Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

yiLAÜ PROLE ! ARJAI EGYESÜLJETEK (SZOUfŰK MEGYEI A szovjet kormány nyilatkozata a Német Szövetségi Köztársaság ú jrafelfegyver zésér öl Országos tanácskozás a szülői munka- közösség új tartalmú munkájáról Moszkva (TASZSZ). A> M. Tyimoscsenko, a Szov­jetunió ideiglenes bonni ügyvivője december 14-én leike­reste a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériu­mát, s a szovjet kormány nevében nyilatkozatot tett A nyilatkozat hangsúlyoz­za: „A szovjet kormány már többízben figyelmeztette a szövetségi kormányt, ne bo­nyolíts® különböző katonai és egyéb intézkedésekkel az ál­lamok közötti viszonyt és ne nehezítse meg fontos nemzet­közi problémák megoldását. Ismeretes, hogy a Bundes­wehr atom- és rakétaíegyver- zésóről hozott döntés vészé lyesen fokozta az európai fe­szültséget és továbbra is nagy súllyal nehezedik az állam közi kapcsolatokra, akadá­lyozza sok megoldatlan prob­léma, egyebek között a né­met nép szempontjából olyan fontos kérdés rendezését is, mint Németország egyesítése Ez a döntés ugyanakkor egy­általán nem javította meg a Német Szövetségi Köztársa­ság nemzetközi helyzetét, csu pán bizalmatlanabbá tette az európai népeket a nyugatné­met politikával szemben. Eszre kell venni, hogy az NSZK kormánya rendszerint éppen akkor válik különösen tevékennyé katonai intézke dések megtételében, amikor a nemzetközi feszültség bizo­nyos mérséklődése tapasztal ható, amikor a közeledés jelei mutatkoznak kelet és nyugat államai között Biz a helyzet most is. Az utóbbi időben a nyugat- európai unió keretében több olyan határozatot hoztak amely meggyorsítja Nyugat- Németország újrafelfegyver- zését. A Nyugateurópai Unió ta nácsa október 21-én hozzájá­rult ahhoz, hogy Nyugat-Né metországban gyártani kezd jenek bizonyos rakétafajtá­kat, amelyek előállítását a párizsi egyezmények megtil­tották az NSZK-nak. Kevés­sel e döntés előtt az NSZK egyezményt kötött az Egye­sült Államokkal, amelynek alapján az utóbbi atomraké ták kilövésére szolgáló be­rendezéseket szállít Nyugat­Amerikai szab< szervezeti küldöttség a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). — Több mint két hetet tartózko­dik a Szovjetunióban az Egye­sült Államok nyugati partvi­dékén dolgozó kikötői rakodó és raktári munkások szakszer­vezetének küldöttsége. 1846 óta ez az első hivatalos ame­rikai szakszervezeti küldött­ség, amely ellátogatott a Szovjetunióba. (MTI). Németországba és kiképzi i Bundeswehr katonáit és tiszt jeit az atomfegyverek hasz nálatára. Ismeretessé vált az is, hogy iz NSZK kormánya nagymé­retű hadihajók és tengeralatt­járók építéséhez, továbbá kü­lönböző típusú tengeri aknák Mártásához szándékozik hoz­zákezdeni. Vannak olyan el gondolások, hogy az új hadi­hajókat rakétafegyverekkel szerelik fel. Sajtójelentések szerint az NSZK kormánya arra törekszik, hogy szövetsé­gesei a Nyugateurópai Unió ban hozzájáruljanak e fegyve­rek gyártásához. Más jelenté­sek szerint a Nyugateurópai Unió úgynevezett „egyesített európai nukleáris erők” lét rchozását tervezi, amelyekbe a nyugat-német haderőt is bevonnák. A felsorolt tények azt bi­zonyítják, hogy az NSZK kormánya a Nyugateurópai Unióban és a NATO-ban való részvételét fegyverzete állan­dó növelésére használja fel és minden eszközt megragad hogy egymás után érvényte­lenítse még a párizsi egyez­mények vele szemben alkal­mazott csekélyszámú korláto­zását' is. A szovjet kormány ismé­telten hangsúlyozza, hogy az NSZK kormányának szóban- forgó intézkedései merőben ellentétesek más államok erőfeszítéseivel, amelyekkel igyekszenek véget vetni a hi­degháborúnak és a fegyver­kezési hajszának. Az említett intézkedések nem hozhatók összhangba azokkal a nyugat­német kormánynyilatkozatok­kal sem, amelyek szerint az NSZK kormánya állást foglal az egyetemes leszerelés mel­lett és abban a nemzetközi feszültség csökkentésének leg- 'ontosabb előfeltételét látja. 1 A bonni kormány politi­kája nem teszi indokolttá azt a feltevést, hogy ténylegesen kívánja a háború utáni prob­lémák békés rendezését a kö­zelgő csúcsértekezleten. Ha nem így állna a dolog, akkor tartózkodnék minden olyan lépéstől, amely a megegye­zést akadályozó újabb nehéz­ségeket eredményez, vagy iredményezhet. A szovjet kormány ugyan úgy, mint a többi békeszeretö állam kormánya, azt tartja, hogy a nemzetközi biztonság­nak nem a fegyverkezési haj­sza és az úgynevezett katonai egyensúly ingatag pilléréin kell nyugodnia, hanem a gyü­mölcsöző és kölcsönösen elő­nyös együttműködés, a biza­lom és a barátság egészséges alapján. A szovjet kormány szeret­né felhívni a szövetségi kor­mány figyelmét, hogy amikor ösztönözni Igyekszik a fegy­verkezési hajszát és akadá­lyozza a német militarizmus által kirobbantott Világhábo­rú maradványainak eltünteté­sét, felelősséget vállal magá­ra saját nénével és más or­szágok népeivel szemben. A szovjet kormány reméli, hogy a szövetségi kormány még- egyszer mérlegeli — a béke és a német nép nemzeti ér­dekei szempontjából — azo­kat a következményeket, — amelyekkel az NSZK fegy­verkezési intézkedései járhat­nak. A Szovjetunió londoni, pá­rizsi, római, brüsszeli, há­gai nagykövete, valamint luxemburgi követe azonos tartalmú nyilatkozatokat jut­tatott el Nagy-Britannia. — Franciaország, Belgium, Hol­landia és Luxemburg kor­mányához és felhívta figyel­müket azokra a kedvezőtlen következményekre, amelye­ket a NSZK Nyugateurópai Unió keretében végrehajtott nagyobb arányú fe'fegyve-zé- se a nemzetközi feszültség további enyhítésének és a hi­degháború megszüntetésének okozna. (MTI). A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium rendezésében kedden országos tanácsko­zást tartottak az Újváros­házán a szülői munkaközös­ségek munkájáról, az idei tanévben szerzett tapasztala­tokról. Makoldi Mihálynénak, a Pedagógus Szakszervezet tit­kárának megnyitó szavai után Ortutay Zsuzsa tartott beszámolót a szülői munka- közösségek elé állított új feladatokról. A munka kö­zéppontjába nevelési, peda­gógiai kérdések kerültek, s s ezek megoldásához elen­gedhetetlen a pedagógusok és a szülők, édesapák, édes­anyák összefogása. Az új cé­lokat, a munka új vonásait helyesléssel fogadták ország­szerte. A szülők növekvő aktivitására, érdeklődésére jellemző, hogy már az első szülői értekezleteken is or­szágos átlagban mintegy 60 százalék volt a megjelenés, Budapesten például a szülők 80 százaléka vett részt a meg­beszéléseken. Jelentős ered­mény az is, hogy a közössé­gek munkájába mind na­gyobb számban kapcsolód­nak be az édesapák, sőt nem egy helyen számottevő segít­séget nyújtanak az iskolák­ban a nagymamák is. Mind több pedagógiai előadás, an­két zajlik le az üzemekben, a tanárok, tanítók pedig gyakran ellátogatnak azokba a gyárakba, amelyekben a hozzájuk járó gyerekek szü­lei dolgoznak­Ortutay Zsuzsa beszámoló­jában részletesen foglalkozott azzal: milyen társadalmi munkákkal, anyagi támoga­tással segíthetik a szülők a továbbiakban az oktatási in­tézményeket Az idei tanévben előtérbe lépnek a nevelési feladatok, s igen sok bírálat érte mosta­nában a szülői munkaközös­ségek „gyűjtögetését", az anyagi támogatást — mon­dotta. Azt jelenti-e ez, hogy már nincs szükségünk a tár­sadalom segítségére, nincs igény arra, hogy a szülők ál­dozatot hozzanak azért, hogy gyermekük iskolája egyre jobb feltételekkel dolgozzék? Erre továbbra is szükség van, a lényeg az, hogy az anyagi segítség helyes célt szolgál­jon. Helytelen a gyűjtés tan- díjszerű rendszeressége, hely­telen a cél meghatározása nélküli gyűjtés. Nem lehet ötletszerűen, mindenre igény­bevenni a társadalom anyagi erejét! — A két legfontosabb te­rület: amelyen oktatási intéz­ményeink számítanak a tár­sadalom támogatására: a po­litechnikai képzés és a nap- köziotthomok hálózatának bővítése, fejlesztése. Ezen a két területen mind az anyagi segítség, mind a társadalmi munka indokolt és fontos. — Ne legyen gyűjtés a pe­dagógusok megajándékozá­sára, s ne legyen cél függö­nyök, szőnyegek, dísztárgyak, stb. beszerzése, ne vásárolja­nak a közösségek olyasmiket, amikre az állami költségve­tés is biztosít pénzt, például tanszereket, takarítószereket. A beszámolót vita követte. (MTI.) Baráti együttműködés a SZOT és Japán legnagyobb szakszervezeti központja között A SZOT elnökségének meg­hívására öttagú japán szak- szervezeti küldöttség tartóz­kodik Magyarországon. A de­legáció a Japán Szakszerve­zeti Főtanácsban (Sehye) tö­mörült három és félmillió- valamint a főtanáccsal együtt­működő és 900 OOO tagot szám­láló független szakszerveze­teket képviseli. Akire Ima­mura, a Sehye alelnöke, a de­legáció vezetője az MTI mun­katársának elmondotta, ez év tavaszán, a hirosimai atom­bomba ledobásának évfordu­lóján Japánban járt Gáspár Sándor, a SZOT alkkari főtit­kára, aki részt vett a béke- tüntetéseken és találkozott a japán szakszervezeti mozga­lom vezetőivel. Látogatása vi­szonzásaként érkezett most e delegáció Magyarországra. A japán küldöttség vezetője szólt magyarországi látogatá­saikról s itt szerzett tapaszta­lataikról. Befejezésül kijelen­tette — alkalmunk volt esz­mecserét folytatni a SZOT és több ipari szakszervezet ve­zetőivel. E baráti tárgyaláso­kon megvitattuk szakszerve­zeti központjaink közös prob­lémáit, megerősítettük jó kap­csolatainkat. A tárgyalások eredményéről közös közle­ményt bocsátunk majd ki, megállapodásaink szerint a jövőben még tevékenyebben együttműködünk majd a szakszervezeti munka, a bé­kemozgalom területén, csere- látogatásokat, kiadvány cserét tervezünk a többi között. — (MTI). luiummuiimunmiiuuiMHiiHmmiiuMHiimmimmiiiMMiiHiiiiimiiiiiMiiinmiiiiiMuitn Walter Ulbricht t az NDK mezőgazdaságának feladata, hogy maximálisan emelje az árutermelést Berlin (MTI). Németor­szág Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának 7. ülésén, amelyet december 10. és 13. között tartottak meg több mint száz tudós, kiváló állattenyésztő és brigádveze­tő, párt- és államfunkcioná- rius, továbbá pártonkivüli szakember is részt vett. Az ülésen Hans Reichelt földművelésügyi és erdőgaz­Fiaíal német írók látogatása Szolnokon Meghitt, kedves találkozóra került sor tegnap délelőtt Szolnokon, az MSZBT klub­jában. A magyar német kul­turális együttműködés kere­tében hazánkba érkezett hat fiatal német írót, több me­gyei újságírót és pedagógust látott vendégül a megyei ta­nács VB, népművelési cso­portja. A kedves vendégeket dr. Hack Márton, a Verseghy SÍOttAltUO üdvö­zölte meleg szavakkal; Az üdvözlésre Sigfried Stöbe vá­laszolt. A kölcsönös bemu­tatkozás után a vendégek ba­ráti eszmecserét folytattak Kurucz Istvánnal, a megyei tanács VB. népművelési cso­portjának vezetőjével, vala­mint a megjelentekkel az iro­dalom, a kultúra egyes kér­déseiről és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének daságügyi miniszter a most kezdődő hétéves terv idősza­kának feladatairól szólva hangsúlyozta: „a mezőgazda­ság dolgozói azzal járulnak hozzá a legfőbb gazdasági feladatok teljesítéséhez, — ha a hétéves terv időszaká­ban tovább növelik a mező- gazdaság árutermelését, még­pedig úgy, hogy a szarvas- marhaállomány már 1963-ban elérje az 1965-re előirányzott szintet, továbbá, hogy határ­idő előtt teljesítsük a mező- gazdasági termelés és az ál­lattenyésztés hozamának nö­velésére vonatkozó terveket. Walter Ulbricht, a Közpon­ti Bizottság élsó titkára záró­beszédében rámutatott: a dol­gozók szükségletei egyre nő­nek, éppen ezért a mezőgaz­daságnak az a legfontosabb feladata, hogy maximálisan emelje az árutermelést. A Központi Bizottság meg­bízta a Politika? Bizottságot, hogy a Központi Bizottság legközelebbi üléséig dolgoz­zon ki javaslatot a mezőgaz­ság előtt álló feladatok megoldásán. MNDZN NAP DÍS3M0I0R KÖRÚTRA VISSZÜK most a kedves olvasót, melynek végén ínyenc falatok vár­nak. Bizonyára nem árulunk el sem városi, sem falusi embernek túl sok újat írá­sunkban, hisz gyerekkorunk disznótorainak emlékét, izét lehet-e felejteni? A Szolnok megyei Vágó­híd és Húsfeldolgozó Válla­latnál persze kevésbé ro­mantikus körülmények közt ülnek nap mint nap „ünne­pi disznótort” a „böllérek”. Erre egyszerűen nincs idő. Megtermett henteslegé­nyek mindenfelé: Bitek Isrt- vánék forráznak, Nagy János perzsel, sőt' Reznák La josék borotválnak” is. Amott, a magas pályán „koppasztott” sertések lógnak. Kísérőm, Horváth Ferenc magyaráz: — Vigyázni kell a perzse­lésnél, nyuzásnál, — könnyen adódhat selejt. Bőrszegény or­szág vagyunk, szükség van a disznóbőrre is. Borotvaéles kétkézfogóval Ecseki István „gyalulja” a szalonnát pár lépéssel tőlünk, amott „kockázzák” és hájta- tanítanak. FÉL SERTÉSEK lógnak a magasból, mázsálásra készen. folyamatosai mérünk — magyarázza Ko­vács Ferenc — emellett két állatorvosunk, dr. Gyenes Gyula , és dr. Orosz József ál­landóan ellenőrzi a hús mi­nőségét. A másik üzemrészben Dó' sa Imre, Kelemen Béla, ese­te Imre, s a többi iparitanu­ló — vannak vagy nyolcán — éppen csontoznak. Két évig Szegeden tanultak és nemso­kára szakmunkások lesznek — Lovat, marhát, juhot, borjut is vágunk — mikor mi jön — mondja Kovács Fe­renc, — ahogy a másik üzem­részbe megyünk. Itt a bélkád fölött, mély lesózott belek­kel van tele, fekete tábla lóg a falon, rajta felírás: 140 ezer méter. Négy és félezer birka utolsó maradványa. Egy másik helyen Szabó Lajosné a pacalpörkölt főzés itteni nagy mestere éppen művészete alapanyagát főzi; — Mióta főzi már a pa­calpörköltet Szabó néni? — Itt huszonkét esztendeje De menjünk tovább! A csontozó és töltő brigád Kó- ródi Ferenc és Cecon János­sal az élen — vannak vigy harmincötén — benn a fel­dolgozóban napjaink meg- inyencesítői készítik: a kol- hurka tölte-^­Két kádban fő • virsli, amott a disznósajtoknak való, kinn a kemencében infravö­rös sugarakkal, füstöléssel, adják meg aromáját a kolbá­szoknak, s a hűtőház mínusz 3—4 fokban Horváth István és B; Ferenczi Sándor „őr­ködnek” a sózott gépsonká­kon, a hordókban pácolt Ss nemsokára boltba kerülő, mennyezeten függő félserté­seken, félmarhákon. » Ami pedig Paber Józsefet illeti, foglalkozása nagyon irigylésreméltó: birodalma a készáruraktár. Hogy mimin- den van Itt?! Főzőkolbász, párizsi, debreceni kolbász, krakkói szalámi, téli szalámi, cserkészkolbász, csemegesza­lámi, szafaládé, bácskai hur­ka, krinolin, császárhús, vö­rös lókolbász, s ki tudná még felsorolni! ÉHESEN azonban ide sem érdemes belépni, mert amint már írtam, előzőleg mindent lemérnek. Riportunk elején jó fala­tot ígértünk. Most tehát el­értünk a kolbászhoz. S amint láttuk, nem mesebeli úton értünk oda, hanem szakszerű munkával „termelik” a kol­bászt a vágóhídon. B. oy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom