Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

I960, január 7. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP Akkumulátor javító üzem épül Napról napra szaporodnak megyénkben is a gépkocsik. A legfélelmetesebb hibájuk az akkumulátor elromlása. Ezt eddig, ha tudták is javítani nem volt megfelelő helyiség a munkára. Most azonban Szolnokon a Hunya­di János utcában egy jófelszerelt tágas akkumulátor ja­vító üzem épül. Megkezdik az asszuáni gát építését A szovjet mérnökök és más szakemberek az utolsó előkészületeket végzik az asszuáni gát építésének ün­nepélyes megkezdésére. Janu­ár 9-én Nasszer elnök, sok külföldi vendég jelenlétében nyitja meg a munkálatokat. Mint ismeretes, a Szovjet­unió az elmúlt év szeptem­berében egyezményt írt alá az Egyesült Arab Köztársa­sággal, melynek értelmében műszaki segítséget nyújt az asszuáni gát első szakaszának felépítéséhez, s rendelkezés­re bocsátja a szükséges fel­szerelést Az asszuáni gát, ha majd elkészül. 130 milliárd köb­méter víz befogadására alkal­mas gyűj tőmedencét képez, a legnagyobbat a világon, ame­lyet emberi kéz alkotott. „Hogyan bánik velem az elnök44 A Szolnok megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztá­lyára 1960 január 3-án levél érkezett Zagyvar ékásról. Tel­jes terjedelmében közöljük. Kedves Elvtársi Először is arra kérem, ne haragudjon, hogy zavarom e levelemmel. Tudom, sok az elfoglaltsága, de nem értek valamit és ta­nácsát kérném. December 24-én ugyanis olvastam a Szolnok megyei Néplapban megjelent nyilatkozatát. Fel­sorolja, hogy a 3004/2-es kor­mányhatározat okos és ész­szerű alkalmazásával meny­nyi kedvezményt kapnak a tsz-ek, ha állatállományukat — a szarvasmarha állományt «— erőteljesen fejlesztik. Én kérem ezt megértem, de azt már nem értem meg, hogy a kedvező, sőt nagyon kedvező lehetőségeket miért nem használja ki a mi tsz-ünk. Történetesen a zagy- varékási Haladás Tsz. Mi ugyanis 1959. tavaszán öt hold földdel léptünk be a Haladás Termelőszövetkezetbe. Ősszel kezdődött a közös munka és akkor kellett elvezetni a te­heneket fölértékelésre. Ne­künk két tehenünk és üsző­borjúnk van, így az egyik tehén a közösbe került volna. El is vezettük és fel is ér­tékelték 5 ezer 300 forintra. Aznap még gondolkodtunk és azt mondtuk a felértékelő bizottságnak, hogy majd meg beszéljük, elfogadható-e az 5 ezer 300 forint. Másnap már bejelentettük, hogy a tehenet a felkínált árért odaadjuk. Akkor viszont azt mondták, hogy most már nem kell, mert úgyis sokat ígértek érte. S ott a baj, hogy azóta már több esetben jártunk az iro­dán, kérdeztük, mi lesz a te­hénnel? Még a mai napig sem intézkedtek a felől, hogy vi- hetjük-e a jószágot. Pedig vezetnénk, még egy esetleg újabban megállapított áron is. Kb. 10 nappal ezelőtt be­széltünk a Haladás Tsz elnö­kével. Megkérdeztük tőle, mi lesz a tehénnel? Sőt ugyan­akkor tettem az elnök elv­társnak egy olyan ajánlatot is, hogy a másik háztáji ha­sas tehenünket és a két üszőborjút is eladjuk a tsz- nek napi áron. Belátom, a kisüzemi állattenyésztésnek nincs nagy jövője. Szerintem örömmel kellett volna fogad­ni ezt az ajánlatot, de nem így történt, S ez érthetetlen előttem, különösen mióta el­olvastam nyilatkozatát, azt, amiben rámutat a sok ked­vező lehetőségre. Kérdezem én az elvtárstól, ha a tsz vezetői így intézik a tagok dolgait, akkor milyen viszony alakulhat ki a veze­tőség és tagság között? Én ad­nám a beadandó tehenet, amely nem rossz és nem is öreg, hiszen nyolc éves. Ma is találkoztam az utcán az elnök elvtárssal és üdvözlés után ismét megkérdeztem, ml újság, mit intéztek a te­hénügyben? Erre ő szabályo­san lekapott, hogy mit gon­dolok én, az utcán csak úgy megállítom. És elment. Igaz. ez a dolog az én ügyem, de úgy kellene, hogy az övé is legyen, a mi társadalmi rend­szerünkben a vezetők úgy és ott segítenek az ügyeken és bajokon, ahogy és ahol lehet. Én ezt így tudom és ez így is van. Tisztelettel: Polónyi Géza Zagyvaréjcús, Szabadság tér 5. Eddig a levél és most em­lékezzünk csak Kádár elv­társ, nem oly rég, az MSZMP VII. kongresszusának vitazáró beszédében egyebek között a következőket mondta: és a paraszt ember is azt mond­ja: nem félek attól a Dobitól, Münnichtől, Marosántól meg Kádártól, ök nem fognak en­gem bántani; három évig nem bántottak, miért bánta­nának ezután? De az nagyon fontos, hogyan bánik majd velem az elnök meg a brigád- vezető A közösség előbbrejutásáért szünteleuül dolgozni kell NINCS MÉG EGY ÉVE. hogy Jánoshidán négyszáz család, a népnevelők és egy­más biztatására megalakítot­ta az Aranykalász Termelő­szövetkezetet. Ősszel hozzá is kezdtek a szövetkezeti rend kialakításához. Azaz, hogy már előbb, mert a nyáron már közösen végeztek több­féle munkát. Úgy szólt az el­ső közös határozat, hogy min­denki dolgozik két napot munkaegységjóváírás nélkül. Ezt a tagság zöme teljesítet­te is minden vonakodás nél- küL Csakhogy a közös szán­dék, a jó akarat még nem minden, ez még nem jelenti azt, hogy a gyakorlat is min­dig ehhez igazodik. Tudják pl., hogy munkaegységre fog­nak dolgozni, de a beírások­kal még itt is, ott is huza­vona, vita van. A tsz most már 15 tagú pártszervezete azon munkál­kodik. hogy a mindennapi tettek mielőbb azonosuljanak az alapgondolattal. — Nem könnyű ez — mond­ja Eszes Máté elvtárs. a tsz párttitkára. — Nem is menne, ha a vezetők nem állandóan előre tekintenének, ha meg- állnánk a régi és a születő új harca fölött tanakodni. Ügy mondja ezt a párttit­kár, mint egy íratlan, de kö­telező törvényt a maga és a többi vezetők számára. S hogy miért, azt is elmondja. Az emberek megválasztották őket, hogy igazgassák velük együtt a szövetkezet ügyeit. Ez tőlük azt követeli, hogy előbbre lássanak, hogy ne ak­kor kapkodjanak, amikor már valamivel elkéstek, hanem legyen alkalmuk azt elő is készíteni. S ha beszélgetésünk eddig kézzelfoghatatlannak tűnt volna, a tények igazol­ják, hogy ezt a gondolatot ezernyi kisebb, nagyobb tet­tekben lehet éltetni. A JÁRÁSI, A MEGYEI pártértekezlet, a VII. párt- kongresszus komoly munkát jelöl meg a szövetkezetek számára. Az Aranykalászra is, bár új tsz, sok munka há­rul. A nap szinte minden órájára, percére jut belőle. E hónap derekán lesz a legközelebbi taggyűlés. Eszes elvtárs már arra készül. Meg­beszélik az elnökkel, hogy mit kell tenni a közeljövőben, s azt a párttagok vitatják meg elsősorban. Most, télidő­ben van alkalom a gvékény- takarók fonására. Tavasszal majd kell az a melegágyak­ra, hogy ki ne fagyjanak a palánták, hogy biztos legyen a korai zöldségtermesztés. Lehet már a melegágyak anyagait is előkészíteni, a trágyaválogatástól a kerete­kig mindent. Igen, egy régi, gyakorlott tsz-nél ez már aligha gond, de itt az új, kezdő közösség­ben még ott kell kezdeni, hogy az emberek vérévé vál­jon: törődjünk magunkkal, mindannyiunk boldogulásá­val. Ugyanakkor merész, de mértéktartó kezdeményezé­sekre is lehet vállalkozni. Vállalkoztak is a párttagok. Hogy mielőbb megerősödjön a jószágállomárr" a közösbe vitt 70 tehén mellé az egyik legjobban hozzáértőt, a tag­jelölt Eszes Mihályt osztot­ták bet Szívesen vállalta, hisz a jószág a mindene. Ok­tóber elsején reggel már ő kötötte jászolhoz az állatokat. Aztán még merészebb vál­lalkozás is volt. Az egy sül­dő-mozgalom. Százharminc- hat süldő gyűlt már össze, mióta a párttagok hírül vit­ték: ők egy-egy süldőt adnak a közösbe. Ne azzal kezdjük, hogy adjon az állam — mond­A jászberényi járás földműves­szövetkezetei a tsz-ekért A kongresszusi munkaver­seny sarán földművesszövet­kezeteink felajánlásokat tet­tek és ezek eey része a tsz- ek megszilárdítására vonat­kozott. A járás földművesszövet­kezetei elhatározták, hogy az új tez-eknek 1213 társadalmi munkanapot dolgoznak. Ezt a vállalást becsülettel telje­sítették is a kongresszus tisz­teletére. Sőt, december 28-ig 1906 társadalmi munkanapot végeztek. A jászárokszállási FMSZ dolgozói 399 napot vál­laltak, ezzel szemben hatszá­zat teljesítettek. A jászbol- dogházaiak 60 helyett kettő­száznegyvenet, a jászfelső- szentgyörgyiek 25 helyett szá­zat végeztek. Jászfényszarun egy-egy va­sárnap 25—30 dolgozó is az építkezéseknél volt. Jászfelső- szentgyörgyön a szövetkezeti gazdákkal együtt verték a falat. Külön említésre méltó a jászárokszállási földműves­szövetkezeti alkalmazottak munkája. A 600 társadalmi munkanapot akkor végezték el. amikor erejükre a legna­gyobb szükség volt Szeretném megemlíteni, hogy a földművesszövetkeze­tek 4 millió 500 ezer forint értékű építkezési anyagot biztosítottak a tsz-ek állat­állományának férőhely épí­téséhez. Jelenleg a tsz-ekben a terv­készítéssel foglalkoznak. A földművesszövetkezeti dolgo­zók ehhez is támogatást ad­nak. Pál József Szöv. poL előadó, Jászberény. IgY csökkenthető a sertéshízlalásra fordítandó idő HAZÁNKBAN az életszín­vonal állandó emelkedésével a húsfogyasztás rohamos ütemben növekszik. Az alábbi számok is erről tesz­nek tanúbizonyságot Míg az egy főre jutó húsfogyasztás 1934—38 év átlagában 24.9 kilogramm volt, addig népi demokratikus rendszerünk­ben ez erőteljes növekedést mutat. így 1950-ben 34.3, — 1955-ben 37.6, — 1956-ban 43.3, — 1957-ben 41 és 1958- ban pedig már 44.3 kilo­grammra emelkedett az egy főre eső húsfogyasztás, 1956- ban a 43.3 kilogrammos egy főre jutó húsfogyasztásból a sertéshús részesedés 22.3 kilogramm volt. A SERTÉSHÚS fogyasz­tás ilyen gyors mérvű növe­kedése tehát azt a feladatot állítja mezőgazdaságunk elé, hogy minél rövidebb idő alatt minél nagyobb meny- nyiségű sertéshúst adjanak fogyasztásra. Az Állattenyésztési Kuta­tó Intézetben kísérleteket folytatnak, hogy eleget te­hessünk e jogos igények­nek. A lakosság sertéshús ellá­tására hazánk sertésállomá­nyának jelentős hányada évről évre hiizottsertésként levágásra kerül. Ennek a többmilliós sertésállomány­nak a meghizlalására jelen­tős takarménymennyiséget haszná'nak fel. hiszen a hi- zottsertés előállítási költsé­gének mintegy kétharmada takarmányozási költség, A Ha nyereménybetétkönyv sorsolás lesz Tatán 1959. negyedik negye- nyereménybetétkönyv sorsolását január 7-én Tatán rendezi meg az Országos Takarékpénztár. A húzáson minden olyan érvényben lévő nyereménybetétkönyv részt- vesz, amelyet legkésőbb 1959. december 29-ig váltottak. ezer nyer^pg^nybe­tétkönyv közül egy az átlag­betét 200 százalékát, kettő az átlag betét 100 százalékát, tizenegy pedig az átlagbetét 50 százalékát nyeri. A nyeremények kifizetését, illetve jóváírását január 18- án kezdik meg az Országos Takarékpénztár fiókjaiban, hazai sertéshizlalás jövedel­mezőbbé tétele szempontjá­ból igen nagy a jelentősége a hizlalási idő lerövidítésé­nek. A SERTÉSHIZLALAS­BAN igen nagy a jelentősé­ge az optimális tápláló* anyag ellátásnak, ezek kö­zött is elsősorban a fehérje juttatásnak. Ez utóbbinak a hússertés fajták térhódítása következtében fokozódik a jelentősége, mert ismeretes, hogy a sertés izomállományá* nak jelentős részét alkotó fehérje csak a takarmány­ban juttatott fehérjékből képződhet. Ezért fejlődésük mértéke főképpen attól függ. hogy takarmányozás utján mennyi fehérjéhez jutnak. ■— Természetesen a fejlődésre hasznosuló fehérjének fe'ső határa is van. Az ezen felül adagolt fejérje pazarlás. Ha­zánkban a sertéshizlalásban a legutóbbi időkig kevés fe­hérjét etettek. A szűkös fe­hérje ellátásból eredő gazda­sági károkra igen jól rámu­tatnak Kertész Ferencnek az Ál lattenyészltési Kutató- Intézet Sertéstenyésztési Osz­tály vezetőjének kísérleti eredményei, A naponta átlag 232 gramm emészthető fe­hérjét fogyasztó fehér hús­sertések hizlalási ideje a csak a 172 grammhoz jutó süldőhöz viszonyítva a 40 ki­logrammtól 100 kilogrammig tartó hizlalási szakaszban 28.4 nappal megrövidült, A takarmány-hasznosítás a jobb fehérjie ellátás követ­keztében ugyancsak kedve­zőbb lett. Az elegendő fehér­jével ellátott sertéscsoport minden kilogramm súlygya­rapodást körülbelül 1 kilo­grammal kevesebb árpaérté­kű takarmányból állított elő. A hizlalás során etetendő emészthető fehérje mennyi­sége mellett nem kisebb a jelentősége a fehérjék minő­ségének sem. Már régóta Is­meretes, hogy a kü'önöző ta­karmányokban lévő fehérjék a táplálkozás szempontjából eltérő értékűek A fehérjék­nek ez u eltérő biológiai értéke az ezeket alkotó amj- nósavak különbözőségéből ered. A hússertések különö­sen igényesek a biológiailag értékesebb fehérjék iránt. Ilyen fehérjéket tartalmazó takarmányok — például a fö­lözött tej, iró, halliszt, szó­jadara, stb. —• etetése gaz­daságossági szempont Dói előnnyel jár, mert az a jobb takarmányértékesülésen kívül a hizlalási időt is megrövi­díti. Kertész Ferenc és Ősi­re Lajos kutatók fehérhús- ©erfésekkel végzett kísérle­tében a fehérje adagjában 29 százalékban fölözött tej fehérjét fogyasztó süldők hizlalási ideje a csak bioló­giailag kisebb értékű növé­nyi fehérjéhez jutó süldő­höz viszonyítva 30—100 kilo­grammos súlyhatárban 30.4 nappal (24 százalékkal) meg­rövidül. A KÍSÉRLETEKBŐL az Is kitűnik, hogyha a fehér-hús­sertéseket csak növényi ere­detű fehérje takarmányokkal — például extrahált napra­forgóval, borsóval, korpával — látjuk el, akkor sertésen­ként mintegy 70 kilogram­mal több abrakra van szük­ség a 100 kilogrammos súly­ra való hizlaláshoz, a fölö­zött tej fehérjét is fogyasztó süldőkhöz viszonyítva. — Eszerint megfelelő minőségű fehérje ellátás esetén meg­takarítható 70 kilogramm abrfekfehérje mennyisége te­hénnel pótabrakként etetve körülbelül 240 liter teljes tehéntej termelésére elegen­dő, Ez lefölözve bőségesen fedezi egy fehérhússertés hizlalás alatti nagy biológi­ai értékű fehérjeszükségle­tét, s ezenkívül még körül­belül 10 kilogramm vajat is nyerünk. E kísérletek alapján a ku­tatók megállapították a hí­zósertésekkel etetendő — emészthető fehérje mennyi­séget és a fehérje adagban biztosítandó nagy biológiai értékű fehérje százalékos arányát. Fekécs Lajos Földművelésügyi Minisztéri­um Tájékoztatási Osztálya, ták —, ami van, azt ne kér­jünk. S ami már itt van, az biztos. Száz darab már mehet is hízóba, ami tenyésztésre jó, azokat meghagyják. Az állomány pedig ahogyan a házaknál nőnek a malacok, úgy gyarapodik. Mivel ez a kezdeményezés az emberek többségénél megértésre talált, újabbról beszélnek a párt- tagr'- ■ Horváth Ottó, a párt­vezetőség egyik tagja és má­sok is azon tanakodnak, hogy így a baromfitenyészetet is meg lehetne szervezni. Két- két tyúkot adnak a közösbe. Azt a háztáji nem érzi meg, a közösben pedig ennyivel már lehet kezdeni. S mivel ez az elgondolás, a napokban megcsinálják a baromfiak szállását, nehogy utólag kell­jen kapkodni vele. ÍGY SEGÍTHETI hát a pártszervezet a szövetkezet szüntelen előbbrejutását. Ha­tározott, bátor szóval, meg­értéssel, előrelátássaL S mi­kor időközönként a régi és az új megütközik, feszülten figyelik, melyik győz. Így volt a szemestakarmányok össze­hordásánál. Háromszázan be­vitték. Vannak elaggottak, akiktől nem is kívánják eL Baráth István, Ivanics János, id. Bata Sándor a két ünnep között ment az irodára foga­tért. hogy lemorzsolták a ku­koricát, vigyék a közösbe. De vannak néhányan, akik hall­gatnak róla. Azokhoz elmen­tek. El, mert 400 család írás­sal hitelesített szavát nem csúfíthatja el 3—4 ember. Kezdő tsz párttitkára, párt­tagjai gondolataiból gyűjtöt­tünk össze néhányat, ame­lyek még nem kiforrottak, az emberekkel együtt fognak még alakulni, formálódni. De azt már most is jól érzékel­tetik, hogy tenni és ismétel­ten tenni kell valamit a kö­zösség előbbrejutásáért. S ea az előbbre jutás a tettek si­keré és időnkénti sikertelen­sége közepette győz. Hogy mit kell és lehet tenni, azt a helyi események, követelmé­nyek szabják meg. S amit el­határoznak, azt magabizto­san véghez is viszik. B. E. Baromfit nevelünk, hizlalunk Vígan pattog a tűz a kály­hában a hűvös decemberi es­tén az újszászi nőtanács he­lyiségében. Az asszonyok — harminc­ötén — összejöttek; hogy a baromfitenyésztés, nevelés fontosságáról beszélgessenek. Az előadó szólt a tenyésztés­re alkalmas fajták kiválasz­tásáról. a csibe, kacsa, liba nevelésről, gondozásról és ta­karmányozásról, az alkalmas baromfiólak fontosságáról Utána az aszonyok elmond­ták egymásnak a baromfite­nyésztésben szerzett tapasz­talataikat. Elbeszélgettek ar­ról, hogy nemcsak _ egyéni, hanem népgazdasági szem­pontból is milyen fontos a szakszerű baromfitenyésztés. Mert azon túlmenően, hogy a lakosság hússzükségleté- nek nagy részét fedezi, jelen­tős valutát is jelent hazánk­nak, főként a hízóbaromfi exportálása. Az egyik felszólaló elmon­dotta, hogy ő ez évben is 20 kacsára és 25 hízólibára szer­ződött a földművesszövetke­zetnél, melyért jelentős ösz- szeget kapott. Az asszonyok elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a „keltess több baromfit-’ min­tájára „hizlalj több barom­fit” jelszóval. Ennek érdeké­ben január 12-én találkozót rendezünk, ahová nemcsak községünkből, de Zagyvaré- kasról és Szászberekről is hí­vunk vendégeket Kapusi Béláné a oőtanács titkára, VJ száll

Next

/
Oldalképek
Tartalom