Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-08 / 6. szám
I960, január 8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejezés előtt a cukorgyári kampány 30 ezer vagon répát dolgoznak fel, készülnek a műszaki fejlesztésre beállítása és a régi vacuumok fűtőfelületének növelése. Ezáltal lehetővé válik alacsonyabb értékű gőzök felhasználása. Végső kihatásában egy-egy kampányban 160— 170 vagon szén megtakarítását jelenti ez. Többen hangsúlyozták az 1959-ben kapott kazán üzem- beállításának fontosságát. Az új kampány kezdetére mindenáron meg kell ezt valósítani, a karbantartási idő alatt ellátni a kazánt a még szükséges műszerekkel, szénbeszállító és salakeltávolító berendezésekkel stb. A munka befejeztével a kazánház hatásfoka több százalékkal javul, évente 580 ezer forint megtakarítást eredményez. A műszaki fejlesztés égető problémái között szerepelt a taggyűlésen a karbantartó műhely korszerűsítése. Az előzetes elképzelések szerint 420 ezer forintos ráfordítással kicserélik a karbantartóműhely korszerűtlen gépeit. Gondoltak a vagonkirakás biztonságosabbá tételére is. A meglévő, csigasorokkal ellátott állványzat megerősítése mellett EMAG-emelőt szerelnek fel. Üj vágányhídmérlegek építése, a répavágók alsó öntvényeinek és köpenyének kicserélése mellett sok minden szerepelt még a taggyűlés elé terjesztett műszaki fejlesztési elképzelések között. Nem utolsó sorban a figyelmeztetés; a műszaki fejlesztés nemcsak a főmérnök feladata, hanem a gyár egész kollektívájáé, elsősorban a kommunistáké. Éppen ezért szó kell, hogy essen róla széles körben, gondolkozzanak rajta, tegyenek javaslatokat, fejtsék ki, mivel értenek egyet, s mivel nem. így születik meg majd a műszaki intézkedési terv, így válik véglegessé. A gyár kollektívájának kell elsősorban elbírálni, hogy az igen nagy erőfeszítést követelő üzemutáni karbantartás mellett mit tudnak még megvalósítani, neki kell erőt, bátorítást adni a fejlesztéshez az üzem vezető testületének. Néhány vélemény máris elhangzott. Biró Antal elvtárs, „aki sokat markol, keveset fog” elv alapján, lényegében azt fejtegette, hogy csak olyan feladatokat tűzzenek célul, melyek megvalósítása a termelés szempontjából nélkülözhetetlen, s a kellő műszaki, anyagi feltételek biztosítottak. Tóth János elvtárs, a bepárlótestek csöveinek cseréjét sürgette többek között. Remélhető, hogy a taggyűlés után fokozott mértékben terelődik a figvelem a mű-; szaki fejlesztési problémák iránt, s ezáltal a következő kampány termésfelfutását a , jó minőség megtartása mellett biztosítják. (simon) I A tiszafürediek nem engedik elfolyni az aranyat Kérik a Vízügyi Igazgatóság korábban felajánlott segítségét — Még e héten megkezdenék a munkát Nagy a tét. Nyerni egy esztendőt a maga millióival vagy veszíteni egy esztendőt a milliókkal együtt. Mi kell a nyeréshez? Lelkesedés, bátorság (és azonnali munkakezdés. A többi meg van. Víz, bőségesen, nagyüzem mindenütt. Tiszafüred termelőszövetkezeti járás. Ez nemcsak címet, hanem kötelezettségeket is jelent. Erő, — munkáskéz? Ez sem hiányzik. Szerdán keresztül-kasul jártam a füredi járást. Sajnos a jelek még azt mutatják, elveszítjük az esztendőt a milliókkal együtt. A községek határa nagyon csendes. Sehol semmi mozgás. Még az utak is üresek. Egyetlen egy parasztszekérrel találkoztunk, sötétedéskor Tiszaszöllős és Tisza- derzs között. Később két teherautó ment Füred felé, azok valahonnét messziről jöhettek. Igaz, délután még láttuk a járási pártbizottság autóját, amikor elrobogott a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság központja mellett. A mozdulatlanság lehangoló. Hát hagyják e'folyni a vizet, Füred aranyát? Nem érti ott senki, hogy most kellene mozdulni, nyújtózkodni egy nagyot és utána talp- raugrani az egész járásnak. Erről kellene beszélni mindenütt. Az öntözésről. Mindenütt. A tömegszervezetekMENNYEZET NÉLKÜL A tiszaszöllősi Petőfi Tsz elnökének az este már nem volt maradása. Addig is hol az utcán, hol a tanácsháza folyosóján fogták meg a kabátját. — Mi lesz már elnök elvtárs? Ott áll áz istálló meny- nyezet nélkül. Az engedély meg a zsebben. Azzal a papírdarabbal nem fedhetjük be a mennyezetet, szükségünk van a fára. Paksi István, az elnök magyarázta, magyarázta hol ennek, hol annak, hogy ő mindezt nagyon jól tuaja. Többször szólt már a fel- sőbbségnek az erdőügyben. A megye is jóváhagyta dolgot, de hiába. Az erdő- gazdaság húzta át számításukat és egyelőre nem kezdhetik az épületfa kitermelését, hiába van engedély. Szólni meg nem lehet, ujjat húzni még úgysem, hiszen ki tudja. A járási tanácsnál Terven felül - UJIBB LUKASOK Szolnokon az Irodaház mellett az Építőipari és Javító Vállalat a romépület helyén négy kétszobás és két egyszobás lakást épít a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói részére. már két Ízben kitűzték az egyeztető tárgyalást, s az erdőgazdaság megbízottja fütyült a tárgyalásra. Nem jelent meg. Ha ők ilyen nagy emberek, akkor mit csináljon Velük szemben egy tsz elnök? Ezt mondogatta az elnök és beszédét megértették a Petői? fi Tsz gazdái, de csak néhány napig. Viszont ami egyszer nincs rendjén, az nincs rendjén. Néhány nap múlva, azon az estén ismét elővették az elnököt. — Te vagy az elnök, csinálj valamit. —- Járj utána. — Ne hagyjuk annyib n. Valaki mondja már ki az igazságot. — Az istálló nem marad hat mennyezet nélkül. — Miénk a jószág, nekünk gondunk vigyázni. — Ná’unk rz engedély és közben az erdőgazdaság kezdte a termeTést. Szóval forrponthoz érkezett ez az ügy, amely még 1959- ben a Petőfi Tsz megalakulása után, tagosításkor kezdődött. A belépők egyike- másika erdőt is vitt a közösbe. Nem valami összefüggő nagy területre kell gondolni, hanem szétszórt egykét holdakra. Azt gondolták a tsz tagok, jó lesz nagyon, mert a fa úgyis ke'l az építkezésekhez. Közbeszólt azonban gz erdőgazdaság. Hogy jogo- san-e vagy jogtalanul, azt most ne firtassuk, bízzuk ennek eldöntését a Iegil'etó- kesebbekre. Lényeg, hogy nagyon elérkezett végre az intézkedés ideje. Amikor a tsz elnök már nem győzte cérnával, a közelmúltban egyik nap reggelén elindult Abádszialókra az erdészetbe intézni valamit. — Megtudni, hogy végtére is mi il’ éti a tsz-t és mi az erdő- gazdaságot. Abádszalókon annak rend.je-módja szerint bekopogott az erdészet irodájába. Hárman vagy négyen ültek odabent: ki az íróasztal sarkán, ki a széken keresztbe. Ez már feltűnt az. elnöknek, de úgy volt véle. semmi köze az egészhez. — úgy ül mindenki, ahnsv akar. Elsorolta: az erdőügyben jött, mondják meg végre mire jogosult a tiszaszöllősi Petőfi Tsz. Nevetgé’ve hallgatták- végig, hellyel nem kínálták, s ezt elég furcsának tala *a Paksi István, a köztiszteletben álló gazda, aki a feliszabadulás óta megfordult már minisztériumokban, megyei, járási párt és tanácsszerveknél, de mindenütt legelőször is barátságosan hellyel kínálták. Majd figyelmesen végighallgatták, és emberséges hangon megmondták, ezt így lehet, — amazt meg nem lehet Az elnök a különös fogadtatás nyomán azt sem tudta, melyik lábára álljon. Sapkáját gyürögetve várta a választ. Megkapta. — Ide figyeljen édesapám. Maguk oda, abba az erdőbe legfeljebb csak imádkozni mehetnek — válaszolta neki fennhéjázóan az egyik. — De.:: — Mondom, oda maguk csak imádkozni mehetnek. S mit mondjon erre az elnök? Kifordult az irodaajtón és hazament. Nem intézett semmit, a tagoknak nem tud mondani semmit. De talán annál gyorsabban intézkedik majd ezekután Vilcsek e'vtárs, az erdőg,"?J iság igazgatója. S reméljük, most már nemcsak az erdőügyben. SzP. ben, a KISZ-ben, a tsz-ek- ben. És cselekedni. Közügy, nagy ügy. Fülébe kiálltam a szendergőknek jó hangosan, „ne aludjunk emberek”. A meleg szoba csábít, de most az egyszer hagyjuk. Megéri. Szokatlan ugyan a téli munka, haladatlan is, de ahol „sokan fogják körül”, ott csak halad. Tiszaszöllősön éppenúgy, mint Tiszaigaron, Tiszafüreden, Tiszaőrsön. Nagyivánon, Tiszaszentím- rén. Délután felkerestem Kálmán Dánielt, a járás főag- ronómusát. íróasztalánál nyakig ült a munkában. — Előtte rengeteg papír, terv, kimutatás. Kálmán Dániel fiatalember. Sokat tehetne az öntözési lehetőségek kihasz- lásása érdekében. Mondtam neki mi járatban vagyok. Arca mozdulatlan maradt. „Ja. az öntözés?” — válaszolta fáradt hangon. Egyáltalán nem mutatott különösebb érdeklődést. Átböngészte az újságcikket, ami a tiszafüredi öntözési lehetőségekre hívja fel a járás ve^ zetőinek * figyelmét, s utána visszaadta a lapot. A cikk tíz .nappal ezelőtt jelent meg, a főagronómus nem látta, nem olvasta és nem is hallott róla. Fanyar volt a hangja „A tsz-ek egyenlőre idegenkednek az öntözéstől. Nem ismerik még jótékony hatását”. — És sorolta a nehézségeket. Talán fáradt volt az egész napi munkától. Nem tudom, meglehet. Annyi azonban bizonyos, hogy nem mutatott túl nagy érdeklődést, viszont később kicsit felé'énkült. Bizonygatta, hogy foglalkoznak ezzel a kérdéssel és erejüktől telhetőén mindent megtesznek. Különben ő is. úgy látja, hogy menni fog a dolog. Sajnos azonban a szavak egyenlőre még csak szavak. Kedvetlenül búcsúztam el tőle, mert ha a tsz-ekben'is ilyen „apostola” van az öntözésnek, akkor nem sokra mennek. A járás főagronómusa fiatalember, rengeteg a munkája, később mások mondták róla. sokat dolgozik. Ez mind nagyon jó, de a nagy kiadatok többet követelnek , Ösz- szehason' ítottam kettő j ükét. Dr .Gergelyt, a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság fő- agronómusát és őt. Még nagy a különbség. Dr. Gergelyből valósággal árad a környezetét is magával ragadó akaraterő. „Februárban öntözé-i tanfolyamot rendezünk a szövetkezeti tagoknak. A járási pártbizottságon meghatároztuk az öntözési tennivalókat és munkához láttunk 1960-ban már nem engedjük, hogy elfo’v.jon a füredi járás aranya”. — Mondta bizakodóan, meggyőződéssel. Később magam is megbizonyosodtam, hogy bár most rhée kevés a mozgás, de a je’ek mégis biztatnak. Tiszaderzsen találkoztam Tarsoly elvtárssal, a járás pártbizottság munkatársával. A tanácstitkár szobájában ültek jónéhányan és közöttük volt ő is. Kérdezni akartam, megelőzött. Az öntözésről beszélt. Sok tűzzel és szavaival megerősítette azt, amit az Állami Gazdaságok főagronómusa mondott. Nem folyik el az arany a tiszafüredi járásban. Nem engedik. A kommunisták kezükbe vették a dolgot. S ez a legnagyobb biztosíték. Elmondta Tarsoly elvtárs, hogy az elmúlt napokban a járás valamennyi termelőszövetkezeti vezetőjével beszéltek. Három komplex brigád dolgozott, pártmunkások és szakemberek voltak tagjai. A szövetkezeti gazdákkal együtt mérték fel az adott terület öntözési lehetőségeit. S ami még soha nem volt. az az idén már lesz a tiszafüredi járásban, la 60- ban a termelőszövetkezetek 7 ezer 500 holdon öntöznek. — Főleg takarmány és ipari növényeket. A szántóföldi öntözést eddig nem ismerték .Megismerik. Ezt a célt szolgálja a februári tanfolyam is, amit a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság főagronómusa említett. Kukoricát, cukorrépát, silókukoricát, vörösherét árasztanak el éltető vízzel, hogy megdupláznák az eddigi termésátlagokat. Ä meggyőzés nem volt könnyű, de sikerült. Tisza- derzsen éppen aznap délután állapodtak meg 260 holdban. A szövetkezeti gazdák csatornát húznak majd és menni fog. Tiszaszöllősön 650 holdat vállaltak a tsz-tagok. Pessze sok a gond. Elsősorban legnagyobb probléma szakértelem hiánya. Számos agronómus még soha éleiében nem öntözött. Ezenkívül mérnök is kel'ene — hozzáértő ember, aki a járás ver zetőivel — körüljárná a tsz- eket és megmondaná, megmutatná, mit hol és hogyan csináljanak. Ez lenne jelenleg a legfontosabb, a mérnök. Mert a szövetkezeti tagok már dolgozni szeretnének. A Vízügyi Igazgatóság korábban felaján'otta a műszaki segítséget. A járás tsz- ei most már kérik, igénylik legelsősorban egy hozzáértő mérnök személyében. Amikor megérkezik, a termelőszövetkezetek azonnal megkezdik a munkát. Ez volt a lényege annak, amit Tarsoly elvtárs elmondott S így a látottakat, a hallottakat összegezve, az volt a megállapításom, hogy akadnak mér szép számmal olvan emberek, akik szívvel, 'élekkel munkálkodnak a naev ügy érdekében. De találkozunk még közömbösökké' is, akikkel nem több, — hanem csak aűrübte. Ezen utóbbiak száma remZ'^ető- en csökken. Szekulity Péter A szőnyegek birodalmában ... barangolva megragad fizet — azaz többet lehet vele bennünket a színek csodála- keresni. tos harmóniája. Piros és fe- a legtöbb kerek szőnyeget kete, drapp és bordó, zöld és Hegedűs Bálintné és partne— Nyaralásra. Tavaly Szo- boszlón nyaralt k, most szeretnék a Balaton mellé menni... Hogy mit szeretnék még az idén? A kisfiamnak jó bizonyítványt, egy villanytűzhelyet és... és ötös találatot a lottón.. . íme: egy szövőnő ál-