Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-16 / 13. szám

1960. január 16. SZOLNOK MEGY FI VtPLAP 3 Uétk&zMp&k Ucéfakáia Ju a omüdüiés Tizenöt esztendővel ez­előtt is voltak, természetes dolgok. Nevezetesen, hogy a szegények fáztak, cipő nem jutott mindenkinek és egy-egy nagyobb család gyermekei felváltva jártak iskolába emiatt. Ez akkor hozzátartozott az élet úgy­nevezett rendjéhez. Éppen úgy, mint az, hogy a gaz­dagok nem fáztak és a leg­gazdagabbak itthagyták a telet, elmentek nyarat ke­resni vagy élvezték a kü­lönböző. gondosan előkészí­tett kül- és belföldi kirán­dulásokat. Ez így volt. Most is vannak természe­tes dolgok. Nevezetesen, hogy urak nélkül élünk, és jól élünk. Még a nagyobb családokban sem viselik a gyerekek egymás cipőit fel­váltva, mindenkinek jut lábravaló. Meg lehet nézni reggelenként az iskolába induló fiúkat, lányokat, a legkisebb községben is. Jó meleg ruhába öltöztették őket a szülők. Természe­tes? Persze, hogy az. S így vagyunk valahogy a téli üdüléssel is, csak most ez is mn<! ptki^Uel természetes. Manapság ilyen időben a dolgozó parasztok veszik birtokukba az ország leg­szebb üdülőhelyeit, mező- gazdasági munkások pihe­nik ki a nyár fáradalmait. S a legjobbakat — úgy látszik ez is szokássá válik — államunk külföldre kül­di az állam frénzén. Nézze­nek körül, tanuljanak, szó­rakozzanak, pihenjenek. Ilyen külföldi jutalomüdül­tetést szervezett a Földmű­velésügyi Minisztérium. Innen. Szolnok megyéből is öten mennek, s az ország minden megyéjéből néhá­nyon Csehszlovákiába. Ja­nuár 20-án indulnak: agro- nómus, tsz-elnök, tehenész, s különböző más beosztás­ban dolgozó szövetkezeti emberek. Csatári Ferenc, a mezőtúri Bercsényi Tsz agronómusa már bizonyára nagyban készülődik az él­ményteli gazdag útra. Janó János, a kisújszállási Kini­zsi Tsz tehenésze valószínű­leg szintén csomagol. És a többiek is. Jók ezek a mos­tani természetes dolgok. Sz. P. Károkat okozott a goetiai ansag Közismert: a gondatlanság mindig megbosszulja magát. Intő példát erre nagyon so­kat lehetne felsorolni. A kö- zelmu'tban hírt adtunk ar­ról, hogy Tiszagyendán je­lentős károkat okozott a gondatlanul ikeizelt kémiai anyag, Tiszakürt községben pedig három ember veszí­tette é’etét, mert nem vigyáz­tak a tűzre. A napokban újabb tűzkár következett be szintén gon­datlanságból. Laka'.os Lajos, a szolnoki Cukorgyár do’go- zőja égő cigarettával a ke­zében nyúlt az öltöző szek­rénybe. A parázs a ruhák közé esett s perc is a’ig telt. lángokban állt az öltöző; A kár te’emes és a tűzoltóság e’járást indított Lakatos el­len. Tóth Sándor szolnoki laká­sán is tűz ütött ki. A szü'ők magukra hagyták a gyereke­ket és a 14 éves kislány tü­zet akart rakni. Benzint ön­tött a tüzelőre s a fel’obba- nó tűz belekapott ruhájába Másodfokú égési sebeket szenvedett é= éVben maradá­sa, valamint a lakás meg­mentése a szomszédoknak kó­Öntözés — tereprendezés nélkül 1960-ban a növénytermesztési célok e'érése. a bizton- ágosabb takarmánytermesztés és a terméshozamok növe­lőre érdekében 30 ezer hóiddal kell növe'ni az ömözöh területek nagyságát. Ezt követe i az ötéves terv megalapo­zása, de a tsz-ek anyagi árdeke is. Megkérdeztük Dénes Albert elvtársat, a Tiszasü’yi Ál ami Gazdaság főagronó- musát, milyen módszereket aján', az öntözött terület nö­velésére. Dénes elvtárs a következőket mondotta: — A permetező öntözés ter- fnészetszerű jó tulajdonsága hogy ahol víz van, bármi­lyen domborzatú talajon tud­juk alka mazni. Üzeme tevé­se viszont költséges és ele­gendő berendezés sem all rendelkezésünkre. Ezért szuk- ségmegoldásként aikalm fiz­ható szántóföldi öntözésre, szeretném a tsz-ek figyelmé felhívni. Az árasztó öntözés a szántóföldi öntözésnél nem szakszerű, de fő'eg rizster­melésre berendezett területen e2t kell válasz-anunk. Olyan beépített rizstelepen, amelyet vetésforgó előtt takarmány- termesztésre állítunk be. ezt a módszert is eredményesen tudjuk alka'mazni. Lényege a következő: — Nagy tömegű vízzel a táb'a legmagasabb kalitkáin kezdjük az árasztást. A vizet a legmagasabb kalitkáról fo­kozatosan engedjük az alsó kalitkákra. így a vízgazdál­kodás is jó, mert csak a leg­alsó kalitkák fö ösleges vi­zeit kell lecsapolnunk. Az öntözés nagytömegű vízzel gyorsan történjen, egyik ka­litkából a másikba való víz átérés/tés is gyors legyen, mert így a víz nem ér rá ta- lajrombo'ást végezni, amit az árasztásos öntözés hibája ul rónak fel. Gazdaságúnk­ban főleg herefüvesek Öntö- zé-ére használtuk és hasz­nújuk eredményesen ezt áz öntözési módszert A fenti árasztásos módszert aján’om herefiives, vöröshere lucer­na, zab, éde'cirok öntözésé­re, kapások öntö^é ^re azon­ban semmiesetre sem. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztá'yángk javas ata is az, hogy a term elősző vet­kezetek foglalkozzanak e módszer elterjesztésével. An­nál is inkább mert a riz= termesztésére berendezett ön­töző te'epeket kisebb, házi­lag is megoldható áalakítás sa öntözéses takarmányter­mesztésre fel lehet használ­ni. Ezzel a módszerrel mint­egy 10—14 ezer hold kiöre­gedett rizsteloDen 'ehet ön‘ö- zéses takarmányt termeszte­ni. Mo *zkvában tía os- finnénél r naeznek I960 májusában rendezi meg az első dalosünnepel Moszkvában. A dalosünriep a szovjet ember munkáját, a kommunizmus - építéséber véghezvitt hőstetteit magasz taló zíenei esemény lesz. f A mérnök mérnöki munkái végezzen ft Őszinte szóval a munkátó , kéréséiről, kü fosai utakról A Tiszamenti Vegyiművek pártszervezete ankétot rende­zett az üzem mérnökei, tech­nikusai számára. A műszakia­kat leginkább érdeklő kutató munka, a továbbképzés, a külföldi utazások, a beosztot­takkal való foglalkozás stb. került napirendre. Rövid vi­taindító előadást a valialal nárttitkára, igazgatóia, s KISZ-titkára tartott. A mű­szakiak népes tábora veit részt az ankéton, megtöltöt­ték a tanácstermet A szakkáderek hasznosítása Egyik legvitatottabb kér­dés a mérnökök foglalkozta­tása volt. Több olyan munka poszton dolgoznak jelenleg mérnökök, ahol technikusok jól képzett szakmunkások i megállnák helyüket, — pél­dául a műszakok vezetésében Többen hangoztatták — igv Szabó Béla. a savüzem veze tője is —, hogy a műszakok élére nem szükséges mérnök Hangsúlyozták azonban, — különösen Csík Ferenc —. hogy az egyetemről kikerült "iátal generációnak csak ja­vára válik, ha egy bizonyo időt műszakban tölt. Így job ban megismerkedik a gya­korlati élettel, közelebb ke­rül a munkásokhoz, gazdag canasztalatokat gyűjt. Igen ám, de mi legyen a műszakból kivett mérnökök kel? A cél világos: tudásuk munkaképességük nagyobb hányadát adni a vállalat eredményének növeléséhez De hogyan? Felvetődött, ta Ián bénítóan hat a „kiasz szikus” munkaszervezés, ép­pen ezért új formákat kelle ne keresni. A mérnökökbő' létre lehetne hozni pé’dáu1 olyan kutatási csoportot,' mely az üzem sajátos problémái val, meghatározott termelési fázisokkal foglalkozna. Ezál­tal bizonyára ki lehetne kü­szöbölni a pillanatnyilag ..ki- küszöbölhetetlen’’, s igen sú­lyos összegeket faLnit'szcő gyártási veszteségeket. Elő­térbe kellene tehát helyezni az üzemi kutatócsoport meg alakítását. Jogos-e a f> ül földi útigény? Érthető, hogy a műszakia1 vágynak arra, hogy külföld? vegyiűzemekbe is ellátogas sanak, hiszen aki több he­lyen megfordul, szélesebb Iá tókörű lesz, jobban kezdem* nyez. könnyebben újít, — ál­lapította meg a tanácskozás Ezért mondta Mucsányi elv *árs, az üzem párttitkára: — Jogos a külföldi útigénv A pártszervezet kezdeménye -i. hogy jó munkáért külföld hitaloműdültetésben is része "ftsék a mérnököket. A párt -ezetőség javasol ia, hogy kül 'öldi testvérvállaíatokkal ve f'vék fel a kapcsolatot, tapasz ■-iiatcsefére kü léiének egy ez * shoz szakembereket. De nemcsak ezért kell mun '-'Ikodni. A műszakiak több rége nem ismeri a hazai ve Tviüzemeket sem. Áz volna r 'ermészetes, ha előbb sajt?' országunkkal ismerkednénk s csak ezután a szomszédok kai. A hazai üzemekkel meg szervezett tapasztalatcser^ őzért is hasznos volna, mert ozok előtt is ugyanolyan fel­adatok állnak, mint a Tisza- vAenti Vegyiművek kollektí -'áfa előtt. Persze, azért a külföldi uto‘ sem kellene levenni a napi- endről. De ennek is van egy fontos feltétele a jó munka mellett: a nyelvtudás. Helye on feifette ki a minisztérium Prokov elvtárs: „Szerveztek GJp's/íIís a HrlkszentniMs Giiáloimaa A TÖRÖKSZENTMIKLÓ­SI G*?i? " \ f.ÓMÁS javítómű­helyében, ezekben a hetekben a folyamatos évi gépkarb.in- tar'ás dandárját tudják le. A hata'mas erőfeszítés mun­kásai vállalták, hogy március e'sejére valamennyi munka- és __ erőgépüket kiogástalao állapotba helyezik. 156 ekén. lAfJJLM magabiztos nyugalommal felelt, s talán, hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, még a székről is felállt. Kiegyenesedett. — Nem úgy van az, ne higyjék az elv­társak! Már eszembe sem jut a régi. Éjszák­ká. ha felébredek, akkor is máson gondol­kodom. Az ember mindig újrakezdi. A fel- szabadulás után csak egy rossz lovam ma­radt. Azt mondtam a feleségemnek: asz- szony, ne nézzünk hátra, hanem csak elő­re és kezdjük. Most is azt mondom. Így vagyunk már mi legtöbben. Látja, most is nagyon örülök Bacsa elvtárs, hogy eljöttek. Volt a beszélgetésünknek egy hivatalos része, az, amit szorgalmasan jegyezgettem, s csak, amikor elbúcsúztunk, akkor jöttem rá, hogy nem az az érdekes, ami a jegy­zetfüzetbe került, hanem a többi. Mi is az’ a többi? Hogyan is kellene pontosan úgy, pontosan azt visszaadni, azt a többit, ha leülök és elkezdem a riportot írni. Ezen tűnődtem erősen a havas, göröngyös dülő- úton. Annak a többinek a hangulatán, leve­gőjén. Mert nagyon érdekes, hogy amikor a Haladás Tsz-ben összehozták a tehene­ket, a fejési átlag 6—8 li-ter volt. Most '15 liter. Nagyon érdekes ez a sokfajta elkép­zelés, terv, amelyet megvalósítani akar­nak, hogy a tagok még érdekeltebbek le­gyenek a közös munkában. Száz holddal neveztek be a 30 mázsás kukoricatermelési1 mozgalomba. S aki a 30 mázsát megtermeli, az munkaegységen felül 2.5 mázsát prémi­umképpen kap. Húszon kétezres tőállo­mánnyal dolgoznak majd. Egyébként a 100 holdon kívül a többi területen is 20 mázsa májusi morzsoltat akarnak termelni. Itt is premizálnak. Cukorrépából 250 mázsás át­lagtermést terveztek és ezt meg is terme­lik. Kétszáz mázsán felül a megtermett répa 50 százaléka azt a szövetkezeti gazdát illeti — persze pénzben —, aki megtermel­te. És még rengeteg számot, adatot ide ir­tatnék. Mindegyik bátor, előremutató. reális. S mindenütt okosan érvényesül a ] tagok érdekeltségének fokozása. De aki ezt ■ 42 saját és a Dózsa Tsz két grőgépén, tizenkét csépló- ugyanannyi aratógépen és ö* kombájnon, ötvenegy műtré- gyaszórón s több más gépen kell befejezniük a karban­tartást. A feladat nagysága ra jellemző, hogy az erőgé­pek közül húsz főjavításra szorul. Sok reparálni való akad a műtrágyaszórógépe­ken is. Ta'án nem vigyáztak rájuk eléggé? — Műirágyaszóró gépeink mindegyike 5-600 hóidat tel­i. j . , - . . , m iAC %J Uuu iiU-Unl lel“ kigondolta, aki idáig eljutott, az az érdé-5 jesített az elmúlt évben; ko­kes Az Ember! S ez az ember Csák István. ; rdbban három év alatt vég­De hogy ki-gondolhatta, ahhoz el kellett • zett ennyi munkát, — ad ma- jutma az eddig meg nem ismert magaslat- ; gyarázaíot Fekete József tó- ra. Ez is benne volt a vallomásában. S ez ^ mérnök. — Innen a nagy- az, ami nem került bele a jegyzetfüzetbe, * arányú elhasználódás. Síj- — Bacsa elvtárs. ha már így együtt * nos, az annyira szükséges fo- vagyunk és időnk is van. hadd mondjak el J gaskerekeket magunk áiiit- nagyon őszintén valamit. Tudja, valamikor. j; juk elő; rákényszerülünk nem is olyan régen az én fülemnek olyan - A javítóműhelyben már 'ki- idegenul hangzott az a szó. hogy párt. meg * alaku t a házi fogílskerék- partbizottsag. így voltunk errefelé nagyon ; &ár törzsgárdája. A mun_ so.an. Éltünk, éltünk, de nem is tudtuk g kadarabot rudanyagból ala- ulajdonkeppen mit csinálnák a kommums-; kítják ki e!öbb esztergapa­tak Én ki sem tudtam mondani azt. hogy k don majd furógéDen yeaül HmYÍh el mOStännaTnÄt6n - s’ez a lakatosmüvészet! - beszelek. Minden megváltozott Találkoz- g kézzel; res2előveL Koyáes tam a parttal. Nem tudom pontosan meg-5 Eálint esztergályos, Sípos fogalmazni, hogyan es mikent. de minden ; sándor kovács fog’askere,„ nap jobban erzem, pontosan en is azt aka- : maró_gépet megszégyenítő rom es en is úgy akarom, ahogy a párt £ akarja. Szótlanul, meghatódva néztünk egy­másra, mert ez a vallomás egy paraszt em­ber szívének legmélyéről jött. És felszaba- g helyvezető — hol itt, hol ott dúlva nevettünk mindannyian, amikor g tűnik fel. Gondosan ügyel ar- Csák István elmondotta, hogy most meg » ra, hogy a pártvezetőség és a már lélegzeni sem tud a párt nélkül, nem ■ gépállomás vezetősége által kerüli el a pártbizottság épületét, mindig benéz oda. amikor megfordul a városban és sokszor azon kapja magát, hogy nicsak te Csák István, hiszen te valóságos kom­pontossággal készíti ezeket a fontos alkatrészeket. MURÁNYI SÁNDOR mű­kidolgozott ütemtervet a leg pontosabban megtartsák. At­tól eltérni — csak több és jobb munkával szabad ... munista lettél, és ez nem is olyan rossz 5 Ottjártunk idején Ladányi dolog. Ügy is köszöntünk el egymástól, | mint elvtársak. elvtárs és Siska Ferenc bri­gádja haladt az é en. Az Ennek az embernek az arcát és annak 5 utóbbiak főgondja: kevés al az éjszakai beszélgetésnek a hangulatát 1 nem felejtem el talán soha. A párt és Csák j István egykori középparaszt, a messziföl­dön ismert állattenyésztő az őszhalántékú j parasztember egymásra talált. Szekulity Péter katrészt szállít a FÖMÁV. Az esztergályosokhoz hasonlóan akadályköz’és helyett ők is azon szorgoskodnak, hogy maguk állítsák elő a szüksé­ges gépalkatrészeket Törökszentmiklóson meg­becsüléssel emlegetik a Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lat munkásait, közöttük is eső helyen öz etvtársat. ö a fótengelyköszörülés meie­re Személyes erőfeszítése révén vál aihat az üzem egy hónapos határidőre (!) főten­gelyköszörülést. Sok a főten­gely — kevés a szakember... Ezen a hiányo’ságon nem le­het máról-holnapra segíte­ni. A FÖMÁV SZOLNOKI ki­rendc'tsége azonban feltehe­tően kevesebb bajon segített, mint tehet e vo'na. így pél­dául egy igen fontos Zetor- fogaskerékből negyedévre mindössze ötöt igényelt. Eny- nyit a TörökszentmiK ósi Gépállomás egymaga is fel­használ Sokkal jobb a gép- állomásiak együttműködése a tangazdasággal, a Szentta­mási és Surjáni A'lami Gaz­dasággal. Mindhárommal hasznos „alkatrész-cserefor- galmat” a’akitőltak ki. Téves lenne azt hinni, hogy a gépállomásiak a se­rény munka befejeztével azonnal hazatérnek. Munka után tanulásra ke­rül a sor. — KÉTFÉLE politikai ok­ta'ásunk. alapfokú traktorve­zetői és vontatóvezetői tan- fo'yamainkat, a VII álta’á- nos szintű dolgozók isko ájót 163 munkatársunk iátoga'ja, — sorolja Jabak Ferenc elv társ, a gépállomás párttitká­ra. Talán e kis frást a tanu­lásról szóló résszel ke'lett vo'na kezdenünk.... A tudás megbecslése a szorgalom­mal, hivatás-szeretettel, lel- kesedés'el társulva érthetőb­bé teszi azokat az eredmé­nyeket, melyeket a Török- -'entmik’ő'i Gépállomás kol­lektívája elér. — k * —I külföldi tanulmányutakat a műszakiak számára, de tol­mácsot nem tudunk mellékel­ni”. Régen mindegyik mér­nök legalább két nyelvet be­szélt, mert különben nem élt meg. Most is szükséges volna a nyelvtanulás, s nemcsak a külföldi utak miatt, hanem az idegennyelvű szakkiadvá­nyok tan’ lmányozása szem­pontjából is. Az anyagi megbecsülésről Az üzem mérnökei, techni­kusai elég jól keresnek. A mérnökök fizetése — gyakor­lattól, beosztástól függően 2 ezer 800 forintig, a techniku­soké kétezer forint körül. Más kénsavgyárakkal összehason lítva, nincsenek hátrányo helyzetben. Mégis hailhatc esetenként olyan hang, hogy aki innen elkerül, az csal iól jár”. Mindannyian pénzből élünk .rthető, hogy mindenki ma­gasabb keresetre törekszik Magyobb fizetésért azonban több, vagy értékesebb mun­kát várnak. A megyében a Tiszamenti Vegyiművekben van a legtöbb műszaki dol­gozó — huszonegy mérnök és harmincegy technikus —, az íjítómozgalom mégsem hoz- ea meg a várt eredményeket, alig néhány javaslatot nyúj­tanak be elbírálásra. Márpe­dig közismert, hogy ezzel is i elentős anyagi előnyökhöz juthatnának, — csak egy ki­csit több töprengésre, gondol­kozásra, a műszaki problé­mák alaposabb tanulmányo­zására volna szükség. A fizetésekkel kapcsolatban felmerült, — főleg a techni­kusokénál —, hogy a vállalat­nál eltöltött időt figyelembe kellene venni a besorolásnál, néhány hét után ne kaphas- - son valaki annyit, mint a hosszú évek óta ott dolgozó. Legyen becsülete a vállalat­hoz való hűségnek — hangoz­tatták. 4 gazdasági munka is ( politika A jóakarattal, becsülettel végzett legkisebb munka is érték, ezert kellő megbecsü­lésben kell részesíteni a be­osztottakat, — hangzott el többízben a tanácskozáson. Ez azonban még nem elég. A munkások a mérnökök tet­teit, állásfoglalását eseten­ként mércének veszik saját cselekedeteikhez. Ezért a műszakiak ne csak szűkkörű, gazdasági szemlé­lettel ügyeljenek munkájuk­ra, hanem annak politikai ki­hatásait is előre vegyék figye lembe. A gazdasági vehetők politikai irányítók is legye­nek, vállaljanak pártmegbí- zatásokat, hiszen — mint dr. ötvös Dániel, az üzem főmér­nöke mondta: a pártmegbíza­tások teljesítése közben saját munkájukra vonatkoztatva is sok hasznos tapasztalatot gyűjthetnek. Igen sok segít­séget adhatnak például a szo­cialista munkaversenyhez, a dolgozók szakképzettségének fokozásához. Van persaektíva ... a mérnökök, techniku­sok előtt. A kénsavtermelést háromszorosára kell felfuttat­ni, viszonylag rövid időn be­lül termelésbe lép a szuper­foszfát üzem. Sok új munka- poszt nyílik számukra. Éppen ezért véget kell vetni annak a nézetnek, hogy „csak akkor tanulok, ha az anyagi elő­nyökkel jár”. Előbb-utóbb úgyis magsabb fizetés követi a továbbképzést. Sok minden szóba került még ezen a tanácskozáson. Többek között a bölcsőde, is­kola égető hiánya. A termelő- munkával kapcsolatban pedig a közeljövőre az: kutassák a módját annak, hogyan lehet a meglévő berendezésekkel a jelenleginél többet termelni. (Simon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom