Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-17 / 14. szám
1980. január 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Tanuljunk egymástól A tiszaigari Petőfi Tsz terveiből A tiszaigari Petőfi Tsz 1959—ben megkétszereződött, mind területben, mind taglétszámban. Jelenleg magában foglalja a község ossz lakosságát és az egész határt. Ez a tény hatalmas lehetőségeket nyújt számunkra, a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztésének ugrásszerű megjavítására. Most. amikor az 1960-as év gazdasági tervét készítjük, figyelembe vettük ezeket a lehetőségeket, s erőinket számba- véve, meghatároztuk azon feladatokat, amelyek végrehajtása biztosítja a nagyarányú fejlődést Legfontosabbnak tartjuk az öntözéses gazdálkodás nagyüzemi méretű megszervezését. A tiszaigari határ erre Kiválóan alkalmas, területünket több betonöntözőcsatorna és számos megfelelő állapotban lévő kisebb-nagyobb földcsatorna szeli át Ezek távolról sem voltak kihasználva. Ezévben mi maid kihasZr náljuk. Hatvan holdas rizs- telepünkön kívül — amelyet szintén továbbfejlesztünk — még kétszáz kh területet öntözünk. Az öntözés egyik fő módszerének, a gravitációs árasztásos öntözést tekintjük. Mindenütt alkalmazzuk, ahol a terület erre alkalmas bővítve a meglévő csatornahálózatot. Ezévben —< amelyet kezdőévnek tekintünk az öntözés szempontjából — 120 hold gravitációs öntözést terveztünk. Elsősorban a kukoricánál alkalmazzuk. Be akarunk szerezni egy nagyteljesítményű esőztető gépet is. Ezzel a 70 holdas cukorrépánkat kívánjuk elsősorban öntözni, ezenkívül a teljesen gépi művelésre tervezett bur- gonyatébláinkat is öntözzük. Az ötéves terv végére szántóterületünk 25 százalékát, 500 holdat vonunk öntözés alá. Nem számítjuk ide a rét és legelő területet. Ezenkívül tekintettel arra, hogy állat- állományunkat. elsősorban a szarvasmarha- és a sertés- tenyésztést nagymértékben fejlesztjük, tervet készítünk az öntözéses kukoricaterme- ■ lés teljes megvalósítására. Földjeink, különösen az 1959-ben behozott területek igen elhanyagoltak. Most arra törekszünk, hoCTv a szántó- terület 20 százalékán rendszeresen alkalmazzunk istálló- trágyázást és 10 százalékán zöldtrágyázást. A szükségszerű gabonaféleségek mellett igyekszünk nem elaprózott sok növényfajtát, hanem földjeink adottságainak legjobban megfelelő növényféleségeket termelni. Tekintettel arra, hogy szarvasmarha- és sertés- tenyósvt ősünket maximálisra fejlesztjük az elkövetkezendő években, ezért a kukorica, a silókukorica, a lucernaféleségek folyamatos, nagyarányú termelését állítjuk középpontba. Tesszük ezt azért, mert a szarvasmarhaállományt ezévben kb. megduplázzuk, az ötéves terv végére pedig a jelenleginek ötszörösére növeljük. Ezévben 450 hízót adunk el, viszont nagyon gyorsan el akarjuk érni az évi 1000 sertés mevhízla- lását. Ha ezekhez a számokhoz hozzávesszük a baromfi- tenyésztés adatait, akkor úgy gondoljuk, indokolt növény- termelési tervünk középpontjába a takarmánynövényeket állítani. Van itt a mi tsz-ünkben az állattenyésztésnek egy nálunk teljesen elhanyagolt ága, a baromfitenyésztés. Ettől eddig mind a tagok, mind a vezetők idegenkedtek. Jelenleg csak mindössze 350 törzsbaromfival rendelkezünk. Ez a szám a község egész területét magábaíoglaló termelőszövetkezetünkhöz viszonyítva nevetséges. Sikerült meggyőznünk a tagokat és a vezetőket arról, hogy a baromfitenyésztés nélkülözhetetlen és jövedelmező ága az állattenyésztésnek. Ezévben egyelőre 10 ezer húscsib. felnevelése mellett 2 ezerre növeljük a tény észbarom faállományt. A közeli hetekben még sokat kell tennünk ennek érdekében. Jelenleg ugyanis mindössze ezer férőhellyel rendelkezünk. Egyes elvtársak, az építőiparban szerzett tapasztalatok alapján javasolták — mivel a ba- rómfiólak elkészítése sürgős — csináljuk azokat előregyártóit panel-elemekből. Most a télen mi magunk elkészítjük a könnyű, perlitpaneleket, s tavaszra már csak az összeszerelés és a bevakolás lesz hátra. Az előregvártott panelek építőelemként való fel- használását különben más építkezéseinken is alkalmazzuk. Varga Sándor a tiszaigari Petőfi Tsz elnöke. meglepetések községe Nem hagyott nyugton a kíváncsiság. Budapesten jártamkor egy tanácskozáson Jászfényszarut emlegették. Dicsérték az ott élő szövetkezeti gazdákat és kijelentették. még sok meglepetést tartogatnak az egész or* szágnak. Egykét év múlva nem lesz csoda, ha halljuk, hogy Jászfényszaru a milliomosok községe. Itthon Szoi— Tsz-e<nök ? — Agronomus? — Iskolaigazgató ? Elutaztam Jászfényszarura. A tanácsháza előtt feltűnt az autóbuszra várakozók népes serege. Köszöntgettünk jobbra, balra, majd néhány perc múlva az elnöki „kerékasztalt” ültük körül, Sin- dely Mátyás fejből sorolta itt ez van, ott azt csinálják, amott így dolgoznak. — Most, ebben a hideg, havas időh^r 9 — kárkertem. — Jó. nem mondok semmit, gyerünk nézzünk körül — válaszolta. Ez persze nem olyan egyszerű. Az utakat befújta a hó, és a Pobjeda sem nagyon szereti a havat. Sebaj. A tűzöl tókocsi a Dodge Weapon bírja. Vártuk a sofőirt. Ha megjön indulunk. A tanács- titkár szobájában álldogáltunk, ahol az íróasztal mögött, bőrkabátos fiatalember, valami jelentést tan--’mányozott. majd érdeklődve közbeszólt. Honnét jöttünk, mi járatban vagyunk? Ruházatáról Ítélve agronómusnak tartotnokon ősz óta szintén sokat emlegetik eat a jászsági falut, s akad ember, aki egyszerűen nem hiszi, vagy nagyon kétkedve fogadja az onnét érkező híreket. Magam is a kétkedők közé tartoztam abból kiindulva, hogy manapság már nincsenek csodák. A kétkedők közé tar- tozrtam — eddig. Nem. A fa u népnevelője hold lesz. A Lehelkürt Tsz valamennyi kukoricaterületével benevezett a 30 mázsás mozgalomba, a KISZ szervezet ifjúsági csapata pedig elhatározta, hogy nem 30-at, hanem 40 mázsát termel. — És soro'ta a szép megvalósulásra váró terveket. Megkérdeztem tőle, me- j\yik termelőszövetkezet elnöke, hogy ennyire ismeri ezeket a dolgokat. — Keresztesi József vagyok, iskolaigazgató, párttitkár he'yettes — válaszolta mosolyogva, aztán jött a tűzoltó kocsi és ve'ünk tartott ő is. Később meggyőződtem róla. hogy ez az ember nem tsz elnök, nem agronómus és nem is csak iskola-igazgató, hanem a falu lelkes népnevelője. Sok érdeme van abban, hogy Jászfényszarut még Budapesten Is emlegetik. Az emberek A Lehelkürt Tsz irodájánál kötöttünk ki, ahová szergád vezetőjével, aki elmondta, nem tétlenkednek és nemcsak dolgozgatnak, hanem a legfontosabb munkát csinálják. Az épületanyagot hordják: -vályogot, fát, a most készülő baromfiéihoz. Ez a baromfiól hogyan készül? A lehető legegyszerűbben, legolcsóbban. Kétezer- ötszáz csirke fér el benne, két héten belül tető a'á hozzák. Egy romos tanyaépüiet, szalmatetőt raknak rá, a szükséges javításokat elvégzik és kész. Ugyanígy még két ilyen romos tanyát alakítanak át baromfió Iá a tavasd nagy munkák megkezdéséig. Egyik, egyik alig kerül 5 ezer forintba. Forró érenc, a tsz mezőgazdásza hallgat, hal'gat, majd mosolyogva megjegyzi: — A tojásra nincs ráírva, hogy a tyúkok tízezer forintos, vagy kétszázezer forintos ólban tojták. — Aztán elújságolja, hogy két 500 férőhelyes félig földbesül yesz- *ett baromfiól éplését a kö* zelmu'tban fejezték be. Ez ’esz a törzsállomány helye, Száznyolcvannégy munkaegységből kihozták. Aztán körülfognak bennünket az emberek és újságolják, hogy mi mindent hogyan csináltak, s hogy milyen öröm a szövetkezetben dolgozni látni az összefogás eredményét Emlegetik Ru- sai Pált az Aranykalász Tsz párttiltkárát, aki „civilben'’ tanító. Ugri Zoltánt az Aranykalász Tsz könyvelőjét, a csirketenyésztés fellendítéHaladás Tsz, Kossuth Tsz, a Petőfi Tsz, az Uj Reménység Tsz, az Aranykalász Tsz tagjainak zöme munkával tölti a téld napokat. Láttuk, meggyőződtünk róla. Aki körülnéz a határban, beszélget az emberekkel, az nem ismer rá az egy-két évvel ezelőtti Jászfényszarura. Úgy érzi az ember, mintha egy új világba érkezett volna. Azok, akik legnehezebben adták fejüket a szövetkezésre, most a legelsők mindenütt. Beszéljünk csak a2 egy süldő mozgalomról, s említsük csak meg a Haladás Tsz-t. Gazdái már 65 süldőt vittek eddig a közösbe, a háztáji állatállományból. A faluba jönnek vissza a fiatalok. Egymásután jelentkeznek a tsz-be, a közös munkára. Akivel csak találkoztam, egyszerű szövetkezeti gazdától, a községi vezetőkig mindenki tervez, alkot, dolgozik. A Lehelkürt Tsz elnöke nagyon kevés beszédű, sokat hallgató ember. De még ő is tűzbe jött, amikor a termelési tervről, a sok szép elgondolásról beszélgettünk. A kovász Késő este felkerestük Csömör Nándort, a 71 éves szövetkezeti gazdát, aki most Jászfény szarun a fő építőmester. Elsősorban az ő keze munkáját dicsérik az olcsó baromfiólak, persze társaival együtt. Csömör Nándor idős, harcos, 19-es vöröskatona. S mégis milyen fiataL — Én azt fogadtam elvtársak az egyik gyűlésen, hogy tízszer jobban táinogáRIMÓCZI ISTVÁN BASKOVICS GERGELY a szövetkezet elnöke. vezető kertész. FORRÓ FERENC mezőgazdász. CSÖMÖR NÁNDOR szövetkezeti gazda. A zöldségtermesztő tsz-sk fgvelmíhe Az olcsó melegágy készítés kulisszatitkai • A melegágy! telep kiválasztásánál a szélvédett déU oldalra törekedjünk, s ha ikersoros házaink vannak, akkor a sorok iránya észak-déli legyen. - Az ilyen helyen való kiválasztást az alacsonyan járó Nap jobb kihasználása teszi szükségessé. A melegágyi telepet víz közelében helyezzük el, hogy a fiatal nö- vények vízszükségletét olcsón és idejében ki tudjuk elégíteni majd. Növényvédelmi célbői gondolkodnunk kell szélvédőről, mely« szalmából, nádból, napraforgó, kukoricaszárból is elkészíthetünk. (Ez az anyag minden közös gazdaság rendelkezésére áll.) A telepkijelölésnél azt Is figyelembe vegyük, hogy oda kocsival, egyéb járművel bemehes- eünk, hogy a földet, trágyát odaszállítani könnyű legyen. Ellenkező esetben kézleróvel, sa- roglyával és talicskával kell odavinni a földet, trágyát, ami nehéz és költséges. A melegágyi ablakok sorköze legalább 80‘ centiméter legyen. Ide helyezzük a takarókat, s itt legyen az út is, ahol a dolgozók közlekednek. A sorok végén 6 méteres utat nyitunk járműközlekedésre, melegágyi ablakok elhelyezésére. Ablakkeretet készíthetünk fából, téglából, salakbe- tonból, fűrészporos, parafás betontól, fűzfából, szőlővenyigéből és nádpallóból. Nyilván, a legolcsóbbakat válasszuk ki, az a fontos, hogy szigetelő anyagok legyenek, a melegtrágya lehűlését megakadályozzák. Melegágyi ablakok szabványméretre 125x 150-es méretre megrendelhető a Kertlmag Vállalatnál (Budapest, VII., Rottenbiller u. S3, sz.) A termelőszövetkezet 80 napos bankfedezeti Igazolást adjon be a megrendeléssel. Üvegezéshez 28x32 centiméteres nagyságú 2-3 milliméter vastagságú úgynevezett kertészeti üveget használtunk. A helybeli földművesszövetkezetek továbbítják a megrendeléseket. Az üvegek keretben tetőcseréi szerűen féküknek egymásra, szélüket gittéi tönütjüK. A gitt öt rész finom hegyi kréta s egy rész fimisz keverékéből készül. A melegágyi ablak árkokat fagyás ellen szalmával vagy falombbal 20 centimeter vastagon betakarjuk. A keret felállítása után tenyérnyi vastagon falevelet vagy szalmás trágyát használunk szigetelő- anyagnak. A melegágyi trágyát keretbehordás előtt széles kazlakban átnedvesítjük, előmelegítjük. A melegágyi trágya ezzel egyenletesen begyullad. — Nedvesítés után a trágyát egyenletesen betapossuk, majd a keretet rárakva melegágyi takaróval fedjük. Takaró lehet: deszka, szalma, nád. A melegágy elkészítése után 2—3 nap múlva a felmelegedés csökkenésével a trágyát újra betapossuk és beszórjuk melegágyi főiddel. Palántanevelésnél IS. hajtatásnál 2» centiméter vastagon. Fontos, hagy a föld és az üvegek közt legalább 15— 20 centiméter léctér legyen. A föld berakása ntán az ablakokat melegágyi takaróval betakarjuk, - így a gyommagvak gyorsan kikelnek, s megsemmisíthetjük őket. Utána a meleg- ácvat elpevpricetójk, gereblyézzük s kezdhetjük a vetést, a nevelést. Kiss Imre MER Szolnok Megérkezett az első gépszál lítmány, a tsz fiataljai érdeklődéssel veszik körül az új gépeket. íme az egy süldő mozgalom eredménye tam, későb tsz-elnöknek. Jászfényszaru község 1960-ra. szálló mezőgazdasági tervfeladatait ő is fejből sorolta. — Eredeti'eg azt terveztük, 1960-ban 30 ezer árubaromfit adunk. A szövetkezeti gazdák megfejelték 47 ezer 500-at vállaltak. Eredetileg 60 csőkutat akartunk fúrni tavaszig a már meglévő 60 mellé, ötszázat fúrunk. Egy kút öt holdat öntöz. Az öntözött terület így megháromszorozódik, l?on számokkal szállingóztak a határból az emberek, a szövetkezeti gazdák. Első pillanatra fe’tünt, hogy itt nem számít a tél, s itt már a tervek teljesítésén munkálkodnak. Beszélgetem a fogatosbrisének legfőbb patrónusát. S mondogatják, ne higyjem nemcsak ná'ufc, hanem mindenütt, valamennyi tsz-ben ugyanígy dolgoznak, munkálkodnak a szövetkezeti gazdák, mint ők. S ez igaz. A Kössünk dohánj termelési szerződést! A dohánytermelők magas beváltási árat, kamatmentes előleget és ingyenes cigarettát kapnak. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezen felül 20°/* nagyüzemi felárban is részesülnek Keresztesi Ferenc, a községi pártbizottság thkárhelyette- se és Sindeíy Mátyás, a tanács vb. elnöke, munkaértekezletre készül. tom a szociális gazdálkodást, mint az egyéni érdeket. Ehhez tartom magam. Kocka Pali azt találta mondani egyszer Forró elvtársnak, van itt nekünk egy szakemberünk, miért nem hívjuk őt a góréépítéshez. Aztán hívtak és én mentem, azóta mindennap dolgozni járok. A górét is saját erőből húztuk tető alá. Csömör Nándor egy a sok közül. Ebben a nagy forradalmi átalakulásban ő is kovász, aki lelkesíti, segíti az embereket és minden munkában maga jár elől jó- példávaL Még felsorolni is bajos lenne azt, amit Jászfénysza- run láttunk, tapasztaltunk. Egyáltalán nem túlzás, hogy néhány év múlva nem lesz csoda, ha halljuk, hogy Jászfényszaru a milliomosok községe. Sz. P.
