Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

I960, január 5. 3201 .NOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hárman az éjszakában Szuvjet film. Bemutatja: a Saolnoktt Tisza Mozi jan. 7—10-ig. Sokan hajlamosak vagyunk arra, hogy elhamarkodottan mondjunk ítéletet embertár­sainkról. Pedig a látszat néha csal. Röviden így lehetne summázni Golgyin rendező legújabb filmjét, az alig pár éves Szverdlovszki Filmstú­dió alkotását, a HÁRMAN AZ ÉJSZAKÁBAN című fil­met. Mit mond a történet. Egy rendkívüli út alkalmá­val három ember: két férfi és egy nő — ítéletidőben hosszú órákat tölt el egy er­dőben. A férfiak ismerik egy­mást, s eddig a lehető leg­rosszabb véleménnyel voltak egymásról. Anton, a határo­zott, komoly fiú kicsit a ma­ga mércéjéhez méri az em­bereket. 0 munkájában és magánéletében mindig lelki- ismeretes, pontos. Ezért nem tud beleegyezni húga válasz­tásába, aki a fenegyerek, italt kedvelő, felelőtlen Kirüit sze­reti. Anton nem hisz abban, hogy a szerelem ereje képes megváltoztatni Kirillt. Nem hisz ebben, mert 6 maga, bár fiatal, mégis lemondott erről a szép és nemes érzésről. Anton életében a szerelem, valamint Kirill iránti érzésé­nek megváltozása váratlanul tör be. Az út viszontagságai, sebesülése révén közelebb ke­rül Kirillhez, akiben segíteni kész barátot, érző szívű em­bert ismer meg. Az éjszakai úton egy ismeretlen fiatal lány, Kszenya is velük van. aki egykedvűen figyeli a kél férfit. Nem tud semmit az Anton és Kirill közti feszült­ségről, ro.konszenve mégis Anton felé fordul. S Anton ösztönösen megérzi ezt. A lány hatására, közelségére kezd felengedni szívében a jeges dermedtség, amelyet eddig a nők iránt érzett. Va­lamikor régen csalódott és ő a zárkózott, nem csinos, nem szép fiatalember úgy gondol­ta, sohasem fog szeretni. És most mégis ... Egyetlen közös út, néhány együtt töltött óra, három em­ber életében változást hozott. Anton, Kirill és Kszenya más emberként tér haza, bizakod­va és boldogan tekintenek jö­vőjük elé. A HARMAN AZ ÉJSZA­KÁBAN című film nagyon érdekes és aktuális kérdése­ket vet fel, s bizonyára meg­találja az utat a magyar kö­zönség szívéhez. Golgyin ren­dező ügyesen bonyolítja a té­mát, kihasznál minden lehe­tőséget, amelyet egy izgal­mas, jól felépített film nyújt. A film kicsit kamara-darab­nak is beülik, mert tulajdon­képpen az említett három fő­szereplőre épül. Sztanyiszlav Csekan — Anton, — Georgij Jumatov — Kirill, és Izolda Izvickaja, az ismert szovjet filmszínésznő, Kszenya szere­pében megnyerő, jó alakítást nyújt. Kamenyeckij operatőr felvevőgépe izgalmasan, sej­telmesen fotografáíta az éj­szakai képeket, s Szolovjev- Szedoj, a népszerű táncdal szerző hangulatos zeneszá­mai csak emelik a film érté­két. A Szovjetszkaja Kultúra című lap hírűi adja, hogy a Szovjetunió több városában nagy sikerrel játsszák a mo­zik a TEGNAP című magyar filmet. * Ufa-Sofradis néven francia —német filmvállalat létesült, amely elsőként Helmut Káut- ner VIRÄG A PUSKÁN cí­mű filmjét forgatja, majd André Cayatte vezetésével az ÁTKELÉS A RAJNÁN című filmet készíti el. A fiatal román filmművé­szet csak a felszabadulás után indulhatott fejlődésnek, 1948-tól 1958-ig 56 filmet ké­szítettek, 1959-ben pedig már 75 film készült Romániában; A román filmgyártás egyik legtehetségesebb művésze Ion Popescu Gopo, aki több nem­zetközi filmfesztiválon díjat nyert és most fejezte be a TÜNDÉRMESE című új já­tékfilmjét) «I Ez év őszén két magyar vo­natkozású filmet forgattak Bécsben. Az egyik Molnár Ferenc OLYMPIA című szín­művének filmváltozata. Ker­tész Mihály rendezésében, Sophia Loren fő szerep'ésével. A másik film címe a MAGI­KUS LÁNG, amely Liszt Fe­renc életéről szól, rendezője Georg Cukor. • Az Üj Sző című lap írja: „Szergej Bondarcsuk az EM­BERI SORS című film kiváló rendezője új filmet forgat Kijevben Gogol TARASZ BULYBA című elbeszélése nyomán. A film a nagy szov­jet rendező, Alekszandr Dov- zsenko poszthumusz forgató­könyvéből készül’^, » Film készül Francoise Sa­gan írónő Szereti Brahms-ot? című regényéből. A film for­gatását tavasszal kezdik meg Ingrid Bergman főszereplésé­vel. • Moszkvában és Varsóban jugoszláv filmhetet tartottak. Mindkét fővárosban bemutat­ták A MENETREND NÉL­KÜLI VONAT és a REND­SZÁMA H—8 .;; című fil­met. Emellett Moszkvában műsorra tűzték a HAJNALI SZÉLCSEND és A MINISZ- TERNÉ című jugoszláv fil­met. A hírek szerint különö­sen az első két, mai témájú filmet fogadta tetszéssel a kö­zönség. • A Bjelorusz Filmstúdió A SZIGORÜ ASSZONY című Forradalom a tudományban Forradalom a tudomány­ban. .: Gyakran elmondják ezt, midőn egyik vagy másik felfedezés jelentőségét sze­retnék kiemelni. Vitathatat­lan, hogy forradalmi volt a tűz csiholási módjának fel­találása a kőkorszak korai időszakában, forradalmi volt a földművelés megjelenése, a gondolatok rögzítésének fel­fedezése, a gőzgép feltalálása és az elektromosság alkalma­zásával kapcsolatos felfedezé­sek. Napjainknak az a megkü­lönböztető vonása, hogy a forradalmi felfedezések, ame­lyeknek mindegyike elegen­dő ahhoz, hogy korsza­kot teremtsen, hol az egyik, hol a másik területen men­nek végbe, s ezáltal szaka­datlanul előretolják a tudo­mány egész frontját. S a szovjet tudománynak az a büszkesége^ hogy e felfede­zések közül sok a mi tudó­saink, mérnökeink, techniku­saink géniuszához fűződik. A szovjet állam' 42 év alatt gi­gászi ugrást tett előre, olyan ütemben haladt előre, ami­lyet eddig még nem látott a világ. Szédületesen fejlődött a szovjet tudomány is. Szá­mos területen nemcsak a vi­lágtudomány élvonalába tört, hanem a kapitalista országok tudományát is megelőzte. Nem sorolom fel a leg­utóbbi esztendőkben és év­tizedekben végrehajtott ki­emelkedő munkálatokat; — Ezeket az egész világ isme­ri. Ám még ennél is nagy­szerűbbek azok a távlatok, — amelyek ma már kidombo­rodnak előttünk a rejtelmes és ismeretlen területeken. — Grandiózusak azok a célok, amelyeket a szovjet tudósok kitűztek, s amelyeket a tu­domány csapatai ostromol­nak. Űrkutatás ;.. Még a legkö­zelebbi fejlődéséről is nehéz konkrétan beszélni. Vitatna- taflan azonban, hogy a szov­jet mesterséges holdak és űrrakéták csupán az első ol­dalát írták meg a világegye­tem ellen indított roham tör­filmje Hrisztin Zsaljuk, egy­szerű parasztasszony életét viszi vászonra, aki valamikor mezítlábas szegény kislány volt, s ma mint tanácselnök felelős funkcióba dolgozik, • A neves szovjet rendező, Alekszandr Zarhi új filmjén dolgozik, amelynek témája Szibéria iparosítása és hősei egy nagy szibériai folyón hi­dat verő szovjet emberek. A film főszerepét Merkurjev, a Szállnak a darvak című film­ből is jól ismert szovjet szí­nész játssza; • Nagy sikerre! mutatták be a csehszlovák Vladimir Cech bűnügyi tárgyú játékfilmjét: A 105 SZÁZALÉKOS ALI­BI címmel, • A híres francia filmszínész­nő Michele Morgan férje. Henri Vidal 40 éves korában szívroham következtében meghalt. Vidal több nagysi­kerű film főszereplője volt, s röviddel halála előtt fejezte be az AKAR VELEM TÁN­COLNI? című filmjét, amely­ben partnernője Brigitte Bar- dot. • A neves amerikai rendező és színész, Orson Welles rö­vid ideig Jugoszláviában tar­tózkodott, ahol részvett a Zágrábban készülő AUSTER­LITZ című film felvételében Welles a filmben a gőzhajó felfedezőjének, Fultonnak alakját személyesítette meg. Nyilatkozata szerint szívesen készítené el Gogol Tarasz Bu'yba című elbeszélésének filmváltozatát, amelyben a címszerepet is 6 látszanál Irta: D. I. Scserbatov ténetének. Az ember meré­szen átiépte bölcsőjének ha­tárait, s mennél érettebb lesz, annál jobban eltávolodik tő­le. Vitathatatlan, hogy még a mi századunkban sor ke­rül az egész naprendszer új felfedezésére, az ember el­jut naprendszerünk minden égitestére, ahol az űrhajó ké­pes leszállói. S nehéz elkép­zelni, mekkora jelentősége lesz ennek a tudományos forradalomnak az emberiség jövőjére nézvel Az atom-, különösen pedig a termonukleáris energia bé­kés felhasználása rendkívül fontos probléma, Nagyon ne­héz feladat ez, de megoldá­sának hatása is kolosszális lesz! A termonukleáris ener­gia megszelídítése egyszer- s mindenkorra leveszi a napi­rendről az energetikai forrá­sok kimerülésének kérdését. A termonukleáris erőművek számára a szó szoros értel­mében véve bármely kútból meríthetünk „tüzelőanyagot”. Hiszen minden veder viz annyi deutériumot tartalmaz, amelynek az energiája 8 vö­dör elsőrendű benzin ener­giájával egyenértékű. Utó­daink sokszáz évezreden át nem lesznek képesek kimerí­teni a folyók, a tengerek és óceánok minden vizét! Fontos probléma a „félve­zető-technika,, területén fo­lyó munka. A félvezetők ma már polgárjogot nyernek az iparban, felváltván a nehéz­kes egyenirányító lámpákat. A harmadik mesterséges szputnyikon félvezető áram­telepek működnek, amelyek a napsugarakat villamos energiává alakítják. Vannak már félvezetőkkel működő hűtő- és fűtőberendezések, amelyek igen gazdaságos, ké­nyelmes, praktikus dolgok. Ám még távolról sem tudjuk, a félvezetőkben rejlő minden lehetőséget kihasználni. Elvi­leg félvezetők segítségével lehetséges például a hőener­giát közvetlenül — bármifé­le turbina, villanygenerátor, stb. nélkül villamos energiá­vá alakítani. Az ilyen beren­dezések létrehozása vitatha­tatlanul forradalmi változást hoz a hőenergetikában. Kolosszális távlatokat ígér­nek az elektronikus matema­A Szovjetunióban kidol­gozzák a kontaktus nélküli távirányító rendszerek elmé­letét, amely új, rendkívül nagy távlatokat rejtő tudomá­nyos irányzat — jelentette ki Borisz Szotszkov profeszzor, az Akadémia automatizálási és távirányítási intézetének igazgatóhelyettese. A kontaktus nélküli rend­szer sokkal megbízhatóbb, — mint a szokásos (kontaktu- sos) távirányítási rendszerek és gyakorlatilag bármely ég­hajlati viszonyok közepette korlátlanul alkalmazható. Szotszkov professzor volt a távirányítással foglalkozó tudományos és műszaki kon­ferencia szervezőbizottságá­nak elnöke. A konferencia november 21-én fejezte be munkáját. Résztvevői hat na­pon át tárgyalták a távirá­nyítás alka’mazásának elmé­leti problémáit és különböző aspektusait. Mihail Gavrilov professzor a konferencián kijelentette, hogy a távirányítás a hétéves tervben az ipar és a közleke­dés automatizálásának egyik fő módszerévé válik. A táv- irányítás az energetikában, az olaj- és széniparban, to­vábbá a vasutakon fejlődik ki legjobban. 1965-ben a táv­irányító berendezések száma 12-s7ere«ére emelkedik. Jelenleg a szovjet vasuta­tikai gépekkel folyó kísérle­tek is. Már vannak ilyen gé­pek. Nélkülük lehetetlen lett volna elérni a Holdat, nem kerülhetett volna sor az atom­fizikában és a tudomány más területén sok-sok felfedezés­re. Az a feladat áll előttünk, hogy fokozzuk a gépek gyor­saságát és minél előbb be­vezessük a tudomány, a tech­nika, az ipar legkülönbözőbb ágaiba. Hiszen ezek a gépek számos esetben még az em­beri agyat is helyettesíteni tudják. Az orvostudomány általá­nosan kibontakozó támadást indított az emberiséget még mindig fenyegető súlyos be­tegségek ellen. Az orvosok máris sok győzelmet arattak. Ám vannak még mindig szép számmal le nem győzött, betegségek. Közéjük tartozik a rák, az infarktus és né­hány idegbetegség. Teljes joggal feltételezhetjük, hogy ez az általános támadás ered­ményre vezet. Az emberi ér­telem előbb-utóbb még a leg- szömyűbb betegségeken is fe­lülkerekedik. Meggyőződé­sem, hogy még az öregség határát is sok évtizeddel ké­pesek leszünk kitolni, A szovjet óceonológusok is hatalmas feladatok megoldá­sába kezdtek. Szükségessé válik, hogy mélyvizi fúráso­kat végezzünk a tengerfené­ken. — Ezek a fúrások az ember szolgálatába állítják a tengerfenék alatt rejlő kü­lönféle fémlelőhelyeket; Az óceanográfusok már a halá­szat azon új formáiról be­szélnek, anikor az ember maga tenyészti majd a szük­séges halfajtákat és ugyan­úgy legelteti őket, mint ahogy a pásztorok a nyájat. Reális lehetőség nyílik arra, hogy az időjárást az óceán mélységi áramlatainak kihasználása, az Északi- és a Déli-sark jégpáncéjának felolvasztása, a mesterséges esőztetés, stb. útján szabályozzuk. Távolról sem soroltam fel mindazon nagyszabású fel­adatokat, amelyek megoldá­sával a szovjet tudósok fog­lalkoznak, s amelyek minde­gyike új forradalmi átalaku­lások potenciális lehetőségeit rejti magában) kon a távirányítás és táv­jelzés felhasználásával komp­lex gépesítés problémájának megoldásán dolgoznak — je­lentette ki Nyikolaj Penkin, a műszaki tudományok kan­didátusa. Kidolgozzák azt a rendszert, amely a diszpé­csert közvetlenül összekap­csolja az automata által irá­nyított mozdonnyal. Ez lehe­tővé teszi, hogy a távirányí­tó központban gyorsan meg­szerezzék és feldolgozzák az egyes pályaszakaszokon tar­tózkodó vonatokra vonatkozó információkat. Később a va- sútakon automata diszpécse­reket, kibernetikus berende­zéseket állítanak be, ame­lyek a közlekedést irányítják és a villamos energiaellátást szabályozzák. Számító technika November 21-én a moszk­vai egyetemen végétért az alkalmazott matematikai és számító-technikai összszövet- ségi konferencia, amely egy hétig tartott. A résztvevők véleménye szerint az utóbbi idők során ez a konferencia volt a tndományos élet egyik legérdekesebb eseménye. A konferencia az automaták ab­sztrakt elméletétől és a szám­elmélettől kezdve a legmaga­sabb idegtevékenység és az öröklés folyamatainak új hi­potéziséig a problémák rend­kívüli széles körét tárgyalta, Mihail Sura- Bura profesz- szor a TASZSZ tudósítójá­nak kijelentette, hogy a a számító-technikában a , szovjet tudósoknak sikerült egyik legmunkaigényesebb művelet, a program-vezérlés automatizálásával kapcsolatos fontos elméleti és gyakorlati feladatot megöl daniok. A konferencia résztvevői­nek véleménye szerint a má­sik, nem kevésbé fontos ered­mény annak kikísérletezése, hogy lehetséges a kontakt sémák szintézise. Ez gyakor­latilag olyan automata konst­ruktőr létrehozását jelenti, amely képes önállóan külön­böző műszereket és rádió­technikai sémákat szerkesz­teni. Szergej Jablonszkij szov­jet matematikus, aki egyik munkáját annak a témának szentelte, a TASZSZ tudósí­tójának kijelentette, hogy el* méletileg ilyen automatikus konstruktőrt ugyanazon ki­indulási adatok esetén ugyan­azon műszer megszámlálha­tatlan konstrukciós változatát képes létrehozni, A lehetsé­ges változatok számát mondotta a sakkjáték kombi­nációinak számához hasonlít­hatnám. Feladatul tüztük ki, hogy e végtelen sok lehető­séget az automata előtt fel­merülő szűkebb feladatra kor­látozzuk. A szovjet tudósok­nak ez bizonyos mértékben sikerült is, ÜJ ADATOK A MIKRO­ELEMEKRŐL Ukrán tudósok egy cso­portja számos kísérlet ered­ményeképpen arra a követ­keztetésre jutott, hogy az em­beri vérben a mikroelemek koncentrációjának megvál­toztatása a szakértői vizsgá­latoknál és a klinikai gya­korlatban objektív ismérvül szolgál. A szakemberek véle­ménye szerint a mikroele­mek, vagyis nyomokban fel­lelhető elemek mennyiségi változása visszatükrözi az anyagcserefolyamatok ritmi­kus szakaszait és a vegetativ idegrendszer állapotát. Ezen a területen több törvénysze­rűséget sikerült felfedezni. A kísérletek bebizonyítot­ták, hogy a központi ideg- rendszerre ható ingerek nö­velik a vérben a mikroele­mek mennyiségét. A fájda­lomingerek például növelik a néz koncentrációját. Reggel a vérben magasabb a mikro­elemek koncentrációja, esté­re viszont lecsökken. KÖRHÄZHIÄNY FRANCIA- ORSZÁGBAN „Drámai évek elé nézünk, ha hamarosan nem kapunk új kórházakat betegeink ré­szére”, — nyilatkozott dn Leclainche, a francia köz- egészségügy egyik vezetője Kijelentette, hogy 13.500 új kórházi ágyra lenne szükség ami természetesen tetemes költségbe kerül. Ennek hiá­nyában a betegek kórházi tar­tózkodásának Idejét erősen csökkenteni kell. A további­akban az igazgató ápolónő- képző intézetek felállíHásá! sürgette; Áldozatos élet Emil Grubbe, a 85 éves ko­rában elhunyt híres amerikai rákkutató közel 158.000 dol­lárnyi vagyonát a chicagói egyetemre hagyta rákkutatá­sok céljára. Grubbe 64 éven át végzett kutatásokat 's ez idő alatt 93-szor kellett -"nt- gensugárzás okozta égési ser bek miatt kezelni. Távirányítás a szovjet népgazdaságban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom