Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-07 / 5. szám
I960, január 7. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP Akkumulátor javító üzem épül Napról napra szaporodnak megyénkben is a gépkocsik. A legfélelmetesebb hibájuk az akkumulátor elromlása. Ezt eddig, ha tudták is javítani nem volt megfelelő helyiség a munkára. Most azonban Szolnokon a Hunyadi János utcában egy jófelszerelt tágas akkumulátor javító üzem épül. Megkezdik az asszuáni gát építését A szovjet mérnökök és más szakemberek az utolsó előkészületeket végzik az asszuáni gát építésének ünnepélyes megkezdésére. Január 9-én Nasszer elnök, sok külföldi vendég jelenlétében nyitja meg a munkálatokat. Mint ismeretes, a Szovjetunió az elmúlt év szeptemberében egyezményt írt alá az Egyesült Arab Köztársasággal, melynek értelmében műszaki segítséget nyújt az asszuáni gát első szakaszának felépítéséhez, s rendelkezésre bocsátja a szükséges felszerelést Az asszuáni gát, ha majd elkészül. 130 milliárd köbméter víz befogadására alkalmas gyűj tőmedencét képez, a legnagyobbat a világon, amelyet emberi kéz alkotott. „Hogyan bánik velem az elnök44 A Szolnok megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályára 1960 január 3-án levél érkezett Zagyvar ékásról. Teljes terjedelmében közöljük. Kedves Elvtársi Először is arra kérem, ne haragudjon, hogy zavarom e levelemmel. Tudom, sok az elfoglaltsága, de nem értek valamit és tanácsát kérném. December 24-én ugyanis olvastam a Szolnok megyei Néplapban megjelent nyilatkozatát. Felsorolja, hogy a 3004/2-es kormányhatározat okos és észszerű alkalmazásával menynyi kedvezményt kapnak a tsz-ek, ha állatállományukat — a szarvasmarha állományt «— erőteljesen fejlesztik. Én kérem ezt megértem, de azt már nem értem meg, hogy a kedvező, sőt nagyon kedvező lehetőségeket miért nem használja ki a mi tsz-ünk. Történetesen a zagy- varékási Haladás Tsz. Mi ugyanis 1959. tavaszán öt hold földdel léptünk be a Haladás Termelőszövetkezetbe. Ősszel kezdődött a közös munka és akkor kellett elvezetni a teheneket fölértékelésre. Nekünk két tehenünk és üszőborjúnk van, így az egyik tehén a közösbe került volna. El is vezettük és fel is értékelték 5 ezer 300 forintra. Aznap még gondolkodtunk és azt mondtuk a felértékelő bizottságnak, hogy majd meg beszéljük, elfogadható-e az 5 ezer 300 forint. Másnap már bejelentettük, hogy a tehenet a felkínált árért odaadjuk. Akkor viszont azt mondták, hogy most már nem kell, mert úgyis sokat ígértek érte. S ott a baj, hogy azóta már több esetben jártunk az irodán, kérdeztük, mi lesz a tehénnel? Még a mai napig sem intézkedtek a felől, hogy vi- hetjük-e a jószágot. Pedig vezetnénk, még egy esetleg újabban megállapított áron is. Kb. 10 nappal ezelőtt beszéltünk a Haladás Tsz elnökével. Megkérdeztük tőle, mi lesz a tehénnel? Sőt ugyanakkor tettem az elnök elvtársnak egy olyan ajánlatot is, hogy a másik háztáji hasas tehenünket és a két üszőborjút is eladjuk a tsz- nek napi áron. Belátom, a kisüzemi állattenyésztésnek nincs nagy jövője. Szerintem örömmel kellett volna fogadni ezt az ajánlatot, de nem így történt, S ez érthetetlen előttem, különösen mióta elolvastam nyilatkozatát, azt, amiben rámutat a sok kedvező lehetőségre. Kérdezem én az elvtárstól, ha a tsz vezetői így intézik a tagok dolgait, akkor milyen viszony alakulhat ki a vezetőség és tagság között? Én adnám a beadandó tehenet, amely nem rossz és nem is öreg, hiszen nyolc éves. Ma is találkoztam az utcán az elnök elvtárssal és üdvözlés után ismét megkérdeztem, ml újság, mit intéztek a tehénügyben? Erre ő szabályosan lekapott, hogy mit gondolok én, az utcán csak úgy megállítom. És elment. Igaz. ez a dolog az én ügyem, de úgy kellene, hogy az övé is legyen, a mi társadalmi rendszerünkben a vezetők úgy és ott segítenek az ügyeken és bajokon, ahogy és ahol lehet. Én ezt így tudom és ez így is van. Tisztelettel: Polónyi Géza Zagyvaréjcús, Szabadság tér 5. Eddig a levél és most emlékezzünk csak Kádár elvtárs, nem oly rég, az MSZMP VII. kongresszusának vitazáró beszédében egyebek között a következőket mondta: és a paraszt ember is azt mondja: nem félek attól a Dobitól, Münnichtől, Marosántól meg Kádártól, ök nem fognak engem bántani; három évig nem bántottak, miért bántanának ezután? De az nagyon fontos, hogyan bánik majd velem az elnök meg a brigád- vezető A közösség előbbrejutásáért szünteleuül dolgozni kell NINCS MÉG EGY ÉVE. hogy Jánoshidán négyszáz család, a népnevelők és egymás biztatására megalakította az Aranykalász Termelőszövetkezetet. Ősszel hozzá is kezdtek a szövetkezeti rend kialakításához. Azaz, hogy már előbb, mert a nyáron már közösen végeztek többféle munkát. Úgy szólt az első közös határozat, hogy mindenki dolgozik két napot munkaegységjóváírás nélkül. Ezt a tagság zöme teljesítette is minden vonakodás nél- küL Csakhogy a közös szándék, a jó akarat még nem minden, ez még nem jelenti azt, hogy a gyakorlat is mindig ehhez igazodik. Tudják pl., hogy munkaegységre fognak dolgozni, de a beírásokkal még itt is, ott is huzavona, vita van. A tsz most már 15 tagú pártszervezete azon munkálkodik. hogy a mindennapi tettek mielőbb azonosuljanak az alapgondolattal. — Nem könnyű ez — mondja Eszes Máté elvtárs. a tsz párttitkára. — Nem is menne, ha a vezetők nem állandóan előre tekintenének, ha meg- állnánk a régi és a születő új harca fölött tanakodni. Ügy mondja ezt a párttitkár, mint egy íratlan, de kötelező törvényt a maga és a többi vezetők számára. S hogy miért, azt is elmondja. Az emberek megválasztották őket, hogy igazgassák velük együtt a szövetkezet ügyeit. Ez tőlük azt követeli, hogy előbbre lássanak, hogy ne akkor kapkodjanak, amikor már valamivel elkéstek, hanem legyen alkalmuk azt elő is készíteni. S ha beszélgetésünk eddig kézzelfoghatatlannak tűnt volna, a tények igazolják, hogy ezt a gondolatot ezernyi kisebb, nagyobb tettekben lehet éltetni. A JÁRÁSI, A MEGYEI pártértekezlet, a VII. párt- kongresszus komoly munkát jelöl meg a szövetkezetek számára. Az Aranykalászra is, bár új tsz, sok munka hárul. A nap szinte minden órájára, percére jut belőle. E hónap derekán lesz a legközelebbi taggyűlés. Eszes elvtárs már arra készül. Megbeszélik az elnökkel, hogy mit kell tenni a közeljövőben, s azt a párttagok vitatják meg elsősorban. Most, télidőben van alkalom a gvékény- takarók fonására. Tavasszal majd kell az a melegágyakra, hogy ki ne fagyjanak a palánták, hogy biztos legyen a korai zöldségtermesztés. Lehet már a melegágyak anyagait is előkészíteni, a trágyaválogatástól a keretekig mindent. Igen, egy régi, gyakorlott tsz-nél ez már aligha gond, de itt az új, kezdő közösségben még ott kell kezdeni, hogy az emberek vérévé váljon: törődjünk magunkkal, mindannyiunk boldogulásával. Ugyanakkor merész, de mértéktartó kezdeményezésekre is lehet vállalkozni. Vállalkoztak is a párttagok. Hogy mielőbb megerősödjön a jószágállomárr" a közösbe vitt 70 tehén mellé az egyik legjobban hozzáértőt, a tagjelölt Eszes Mihályt osztották bet Szívesen vállalta, hisz a jószág a mindene. Október elsején reggel már ő kötötte jászolhoz az állatokat. Aztán még merészebb vállalkozás is volt. Az egy süldő-mozgalom. Százharminc- hat süldő gyűlt már össze, mióta a párttagok hírül vitték: ők egy-egy süldőt adnak a közösbe. Ne azzal kezdjük, hogy adjon az állam — mondA jászberényi járás földművesszövetkezetei a tsz-ekért A kongresszusi munkaverseny sarán földművesszövetkezeteink felajánlásokat tettek és ezek eey része a tsz- ek megszilárdítására vonatkozott. A járás földművesszövetkezetei elhatározták, hogy az új tez-eknek 1213 társadalmi munkanapot dolgoznak. Ezt a vállalást becsülettel teljesítették is a kongresszus tiszteletére. Sőt, december 28-ig 1906 társadalmi munkanapot végeztek. A jászárokszállási FMSZ dolgozói 399 napot vállaltak, ezzel szemben hatszázat teljesítettek. A jászbol- dogházaiak 60 helyett kettőszáznegyvenet, a jászfelső- szentgyörgyiek 25 helyett százat végeztek. Jászfényszarun egy-egy vasárnap 25—30 dolgozó is az építkezéseknél volt. Jászfelső- szentgyörgyön a szövetkezeti gazdákkal együtt verték a falat. Külön említésre méltó a jászárokszállási földművesszövetkezeti alkalmazottak munkája. A 600 társadalmi munkanapot akkor végezték el. amikor erejükre a legnagyobb szükség volt Szeretném megemlíteni, hogy a földművesszövetkezetek 4 millió 500 ezer forint értékű építkezési anyagot biztosítottak a tsz-ek állatállományának férőhely építéséhez. Jelenleg a tsz-ekben a tervkészítéssel foglalkoznak. A földművesszövetkezeti dolgozók ehhez is támogatást adnak. Pál József Szöv. poL előadó, Jászberény. IgY csökkenthető a sertéshízlalásra fordítandó idő HAZÁNKBAN az életszínvonal állandó emelkedésével a húsfogyasztás rohamos ütemben növekszik. Az alábbi számok is erről tesznek tanúbizonyságot Míg az egy főre jutó húsfogyasztás 1934—38 év átlagában 24.9 kilogramm volt, addig népi demokratikus rendszerünkben ez erőteljes növekedést mutat. így 1950-ben 34.3, — 1955-ben 37.6, — 1956-ban 43.3, — 1957-ben 41 és 1958- ban pedig már 44.3 kilogrammra emelkedett az egy főre eső húsfogyasztás, 1956- ban a 43.3 kilogrammos egy főre jutó húsfogyasztásból a sertéshús részesedés 22.3 kilogramm volt. A SERTÉSHÚS fogyasztás ilyen gyors mérvű növekedése tehát azt a feladatot állítja mezőgazdaságunk elé, hogy minél rövidebb idő alatt minél nagyobb meny- nyiségű sertéshúst adjanak fogyasztásra. Az Állattenyésztési Kutató Intézetben kísérleteket folytatnak, hogy eleget tehessünk e jogos igényeknek. A lakosság sertéshús ellátására hazánk sertésállományának jelentős hányada évről évre hiizottsertésként levágásra kerül. Ennek a többmilliós sertésállománynak a meghizlalására jelentős takarménymennyiséget haszná'nak fel. hiszen a hi- zottsertés előállítási költségének mintegy kétharmada takarmányozási költség, A Ha nyereménybetétkönyv sorsolás lesz Tatán 1959. negyedik negye- nyereménybetétkönyv sorsolását január 7-én Tatán rendezi meg az Országos Takarékpénztár. A húzáson minden olyan érvényben lévő nyereménybetétkönyv részt- vesz, amelyet legkésőbb 1959. december 29-ig váltottak. ezer nyer^pg^nybetétkönyv közül egy az átlagbetét 200 százalékát, kettő az átlag betét 100 százalékát, tizenegy pedig az átlagbetét 50 százalékát nyeri. A nyeremények kifizetését, illetve jóváírását január 18- án kezdik meg az Országos Takarékpénztár fiókjaiban, hazai sertéshizlalás jövedelmezőbbé tétele szempontjából igen nagy a jelentősége a hizlalási idő lerövidítésének. A SERTÉSHIZLALASBAN igen nagy a jelentősége az optimális tápláló* anyag ellátásnak, ezek között is elsősorban a fehérje juttatásnak. Ez utóbbinak a hússertés fajták térhódítása következtében fokozódik a jelentősége, mert ismeretes, hogy a sertés izomállományá* nak jelentős részét alkotó fehérje csak a takarmányban juttatott fehérjékből képződhet. Ezért fejlődésük mértéke főképpen attól függ. hogy takarmányozás utján mennyi fehérjéhez jutnak. ■— Természetesen a fejlődésre hasznosuló fehérjének fe'ső határa is van. Az ezen felül adagolt fejérje pazarlás. Hazánkban a sertéshizlalásban a legutóbbi időkig kevés fehérjét etettek. A szűkös fehérje ellátásból eredő gazdasági károkra igen jól rámutatnak Kertész Ferencnek az Ál lattenyészltési Kutató- Intézet Sertéstenyésztési Osztály vezetőjének kísérleti eredményei, A naponta átlag 232 gramm emészthető fehérjét fogyasztó fehér hússertések hizlalási ideje a csak a 172 grammhoz jutó süldőhöz viszonyítva a 40 kilogrammtól 100 kilogrammig tartó hizlalási szakaszban 28.4 nappal megrövidült, A takarmány-hasznosítás a jobb fehérjie ellátás következtében ugyancsak kedvezőbb lett. Az elegendő fehérjével ellátott sertéscsoport minden kilogramm súlygyarapodást körülbelül 1 kilogrammal kevesebb árpaértékű takarmányból állított elő. A hizlalás során etetendő emészthető fehérje mennyisége mellett nem kisebb a jelentősége a fehérjék minőségének sem. Már régóta Ismeretes, hogy a kü'önöző takarmányokban lévő fehérjék a táplálkozás szempontjából eltérő értékűek A fehérjéknek ez u eltérő biológiai értéke az ezeket alkotó amj- nósavak különbözőségéből ered. A hússertések különösen igényesek a biológiailag értékesebb fehérjék iránt. Ilyen fehérjéket tartalmazó takarmányok — például a fölözött tej, iró, halliszt, szójadara, stb. —• etetése gazdaságossági szempont Dói előnnyel jár, mert az a jobb takarmányértékesülésen kívül a hizlalási időt is megrövidíti. Kertész Ferenc és Ősire Lajos kutatók fehérhús- ©erfésekkel végzett kísérletében a fehérje adagjában 29 százalékban fölözött tej fehérjét fogyasztó süldők hizlalási ideje a csak biológiailag kisebb értékű növényi fehérjéhez jutó süldőhöz viszonyítva 30—100 kilogrammos súlyhatárban 30.4 nappal (24 százalékkal) megrövidül. A KÍSÉRLETEKBŐL az Is kitűnik, hogyha a fehér-hússertéseket csak növényi eredetű fehérje takarmányokkal — például extrahált napraforgóval, borsóval, korpával — látjuk el, akkor sertésenként mintegy 70 kilogrammal több abrakra van szükség a 100 kilogrammos súlyra való hizlaláshoz, a fölözött tej fehérjét is fogyasztó süldőkhöz viszonyítva. — Eszerint megfelelő minőségű fehérje ellátás esetén megtakarítható 70 kilogramm abrfekfehérje mennyisége tehénnel pótabrakként etetve körülbelül 240 liter teljes tehéntej termelésére elegendő, Ez lefölözve bőségesen fedezi egy fehérhússertés hizlalás alatti nagy biológiai értékű fehérjeszükségletét, s ezenkívül még körülbelül 10 kilogramm vajat is nyerünk. E kísérletek alapján a kutatók megállapították a hízósertésekkel etetendő — emészthető fehérje mennyiséget és a fehérje adagban biztosítandó nagy biológiai értékű fehérje százalékos arányát. Fekécs Lajos Földművelésügyi Minisztérium Tájékoztatási Osztálya, ták —, ami van, azt ne kérjünk. S ami már itt van, az biztos. Száz darab már mehet is hízóba, ami tenyésztésre jó, azokat meghagyják. Az állomány pedig ahogyan a házaknál nőnek a malacok, úgy gyarapodik. Mivel ez a kezdeményezés az emberek többségénél megértésre talált, újabbról beszélnek a párt- tagr'- ■ Horváth Ottó, a pártvezetőség egyik tagja és mások is azon tanakodnak, hogy így a baromfitenyészetet is meg lehetne szervezni. Két- két tyúkot adnak a közösbe. Azt a háztáji nem érzi meg, a közösben pedig ennyivel már lehet kezdeni. S mivel ez az elgondolás, a napokban megcsinálják a baromfiak szállását, nehogy utólag kelljen kapkodni vele. ÍGY SEGÍTHETI hát a pártszervezet a szövetkezet szüntelen előbbrejutását. Határozott, bátor szóval, megértéssel, előrelátássaL S mikor időközönként a régi és az új megütközik, feszülten figyelik, melyik győz. Így volt a szemestakarmányok összehordásánál. Háromszázan bevitték. Vannak elaggottak, akiktől nem is kívánják eL Baráth István, Ivanics János, id. Bata Sándor a két ünnep között ment az irodára fogatért. hogy lemorzsolták a kukoricát, vigyék a közösbe. De vannak néhányan, akik hallgatnak róla. Azokhoz elmentek. El, mert 400 család írással hitelesített szavát nem csúfíthatja el 3—4 ember. Kezdő tsz párttitkára, párttagjai gondolataiból gyűjtöttünk össze néhányat, amelyek még nem kiforrottak, az emberekkel együtt fognak még alakulni, formálódni. De azt már most is jól érzékeltetik, hogy tenni és ismételten tenni kell valamit a közösség előbbrejutásáért. S ea az előbbre jutás a tettek sikeré és időnkénti sikertelensége közepette győz. Hogy mit kell és lehet tenni, azt a helyi események, követelmények szabják meg. S amit elhatároznak, azt magabiztosan véghez is viszik. B. E. Baromfit nevelünk, hizlalunk Vígan pattog a tűz a kályhában a hűvös decemberi estén az újszászi nőtanács helyiségében. Az asszonyok — harmincötén — összejöttek; hogy a baromfitenyésztés, nevelés fontosságáról beszélgessenek. Az előadó szólt a tenyésztésre alkalmas fajták kiválasztásáról. a csibe, kacsa, liba nevelésről, gondozásról és takarmányozásról, az alkalmas baromfiólak fontosságáról Utána az aszonyok elmondták egymásnak a baromfitenyésztésben szerzett tapasztalataikat. Elbeszélgettek arról, hogy nemcsak _ egyéni, hanem népgazdasági szempontból is milyen fontos a szakszerű baromfitenyésztés. Mert azon túlmenően, hogy a lakosság hússzükségleté- nek nagy részét fedezi, jelentős valutát is jelent hazánknak, főként a hízóbaromfi exportálása. Az egyik felszólaló elmondotta, hogy ő ez évben is 20 kacsára és 25 hízólibára szerződött a földművesszövetkezetnél, melyért jelentős ösz- szeget kapott. Az asszonyok elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a „keltess több baromfit-’ mintájára „hizlalj több baromfit” jelszóval. Ennek érdekében január 12-én találkozót rendezünk, ahová nemcsak községünkből, de Zagyvaré- kasról és Szászberekről is hívunk vendégeket Kapusi Béláné a oőtanács titkára, VJ száll
