Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 7. szám

I960. Január 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A Jászberényi pajtások nyomolvasói munkájáról A jászberényi leányiskola úttörőcsapata is kapott nyom­olvasói feladatot. Városunk történetét kell felderítenünk a felszabadulástól napjaink­ig. Nagyon lelkesen fogtunk ehhez a munkához, hiszen városunk, a csendes életű néhai kis parasztváros, ha­talmasat fejlődött felszaba­dulásunk óta. Egész új ne­gyedek nőttek ki a földből, a lakosság létszáma Igen je­lentékenyen gyarapodott, de ami legérdekesebb, ipari vá­ros lett. Ez jellemzője a szo­cialista rendünk építésének. Ma két országoshírű gyá­runk is van, melyeknek ké­szítményei messze orszá­gokba is eljutnak? Az őrsök szorgalmasan és lelkesen végzik kutató mun­kájukat. Felkeresik azokat az elvtársakat, akik a „régi” Jászberény életét igen jól is­merik, de még jobban a je­lent és így a pajtáiknak megvilágítják társadalmi éle­tünk hatalmas fejlődését, sa­ját életük, küzdelmeik és mostani örömteli életük szem­léltetésével. A csapat 16 őr­se egymással versengve gyűj­ti feljegyzéseit és a hiteles okmányokat. Ez idő szerint legértékesebb kutató munkát a „Vadrózsa” őrs végezte. Re­mélem, következő tudósítá­somban már a többi őrsök szép eredményeiről is be­számolhatok a Fórum olva­sóinak? Boros Mária úttörőtudósító, Jászberény Téli kiképzés a karcagi Úttörőházban Délelőtt van. Még alig múlt el fél kilenc. Vörösnyakken- dős úttörője gyülekeznek a nagyteremben. Zsebükön két csík van, kinek piros, kinek kék. Innen tudhatjuk, hogy az őrsvezetőket képzik itt. Vannak helyettes őrsvezetők Kedves vendég Tiszaföldváron December végén érkezett községünkbe Erdei Lászlóné a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke és meglátogat­ta az általuk patronált 4814. sz. József Attila kisdobos csapatot, A Malom utcai iskolában 70 kisdobos és a szülői mun­kaközösség tagjai, valamint a nőltanács helyi vezietői fo­gadták a kedves vendégeket. A kisdobos csapat ezúttal ün­nepi csapatgyűlést tartott. A csapatgyűlés megkezdése előtt a kisdobosok virágcso­korral köszöntötték Edit né­nit, akitől szép csapatzász­lójukat kapták, Ezután a rajok meséltek kisdobos életük kedves nap­jairól, eseményeiről. A má­sodikos pajtások „Csipkeró­L Dolgoznak a tiszasasi pajtások Tiszasason mozgalmas az út­törőélet, bár nem a legköny- nyebb helyzetben van az út­törőcsapat, mert az iskolák tantermei szanaszét találha­tók a községben. Az úttörő­munka mégis egységes. Az egyik tantermet úttörő­tanteremnek nevezték ki. A pajtások egységes csapat­falat csináltak. Ott vannak a rajok, őrsök szimbólumai. A tiszasasi úttörők az 1960 as évben sok mindent meg akar­nak valósítani. Tavaly Bala­tonszárszón táboroztak, az idén a Bükkbe szeretnének menni. Ennek azonban ■feltétele van. A gazdasági alapot kell meg­teremteni és ez a munka az őrsök és a csapat életében is változást hoz majd. Tudják ezt a pajtások, munkálkodnak is rajta. Felhasználják a forra­dalmi nyomolvasást a kollek­tíva jó kialakítására. Közö­sen, őrsönként dolgozzák fel Tiszasas felszabadulás előtti életét. ' Már el is készült a térkép. A piros zászlók is készen áll­nak, mellyel a felszabadító Vörös Hadsereg útját jelölik rajta. A másik őrs a Rákóczi Tsz fejlődését dolgozza fel. De felkeresik az őrsök Idas' Mucsi Sándort és Diószegi Imre bácsit is. A két vete­rántól a község felszabadulá­sáról kívánnak adatot gyűj­teni. Az őrsök életében nagy változás állt be. Különösen a VI-os pajtások „Fecske” őr­sében. Molnár Árpád őrs­vezető, ki szintén hatodikos, határozott, s jól felkészült. Irányításával lelkes kollektí­vát hozott össze. A „Mackó” őrs ez évben alakult. Ők még az .újoncpróbára készülnek. Nagy feladat várt Tánczos Péter VIII-os őrsvezető paj­tásra. Péter azonban úttörő, nem hátrált meg a nehézsé­gektől. Majdnem a legjobb őrsöt kovácsolta össze a kü­lönböző korú pajtásokból. A kisdobosok sem tétlen­kednek. A Ludas Matyi raj tagjai Medvibrodszky Mag­dolna vezetésével sok szép mesét, éneket és verset ta­nultak. A Rózsa vitéz raj Té- nyi Erzsi ajvezető irányítá­sával már komoly Télapó es­tet rendezett. De a tanulás­ban is élenjárnak. Minden pajtás arra törekszik, hogy jó feleletével kiérdemelje a csillagot és azt mindaddig viselje, míg egy jobb felelet­tel el nem hódítják tőle. Kulturális vonatkozásban is szépen fejlődik a csapat. A kultúrversenyben énekből Nagy Sándor pajtás a megyei döntőig jutott el. Pándi Jo­lán és Szűcs Róza pajtások mesemondásból és szavalat­ból indultak. Pándi pajtás az országos döntőn az első húsz között végzett. Dolgoznak a tiszasasi paj­tások, szerényen, de úttörő­höz méltó kitartással. Céljuk: a jó bizonyítvány mellett jó csapatmunka és egy jólsike­rült bükki nagytábor. zsika” raja elmondta, hogy miért szeretnének mór ők is kisdobosok lenni. A harma­dikos pajtások „Ludas Ma­tyi” raja arról számolt be, milyen próbákat kell tenni­ük, hogy egy és két csilla­gos kisdobosok lehessenek. A „János vitéz” raj negyedikes pajtásai már három csillagos kisdobosok lesznek a közel­jövőben. Néhányan elmon­dották, miket tanulnak, ho­gyan játszanak a kisdobos foglalkozásokon. Meséltek munkás hétköznapjaikról és ünnepeikről. A csapatgyűlést vidám já­ték követte. Erdei elvtársnő elbeszélgetett a kis pajtások­kal, átadta ajándékát: egy se­reg érdekes, szép társasjáté­kot, melyeket a kisdobosok nagy örömmel fogadták. Még jobban megörültek annak, hógy az Országos Nőtanács tavasszal Budapesten, a vizs­gák után vendégül látja a tiszaföldvári kisdobosokat, — Erdei elvtarsíiü beszéLgelc^, közben a szülői munkaközös­ség tagjaitól érdeklődött a termelőszövetkezetek életé­ről és további jó munkát, szép eredményt kívánt munkálkodásukhoz. Zádor Béláné csapatvezető, Tiszaföldvár ..............................................MllllllllllllllIflIIU AFR IKA LAKOSSÁGA Afrika népessége az utolsó 35 évben 60 százalékkal nö­vekedett: az 1924. évi 140 millióval szemben ma 225 millió ember él Afrikában. is, akijének őrsvezetője ifi­vezető, mint például Nemes Margit pajtás, Mészáros Má­ria pajtás. Délelőtt kilenc órakor már mindenki ül a székén s figye­lemmel hallgat. Editke néni, aki a csillebérci táborból lá­togatott le hozzánk, vidám csatakiáltásokra, dalokra ta­nítja az őrsvezetőket. Én, mint ifivezető is nagyon jól érzem magam a kiképzésen, hiszen azok a pajtások van­nak itt, akikkel általános is­kolába együtt jártam. Daltaní­tás után Bánáti Erzsébet Vili. osztályos őrsvezetőpajtásé a szó. Bemutató foglalkozást tart a kisdobosoknak. A foglalkozáson először Bá­náti Róza kisdobos jelent, majd vidám dallal színesítik összejövetelüket. Foglalkozá­suk anyaga a kisdobosok 6. pontjának megbeszélése. Bá­náti vezetőpajtás mesével kezdi, s úgy vezeti rá pajtá­sait, hogy hogyan kell a 6. pont szellemében élni. „A kisdobos ahol tud, segít”. Mennyi emléke fűződött eh­hez a pajtásoknak. Hogy foglalkozásuk élén- kebb legyen, tréfás játékkal fejezték be. A kisdobosok ha­zamentek, mi őrsvezetők per dig megbeszéltük a Bánáti pajtás munkáját. Mindenki elmondta hol kell javítani s mit talál helyesnek. Utána Csornai Márta IV. gimn. vezetőpajtás az úttö­rők 4. pontjáról beszélt. „Az úttörő ahol tud, segít”. Csor­nai vezetőpajtás nemcsak azt mondta el, hogy hogyan kell élnünk e pont szellemében, hanem egy-egy történeten ke­resztül mutatta be tenniva­lónkat. Példaképül állította elénk Timurt és csapatát, akik tudva, hogy nem kap­nak pénzt munkájukért, mé­gis szívesen segítettek min­denkin. A délelőtt eltelt. Rövii kis játékunk után hazamentünk. Ha visszagondolunk e három napra, amíg az örsvezelőkép- zés tartott, mind az első nap­ról, mind a második és har­madik napról élményekben gazdag percek jutnak eszem­be. Lajtos Mária I. gimn. Geisler Eta Úttörőcsapat, Karcag Akadályverseny — 12 állomással Kedves Pajtások! Mint a múlt év utolsó Fórumában megírtuk, rejt­vénysorozatunkkal januárban jelentkezünk. Az úttörő kol­lektíva úgy döntött, indítsunk akadályversenyt 12 állomás­sal, azaz 12 héten keresztül. Minden állomás az úttörő élet szépségeivel, romantiká­jával foglalkozzon, Pajtások! Vegyetek részt az akadályversenyen! A Fó­rum hetenként értékeli:, — pontozás alapján. Aki a leg­több pontot szerzi a 12 állo­máson, az lesz a győztes? — Első akadály: Iskolátokból kiindulva, köz­ségetek, városotok északi széléig vezet a jó utat jelző útjel. Egyes pajtások, vagy őrsök induljanak ezen az úton. Az utolsó ház után egy négyzeten lévő nyil észak­keletnek mutat. A négyzetben 7 szám van. Hét lépés után. levelet találtok, A levél­ben a következőt: TMI TTKOUD ZA ÖELS ŐÓLPRTN? A jó ut nyila észak-kelet­re mutat tovább. Egy négy­méteres vizesárok állja uta­tokat. Át kell menni rajta, írjátok le, hogyan keltek át? Az árok másik oldalán há­rom rövid, három hosszú, három rövid sípjelet hallo­tok. Mit jelent? És a nyil ke­letre fordul. Biztos sietve mentek s az alig 150 méter­re lévő nagy nyárfa aialt egy 12 éves kisfiút találtok. Nagyon fájlalja a lábát. — Vajon miért? Mit csináltok most vele? Hogyan szállít­játok el? Az akadályverseny az első állomás végéhez érkezett. ír­játok meg az akadály kér­déseire a választ úgy, hogy leveletek január 14-ig beér­kezzen az Úttörők Fórumá­nak szerkesztőségébe. Cím: Szolnok megyei Néplap, — Szolnok, Tisza Antal] u, 2, Úttörők Fóruma. A mezőgazdasági pályát választottam... November 11 óta mezőgaz­dasági tanuló vagyok a Szent- mártonkátai Állami Gazda­ságban. Azért választottam a mezőgazdasági szakmát, mert megértettem, hogy a fejlődő mezőgazdaságunknak na­gyon »sok új, jólképzett mező- gazdasági szakmunkásra van szüksége. Nagyon örülök, hogy sok fiatal gondolkodik úgy. mint én. Néhány évvel ezelőtt a fa­lusi fiatalok még idegenked­tek a mezőgazdaságtól. Való­sággal menekültek a városba ipari szakmát tanulni. Ezt meg is lehet érteni, egy fiatal sem akart az öt-hat hold föld rabja lenni. Most nagy változás történt. A fiatalok tömegesen választ­ják a mezőgazdálkodási szak­mát. Ennek az oka az, hogy biztosítva látják jövőjüket a termelőszövetkezetekben. Még itt szeretném megjegyezni, hogy a háromhónapos szak­iskolára a Szolnok melletti Héki Állami Gazdaság alesi- szigeti egységébe megyek. Szarvas Gábor J ászf elsőszentgyörgy II. körzet 61. Mozgalmas élet a szolnoki Úttörőházban Amikor belépek az Uttö- rőház ajtaján, mosolygós arcú gyerekek lármája kö­szönt. A négyzetes asztalokon osipketerítők fehér lenek és minden a tisztaságról, a rend­ről beszél. Az egyik asztalnál meg­állók. hárman ülnek mellet­te. Kiváncsi szemeiket rám meresztik, mintha azt kér­deznék: — Keres valakit? De nem szólnak, csak néznek, aztán az előttük heverő tár­sasjáték fölé hajolnak. Las­san, szinte bizonytalanul vé­gignézek a termen, mintha keresnék valakit. Az egyik asztalnál régi ismerősöm te­kintetével találkozom, az A szerencsepénz tam és hátranéztem, abban a reményben, hogy már nem fogom meglátni. Tévedtem, öt tévéssel arrébb ott villo­gott a rögök között. Mintha nevetett volna rajtam. Most már valóban elöntött utána, amíg el nem tűnt a kert végében a málnabokrok között. Azt hittem, most már valóban megszabadultam tőle. Másnap épen ebédeltem, mikor ébesapám a kötény­zsebébe nyúlt és a réz-húsz- fillérest letette elém az asz­talra. — Nézd csak, mit találtam- — mondta. Milyen szép fényes húszfilléres. Tedd el, úgyis gyűjtőd a régi pénzeket. Most már valóban nem tudtam, hogy mit csináljak. Meg voltam győződve, hogy ilymódon nem tudok megsza­badulni tőle. Ekkor azonban egy újabb gondolatom tá­madt. — No várj csak! — gondol­tam, T 'iladok én rajtad, ha­nem is *etszik ez neked! A húszfillérest zsebrevág- tam és kimentem a tópartra. Kör'llbelül tudtam, hogy hol a] legmélyeV , odamentem és a' pénzt beledobtam a vízbe. Ncr rí loccsant, azután el­merült. A hüllámocskák mégI gyűrűztek felette egy kis; idein azután azok is elsimul­tak. Azóta még nem találkoz­tam vele. Most már csak attól félek, hogy egyszer kiszárad a tó t és az én húszfüléresem a >■ napvilágra kerül. Vagy az is lehetséges, hogy bekapta egy hal, a halat kifogja egy hor­gász, megtalálja a pénzt, ak­kor pedig holtbiztos, hogy újra visszakerül hozzám. B1STEY ANDRÁS i Erzsi pajtásévaL Ő itt az út­törők vezetője. Oda lépek az asztal mel­lé. Rám hunyorít, aztán las­san megindul a beszélgetős, az úttörő munkáról. — Szeret a gyermekek közt lenni? — Igen! *— válaszolja rö­viden. — Mióta úttörővezető? — Két hónapja. Aztán elmondja még azt is, hogy mi a célja az úttö- rőházi foglalkozásoknak, *— Mi a szakkörök célja? — A szakkörök célja? — Aztán r '™- : kérdőn és foly­tatja ,s, — Hát az, hogy megismerkedjenek a pajtá­sok a szerszámokkal és, hogy a pályaválasztás is könnyebb legyen számukra, Aztán még arról is beszá­mol, hogy az eljövendő idő- szakokbaft rendes nagy fil­mekkel szórakoztatják a paj­tásokat. Szombati László . iparitanu’ó, ifivezető Szolnok, Jt úttörő shot tud, segít“ Kedden délelőtt történt Karcagon. A leányiskola előtt csomagokkal megrakott néni ment. A járókelők közül há­rom úttörő pajtás vált ki. Se­gítségre készen mentek oda hozzá, aki nagy meglepődve nézett a pajtásokra. A há­rom úttörő szolgálatkészen vette el a kosarat tőle. A gyerekek örömteli arca arra késztette a nénit, hogy nyu­godtan rábízhatja csomagjait a kisfiúkra. A kis csoport mintha csak egy család lett. volna, olya.r b kiogan ment végig az utcán. Hamar Mária és Cs. Németh Gizella őrsvezetők, Karcag

Next

/
Oldalképek
Tartalom