Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-26 / 21. szám
1960. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP H 3 Több mfnf 3,2 mllliő forint a tiszafüredi járás fejlesztésére Mint megyeszerte, a tisza füredi járás községeiben is befejezték az idei községfej- Jlesztési tervek kidolgozását, A tanácsok jóváhagyták a terveket, melyek szerint idén a járás fejlesztésére az 1 millió 492 ezer forintos állami támogatással együtt 3 millió 277 ezer forintot fordítanak. A tervek alapján tovább folytatják a korábban megkezdett munkát, a járda és a villanyhálózat bővítését. Járdából több, mint 6 8 négyzet- kilométerrel, míg villanyból 3910 méterrel gazdagodnak a községek. Ugyanakkor 3 új kutat is fúrnak Tiszafüreden, Tiszaigaron és Tisza derzsen. Idén tovább építik a járás székhelyének fürdőjét. Erre Tiszafüred tanácsa 907 ezer forintot fordít. A községek lakói az eddigiek során közel 170 ezer forint társadalmi munka elvégzésére tettek vállalásokat. 47 millió lej megtasantás a román könnyűiparban Románia könnyűipari vállalataiban 1959-ben 10 664 újítási javaslatot nyújtottak be s ezekből a könnyűipari vállalatok 4 984-et alkalmaztak. A bevezetett újítások 47 191 639 lej megtakarítást eredményeztek. (MTI). 1959-ben 1960-ban 1800 mázsa halat adott | 10 ezer mázsa halat eÁd Szolnok megye út termelőszövetkezetünk foglalkozik hattenyéfjZtAssel Halászlé, rántotthal, halkonzerv, halfilé, halsaláta, halkocsonya, halpaprikás, halfatányéros... Nemrégen olvastam Ráth Mátyás, az első nagy magyar újságíró, lapjában (Pozsonyi Hírmondó) közölte: közel 150 féleképpen készíthető a hal. Eleddig inkább a csemege-ételek közé tartozott, s ma már alapvető népélelmezési cikk. Természetes és mesterséges vizeink ismét ontják majd a halakat, egyszóval fellendülőben van az egykor Európa-szerte oly híres magyar halászat. Mutatja ezt az a szám is: Szolnok megye 1800 mázsa halat adott (igaz, ez elég szégyen) a műit évben a népgazdaságnak, s 1960-ban 10 ezer mázsás terve van. A múlt évi húsmennyiség több mint ötszörösének teljesítése megkülönböztetett feladat megyénk minden halászati szakemberének, minden halászati dolgozójának. Teljesíthető-e? Igen. 1952 óta közel 9 millió forintot költöttünk Szolnok megye halastavainak építésére, ami 16 tóegységet jelent. Az igazság pedig az, sok halastavat t-mti üzemeltettünk. 1959-ben nem adott halat a tiszaigari Petőfi, Tovább szaporítják a K — 552-es búzafajtát A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szakemberei ti- zenkétéves tudományos kutató munka után a múlt évben egy olyan búzafajtát nemesítettek ki, amely a nagykunsági sziken az eddig ismerteknél bővebb termést ad. A karcagi 552-es búzafajta a délamerikai Klein és a magyar 1242-es Székács-búza keresztezéséből származik. Az új kényérgabonafajta Jó tulajdonsága, hogy nagyszerűen birja a sziket, az aszályt és a téli hideget. Korán érik és szalmaszilárdsága eléri a bánkúti búzáét. Próbaként az elmúlt évben 21 különböző talajadottságokkal rendelkező állami gazdaságban és termelőszövetkezetben próbálták ki és nagyobb mennyiségű vetőmagot termeltek. Az intézet ebben az évben mintegy hatszáz holdra elegendő vetőmagot adott a termelőszövetkezeteknek ég az állami gazdaságoknak. A karcagi Lenin Tsz-ben például 20, a Dimitrov Tsz-ben Ugyancsak 20 holdon termelik a karcagi 552-es fajtát továiibszaporitás céljára. Az idén termelt mintegy hatszáz hold 552-esből jövőre már körülbelül hatezer holdra elegendő vetőmagot állítanak elő a nagyüzemek. a tiszaszöllősi Szarvas Sándor, a tiszafüredi Harcos, a mezőtúri Bercsényi Tsz halastava. A karcagi Lenin “270 holdas tava pedig szintén alig vehető a termelők listájára. Noha a kunmadarasi Kossuth több mint 100 ezer forintot bevételezett ebben az évben is, holdanként 3,5 mázsás pontytermelésével. Vagyis a haltenyésztés igen jövedelmező üzemág. Mégis a múlt évben egyetlen hold rizsföldön sem neveltek halat. 1960-ban itt is változás történt. Ezer holdon szeretnék kezdeni a rizsíöldi haltenyésztést. Szolnok megyében 17 termelőszövetkezet rendelkezik halastóval. Hozzávesszük még a szajoli Haltenyésztő Állomást is, amelynek tulajdonképpeni feladata a termelőszövetkezetek rizsföldi és tógazdaságának halivacj ékellátása lenne, s ehelyett hústermeléssel foglalkozik. 1960-tól kezdődően a s&ajoli Hal- tenyésztő Állomást fokoz* san bekapcsolják eredeti adatának ellátására, vagyis a termelőszövetkezetek ivadékellátására. A megye halhúseladás tervében jelentős szerep jut a szolnoki Felszabadulás Halászati Szövetkezetnek, amely már több mint 150 kilométer Tisza-szakaszt mondhat magáénak holtágakkal együtt. S azt is meg kell mondani, ez- ideig extenzíven gazdálkodott. Az alcsiszigeti holtágból például 1959-ben 365 mázsa halat halásztak le. de nem takarították ki a holtágat. nem megfelelően ivadé- kolták s nem tisztították meg személhalaktól sem. 1960Megkérem a lisztes molnárt... ... önkéntelenül is ez a régi nóta jut eszembe, míg a törökszentmiklósi nagymalom finom lisztporral borított munkatermeiben Fejes Sándor műszakvezető dlmolnárt keresem. Viszonylag kevés ember dolgozhat itt, a hosszú földszintes résznek csak a végén látni egy fiatal molnársegédet. Gép, kerék, különböző berendezés meg tömérdek van. Az egyik tárcsa mellett békésen pihen a szíj, a többi köröskörül forog csattog. Fotós kollégám rohan a molnársegédhez: — Leesett a szíj — mutat középre. A legény odanéz, s elmosolyodik. — Az csak tartalék. Ügy látszik, megbuknánk a szakvizsgán, forduljunk csak egy kis eligazításért Fejes Sándor bácsihoz. Mielőtt elbeszélgetnénk vele, készítsünk egy felvételt róla. Éppen B. Molnár Mihály molnársegéddel vizsgálja a lisztet. Miről beszélhetnek vajon? Szavukat elnyomja a gépek zúgása. A műszakvezető arcáról magabiztosság; a fiatalemberéről élénk figyelem tükröződik. Míg fotósunk beállítja gépét, nézelődöm. A gépeken ilyen feliratok: „Derce”, „Goromba kivonat”. S mindenhol halvány rétegben a lisztpor. Fejes bácsi barátságos ember. Szeme áttetsző kék, mint a búzamezőket érlelő nyári ég. Haja őszes (vagy csak a lisztportól fehér?), ahogy mondani szokás: nem mai gyerek. — Mióta dolgozik ebben a szakmában? — Negyven éve kezdtem 1922-ben nyomta kezembe mesterem a segédlevelet mondván, „nesze fiam itt van a kolduskönyved”. Néhány hónapig még ott dolgoztam Rozsnyán, aztán továbbáltam Őröltem 30 vagonos malomban Prágában, később magyarországi és romániai malmokban. — Ezek szerint Fejes bácsi „kisujjában van” a szakma. — Mindig tanul valamit az ember. Régen a tájadottságoknak, a terményeknek megfelelően építették a malmokat. Így aztán Szolnok környékén egészen más malmok voltak, például mint a Dunántúlon. Most meg állandóan fejlődünk. Vannak olyan új gépek, melyeket még én sem ismerek. — Egymás után korszerűsítik üzemeinket. A szolnokit tavaly szerelték át pneumatikusra. Állítólag ezt az üzemet is néhány éven belül teljesen átrendezik. — Az előbb említette, hogv segédlevelét azzal adták kézbe: „Nesze fiam., itt a kolduskönyved”. önkéntelenül is felvetődik a kérdés, milyen az élete? — Sok helyen megfordultam, sok évet eltöltöttem a szakmában, de ilyen sorsa sosem volt a magamfajta embernek. Mondani akarom neki, hogy nem szólamot, hanem őszinte gondolatai tolmácsolását várom tőle, de úgy látszik elleste gondolatom, s pillanatnyi szünet után folytatja. — Ezt nem azért mondom hogy nagy szavakat használjak, hanem azért, mert igy igaz... *=. « — , ban a megye haltenyésztése belterjesebbé/teszi a holtággazdálkodás* is. 7411 kil0_ gramm Pontyivadékot, 50 süllőfészket telepítenek ebben az esztendőben a holtágba és több riégyzetkilométer vizet hínárn-tó gépekkel kitakaríta- nak.^ ügy. h0gy j 961-tői kezdődően éppen e módszerek jóvoltából az 1960-as termést is megkétszerezhetik a me- ^ei halászok. Jelenleg Szolnok megyében téli halászás nincsen. Ellenben az előkészületeket végzik az ez évi haltenyésztésre. Elsősorban a tavak keményszárú növényeit (nád. sás. káka, szittyó) irtják ki, amit jelenleg a tűzrendészet! előírások betartásával leégetéssel is végezhetnek. E munka után nagyon fontos, hogy minden vizet lefolygsszanak és holdanként 2—3í%názsa mésszel — ha megtehetik 75 kg szuperfoszfáttal is — leszorják. A hólévisszatartás a zsilipek elzárásával történik és igen nagyfontosságú részmunka, hiszen az esővíz, hóvíz a legértékesebb tápsókat, trágyát viszi a tóba. Végzik (és a Megyei Halászati Felügyelőség ezúton is kéri a termelőszövetkezeteket, végezzék) a műtrágyák 50 százalékos mésztejjel történő be- meszelését is. a halászati eszközök javítását, konzerválását és már gondolkozzanak a tenyészanyag biztosításán. Nem mindegy, hogy a tó halállományát nyurga, tő vagy nemes ivadékból szerzik be. A nemes ivadék < harmadik nyaras korában már.I, osztályú minőséget érhet el. Értékesítés — ykülönösen export ■ szémpónt%bo' Pf-óig az a fintő. oikkeSr1* oldalsoros, hMsl>ei'ns va?- Dór halfajtákat teímelnek. külföld a bőrhalat fizeti meg legjobban, a bőr- ponty vezet a világpiacon. | Tízezer mázsa hal. Csak úgy biztosíthatja megyénk halászata, ha máris hozzákezd a tervfeladat teljesítéséhez. Most kell megalapozni a 10 ezer mázsa hal leadását. S ha majd 1960-ban sokkal több halászlét, rántotthalat, halkonzervet, halfilét, halsalátát, halkocsonyát, halpaprikást, halfatányérost fogyaszt az ország népe, ebben a Szolnok megyei halászok derekas munkája is benne lesz. Borzák Lajos Traktoros iskolában Megyénkben több gépállomáson a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöksége téli traktoros-képző tanfolyamot szervezett. Az elmúlt héten meglátogattunk egy Ilyen tanfolyamot a Kunhegyest Gépá tamáson, s most bemutatjuk, esténként mivel fogaikoznak a hallgatók Az egyik csoport az izzófejes traktor alkatrészeivel ismerkedik. Szabó Lajos főmérnök a gázolaj szivattyú működésére oktatja Kun Pál és Budai. József gépállomás! dől gozót. Tőzsér János, a Lenin Termelőszövetkezetből jött megismerni hogyan működik a főtengely a Zetorban. Ha sikeresen elvégzi a tanfolyamét, társaival együtt megkapja a „Vontató vezetői jogosítványt.” Addig azonban még sokat kell tanulni. S ehhez segítséget nyújt Juhász Gábor körzeti szerelő, aki sok társával együtt Cziffra Jánost is megtanítja a dugattyúgyűrűk he lyes beál ítására. Ösztönző jövedelemelosztási módszerekre dolgoznak ki javaslato at a Földműve’ésü^yi Mmisztériumban Az elmúlt években csaknem száz termelőszövetkezet vezetett be saját kezdeményezésére a munkaegységrendszeren belül különböző —, a tagság anyagi érdekeltségét fokozó jövedelemelosztási módszereket. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes szervei is behatóbban foglalkoztak a termelőszövetkezetek gazdálkodásának ezzel a fontos kérdésével. A minisztérium Mezőgazdasági Szervezési Intézetében két évvel ezelőtt kidolgoztak egy úgynevezett kombinált jövedelemelosztási módszert, amely a szocialista elosztási elveknek és a tagság anyagi érdekeltségének megfelelően, egyrészt a végzett munka mennyiségén és minőségén, másrészt a terméseredmény értékén alapul. Ezt a módszert üzemi kísérletként mát több termelőszövetkezetben alkalmazták; értékelésére most, a zárszámadások idején kerül sor. A Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztálya és a Mezőgazdasági Szervezési Intézet az elmúlt év végén hét termelőszövetkezetben részletesen tanulmányozta a hagyományos munkaegység-rendszert továbbfejlesztő jövedelemelosztási formák főbb típusait. Az így szerzett gyakorlati tapasztalatokat, valamint közgazdaságtudományi meggondolások alapján dolgozzák most ki a termelőszövetkezeteknek javasolt új módszereket, figyelembe véve, hogy a szövetkezetek ösz- szetételének, fejlettségi fokának különbözősége a fő elvek azonossága mellett másformát kíván a jövedelem- elosztásban. (MTI). tiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiMiiiiiiiiHiiiiiiiiiimiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHMm Csaknem egymillió tagia van a csehszlovák termelőszövetkezeteknek A Csehszlovák Távirati Iroda jelentéséből kitűnik, hogy Csehszlovákiában 1959. januárjától kezdve november végéig 397 új termelőszövetkezet alakult, — összesen 463 486 hektár mezőgazdasági területén. — A Csehszlovák Köztársaság területén a legutolsó számítások szerint 12 537 termelőszövetkezet működik amelyek a falvak 83.1 százalékán, a háztáji gazdálkodást Is beleszámítva, 4 millió 753 ezer 464 hektár mezőgazdasági területein gazdálkodnak. A szövetkezeti tagok száma 965 393. A szocialista szektor, mint egész, — vagyis az állami gazdaságokat és egyéb szocialista mezőgazdasági üzemeket is beleszámítva, az ország mező- gazdasági területének 83,6 százalékát műveli meg. i