Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

1960. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP H 3 Több mfnf 3,2 mllliő forint a tiszafüredi járás fejlesztésére Mint megyeszerte, a tisza füredi járás községeiben is befejezték az idei községfej- Jlesztési tervek kidolgozását, A tanácsok jóváhagyták a terveket, melyek szerint idén a járás fejlesztésére az 1 mil­lió 492 ezer forintos állami támogatással együtt 3 millió 277 ezer forintot fordítanak. A tervek alapján tovább folytatják a korábban meg­kezdett munkát, a járda és a villanyhálózat bővítését. Jár­dából több, mint 6 8 négyzet- kilométerrel, míg villany­ból 3910 méterrel gazdagod­nak a községek. Ugyanak­kor 3 új kutat is fúrnak Ti­szafüreden, Tiszaigaron és Tisza derzsen. Idén tovább építik a járás székhelyének fürdőjét. Erre Tiszafüred ta­nácsa 907 ezer forintot for­dít. A községek lakói az ed­digiek során közel 170 ezer forint társadalmi munka el­végzésére tettek vállaláso­kat. 47 millió lej megtasantás a román könnyűiparban Románia könnyűipari vál­lalataiban 1959-ben 10 664 újítási javaslatot nyújtottak be s ezekből a könnyűipari vállalatok 4 984-et alkalmaz­tak. A bevezetett újítások 47 191 639 lej megtakarítást eredményeztek. (MTI). 1959-ben 1960-ban 1800 mázsa halat adott | 10 ezer mázsa halat eÁd Szolnok megye út termelőszövetkezetünk foglalkozik hattenyéfjZtAssel Halászlé, rántotthal, hal­konzerv, halfilé, halsaláta, halkocsonya, halpaprikás, hal­fatányéros... Nemrégen ol­vastam Ráth Mátyás, az első nagy magyar újságíró, lapjá­ban (Pozsonyi Hírmondó) kö­zölte: közel 150 féleképpen készíthető a hal. Eleddig in­kább a csemege-ételek közé tartozott, s ma már alapvető népélelmezési cikk. Termé­szetes és mesterséges vizeink ismét ontják majd a halakat, egyszóval fellendülőben van az egykor Európa-szerte oly híres magyar halászat. Mutatja ezt az a szám is: Szolnok megye 1800 mázsa halat adott (igaz, ez elég szé­gyen) a műit évben a népgaz­daságnak, s 1960-ban 10 ezer mázsás terve van. A múlt évi húsmennyiség több mint ötszörösének teljesítése meg­különböztetett feladat me­gyénk minden halászati szak­emberének, minden halászati dolgozójának. Teljesíthető-e? Igen. 1952 óta közel 9 millió forintot köl­töttünk Szolnok megye halas­tavainak építésére, ami 16 tó­egységet jelent. Az igazság pedig az, sok halastavat t-mti üzemeltettünk. 1959-ben nem adott halat a tiszaigari Petőfi, Tovább szaporítják a K — 552-es búzafajtát A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet szakemberei ti- zenkétéves tudományos kutató munka után a múlt évben egy olyan búzafajtát nemesítettek ki, amely a nagykunsági sziken az eddig ismerteknél bővebb termést ad. A karcagi 552-es bú­zafajta a délamerikai Klein és a magyar 1242-es Székács-búza keresztezéséből származik. Az új kényérgabonafajta Jó tulaj­donsága, hogy nagyszerűen birja a sziket, az aszályt és a téli hi­deget. Korán érik és szalmaszi­lárdsága eléri a bánkúti búzáét. Próbaként az elmúlt évben 21 különböző talajadottságokkal rendelkező állami gazdaságban és termelőszövetkezetben próbál­ták ki és nagyobb mennyiségű vetőmagot termeltek. Az intézet ebben az évben mintegy hatszáz holdra elegendő vetőmagot adott a termelőszövetkezeteknek ég az állami gazdaságoknak. A karca­gi Lenin Tsz-ben például 20, a Dimitrov Tsz-ben Ugyancsak 20 holdon termelik a karcagi 552-es fajtát továiibszaporitás céljára. Az idén termelt mintegy hatszáz hold 552-esből jövőre már körül­belül hatezer holdra elegendő vetőmagot állítanak elő a nagy­üzemek. a tiszaszöllősi Szarvas Sán­dor, a tiszafüredi Harcos, a mezőtúri Bercsényi Tsz ha­lastava. A karcagi Lenin “270 holdas tava pedig szintén alig vehető a termelők listá­jára. Noha a kunmadarasi Kossuth több mint 100 ezer forintot bevételezett ebben az évben is, holdanként 3,5 mázsás pontytermelésével. Vagyis a haltenyésztés igen jövedelmező üzemág. Mégis a múlt évben egyetlen hold rizsföldön sem neveltek ha­lat. 1960-ban itt is változás történt. Ezer holdon szeret­nék kezdeni a rizsíöldi hal­tenyésztést. Szolnok megyében 17 ter­melőszövetkezet rendelkezik halastóval. Hozzávesszük még a szajoli Haltenyésztő Állo­mást is, amelynek tulajdon­képpeni feladata a termelő­szövetkezetek rizsföldi és tó­gazdaságának halivacj ékellá­tása lenne, s ehelyett húster­meléssel foglalkozik. 1960-tól kezdődően a s&ajoli Hal- tenyésztő Állomást fokoz* san bekapcsolják eredeti adatának ellátására, vagyis a termelőszövetkezetek ivadék­ellátására. A megye halhúseladás ter­vében jelentős szerep jut a szolnoki Felszabadulás Halá­szati Szövetkezetnek, amely már több mint 150 kilométer Tisza-szakaszt mondhat ma­gáénak holtágakkal együtt. S azt is meg kell mondani, ez- ideig extenzíven gazdálko­dott. Az alcsiszigeti holtág­ból például 1959-ben 365 má­zsa halat halásztak le. de nem takarították ki a holt­ágat. nem megfelelően ivadé- kolták s nem tisztították meg személhalaktól sem. 1960­Megkérem a lisztes molnárt... ... önkéntelenül is ez a ré­gi nóta jut eszembe, míg a törökszentmiklósi nagyma­lom finom lisztporral borított munkatermeiben Fejes Sán­dor műszakvezető dlmolnárt keresem. Viszonylag kevés ember dolgozhat itt, a hosszú föld­szintes résznek csak a végén látni egy fiatal molnársegé­det. Gép, kerék, különböző berendezés meg tömérdek van. Az egyik tárcsa mellett békésen pihen a szíj, a töb­bi köröskörül forog csattog. Fotós kollégám rohan a mol­nársegédhez: — Leesett a szíj — mutat középre. A legény odanéz, s elmo­solyodik. — Az csak tartalék. Ügy látszik, megbuknánk a szakvizsgán, forduljunk csak egy kis eligazításért Fe­jes Sándor bácsihoz. Mielőtt elbeszélgetnénk vele, készít­sünk egy felvételt róla. Ép­pen B. Molnár Mihály mol­nársegéddel vizsgálja a lisz­tet. Miről beszélhetnek va­jon? Szavukat elnyomja a gé­pek zúgása. A műszakvezető arcáról magabiztosság; a fi­atalemberéről élénk figyelem tükröződik. Míg fotósunk beállítja gé­pét, nézelődöm. A gépeken ilyen feliratok: „Derce”, „Go­romba kivonat”. S mindenhol halvány rétegben a lisztpor. Fejes bácsi barátságos em­ber. Szeme áttetsző kék, mint a búzamezőket érlelő nyári ég. Haja őszes (vagy csak a lisztportól fehér?), ahogy mondani szokás: nem mai gyerek. — Mióta dolgozik ebben a szakmában? — Negyven éve kezdtem 1922-ben nyomta kezembe mesterem a segédlevelet mondván, „nesze fiam itt van a kolduskönyved”. Néhány hónapig még ott dolgoztam Rozsnyán, aztán továbbáltam Őröltem 30 vagonos malom­ban Prágában, később ma­gyarországi és romániai malmokban. — Ezek szerint Fejes bá­csi „kisujjában van” a szak­ma. — Mindig tanul valamit az ember. Régen a tájadott­ságoknak, a terményeknek megfelelően építették a mal­mokat. Így aztán Szolnok környékén egészen más mal­mok voltak, például mint a Dunántúlon. Most meg állan­dóan fejlődünk. Vannak olyan új gépek, melyeket még én sem ismerek. — Egymás után korszerű­sítik üzemeinket. A szolnokit tavaly szerelték át pneuma­tikusra. Állítólag ezt az üze­met is néhány éven belül tel­jesen átrendezik. — Az előbb említette, hogv segédlevelét azzal adták kéz­be: „Nesze fiam., itt a koldus­könyved”. önkéntelenül is felvetődik a kérdés, milyen az élete? — Sok helyen megfordul­tam, sok évet eltöltöttem a szakmában, de ilyen sorsa sosem volt a magamfajta embernek. Mondani akarom neki, hogy nem szólamot, hanem őszinte gondolatai tolmácsolását vá­rom tőle, de úgy látszik el­leste gondolatom, s pillanat­nyi szünet után folytatja. — Ezt nem azért mondom hogy nagy szavakat használ­jak, hanem azért, mert igy igaz... *=. « — , ban a megye haltenyésztése belterjesebbé/teszi a holtág­gazdálkodás* is. 7411 kil0_ gramm Pontyivadékot, 50 sül­lőfészket telepítenek ebben az esztendőben a holtágba és több riégyzetkilométer vizet hínárn-tó gépekkel kitakaríta- nak.^ ügy. h0gy j 961-tői kez­dődően éppen e módszerek jóvoltából az 1960-as termést is megkétszerezhetik a me- ^ei halászok. Jelenleg Szolnok megyében téli halászás nincsen. Ellen­ben az előkészületeket végzik az ez évi haltenyésztésre. El­sősorban a tavak keményszá­rú növényeit (nád. sás. káka, szittyó) irtják ki, amit jelen­leg a tűzrendészet! előírások betartásával leégetéssel is vé­gezhetnek. E munka után na­gyon fontos, hogy minden vi­zet lefolygsszanak és holdan­ként 2—3í%názsa mésszel — ha megtehetik 75 kg szuper­foszfáttal is — leszorják. A hólévisszatartás a zsilipek el­zárásával történik és igen nagyfontosságú részmunka, hiszen az esővíz, hóvíz a leg­értékesebb tápsókat, trágyát viszi a tóba. Végzik (és a Megyei Halá­szati Felügyelőség ezúton is kéri a termelőszövetkezeteket, végezzék) a műtrágyák 50 szá­zalékos mésztejjel történő be- meszelését is. a halászati esz­közök javítását, konzerválá­sát és már gondolkozzanak a tenyészanyag biztosításán. Nem mindegy, hogy a tó hal­állományát nyurga, tő vagy nemes ivadékból szerzik be. A nemes ivadék < harmadik nyaras korában már.I, osztá­lyú minőséget érhet el. Érté­kesítés — ykülönösen export ■ szémpónt%bo' Pf-óig az a fintő. oikkeSr1* oldalsoros, hMsl>ei'ns va?- Dór halfajtákat teímelnek. külföld a bőrhalat fizeti meg legjobban, a bőr- ponty vezet a világpiacon. | Tízezer mázsa hal. Csak úgy biztosíthatja megyénk halászata, ha máris hozzákezd a tervfeladat teljesítéséhez. Most kell megalapozni a 10 ezer mázsa hal leadását. S ha majd 1960-ban sokkal több halászlét, rántotthalat, hal­konzervet, halfilét, halsalátát, halkocsonyát, halpaprikást, halfatányérost fogyaszt az or­szág népe, ebben a Szolnok megyei halászok derekas munkája is benne lesz. Borzák Lajos Traktoros iskolában Megyénkben több gépállomáson a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség megyei elnöksége téli traktoros-képző tanfolyamot szervezett. Az elmúlt héten meglátogattunk egy Ilyen tanfolyamot a Kunhegyest Gépá tamáson, s most bemutatjuk, esténként mivel fogaikoznak a hallgatók Az egyik csoport az izzófejes traktor alkatrészeivel is­merkedik. Szabó Lajos főmérnök a gázolaj szivattyú mű­ködésére oktatja Kun Pál és Budai. József gépállomás! dől gozót. Tőzsér János, a Lenin Termelőszövetkezetből jött meg­ismerni hogyan működik a főtengely a Zetorban. Ha sikeresen elvégzi a tanfolyamét, társaival együtt meg­kapja a „Vontató vezetői jogosítványt.” Addig azonban még sokat kell tanulni. S ehhez segítséget nyújt Juhász Gábor körzeti szerelő, aki sok társával együtt Cziffra Jánost is megtanítja a dugattyúgyűrűk he lyes beál ítására. Ösztönző jövedelemelosztási módszerekre dolgoznak ki javaslato at a Földműve’ésü^yi Mmisztériumban Az elmúlt években csak­nem száz termelőszövetkezet vezetett be saját kezdemé­nyezésére a munkaegység­rendszeren belül különböző —, a tagság anyagi érdekelt­ségét fokozó jövedelemelosz­tási módszereket. A Földmű­velésügyi Minisztérium ille­tékes szervei is behatóbban foglalkoztak a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásának ezzel a fontos kérdésével. A minisztérium Mezőgazdasági Szervezési Intézetében két évvel ezelőtt kidolgoztak egy úgynevezett kombinált jö­vedelemelosztási módszert, amely a szocialista elosztási elveknek és a tagság anyagi érdekeltségének megfelelően, egyrészt a végzett munka mennyiségén és minőségén, másrészt a terméseredmény értékén alapul. Ezt a mód­szert üzemi kísérletként mát több termelőszövetkezetben alkalmazták; értékelésére most, a zárszámadások ide­jén kerül sor. A Földművelésügyi Mi­nisztérium Szövetkezetpoli­tikai Főosztálya és a Mező­gazdasági Szervezési Intézet az elmúlt év végén hét ter­melőszövetkezetben részlete­sen tanulmányozta a hagyo­mányos munkaegység-rend­szert továbbfejlesztő jövede­lemelosztási formák főbb tí­pusait. Az így szerzett gya­korlati tapasztalatokat, vala­mint közgazdaságtudományi meggondolások alapján dol­gozzák most ki a termelőszö­vetkezeteknek javasolt új módszereket, figyelembe vé­ve, hogy a szövetkezetek ösz- szetételének, fejlettségi foká­nak különbözősége a fő el­vek azonossága mellett más­formát kíván a jövedelem- elosztásban. (MTI). tiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiMiiiiiiiiHiiiiiiiiiimiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHMm Csaknem egymillió tagia van a csehszlovák termelőszövetkeze­teknek A Csehszlovák Távirati Iro­da jelentéséből kitűnik, hogy Csehszlovákiában 1959. ja­nuárjától kezdve november végéig 397 új termelőszövet­kezet alakult, — összesen 463 486 hektár mezőgazdasági területén. — A Csehszlovák Köztársaság területén a leg­utolsó számítások szerint 12 537 termelőszövetkezet mű­ködik amelyek a falvak 83.1 százalékán, a háztáji gazdál­kodást Is beleszámítva, 4 millió 753 ezer 464 hektár mezőgazdasági területein gaz­dálkodnak. A szövetkezeti ta­gok száma 965 393. A szocia­lista szektor, mint egész, — vagyis az állami gazdaságo­kat és egyéb szocialista me­zőgazdasági üzemeket is be­leszámítva, az ország mező- gazdasági területének 83,6 százalékát műveli meg. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom