Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-08 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl Februárbon rendszeres íV-adás a 11-es csatornán A MEGYEI.. PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 6. szánt. Ara 50 fillér I960, január 8. péntek. : Erősítsük a tömegkapcsolat szálait Társadalmi rendszerünkben a tömegszervezetekmek, tö­megmozgalmaknak sajátos, fontos rendeltetésük van. Te­vékenységükkel szövődik és erősödik a millió és millió szál, amely a pártot és a né­pet összeköti a kölcsönös bi­zalom, megértés, őszinteség érzésével gazdagítja. Éppen ezért tömegszervezeteink, tö­megmozgalmaink dolgozói­nak, vezetőinek munkáját mindenkor a nagy egészből kiindulva kell elbírálnunk. Aszerint, hogy mennyire já­rulnak hozzá a párt és a tö­megek kapcsolatának szaka­datlan felújításához, szünte­len erősítéséhez. Most, pártunk VII. kong­resszusa után sok bizonyító jele született annak, hogy ezt tömegszervezeteink, tömeg- mozgalmaink aktívái egyre inkább Így is értelmezik. — Azonnal megjegyezhetjük, hogy pártalapszervezeteínk, községi, járási pártszerveze­teink munkájában is érezhető a tömegszervezetekkel, moz­galmakkal kapcsolatos figye­lem, gondosabb foglalkozás. A sok bizonyság közül néz­zük a KISZ és a nőtanácsok néhány kezdeményező tevé­kenységét. Az már kétségtelen, hogy minden, időnként, helyenként fel-felbukkanó más vélemé­nyekkel ellentétben fiatalsá­gunk egyre közelebb kerül a mindennapi élet gondjaihoz, egyre figyelmesebben érdek­lődik mindaz iránt, ami majd a közeljövőben őt mint felnőt­tet fogadja. S aki az érdek­lődésig eljut, az már rendsze­rint nem áll meg ott, hanem részt kér, belesegít jövője formálásába. És már most is megtalálja benne a vonzót, a magasztost, a nagyszerűt Az olyan fiatalok, mint V. Papp Borbála, akineK ifjúsá­gi munkacsapata 88 holdon érte el a 46 mázsás kukorica átlagtermést a Tiszaszentim- reS Állami Gazdaságban, a Jászberényi Fémnyomó és Lemezáru gyár kiszesei, akik több mint 400 ezer forintot írhattak takarékossági szám­lájukra, minden bizonnyal tudják, olyan posztján állnak az országépítő munkának, amellyel mindenkor tisztelet, megbecsülés jár. Napjainkban újabb jelek, kezdeményezések bontakoz­nak ki. Egyre merészebbek, vállalkozóbbak a fiatalok, ha a munkáról van sző. Ehhez természetesen hozzájárulnak azok a lehetőségek is, ame­lyek az utóbbi időkben adód­tak: mindenekelőtt a tsz-ek alakulása, a fiatalok ereje ösz- szefogásának ez az átfogó módja. Jászfény szarun pél­dául tavaly is sokat segítet­tek már a fiatalok. De erejük, igazi aktivitásuk kibontakozá­sára csak most kerülhetett sor, amikor a község addig ezer felé eső gondja, terve most néhány szövetkezeté. — Most. amikor mindenki egy felé, ezek boldogulása felé te­kint, ott vannak, kútat ásnak, istállókat, bekötőutakat épí­tenek. S mikor a munkához fognak, akkor érzik, hogy magukra találtak, hotgy ere­jükből még sokkal többre futja. Máshol óvoda, ifjúsági ház építkezésére, a 30 mázsás ku­koricatermesztésre, munka­egység számoló tanfolyamok szervezésére stb. vállalkoz­nak az ifjak. S ha visszagon­dolunk, sokoldalúbbak, szí­nesebbek az elgondolások, azt mondhatjuk: kiszeseink sike­resen dolgoznak azért, hogy szocialista társadalmunk fel­építése az egész nép müve­ként valósulhasson meg. Nőtanácsaink bátor törek­vései is sok helyen hoznak újat, hasznosat. Szolnokon például jóideje szakítottak az egyoldalú vitákkal, s a nőta­nács, a kultúrotthonok, a TIT. a tanács művelődésügyi osztálya összesített erővel te­vékenykedik. így a nőtanács jó szervező ereje, a TIT kép­zett előadói, a kultúrotthon anyagi lehetőségei kiegészítik egymást Kiegészítik, s a színvonalas előadásokra egy­re többen eljárnak. A decemberben rendezett közös rendezvények közül a Babonaság bolondság címmel tartott három előadást közel két és félszázan hallgatták meg. A különböző egészség- ügyi, nevelési kérdésekkel foglalkozó előadások látoga­tóinak száma is egyre növek­szik. Az eddigi külön-külön tartott rendezvényeken a 30- 35 fős hallgatóság igen jó eredménynek számított, most százakkal jelölik a résztve­vők számát. Az együttműkö­dés megóv azoktól a kelle­metlenségektől is, hogy több különböző rendezvények ide­je egybe essék. Az építő munkában, az em­berek nevelésében elért si­ker mindannyi ónk érdeke, s ugyanígy az igazi siker mind- annyiónk érdeme lehet. Csak­is akikor beszélhetünk ered­ményes munkáról, ha min­denhol megkeressük annak a módját, hogy az emberek nagy többségiét naip mint nap megnyerjük az építés legkü­lönbözőbb feladatainak Ott, ahol erre mindenki egyfor­mán törekszik, függetlenül at­tól, hogy a siker nem egyéni, nem egy tömegszervezet vagy mozgalom eredményének szá­mít. Az a tevékenység hozhat igazán sikert, amely a mun­ka megbecsülésére, a szocia­lizmus eszméjéhez való hű­ségre, építő munkánk társa­dalmi kérdéseivel való foglal­kozásra, alkotási vágyra ser­kent, nevek BE A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára Szolnokon A Szolnok megyei termelő- szövetkezetek megszilárdulá­sát tudományos intézetek, s kiváló országos hírű kutatók, szakemberek is segítik. A Magyar Tudományos Akadé­mia szintén fokozottabb tá­mogatást kíván nyújtani a jövőben. E célból Erdei Fe­renc elvtárs, az Akadémia főtitkára szerdán Szolnokon több megyei vezetővel ta­nácskozott. A jövőben még több irányú segtíséget ad majd az MTA a megye szö­vetkezeti gazdáinak. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön deieiclt ülést tartott. Napirend előtt dr. Münnich Ferenc, a Mi- niszertanács elnöke megem­lékezett Antos István pénz­ügyminiszter elhunytáról, s javaslatára a Minisztertanács úv~ határozott, hogy jegyző­könyvben megörökíti Antos István elévülhetetlen érdeme­it, A napirend tárgyalása so*; rán a Minisztertanács — aj Pénzügyminisztérium előter- ; jesztése alapján — megvitat-1 ta és elfogadta az 1960. évi; állami költségvetést, s úgy. határozott, hogy megtárgya-í lás és jóváhagyás céljából; az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti, A Minisztertanács ezután; folyó ügyeket tárgyalt, —! (MTI). Lengyelország többé nem importál j műgumit Mint a varsói rádió jelen­ti, Lengyelország ettől az évtől kezdve nem szorul többé műgumi behozatalra. Az elmúlt év júniusában üzembehelyezett oswiecimí vegyészeti kombinát 1960-1 ban a tervek szerint mintegy I 20.000 tonna műgumit termel,! s ezt a mennyiséget két év! muva 36.000 tonnára emelik.! (MTI). Sokan látták megyénk lakosai közül, hogy Szilveszter es­téjén sikeresen bemutatkozott az újonnan épült szentesi televíziós adóállomás. Azonban még sok a tennivaló a végleges üzembehelyezéséig s ennek a munkának egy ré* szét végzi Balyi Sándor tv. technikus, aki éppen a vl- deo-fokozatot vizsgálja. Rendszeres adás csak február második felétől lesz a 11-es csatornán. Nyolcvan új szakorvos a falunak Az Egészségügyi Minisztérium felkészül a szocialista mező- gazdaság egészségügyi feladatainak megoldására A mezőgazdaság szocialista átalakulásával párhuzamosan fejlem tik a falu egészségü­gyét. Növekszik a falun a társadaJombiztosítottak szá­ma, ihát ennek arányában növekszik a körzeti orvosok műn'-" 1959-ben 40 új kör­zeti orvost állítottak munkú- *<• 1960-ban hasonló fej­lesztés várható. Az új körzeti orvosa elsősorban olyan me­gyékben .átnak munkához, ahol erősen növekedtek a termelőszövetkezetek, tehát a biztosítottak száma is. Az Egészségügyi Minisztérium több intézkedéssel javította az orvosok munkakörülmé­nyeit. Az orvosok adminisztráci­ós munkáját napi négy órás elfoglaltságú orvos-írnokok; egészségügyi munkájukat jól képz t betegápolók könnyi- tik meg. 1959-ben öt megyé­ben 150 orvos-irnok és két­száz házi betegápolói állást szerve-^k. Arra törekszenek, hogy már az idén minden körzeti orvos mellett legyen orvor' 'mok és lehetőleg kör­zeti betegápoló is. Ugyancsak a betegellátást szolgálja a vidéki körzeti orvosok közlekedési lehető­ségeinek javítása. A minisz­térium felemelte a fuvará­talányt és arról is gondosko­dik, hogy a községi tanácsok, illetőleg a termelőszövetkeze­tek adjanak fuvart a beteghez siető orvosnak. A szakorvosi rendelők óra­számát a múlt évben 376-tal növelték. Az idén további 400 órás fejlesztés várható. 1959- ben 40 új szakorvost állítot­tak munkába, ebben az év­ben azonban további nyolc­van s- korvosi állást szer­veznek. A második ötéves tervben 30—40 járási, úgyne­vezet* kisrendelő intézetet építenek. A kisrendelőkben meglesz az öt alapvető osz­tály: belgyógyászat, sebészet, fülészet, gyermekgyógyászat, és fogászat. Jelenleg megyén- kint egy-két járásban van ilyen rendelőintézet. A kórházi ágyak számát is növelni kell addig Is a kór­házi beutalások rendszerének további javításával, a kórhá­zak munkájának jobb meg­szervezésével és a területi betegellátás fejlesztésével igyekeznek megoldani a megnövekedett feladatokat, A vidéki biztosítottak szá­mának növekedése nem kis feladatot hárít a betegellá­tásra. Ennek fejlesztési • ter­vét a ninisztérdum az Orszá­gos Mer tőszolgálattal közösen dolgozza 'T. 1959-ben öt új mentőállomást állítottak fel, az idé’- további ötöt szervez­nek, úgyhogy az országnak 134 mentőállomása lesz. A szolgálatban lévő mentőautók száma 1958-ban 286 volt, ta­valy 298-ra emelhetett, az idén pedig eléri majd a 332-őt. Terveket dolgoznak ki a minisztériumban az öregek foglalkoztatására, szükség i tén szociális otthonba he­lyezésükre is. Többek között szó van háziipari munkalehe­tőségeik és szórakozásuk szer­vezett biztosításáról. (MTI.) Kőolajvezeték épül a Volgáiéi az Amurig A Szovjetunióban az idén megkezdik a 11 000 kilométer hosszúságú kőolajvezeték épí­tését. A vezeték Omszkon és Novoszibirszken át a Volga mentéről az Amur partjáig juttatja el az olajtermékeket A Szovjetunió európai ré­szében a legfontosabb ilyen építkezés a több mint 4000 kilométeres kőolajvezeték lesz, amely a Volga mellől Kujbiseven, Pénzén, Micsu- rinszken, Brjanszkon és több városon át vezet majd a belo- russziai Mozirba. Mint isme­retes, innen indul ki az a kétágú kőolajvezeték, amely egyfelől Lengyelországba és a Német Demokratikus Köz­társaságba, másfelől Cseh­szlovákiába és Magyarország­ra juttatja el a volgamenti kőolajat. (TASZSZ). Chiliéi gazdasági küldöttség utazott Moszkvába Az AP hírszolgálati Iroda jelentése szerint chilei keres­kedelmi küldöttség utazott Moszkvába, hogy kereskedel­mi egyezmény megkötéséről tárgyaljon a Szovjetunióval TEJES-EmBEfíEn ÉRDEMES írni róluk. Ér­demes belépni az újságíró* nak a Szolnok megyei Tej­ipari Vállalat Mártírok úti telepének kapuján Szolno­kon. mondjuk már hajnali 4 órakor is. Üres, csendes ekkor a vá* ros, a házak ablakából sem villan még a fény, ^’’ndenhol alszanak. Ám az 51.-es 14 teherautója már „raport- ra” jelentkezett, hogy percek alatt útnak induljon a kör­nyék 34 községébe. Miért? Azért, hogy a tsz-ek állami és háztáji gazdaságok istái* lóiban békésen kérődző te­henektől az előző este kifejt tejet ősszegyüjtsék 2 ezer 500 literes tartályaikba. A kazánházban két ember, Kállai és Halápi István gon­doskodik arról, hogy a pasz- tőrgépek, a hűtőkamrák min­dig a megkívánt fűtő- és hűtőenergiával rendelkezze­nek. hiszen nem sokára hoz­zák vissza a gépkocsik a teg* nap este fejt tejet. A labora­tóriumban György Ferenené és Drávicz Zoltán vizsgálják a tejszínt, a tej zsírtaltal- mát. Csak ezután kerülhet a pasztőröző gépekbe. Molnár János és a többi pasztőröző birodalmához tartályok, szi­vattyúk, hőcserélő berende­zések, sőt még fölözőgépek is tartoznak. Az egyik sarokoan hatalmas tejszínérlelő bár­kában fehérlik a tejfel — út­ra készen a vajüzembe HÁROM HATALMAS ér­lelőbárkában készítik elő a köpüléshez a vajüzemben a tejfelt, mégpedig a só léhűtő, s a gőz hevítő erejét fel* használva. Naponta hét-nyolc mázsa vajat termel a vaj­adagoló automata — 10 de* kás csomagokban. Ezek a csomagocskák kelnek útra azután a szolnoki boltokba, a közületekhez, a fővárosba, sőt még a külországokba is jut belőle nem kis mennyi­ségben. Varga Mihály bri­gádja is itt dolgozik, amely már többízben elnyerte a megyei KISZ exportbrigádok versenyének első díját. A fiatal „mester-helyettes”, Kocsis Sándor szerint, a jó vaj titka nemcsak a kifo­gástalan alapanyag és a szak­szerű feldolgozás. — Én már hat éve dolgo­zom Itt, —> magyarázza a „vajfőnök-helyettes” —de legalább tíz esztendő kell ah­hoz. bogy valamit is értsen az ember e „titokból.” Leg­alább is én is igy érzem, m De már indulnak ismét a gépkocsik vidékre, hiszen reggel 6 óra van. S mire fél tizet mutat az óra, befut az első szállítmány és délután 2 óráig szinte „ömlik” a tej befelé. Naponta 45 ezer li­ter. S közben percnyi pontos­sággal indulnak az állomás­ra is a gépkocsik, hogy a bu­dapesti célvonatokat elérjék időben mélyhűtött tejszállít­mány aikkaL ...Délután 5 órakor indulás ismét kifelé az esti tejért, hogy reggel 4-kor megkezd­hessék a 76 szolnoki boltba a pasztőrözött tej kiszállítá­sát. — S ez így megy minden nap, akármilyen akár­milyen ünnep van. Ez a mun­ka állandó és nehéz — mond­ja a vállalat igazgatója: Danajka István, S nagy a felelősség is. A vállalat vezetője éppúgy felel a tejért az átvételtől egészen a kiadásig, mint például He­gyi Sándor művezető, vagy a többiek. — Reméljük azonban, hogy ezt az évet is. akárcsak a ta­valyit „megusszuk” minősé­gi reklamáció nélkül. Sze­retnénk megtartani a négy­szeres élüzem címet és a Mi­nisztertanács, valamint a SZOT által adományozott vörös vándorzászlót is. Eh­hez azonban legalább 5—6 százalékkal kell több tejet feldolgozni, — több vajat, pasztőrözött tejet, túrót, tej­felt gyártani, a nyáron pedig juhsajtot — a tavalyiná', ter­mészetesen minőségi kifogás nélküb ERRŐL BESZÉLT az igaz­gató a „legfőbb tejesember’1 odafent az irodájában. De ml újság odalenn, a pasztőrözőknél? Délután 5 óra van, már várják az esti tejszállítmányokat, mossák, tisztítják, fertőtlenítik — ki tudja hányadszor ezen a napon — a kannákat, takarí­tanak a belső üzemrészek­ben. a gépkocsik hatalmas tartályaikkal Ismét g’édában várják az Indulás pillanatát. Semmi „különös” újság nincs tehát. „Csupán” az örökmozgó gép működik — ugyanúgy, mint máskor — mert tejre, tejtermékre min­dig szükség van, hétköznap, vasárnap, ünnepnap egy­aránt,*«, w» babot b*

Next

/
Oldalképek
Tartalom