a követelményeket nem tudják teljesíteni. Ez a jelenség abból ered, hogy nem mindenütt értették meg a próba céliát, jelentőségét. Plusz munkának tekintették. Olyan észrevétel is érkezett a törökszentmiklósi járástól, hogy a gépállomási KISZ szervezetek azért nem neveznek, mert nincs lehetőség a próba követelményeinek teljesítésére. Nem tekinthetjük többlet- munkának azt a mozgalmat, amely ifjúsági szövetségünk és egész ifjúságunk társadalmi feladatának — melyet a párt állított elénk — lényegét fejezik ki.

A kívülálló fiatalok bevonásával a szervezés első szakaszában nem támaszkodtunk eléggé azokra, akik 1959-ben a párt márciusi határozatára adott válaszuk teljesítésében — termelési akciókból, tsz-építkezések segítéséből, szocialista munkaversenyekből — kivették részüket. Ezek száma a kulturális seregszemlén, spartakiá- don és a VIT jelvényszerző versenyeken résztvevő fiatalokkal együtt mintegy 20 ezer, s akik lényegében a próba valamelyik követelményét már teljesítették.

A cél érdekében most azt kell tenni, hogy a KlSZ-aktí- vák, sőt valamennyi KISZ- tag foglalkozzon ezekkel a fiatalokkal. Győzzék meg őket, hogy eleget tegyenek a próba mindhárom követelményének. Szükséges az is. hogy a próba szervezésében szorosan együttműködjenek KISZ- szervezeteink az MHS-eL, nőtanáccsal, kultúrházakkal és a sportkörökkel, illetve az ifjúság nevelésével foglalkozó szervekkel, és kérjék e szervek vezetőinek támogatását.

Mit lehet beszámítani a próba követelmény teljesítésébe?

Az első követelményt teljesítette, illetve teljesíti az a fiatal, aki 1959-ben tevékenyen résztvett a párt márciusi határozatára adott válaszunk teljesítésében. Üzemekben: a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben, az exportbrigádok és a Szocialista Munka Ifjú Brigádja címért versengő brigádokban, takarékossági mozgalomban, újításban, ésszerűsítésben. jelenleg résztvesz a felszabadulás tiszteletére indított munkaversenyben — és teljesíti, illetve túlteljesíti feladatát.

Mezőgazdaságban: akik

résztvettek az országos és megyei termelési mozgalmakban (kukoricatermesztő munkacsapatok, silózó brigádok, ifi traktorosok), társadalmi akciókban (tsz-építkezés segítése, fásítás, parkosítás, stb.) teljesítettek, vagy teljesítik a 20 társadalmi munkaórát.

Azok a középiskolás fiatalok. akik részt vettek az országos munkatáborokban, eleget tettek az első követelményeknek.

1959-es évhez viszonyítva ez évben még gazdagabb, sokrétűbb programmal indulunk: Tovább folytatjuk meglévő termelési akcióinkat Üzemen belül a felszabadulási munkaverseny szélesítése mellett, növeljük a szocialista munka ifjú brigádja címért harcoló brigádok, exportbrigádok s a szakma ifjú mestere mozgalomba résztvevők számát. A mezőgazdaságban legfőbb feladat a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalom segítése, ezenkívül a 300 mázsás silókukoricatermesztés, a megyei tejverseny a 4 ezer literes hozam eléréséért, valamint a traktorosverseny.

Az országos és megyei versenyek nevezési lapjait alapszervezeteink megkapták. Az a feladat, hogy azok felhasználásával mielőbb bejelentsék csatlakozásukat.

Bőven lesz és már van is tennivalójuk önkéntes segítő brigádjainknak a tsz-építke- zéseknél. Követendő példaként említhetjük a jászberényi járás KlSZ-tasjainak kezdeményezését, akik a tsz 1960. évi terve alapján papírra fektették. hogy mire tudnak vállalkozni. mikérmen vehetnek

I ■

részt a közös gazdaság erő- ' södését szolgáló feladatok'! megoldásában. Jelentős he- I lyet foglal el a KISZ megye- j bizottság programjában a ’ baromfitenyésztés megsegítő- j! séért indított akció. 1960-ban I 150 leányt küldünk dolgozni I erre a területre. Javasoljuk,1! hogy a tsz és területi KISZ-j! szervezetek vezetőségei ta- ! nácskozzanak a párt-, a tsz- ! vezetőség, illetve a tanács ve- ! zetőivel arról, hogy 1960-ban1! milyen nagyobb feladatokat’! kell az adott területen meg-|! oldani. A vezető elvtársak!! segítségét kérve készítsék el ! a KISZ-szervezet 1960. évi ! konkrét programját. |!

A próba második követel-:; ményébe a szervezett oktatá-í; son' kívül beszámít az állami ; oktatásban való részvétel is.!;

A harmadik követelmény!! teljesítésének még szélesebb,! a skálája. A KISZ meghosz- ! szabbította a Felszabadulási! I Kulturális Szemlére való be-}! nevezés határidejét. Így le- ; hetőség nyílt arra, hogy azok!; a csoportok, akik a nevezést I elmulasztották, rövid időn)! belül pótolják. Most folynak; a községi, járási, városi sport- ; versenyek a téli spartakiád ! keretében. Így tehát adva a ! lehetőség, kogy kultúr-, vagy £ sportmunkában a próbára ne-|£ vező fiatalok teljesítsék a» harmadik követelményt. j!

A próba olyan tömegneve- I 15, tömegmozgósító eszköz j KISZ-szervezeteink kezében, ■ amelyet ha helyesen alkalma- j zunk, nagyot lépünk előre ■ legfontosabb hivatásunk tel- ■ jesítésében.

Káldi Katalin I;

KISZ MB szerv, titkár.

Knn La jos agyaggyuro. A tel dolgozásra kerülő agyagot finomítja, fonná záshoz készíti elő.

Jónás Ilona KISZ titkár, munkahelyén formázó. Egy óra alatt 80 peremet készít a jellegzetes kunsági cserépká’y- hák ra.

EB URA FAKÓ,

avagy:

Mikor lesz rend a

Megyénk területén három konzervgyár, a kecskeméti, szarvasi és a nagykőrösi, valamint a MÉK foglalkozik nagyobb tömegű paradicsom és egyéb zöldségfélék termelésével. A termelés és értékesítés feltételeit jóelőre megkötött szerződésekben biztosítják. Saját terve mindhárom szervet kötelezi, s ezért igyekeznek minél nagyobb területre szerződést kötni.

Tartani lehet attól: nézeteltérések támadnak a szerződtető szervek között. Éppen ezért miniszteri rendelet határozta meg a szövetkezeti és konzervgyári területet, pontosan megjelölve az érdekeltségi határokat. Am két konzervgyár fütyült az említett rendelkezésre. Nyakra-főre kötötték a szerződést ott, ahol éppen lehetőség kínálkozott. Így a Kecskeméti

paradicsom körűi?

Konzervgyár mintegy ezerötszáz, a nagykőrösi kb. 150—200 hold zöldségféle, főleg paradicsom termelésre kötött szerződést szövetkezeti területen, sőt olyan tsz-ekkel is. melyeknek már a MÉK-kel is volt szerződése.

Ez az anarchistikus állapot majd a termékek átadásakor érezteti hátrányos hatását, mert a MÉK és a konzervgyárak különböző minőségi követelményeket támasztanak. A MÉK és a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya már kétízben próbálta a konzervgyárakkal folytatott megbeszélésen rendezni emez áldatlan állapotot, de eredménytelenül. A fentebb említett problémát és a konzervgyárak eljárását a megegyezés reményében az Élelmiszer- ügyi Minisztérium figyelmébe ajánljuk.

— sé —