Szolnok Megyei Néplap, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-23 / 19. szám

1980. Január 23. SZÓI NOK WEGTEI NlPLAP 3 _ Az irodákon túl... Kissé szokatlan kérdések és elgondolkodtató válaszok különböző beosztású emberektől Nézzük csak! Beszélünk a vezetők felelősségéről. Beszé­lünk arról, hogy a tsz-ek megszilárdítása közügy. El­mondjuk sokszor: az idei esztendő az ötéves terv meg­szilárdításának éve. Szép szó­virágokba burkoljuk és sű­rűn emlegetjük a felelőssé­get, a megnövekedett fe1 ada­tokat stb. stb. Hát most le­gyünk nagyon bátrak. Néz­zünk a tükörbe és lássuk meg benne azt, ami ránk vonat­kozik. Csak annyit, ami ránk tartozik és csak annyit, ami még bennünk is hiba. Aztán okuljunk. • Tegnap délelőtt néhány kíváncsi kérdést tettünk fel több különböző foglalkozású és beosztású embernek. Eze­ket: mi van az irodán túl mit tud a területéről és mi van a területen. ELSŐ ÁLLOMÁS Tomaj- monostora. A községi tanács VB elnöke hivatalos ügyben Kunhegyesen tartózkodik A kérdés a községi tanács VB gazdasági előadójához szól. — Mit dolgoznak jelenleg á szövetkezeti gazdák? —* Hirtelen nem is tudom megmondani. Ha a párttitkár elvtárs itt lenne, az pontosan tudná. — Mégis! A válasz bizonytalan. — Hát tr'gyahordás és biz­tosan van szerszámjavítás is. Hm, hm. Mennyiszer el­mondjuk, hogy a tsz-ek meg­szilárdítása közügy. Ez any- nyit jelent, hogy egy-egy községben is minden ember ügye, dolgoz ék bárhol, bár­milyen beosztásban. Nagyon jól tudjuk, miért. S a gazda­sági előadónak nem köteles­sége tudni, mit dolgoznak je­lenleg a szövetkezeti gazdák. S hogy nem tudja, senki sem marasztalhatja el ezért. De ha majd igazán köz­ügy lesz Tomajmonostorán is a tsz-ek megszilárdítása, ak­kor a gazdasági előadó sok­kal többet tud válaszolni az ilyen és ehhez hasonló kér­désekre. MÁSODIK ÁLLOMÁS Kenderes. Haladás Tsz. Be- reczki elvtársat, az elnököt keressük, s máris feltesszük a kérdést. — Mit dolgoznak jelenleg, elnök elvtárs a szövetkezeti gazdák a területen? — Jelenleg? Nádvágás, szalmahordás és egyéb téli munka folyik. —• Hány ember munkálko­dik? — Ügy kb. 40—50 sze-nély. Ezenkívül az elnök eivtárs elmondja, hogy építenek majd 5 ezer férőhelyes csir­keólat, s most hordják Kar­cagról vontatón a téglát: 118 ezret kell hazaszállí'aniok. Ott tíz-tizenkét ember fog lalatoskodik általában. Álta­lában. De nézzük csak egé­szen konkrétan, hogy most hány ember munkálkodik a téglahordással. A válasz is­mét meglepő. — Őszintén szólva, most pontosan nem tudnám meg­mondani, hogy ma hordják-e a téglát. Idő délelőtt 11 óra. Le­gyünk őszinték, tárgyilago­sak. Kicsit azért furcsa, hogy e nagyon fontos munka hely­zetéről, állásáról délelőtt 11 órakor a tsz elnök nincs pon­tosan tájékozódva. HARMADIK ÁLLOMÁS: Kétpó, Szabadság Termelő­szövetkezet. A közös gazda­ság „vezérkara” Törökszent- miklóson, a járás székhelyén hivatalos ügyeket végez. A tsz adminisztrátorát éri — elég váratlanul — a kérdés. — Elvtársnő, legyen szives megmondani, hol és mit dol­goznak a szövetkezeti gaz­dák? A válasz tömör: — Nem tudom. S ez a válasz sajnos a tsz- ek irodáin dolgozó emberek r' -érői elég tipikus. Hogy mi van az irodán túl. az a? adminisztrátort nem érdekli. Bainos. És tisztelet a kivétel nek. A Szabadság, Tsz egyik rgronómusa szintén az iro­dában t rtózkodik, tőle kér­dezősködünk hát. — Nemrég hoztunk 9 ezer naposcsibét, tudomásom sze­rint ilyen időtáji, januárban még nem volt a tsz-nek na­poscsibéje. A fogatosok egy- msze a trágvát hordja. Mint­egy 88—90 ezer métermázsa vár kihordásra. — Engedje meg a kérdést jelenleg, ma hány fogatos hordja a trágyát? — Ezt konkrétan nem tud­nám megmondani — mondja a mezőgazdász és elsorolja, hogy az utóbbi időkben na­gyon elfoglalta őket a zár­számadás, a tervkészítés. NEGYEDIK ÁLLOMÁS riszaőrs, községi tanács VB. Szokván} os kérdés és örven­detes válasz. Méghozzá a pénzügyes részéről, aki be­osztásánál fogva valóban tá­vol f’ a tsz-ügyektől. Amit elmond, az bizonyítja, hogy őt nagyon is érdekli a szö­vetkezeti emberek élete, munkája. Elsorolta, hogy ma január 22-én 10—12 fogatos a trágyát hordja, kora reggel megkezdték a munkát. Ezt végzik már napok óta. A Búzakalász Tsz területén né- hónyan a melegágyakat ké­szítik. Sorolhatnánk tovább, de ehelyett inkább azt írjuk most ide, o tiszaőrsi köz­ségi tanács pénzügyese szá­mára valóban közügy a tsz- ek megszilárdítása. ÖTÖDIK ÁLLOMÁS: Ti szaroff. Bata elvtársat, i községi pártbizottság titká­rát hívjuk és itt is örülünk a válasznak. — Bata elvtárs, legyen szives megmondani, mit dol­goznak jelenleg a szövetke­zeti gazdák? — Az Aranykalász Tsz né­hány tagja jeget hord. Mások a nádpallót készítik az 50 fé­rőhelyes szarvasmarhaistálló­hoz. Január végére az istálló tető alá kerül, bekötik a jó­szágot. — Köszönjük szépen Bata elvtárs. HATODIK ÁLLOMÁS. Kérdezzünk meg egy tsz könyvelőt is, mondjuk az abádszalóki Lenin Tsz-ben. Bizonyára itt is meglepetés­ben lesz részünk és a szoká­sos nem tudom válaszokat kapjuk. — Iván elvtárs, azt szeret­nénk megkérdezni, mit dol­goznak jelenleg a szövetke­zeti gazdák? — A dohánycsomózás be­fejezéséhez közeledik, a nö­vénytermesztők egyrésze a műtrágyát szórja, jónéhányan az építkezési anyagokat szál­lítják. — De konkrétan most mi a helyzet? — Az, amit elmondtam. Jelenleg csak az építkezési anyagok szállítása szünetel más munkák miatt. • Nincs több állomás. írjuk le ismét: legyünk bátrak, nézzünk a tükörbe és ezekből a válaszokból mindenki any- nyi tanulságot vonjon le ön­maga számára, amennyi rá­ja tartozik. Szeku’ity Péter Téli héíhözna x termelőszövetkezeteinkben A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályán a könyvelés összesítőjében egyre szapo­rodnak a bejegyzések: mind több és több termelőszövet­kezet záró- és tervismertető közgyűléséről érkezik jelen­tés. Ilyen szempontból a törökszentmiklósi járás vezet Itt már mind a tizenhat ré­gi tsz-ben elkészítették a zár­számadást, s vele az idei gaz­dálkodási, illetve költség- vetési tervet. A járás mező- gazdasági szakemberei e ket­tőt együtt vizsgálják, párhu­zamot vonva az elmúlt év eredményei és az idei év ter­vei között. Így összehasonlít­va könnyebben eldönthető: mi volt a múlt évben a hiba és hol kell az idei tervben változtatást javasolni. Tegnap már az utolsó zár­számadás és terv felülvizsgá­lata is befejeződött. Sőt a ré­giek közül három tsz, a ken­gyeli Dózsa és Rákóczi, vala­mint a fegyverneki Béke a közgyűlést is megtartotta. A lezajlott közgyűléseken jó eredményről számolhattak be a tsz-ek vezetői, a kengyeli Rákócziban például 20 fillér híján 40 forintot ér minden munkaegység. Nemcsak a ré­giek, hanem — az új tsz-ek is befejezték a vagyonmérleg és tervkészítést. A fegyverneki Úttörő és a kengyeli Petőfi pedig már a tervismertető közgyűlést is megtartotta. Január 26-án kerül sor a járás egyik legjobb tsz- ének, a kuncsorbai Vörös Októbernek közgyűlésére. A tsz az országos kukorica­termesztési ankéten a siló­kukoricatermesztésben elért kiváló eredményéért III. dí­jat kapott. Ezzel s még a 37,19 forintos munkaegységértékkel tovább öregbíti hímevét. A törökszentmiklósi járás­ban január 29-én a kétpói £>ó­zsa Tsz közgyűlésével végét­éinek a zárszámadás- és terv- ismertető közgyűlések, s a tsz-ek hozzáfogtak az idei év feladatainak végrehajtásá­hoz. Ahol télen sem áll a munka A tiszaföldvári Lenin Tsz- ben még nem tartották meg a záróközgyűlést, most folyik a zárszámadás és a tervek felülvizsgálása. A tsz tagjai azonban addig sem pihennek. A munka az igazi tél jöttével sem állt meg. Legfontosabb a 25 hold dohány termésének csomózá­sa. Itt jelenleg csupán 30—35 asszony és leány dolgozik, de hatvannak is tudnának mun­kát adni. Jelentkeznek is mindennap többen. A férfiak a gazdaság más területén ta­láltak munkát. Jónéhányan a trágyahordásnál foglalatos­kodnak. Négy Zetor jár állan­dóan, kell a rakodó. Sok munkát jelent a járandóság házhoz szállítása is. Ter­ményt és szalmát fuvaroznak a tsz fogatai. Ember kell a különböző raktári munkák­hoz, daráláshoz, kukorica- morzsoláshoz is. Kint a földeken egyelőre csak a kertészeti brigád dol­gozik — ápolják, tisztogatják a gyümölcsfákat. A kemény fagyok ugyan fedél alá ker­gették a kőművesbrigádot, de most már újra nekifog a 15 ezer férőhelyes csibenevelő építéséhez. S ha még az ipa­rosokat — kovácsot, bognárt. 40 ezer hold öntözésére készül a Vízgépészeti Vállalat A Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi telepén is szor­gos munka folyik ezekben s napokban. Az előzetes bees­ések szerint — a IV. negyed­évi mérleg még nem készü.t el — 7—8 százalékkal túltel­jesítették a tervet, s így s nyereségrészesedésre célozva tréfásan megjegyzik: lesz mi­ből hizót venni. S hogy jövőre is legyen, azért már most kell munkál­kodni. Jugoszlávia a közel­múlt napokban vett át tőlük másfélmillió forint értékű szivattyú agregátokat, s bel- vizszivattyútelepekhez máris újabb megrendelést adott; nyomócsöveket kér. Persze, nemcsak az export­tal. hanem a hazai igények kielégítésével kapcsolatban is növekszik a vállalat fel adata. Az öntözéses gazdálkodás térhódításának elősegítésére például több mint másfélmil­lió forint értékben gyártanak permetező szerelvényeket. — Emellett szel’őzőberendezé- sek, gépállomások részere üzemanyagtartályok készíté­se vár rájuk. Saját gépparkjuk karban­tartása.' felújítása is ezekre a hónapokra esik. Körülbelü 140 Csepel-Diesel motor, en­né! több szivattyú biztonsá­gos üzemeltetését kell elénr- ök a téli hónapok alatt, ne­hogy probléma legyen a föl­dek árasztásával. Szükség lesz minden gép, minden szivattyú működé­sére, hiczen nem kevesebb mint 40 ezer holdon ke'l a te'epnek biztosítani az öntözést. 185 millió köbméter vizet juttatni erre a területre. A munkaverseny formálja az embert több pénzt hoz a „konyhára“ előbbre hozza a 3 éves terv teljesítését műszaki fejlesztést követel ZSARNAI GYÖRGY, ÜZEMI PÄRTTITKÄR — Sokat beszélhetnénk az elmúlt évek munka vei sen y- tapasztalatairól. Mégis mi volt a leglényegesebb? A gazdasá­gi eredményeken túlmenő­en talán az erkölcsi hatás. Becsületbeli ügy volt tavaly is a Papírgyárban a munka­verseny, konkrétan: a kong­resszusi vállalás teljesítése. S itt nemcsak a kollektív fe­lelősség, hanem a kollektív felelősségrevonás is érvénye­sült. A 3. sz. papírgép dolgo­zóinál a szakszervezeti bizal­mi például néni adta le a vál­lalásokat — így nem is érté­kelhettük munkájukat. S a többi dolgozó joggal fejezte ki neheztelését, s vonta fele­lősségre a szakszervezeti bi­zalmit. Hét brigád küzdött tavaly a Szocialista Munka­brigád címért gyárunkban. Csak egy brigád nyerte el a kitüntetést, de például a Szi­lágyi- és Mongács-brigád is közel állt ehhez. Egy-két dol­gozó késése, illetve igazolat­lan hiányzása miatt maradt el ez a két brigád a címet már elnyerő Jakus Istvánoktól. Itt is felelősségre vonta a kollek­tíva a kísőnjárókat. — Az idei munkaverseny szemlélet­ben a gazdaságosság, a taka­rékosság, a termelékenység került előtérbe. Persze a mennyiségi mutatók is fonto­sak, hiszen 12 ezer tonna pa­pírt, 4 ezer 500 tonna szalma­cellulózét és 1600 tonna fű­szerzacskót kell készítenünk. Segítünk a vállalások megté­telében is. amelyet tudomá­som szerint már minden üzem­rész megtett. NAGY LAJOS, CSOMAOO! <V ITNKÄS Én a négy tagú Dobos Já­nos III. brigádban dolgozom, amelvnek egyúttal szakszer­vezeti bizalmija is vagyok Szerintem nemcsak néneazda­sági, hanem egyéni érdek is a munkaverseny, több pénzt hoz a „konyhára”. Nálam konkrétan a családi házra, amire most gyűjtök. A mi brigádunk felajánlása: a gé­pek által termelt papírt lehe­tőleg túlóra és plusz munka­erő nélkül becsomagoljuk. Persze, két dolog fontos eh­hez. Egyrészt a nehéz. 70—75 kilogrammos papírcsomagok emelésének megkönnyítése, másrészt a papírgépek terme­lési hullámzásának csökken­tése. vagyis, munkájuk egyen­letessé tétele. BALOGH KAROLY, ÜZEMI SZAKSZERVEZETI TITKÁR Szeretnénk befejezni há­roméves tervünket a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 43. évfordulójára, novem­ber 7-re. Ennek érdekében a felszabadulási munkaversenyt éves mozgalommá szélesítjük, s a már bevált módszereket (mint például a szocialista munkabrigád címért való ver­senyzés) továbbra is alkal­mazzuk. A vállalat vezetősé­ge a megbeszélt, időre lebon­tott feladatokat üzemi tanács­üléseken, termelési értekezle­teken tárgyalja meg a közeli napokban a gyár dolgozóival, figyelembevéve felajánlásai­kat is. NYITRAI DEZSŐ, MŰSZAKI OSZTÁLY VEZETŐ Száztíz szervezési és negy­ven új műszaki intézkedés valósul meg az idén a Szol­noki PaDírevárban. Űey gon­dolom, nemcsak a terv, ha­nem a munkaversenyvállalá- sok megvalósításához is lehe­tőséget ad a nagyarányú mű­szaki fejlesztés, megadja tel­jesítésükhöz a műszaki felté­teleket. összeállításánál fi­gyelembe vettük a dolgozók kéréseit, javaslatait, amelyek szintén jelentősek a termelé­kenység növelése, az üzemké­pesség biztosítása szempont­jából. Több intézkedés szol­gálja a szállító berendezések korszerűsítését, más pedig az egészségvédelmi szempontok­nak megfelelően született meg. Fontosak az önköltség- csökkentést. a takarékossá­got, a balesetet és társadalmi tulajdon védelmet, a jobb mi­nőséget biztosító pontjai is a műszaki fejlesztési tervnek. A pénzügyi helyzet figye­lembevételével, ahol csak le­hetőség van rá, már menet közben szinte azonnal végre­hajtunk több javaslatot. Meg­említem még a géppótlási és az új gép beszerzési részt, ahol például háromra növek­szik a papírzacskógépek szá­ma, s ezzel évi 1600 tonna zacskót tudunk gyártani. Ugyancsak jelentős műszaki fejlesztést követel a szalma- cellulózegyár termelésének napi 16.5 tonnáról 19,5 tonná­ra való emelése is. Ezek tehát a nyilatkozatok. Elképzelések, néhol már félig- meddig meg is valósult ter­vek, ahogy kitűnik a fentiek­ből. Mindegyikből kiderül az is: jelentősek a Szolnoki Pa­pírgyár idei feladatai, de a végrehajtás módja, s a meg­valósításba vetett optimizmus is kicsendül a fenti szavak­ból. S annak ellenére, hogy a megnövekedett feladatok ko­moly erőfeszítéseket követel­nek, biztató, hogy mindenki tudja a teendőjét 1960-ban, s az is bizonyos, hogy végrehaj­tásuk érd kében mindenki mindent elkövet bubor asztalost — is hozzászámít­juk, az állatgondozókon kívül jelenleg mintegy 150 ember dolgozik. Bővül a tsz-ek által megvásárolható gépek listája A korszerű nagyüzemi gaz­dasághoz jó gépekre is szük­ség van. A termelőszövetke­zetek gépigényét túlnyomó- részben a gépállomások fede­zik, de mind nagyobb meny- nyiségben vásárolnak a tsz- ek is gépeket. Bizonyítja ezt az, hogy a Megyei Mezőgaz­dasági Eszközöket Értékesítő Vállalat 1959 IV. negyedévé­ben a tervezett 8 millió forint helyett csak gépekben 19 millió forintot forgalma­zott. A múlt év utolsó három hó­napjában 14 raktári magtisz­títót, tíz esőztetőgépet és 14 nagyteljesítményű traktor- meghajtásos permetezőgépet vásároltak meg a termelőszö­vetkezetek. Idén tovább bő­vül a MEZŐSZÖV-től megvá­sárolható gépek listája. Több nagyteljesítményű magtisztí­tót, szalmafúvó- és zsákoló­gépet biztosít a tsz-ek részé­re. Ugyancsak vásárolhatnak a szövetkezetek Rapidtox 1-es típusú permetezőgépeket^ is, amit korábban csak a növény­védő állomások kaptak. 34 ezer süldőt ad az Adatforgalmi V. a tsz-eknek A hizlalásra szánt süldő és szarvasmarha szükségletet még nem mindegyik tsz tudja saját neveléséből fedezni. Ép­pen ezért igen nagy szerepe van az Állatforgalmi Válla­latnak. Idén 34 ezer süldőt és mintegy 3 ezer hízómarhának valót bocsájt a tsz-ek rendel­kezésére. Ezenkívül jelentős mennyiségű tenyészüszővel is segíti a termelőszövetkezetek állatállományának gyarapítá­sát. Sajnos az a tapasztalat. hogy a termelőszövetkezetek amíg nem tartották meg a tervismertető közgyűlést, vo­nakodnak átvenni az Állatfor­galmitól a hizlalásra szánt süldőket. így előfordul, hogy a meg­vásárolt süldőket egyik köz­ségből a másikba kell szál­lítani, holott a megvásárlás helyén is szüksége volna rá a szövetkezetnek. Az első negyedévben az Ál­latforgalmi Vállalat külön miniszteri engedéllyel csak a termelőszövetkezetek részére biztosít hízó alapanyagot, ké­sőbb az országos hizlaldáknak szállít. A termelőszövetkeze­tek éljenek ezael a lehető­séggel, mert előfordulhat hogy amikor igényüket beje­lentik, akkor a vállalat azt már nem tudja teljesíteni. P. M. Ezer építőipari munkás — dolgozik az idén a megye- székhelyen a Tiszamenti Ve­gyiművek fejlesztésén, a la­kótömbökön, s az egyéb épít­kezéseken. Ezeknek java­része vidékről kerül a szolno­ki munkahelyekre, s így elhe­lyezésük sok gondot okoz a vállalatnak — bár a most el­készült 250 fős munkásszál­ló sokat jelent

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom